← Magyarország

Bfv.916/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kábítószer kereskedés a piac működtetése úgy, hogy tetten érhető a haszonszerzési törekvés. Ilyen módon folyamatos jellegű tevékenységet takar, amely rendszeres, ismétlődő adás-vételekből tevődik össze. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.916/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Somogyi Gábor, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): ... és társa Elsőfok: őri Törvényszék,
  4. március 7., nyilvános tárgyalás, B.399/2017/
  5. számú ítélete Másodfok: őri Ítélőtábla,
  6. június 13., nyilvános ülés, Bf.III.48/2018/
  7. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győri Törvényszék B.399/2017/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.48/2018/
  9. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Győri Törvényszék a
  10. március
  11. napján kihirdetett B.399/2017/
  12. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ezért őt 6 év 6 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 20.000 euró vagyonelkobzásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a [2] [3] [4] [5] kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2018. június 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.III.48/2018/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntetteként [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] jelölte meg. A bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezéseket pontosította, míg a bűnügyi költség tekintetében az elsőfokú rendelkezést javította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. 1. A jogerős ítélet ellen ... I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pontj
  2. ba)alpontja alapján arra hivatkozással, hogy a bíróságok törvénysértő minősítés alapján törvénysértő büntetést szabtak ki. Az I. rendű terhelt cselekményei helyesen a Btk. 178. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerbirtoklás bűntettének minősülnek. Az eljárt bíróságok a jogerős ítéletben megállapított tényállásból olyan többlet elkövetési magatartást „olvastak ki”, amelyre pontosan ezen többletcselekmények hiánya miatt, vagy ezen többlet-cselekmények meglétére történő utalás hiánya folytán nem kerülhetett volna sor. A jóval enyhébb büntetési tételkeretre tekintettel pedig fennáll a rövidebb tartamú szabadságvesztés és enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásának a lehetősége. A Legfőbb Ügyészség a BF.1025/2019/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint ... I. rendű és ... II. rendű terhelt az elfogásakor tőlük lefoglalt metamfetamint külföldről hozta Magyarországra. A kábítószert az I. rendű terhelt vásárolta. Az I. rendű terhelt és a külföldi eladó közötti találkozót a II. rendű terhelt szervezte meg. Az elfogásukat megelőzően
  2. év folyamán további három alkalommal hoztak be külföldről kábítószert, metamfetamint. ... I. rendű terhelt az általa e három alkalommal megvásárolt, legkevesebb 200 gramm metamfetamint külföldön ismeretlen személyeknek értékesítette. A terhelttől lefoglalt kábítószer a jelentős mennyiség alsó határának 23-szorosa. ... II. rendű terhelt minden esetben tisztában volt azzal, hogy ... I. rendű terhelt a kábítószert továbbértékesítési céllal vásárolta. E tényállásnak ellentmondóan állította tehát indítványában a védő, hogy az a kereskedésre utaló magatartást nem tartalmaz. Az első- és a másodfokú bíróság pedig helytállóan - a Büntető Kollégium
  3. számú véleményének és az 1/
  4. BJE jogegységi határozatnak megfelelően - minősítette az I. rendű terhelt cselekményét a Btk.
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott, a
(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének. [6] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [7] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. [8] Ennek eredményeképpen az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [9] 1. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati [10] A indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. [11] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2.; BH 2015.216.I.; BH 2006.392.). Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [12] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból (Be. 649.§
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont - a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést) bírálta felül. [13] 2. A Kúria a védőnek a bűncselekmény minősítését támadó érvelését nem találta alaposnak. Ugyanakkor maradéktalanul egyetértett a Győri Törvényszék mint elsőfokú bíróság, illetőleg a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, valamint a Legfőbb Ügyészség álláspontjával. [14] A felülvizsgálat során irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt társával 2017 februárját megelőzően 2016. évben is három alkalommal hozott be külföldről kábítószert, metamfetamint. Az I. rendű terhelt az általa e három alkalommal megvásárolt - legkevesebb 200 gramm metamfetamint külföldre ismeretlen személyeknek értékesítette grammonként 100-120 euróért. [15] Az 1/2007. BJE jogegységi határozat iránymutatása szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósulnak meg. Haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás már önmagában befejezett önálló tettesi cselekmény. [16] A kereskedés a piac működtetése úgy, hogy tetten érhető, a haszonszerzési törekvés. Ilyen módon folyamatos jellegű tevékenységet takar, amely rendszeres, ismétlődő adás-vételekből tevődik össze. A kábítószerrel kereskedőnek ismétlődően vásárolnia kell ahhoz, hogy a kábítószert tovább tudja értékesíteni. Ez jelen ügyben tényállásként megállapításra is került. Az I. rendű terheltnek a vele kapcsolatban lévő II. rendű terhelt nyújtott segítséget a kábítószer vásárláshoz annak megszervezésével úgy, hogy tisztában volt az I. rendű terhelt továbbértékesítési céljával, szándékával. Erre tekintettel a kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedő elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik (1/2007.BJE jogegységi határozat). [17] A jelen felülvizsgálat tárgyát képező ügyben eljárt bíróságok tehát helyesen állapították meg, hogy az I. rendű terhelt magatartását miután több hónapon keresztül pénzért adott el kábítószert - az első- és másodfokú bíróság - figyelemmel a minősítés alapját képező bázistartalomra - törvényesen minősítette kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]. I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa a [18] Az jogerősen kiszabott büntetés enyhítésére is irányult. A büntetés revíziójára azonban csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetést a Kúria nem vizsgálhatta. A terhelt felülvizsgálati indítványa e kérdésben tehát törvényben kizárt. [19] Minderre figyelemmel a Kúria - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [20] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
  1. december
  2. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.