A határozat elvi tartalma: Végrehajtási jogsegélyre vonatkozó eljárás hivatalból nem folytatható le. Ezért a megfeleltetést végző bíróság az Eu. tv.
- §-ában meghatározottak hiányában akkor sem dönthet a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről, ha a terhelt a próbaidő alatt újabb szándékos bűncselekményt követett el. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.III.843/2018/
- A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: külföldi ítélet érvényének elismerése Terhelt(ek): terhelt Első fok: Budapest Környéki Törvényszék, 15.Bpk.47/2017/4., végzés, tárgyaláson kívül,
- augusztus
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 5.Beüf.10.837/2017/14., végzés, tanácsülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A külföldi ítélet érvényének elismerése iránt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 5.Beüf.10.837/2017/
- számú végzésének a Luxemburgi Kerületi Bíróság 208/2016 (cr/13). számú ítéletével kiszabott 2 (kettő) évi - végrehajtásában 1 (egy) év próbaidőre felfüggesztett, végrehajtás esetén fogházban végrehajtandó - szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezés törvénysértő. Ezért e rendelkezést hatályon kívül helyezi és a végrehajtás átvétele iránt indult eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült 20.440 (húszezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és fellebbezésnek nincs helye. Indokolás I. [1] [2] A Budapest Környéki Törvényszék a
- augusztus
- napján meghozott 15.Bpk.47/2017/
- számú végzésével a Luxemburgi Kerületi Bíróság
- január
- napján kelt, ugyanazon a napon jogerőre emelkedett 208/2106 számú ítéletének érvényét a terhelttel szemben - a végzésben foglaltak szerint - lopás és más bűncselekmény [
- évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. -
- §
(1)bekezdés, valamint
(2)bekezdés bc) pont, Btk. 371. §
(1)bekezdés] miatt kiszabott 2 évi végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésként ismerte el azzal, hogy annak végrehajtási fokozata börtön. Az ügyészi fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- január 24-én kelt 5.Beüf.10.837/2017/
- számú végzésével megállapította, hogy a Luxemburgi Kerületi Bíróság 208/2016 (cr/13). számú jogerős ítélete a hazai jogban figyelembe vehető, és az ítéletet 6 rendbeli lopás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont] miatt kiszabott 2 évi végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett, végrehajtás esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésnek feleltette meg azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtását átvette; egyebekben azonban az elsőfokú végzést helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész BF.270/2018/1-I. szám alatt terjesztett elő - az
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.)
- § szerint - jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, annak megállapítása végett, hogy a másodfokú végzésnek a külföldi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló rendelkezése törvénysértő. Ezért a törvénysértés megállapítására, továbbá a jogerős végzés büntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére, és az erre irányuló eljárás megszüntetésére tett indítványt. Indokai szerint a Fővárosi Ítélőtábla helyesen hivatkozott arra, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
- évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eu.tv.) 111/B. §
(1)bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. Törvényt sértett azonban, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Eu.tv. 108. §
(1)bekezdés aa) pontja alapján a végrehajtási jogsegélyre vonatkozó eljárás hivatalból is lefolytatható. Az Eu.tv. 108. §
(1)bekezdés - helyesen - a) pontjának a jogorvoslati indítvány előterjesztésekor hatályos szövege szerint ugyanis a végrehajtási jogsegély során a bíróság eljárására a korábbi Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. §
(2)bekezdés
- d)és
- j)pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni, azonban csak akkor, ha a törvény másképp nem rendelkezik. Az Eu.tv. 112. §
- a)pontja szerint a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély végrehajtási jogsegély. Az Eu.tv. 113. §-a akként rendelkezik, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető. Az Eu.tv. [8] [9] 120. és 120/A. §-ainak összevetéséből pedig az tűnik ki, hogy a törvény a tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezéséhez, az erről szóló, törvényben felsorolt okiratoknak az igazságügyi miniszterhez való megküldéséhez, és a miniszter döntéséhez, mint különös feltételhez köti a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás megindítását. A legfőbb ügyész szerint ugyanez a következtetés vonható le abból is, hogy a törvény a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást végrehajtási jogsegélyként határozza meg; jogsegélyre pedig fogalmilag csak kölcsönös alapon kerülhet sor. Önállóan, egy tagállami bíróság döntése alapján sem a büntetés végrehajtására, sem a végrehajtás átadására irányuló jogsegélyre nincs lehetőség. Az Eu.tv. 120. §-ában meghatározott feltételek előírása tehát az Eu.tv. 108. §
(1)bekezdés a) pontjához képest eltérő rendelkezést jelent, ezért a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás a korábbi Be. 555. §
(2)bekezdés a) pontja alapján hivatalból nem folytatható le. III. A Kúria az ügyben a Be. 668. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn. [12] A terhelt védője felszólalásában a jogorvoslati indítványban foglaltakkal egyetértett. [13] A terhelt felszólalásában ugyancsak csatlakozott az indítványban foglaltakhoz. [10] [11] IV. [14] [15] [16] [17] [18] [19] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos. A legfőbb ügyész indítványát még az előterjesztésekor hatályos korábbi Be. 431. §-a alapján terjesztette elő. A legfőbb ügyész a jelenleg hatályos Be. 667. §
(1)bekezdése alapján is jelenthet be a törvényesség érdekében jogorvoslatot a Kúriánál a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata, illetve végleges nem ügydöntő végzése ellen, feltéve, hogy a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható, és a határozatot nem a Kúria hozta meg [Be. 667. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. Jelen esetben a Fővárosi Ítélőtábla támadott végzése - még a korábbi Be. szabályozása alapján jogerős. Ugyanakkor a határozat nem ügydöntő, mert nem a vádról, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról rendelkezik [korábbi Be. 257. §
(1)bekezdés második mondat első fordulata], ezért ellene perújításnak, felülvizsgálatnak, egyszerűsített felülvizsgálatnak nincs helye. Következésképp a Be. 671. §
(2)bekezdés a) pontjában megjelölt jogorvoslatokkal nem támadható, ekként ellene a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint is a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van. A legfőbb ügyész álláspontja az ügy érdemében is helytálló. A Kúria előrebocsátja, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti újabb szándékos bűnelkövetés anyagi joghatása kettős: egyrészt az újabb ügyben esetlegesen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre nem függeszthető fel [Btk. 86. §
(1)bekezdés
- c)pont második fordulata], másrészt pedig - amennyiben a bíróság ismét szabadságvesztést szab ki - a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását el kell rendelni [Btk. 87. §
- b)pont]. Az elsőként említett jogkövetkezmény az Eu.tv. 109. §-a alapján az Európai Unió tagállami bírósága által hozott ítéletben kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén is korlátozás nélkül érvényesül [azzal, hogy az Eu.tv. 111/A. §
(3)bekezdés b) pontja alapján próbaidő alatti elkövetés önmagában maga után vonja a tagállami ítélet megfeleltetésének kötelezettségét]. [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] Ugyanakkor az Eu.tv. 111/B. §
(1)bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. Kétségtelen az is, hogy az Eu.tv. - a jogerős határozat meghozatalának, illetve a jogorvoslati indítvány előterjesztésének napján hatályos - 108. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során a bíróság eljárására a korábbi Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. §
(2)bekezdés
- d)és
- j)pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni, ha a törvény másképp nem rendelkezik. A korábbi Be. 555. §
(2)bekezdés
- a)pontja pedig valóban lehetővé teszi a bírósági eljárás lefolytatását - egyebek mellett - hivatalból is. Kétségtelen, hogy az Eu.tv. 112. §
- a)pontja szerint a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély: végrehajtási jogsegély. Az Eu.tv. 113. § pedig azt rögzíti, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető. A Budapest Környéki Törvényszék, illetve a Fővárosi Ítélőtábla a határozatának jogorvoslattal nem támadott részében ezt jogerősen megállapította, mivel a megfeleltetésnek is feltétele a tagállami ítélet figyelembe vehetősége [Eu.tv. 111. §
(2)bekezdés]. Ugyanakkor az Eu.tv. 120. §-a szabályozza a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás szabályait, amivel egyben meghatározza a büntetés végrehajtása átvételének eljárásjogi feltételeit is. E törvényhely
(1)bekezdésében foglaltak szerint a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát, a
- számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven, az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a
- számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt. A
(2)bekezdés szerint ezen iratokat a miniszter fogadja. Az Eu.tv. 120/A. §
(1)bekezdése szerint a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van, míg a
(2)bekezdés további feltételként rögzíti, hogy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása ilyen esetben is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt. Az Eu.tv. 121/B. §-a szerint miniszter vizsgálja meg az Eu.tv. 120/A. §-ában foglalt további feltételek meglétét, majd azok fennállása esetén az iratokat a bíróság részére továbbítja, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja. Kétségtelen, hogy az Eu.tv. 120/A. §
(3)bekezdés szerint a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, és ebben az esetben - a hivatkozott törvényhely
(4)bekezdése szerint - a beilleszkedési feltétel sem vizsgálható. Ez azonban nem változtat azon, hogy a büntetés végrehajtásának átvétele során a miniszter eljárása nem kerülhető meg. A törvény tehát a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás különös - érvényességi feltételeként határozza meg a tagállami hatóság kezdeményezését, a törvényben meghatározott okiratoknak a miniszterhez való megküldését, és a miniszter döntését. A szóban lévő eljárás [27] [28] [29] [30] végrehajtási jogsegély, amiből egyenesen következik az is, hogy az fogalmilag nem folytatható le egyoldalúan, kizárólag egy tagállami (jelen esetben a magyar) bíróság döntése alapján. Az Eu.tv. 120. §-ában meghatározottak ezért az Eu.tv. 108. §
(1)bekezdés a) pontjához képest eltérő rendelkezések, következésképp az abban utalt korábbi Be. 555. §
(2)bekezdés a) pontja a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban nem alkalmazható. A törvény ugyanakkor meghatározza a bíróság eljárását is arra az esetre, ha megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére még nem került sor. Az Eu.tv. 111/B. §
(3)bekezdése szerint a bíróság ebben az esetben az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot (nyilvánvalóan azért, hogy a tagállami hatóság határozhasson a büntetés végrehajtása átvételének kezdeményezéséről), azonban az átvételi eljárás hivatalból nem folytatható le. Végül megjegyzi a Kúria, hogy a jogorvoslat előterjesztését követően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 362. §-a 2018. július 1. napjától módosította az Eu.tv. 108. §-át. Ez azonban a kifejtettek kapcsán közömbös, mert a hivatkozott törvényhely
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja a büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során az eljárás hivatalbóli lefolytatását továbbra is csak a törvény eltérő rendelkezése hiányában teszi lehetővé. Ekként a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdése szerint megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla végzésének a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal támadott rendelkezése törvénysértő; ezért azt a hivatkozott törvény
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást megszüntette. V. A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 669. §
(4)bekezdése alapján az állam viseli. [32] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 666. §-ára figyelemmel, a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [31] Budapest,
- szeptember
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ