A határozat elvi tartalma: A gazdasági társaság a határozatainak végrehajtásával nem valósított meg olyan jogellenes magatartást, amelynek ténybeli alapján a társaság tagját megilleti a jogosultság kártérítés követelésére. Ha kártérítési jogviszony nem jött létre, nincs érdemi jelentősége, hogy a kárként nem értékelhető vagyoni hátrány elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében miként jár el az a fél, akinél a vagyoni hátrány keletkezett. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.277/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Bleier Judit előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Berkiné Dr. Krizsán Éva ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Gál Sándor ügyvéd A per tárgya: 8.727.229 forint és járulékai megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.341/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 3.G.22.126/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 872.700 (nyolcszázhetvenkétezer-hétszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes részvényese, míg a felek mindketten részvényesei a perben nem álló ... Zrt.-nek (a továbbiakban: Zrt.). [2] A Zrt. 2001-ben úgy döntött, hogy egységes informatikai rendszert dolgoz ki, amelynek forrását úgy biztosítja, hogy a szállítói informatikai díjat az egyes boltok forgalomarányosan teljesítik a ... szervezeteknek, amelyek maguk döntenek azok felhasználásáról. Az alperes mint ... szervezet igazgatósága 2/
- (IX.22.) határozatot hozott arról, hogy azok a szövetkezetek jogosultak a számszerűsített összeget felhasználni, amelyek a ... összefüggő fejlesztést valósítanak meg. A 3/
- (06.20.) igazgatósági határozat kifejezte az alperesnek azt a szándékát, hogy a díj kifizetését szabályozható és tervezhető módon kívánják megoldani, ezért a fejlesztési szándékot minden év január 15-ig be kellett jelenteni. A Zrt. 51/
- (VI.22.) számú határozata szerint a régiós szervezetek felé az az elvárás, hogy olyan döntést hozzanak, amely alapján a szállítói informatikai díjbevételt csak a ... bevezetésére használják fel, és az informatikai szállítói támogatásból csak az integrált rendszerhez csatlakozók részesüljenek. Az ... a ... tervei alapján dolgozták ki, azonban a felperes a ... elnevezésű saját informatikai rendszert fejlesztett és működtetett, amely a Zrt. által támogatott integrált rendszerhez nem tud kapcsolódni, ezért az alperes nem fizette ki részére a 2011-től felhasználható 8.255.004 forint informatikai fejlesztésre szánt keretet. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes 8.727.229 forint és járulékai megfizetése iránt indított keresetet az alperessel szemben. Elsődlegesen kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §-a alapján. Másodlagosan a kérelmét az alperessel szemben fennálló társasági jogviszonyra alapította. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 436.361 forint perköltséget, továbbá az illetékes adóhatóság felhívására az ott írt időben és módon fizessen meg a Magyar Állam javára 523.641 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az ítélet indokolása szerint az alperesnek kellett bizonyítania, hogy az informatikai díj igénybevételére tartalmi és eljárási követelményeket dolgozott ki, azonban ezt a tényállítását nem tudta bizonyítani. Az elsőfokú bíróság a tartalmi követelményekkel kapcsolatban azt állapította meg, hogy kizárólag a közös integrált rendszerhez csatlakozók részesülhettek az informatikai szállítói támogatásban. A felperesnek kellett bizonyítani, hogy az általa fejlesztett rendszer képes az integrált rendszerhez csatlakozni. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye azonban a felperes [7] [8] [9] tényállítását nem támasztotta alá, ezért az informatikai támogatás igénybevételének a feltétele nem teljesült, így ezen a jogcímen a kereset alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítélete értelmében a felperes kártérítés címén sem tarthat igényt a követelt összegre, mert az alperes határozatai és a felperesnél elmaradt informatikai díjbevétel között közvetlen okozati összefüggés nem áll fenn. A felperest általános kárenyhítési kötelezettség terhelte, azonban az informatikai díj felhasználására vonatkozó társasági határozatokat nem támadta meg, és ezzel a mulasztásával hozzájárult a kifizetés elmaradásához. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 218.180 forint másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 698.200 forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A másodfokú bíróság jogerős ítélete szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A jogerős ítélet értelmében az 5/
- (VI.22.) számú igazgatósági határozatból (helyesen A Zrt. 51/
- (VI.22) számú igazgatósági határozata) egyértelműen kitűnik, hogy a szállítói informatikai díjbevétel csak a ... bevezetésére használható fel. Ha a felperes azon az állásponton volt, hogy ez a rendszer kizárólag nagy boltokra alkalmazható, akkor a határozatot meg kellett volna támadnia, és a túlfejlesztéssel sem teljesültek a határozatban írt feltételek. A határozatok tartalmát az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte. A felperes az informatikai díjat kártérítés címén sem igényelheti, a határozatok egyértelműek abban, hogy csak a közös integrált rendszerhez csatlakozók kérhetik ezt a díjat, ami ebben az esetben nem történt meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és keresetének teljesítését, másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróságok újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. [11] Előadta, hogy a jogerős ítélet a Ptk.
- §
(1)bekezdésébe, 340. §
(1)bekezdésébe, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésébe és a 221. §
(1)bekezdésébe ütközik. [12] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte a ... Bt. (a továbbiakban: Bt.) írásbeli nyilatkozatát, és hangsúlyozta, hogy az alperes a
- augusztus 21-i levelében nem hivatkozott arra, hogy a fejlesztése nem kompatibilis. Az alperes mulasztását a bíróság a terhére értékelte azzal a megállapításával, hogy meg kellett volna támadnia a határozatokat. [13] Álláspontja szerint bizonyította, hogy a kisboltokra nem készült program, és nem volt kizárólagosan meghatározva, hogy csak a ... Kft. által készített programot lehet alkalmazni. Az elsőfokú bíróság a 31 oldalas szakvéleményből egyetlen megállapítást emelt ki, és nem vette figyelembe annak további megállapításait. A kihallgatott tanú vallomása ellentétes a szakértő megállapításaival. Az iratanyagban nincs olyan követelmény, amely előírja a felperesnek, hogy az alperes programjához teljes kompatibilitást kell teljesíteni. [14] Érvelése értelmében az alperes a 3/
- (IV.20.) számú határozatban a kompatibilitás követelményeit nem határozta meg, és öt hónappal később megváltoztatta a döntését. A jogerős ítélet azért is iratellenes, mert a kompatibilitás feltételét tartotta a legfontosabbnak, annak ellenére, hogy az alperes ezt már nem írta elő. Az a határozat, amire a másodfokú bíróság a döntését alapította egy ajánlás a régiók felé, de az alperes fél év múlva hozott egy olyan határozatot, hogy elkészített saját fejlesztésben egy minimálprogramot [3/
- (IX.21.)], és azt értékesítésre ajánlotta a régió tagjai számára. A ... ezzel a programmal is be lehetett vezetni. [15] Szerinte a másodfokú bíróság a ... fogalmát rosszul értelmezte, és emiatt a tényállása is megalapozatlan. Az ő konkrét fejlesztését összehasonlította egy elvi ajánlással, amely az adattárházhoz való integrálódást célozta meg, és - arra figyelemmel, hogy az adattárházhoz kétféle módon lehet csatlakozni és azon belül három csoportra bontott előírás van - úgy hozott döntést, hogy nem tisztázta melyik előírásnak nem felel meg. A jogerős ítélet nem tér ki arra, hogy az integrált rendszeren belül melyik csoportra vonatkoztatja az összehasonlítást, és figyelmen kívül hagyta a 3/
- (IX.21.) számú határozatot. [16] Arra is hivatkozott, hogy a bíróság kettős mércét alakított ki, mert hátrányosan megkülönböztette őt az ugyanolyan jogállású más tagokkal szemben. A részletes szabályok kidolgozásától várta mindenki, hogy pontos eligazítást kapjon a fejlesztéshez. A teljesítéshez szükséges információkat a régióban közzé kellett volna tenni, ezért a kompatibilitás kérdése nem volt tisztázott. A pénzkifizetést elutasító levélben az alperes sem hivatkozik a kompatibilitás hiányára és arra sem, hogy a fejlesztés a céloknak nem felelt meg. [17] Előadta, hogy a fejlesztése interfész csatlakozásra felkészült, annak az alperes rendszeréhez való kapcsolhatóságát szakértő megállapította. A további kapcsolódás a csatlakozási pontok hiányában nem lett megvalósítva, amely neki nem róható fel. Az alperes akadályozta meg a feltétel teljesítésében. Neki nem volt oka a határozatokat megtámadni, ellenkezőleg olyan határozatokat hiányolt, ami pontosan előírta volna a fejlesztési és fizetési feltételeket. Nem található a ... egyetlen kiskereskedelmi boltokra alkalmazható szoftver megnevezés vagy fejlesztő, mivel mindenki más-más összeget kapott, ezért szoftver szinten kizárt az egységes alkalmazás. [18] Kifejtette, hogy nem terhelte a Ptk.
- §
(1)bekezdésében írt kárenyhítési kötelezettség, mert ha a követelése nem jogos, ez a szabály sem alkalmazható. Ő minden feltételt teljesített, csak a díjat nem kapta meg. Előadta, hogy az alperes rendszerén küld adatot, és ezért adatszolgáltatási díjat fizet. Azok a tagok megkapták a fejlesztési pénzt, akik a ... Kft. programját megvásárolták, vagy a minimálprogramot megvették. Az alperes passzív magatartása vezetett odáig, hogy nem jutott hozzá a jogos követeléséhez. Ő az adatszolgáltatási díjnak azt a részét kérte, amelyet fejlesztésre használhatott fel. Az alperes a saját határozataiban írtakat nem tartotta be, ezzel összefüggésben a kereseti követelésben meghatározott mértékű kára keletkezett. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását. [20] Előadta, hogy a felperes által megjelölt két anyagi jogi rendelkezés tekintetében a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz indokolást. Az eljárási jogszabálysértés vonatkozásában kiemelte, hogy a bíróságok a mérlegelési és indokolási kötelezettségüket teljesítették, és a felülvizsgálati kérelem kifejezetten a mérlegelési tevékenységet támadja, amely nem vezethet eredményre. A társasági határozatok és a szakértői vélemény mint az ügy eldöntése szempontjából leglényegesebb bizonyítékok egyértelműen alátámasztják az eljárt bíróságok döntéseit, így sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértés nem állapítható meg. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértést és a megsértett jogszabályhelyet, valamint azt is, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bek.], míg a megsértett jogszabályhely pontos megjelölése mellett annak indokait is ismertetni kell. [22] A felperes a felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogszabálysértésekre is hivatkozott, megsértett jogszabályhelyként a Pp. 221.
(1)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését, valamint a Ptk. 339. §
(1)bekezdését és a 340. §
(1)bekezdését jelölte meg. [23] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint eljárva megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [24] A felülvizsgálati ellenkérelemben írtakkal szemben a felülvizsgálati kérelem a Ptk. 339. §
(1)bekezdésének megsértésével összefüggésben tartalmazta, hogy a felperesnek állítása szerint - az alperes által megállapított informatikai díjjal egyező mértékű kára keletkezett, mert az alperes a saját határozatait nem tartotta be, és a felperessel szemben tanúsított passzív magatartása vezetett ahhoz, hogy a felperes a jogos követelését nem kapta meg. A felperesnek a Ptk. 339. §-ára alapított kérelme ezért a Pp. 272. §
(2)bekezdésében írt tartalmi feltételeknek megfelelt. [25] A felperes az alperessel fennálló társasági jogviszony alapján létrejött kötelemből eredő jogára a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozott, ezért a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint vizsgálható kérelemre tekintettel a Kúria kizárólag a Ptk. 339.
(1)bekezdése alapján érvényesített igénnyel összefüggésben hozott döntést vizsgálhatta. Mindezek miatt a jogerős ítéletnek az a következtetése nem bírálható felül, hogy a felek között létrejött társasági jogviszonyból eredően a felperest nem illette meg a jogosultság az informatikai díj követelésére, mert az alperes határozataiban előírt feltételeket nem teljesítette. [26] A szakértő által megválaszolandó és a per érdemére kiható szakkérdés az alperes határozataiban előírt csatlakozási feltételek fennállásának megállapítására korlátozódott, míg a fejlesztés műszaki hátterével a bíróságoknak ezt meghaladóan nem kellett foglalkoznia. [27] A perben a felperes a Bt. által fejlesztett programot használta, azonban a kirendelt igazságügy szakértő szakvéleménye egyértelműen megállapította, hogy a felperes rendszere informatikailag nem összekapcsolható a .... Mindezekre tekintettel a szakvéleménnyel szemben a Bt. írásbeli nyilatkozata bizonyítékként nem értékelhető, ezért az eljárt bíróságok nem sértettek eljárási szabályt azzal, hogy ezt az okiratot a döntésük meghozatalánál nem értékelték. [28] Az alperes a határozatait tartalmuknak megfelelően hajtotta végre, és az informatikai díj megfizetésének feltételeitől a felperes esetében nem tekintett el, ezért a felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy az alperes a saját határozatait nem tartotta be. [29] Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes gazdasági döntése volt a Bt. által kifejlesztett program használata. A társasági határozatokban kilátásba helyezett informatikai díj mint költségfedezet elmaradása a felperesnek kétségkívül vagyoni hátrányt okozott, azonban ez a vagyoni hátrány nem az alperes aktív, vagy passzív magatartásával, hanem azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a felperes a társasági határozatokban írt feltételeket nem teljesítette, így a társasági jogviszonyból eredően nem keletkezett jogosultsága a 2011-től felhasználható informatikai fejlesztésre szánt keret követelésére. Mindezek miatt az alperes a társasági határozatok végrehajtásával nem valósított meg olyan jogellenes magatartást, amelynek ténybeli alapján a felperest megilleti a jogosultság kártérítés követelésére, ezért a jogerős ítélet a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdését nem sérti. Ebből következik, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 340. §
(1)bekezdését sem sértheti, mert a felek között kártérítési jogviszony nem jött létre, így nincs érdemi jelentősége, hogy a kárként nem értékelhető vagyoni hátrány elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében a felperes miként járt el. [30] A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A bizonyítékok értékelésénél csak abban az esetben valósulhat meg jogszabálysértés, ha a jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás ellentmondásban áll a szolgáltatott bizonyítékokkal, illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetésénél és értékelésénél okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. [31] A kereset elbírálásánál az alperes társasági határozatainak tartalmát kellett összevetni a felperes által használt informatikai rendszer feltételeivel annak megállapítása céljából, hogy a felperes fejlesztése megfelel-e a határozatokban írt műszaki követelményeknek, így a kereset elbírálása szempontjából a társasági határozatokat tartalmazó okiratokat és a szakvéleményt kellett értékelni. A szakértői vélemény a műszaki szakkérdésre egyértelmű választ adott, amelyet az eljárt bíróságok helyesen vetették össze a felek közötti kötelmi jogviszony alapját képező társasági határozatokban előírt feltételekkel. Az eljárt bíróságok mérlegelési tevékenysége a Pp. 206. §
(1)bekezdésében előírt szempontoknak megfelelt, mert a felek előadását, és a kereset eldöntése szempontjából értékelhető bizonyítékokat egymással összefüggésben megfelelően vették figyelembe, amelyek együttes értékelésével levont következtetéseiket ellentmondásoktól mentesen, logikusan megindokolták. Mindezek alapján a bizonyítékok okszerű értékelésének eredményeképpen megállapított tényállás felülmérlegelésére jogszabályi lehetőség nem volt. [32] Az eljárt bíróságok a per érdemét érintő bizonyítékokat a határozataik indokolásában értékelték, és a döntésüket a keresetre, az érdemi ellenkérelemre kiterjedően a Pp. 221. §
(1)bekezdésében előírt tartalmi feltételeknek megfelelően megindokolták, ezért a jogerős ítélet a Pp. 221. §
(1)bekezdését sem sérti. [33] A kifejtett indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a Pp. 275. §
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes ügyvédi munkadíjban felmerült felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére, melynek összegét a kifejtett jogi képviseleti tevékenységgel arányban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont, valamint a 3. §
(5)-
(6)bekezdéseinek alkalmazásával állapította meg. [35] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetéséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén, valamint a 15. §
(1)és
(3)bekezdésén alapul. [36] A Kúria a felperes kérelmére a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [37] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Bleier Judit s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró