← Magyarország

Bf.258/2019/37 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.258/2019/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. november hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. február
  5. napján kihirdetett 3.B.454/2017/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.208/
  7. szám alatt bevételezett és I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak kiadni rendelt
  8. sorszám alatti típus 1 típusú mobiltelefont,
  9. sorszám alatti típus 2 típusú mobiltelefont,
  10. sorszám alatti típus 3 típusú mobiltelefont,
  11. sorszám alatti típus 4 típusú mobiltelefont,
  12. sorszám alatti típus 5 mobiltelefont átlátszó tokban
  13. sorszám alatti típus 6 mobiltelefont,
  14. sorszám alatti típus 7 laptopot a I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben megállapított vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására visszatartja. A Szentesi Rendőrkapitányságon 06050/876-523/2014.bü. szám alatt lefoglalt és BNYK 9/
  15. számon nyilvántartott 1., 4., 9., 13., 14., valamint a Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán 03010/1708/2014.bü. szám alatt lefoglalt és T-340/
  16. számon nyilvántartott 18-
  17. tételszám alatti bűnjelek, illetve az azokon fellelt kábítószer hatóanyagának megnevezése helyesen: AB-CHMINACA, a
  18. sorszám alatti kábítószer súlya helyesen: 11,75 gramm. Megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 602.811,- (hatszázkettőezer-nyolcszáztizenegy) forint, míg I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összege helyesen 679.504,(hatszázhetvenkilencezer-ötszáznégy) forint. Megállapítja, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: BV Intézet neve A kiszabott szabadságvesztésbe I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által
  19. február
  20. napjától
  21. november
  22. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja, míg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott által a
  23. február
  24. napjától
  25. november
  26. napjáig letartóztatásban töltött időt számítja be. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott személyi adataiból a foglalkozás feltüntetését mellőzi. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségét a Btk.
  27. §

(1)bekezdés 4. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg. Ezért az I. rendű vádlottat nyolc év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 27.800,- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról és a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról; II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét a Btk. 176. §
(1)bekezdés 4. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg. Ezért a II. rendű vádlottat hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. rendű vádlott esetében is megállapította a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontját. A törvényszék rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezéseket jelentettek be: - az ügyészség I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott terhére, a főés mellékbüntetés súlyosítása, valamint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében fegyház végrehajtási fokozat megállapítása, - I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott eltérő jogi minősítés megállapítása és enyhítés, - I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője elsődlegesen eltérő jogi minősítés megállapítása, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, - II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védője egyezően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és jogi minősítés téves volta miatt, annak megváltoztatása és a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.276/2017/23. számú átiratában és a fellebbezési nyilvános ülésen jelen lévő ügyész a perbeszédében a vádlottak terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést annak indokolásával egyezően azzal a pontosítással tartotta fenn, hogy azt az ítélőtábla a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján tekintse bejelentettnek, egyúttal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség fellebbezésének indokolásából I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott fiatal felnőttkort meghaladó életkorával kapcsolatban kifejtetteket mellőzte. Az ügyészség indítványozta II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott előéleti adatainak, illetve a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az első fokú ítélet tényállásának kisebb mértékű helyesbítését, illetve kiegészítését. A védelmi fellebbezéseket alaptalanoknak ítélve az elsőfokú ítélet megváltoztatását, mindkét vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának súlyosítását, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítását és azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az 1., 4., 9., 13., 14., továbbá 18-
  1. szám alatti bűnjelek, illetve az azokon fellelt kábítószer hatóanyagát helyesbítse, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A vádlottak védői a bejelentett fellebbezéseket írásban részletesen megindokolták, azt a nyilvános ülésen is fenntartották. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védőjének fellebbezése elsődlegesen eltérő jogi minősítés megállapítására és az I. rendű vádlott felmentésére, másodlagosan rövidebb tartamú, a törvényi minimumhoz közelítő szabadságvesztés kiszabására irányult azzal, hogy annak végrehajtási fokozatát a másodfokú bíróság ne változtassa meg. A védő a felmentésre irányuló fellebbezését arra alapította, hogy álláspontja szerint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tudata nem fogta át, hogy a tőle és a II. rendű vádlottól lefoglalt ABCHMINACA kábítószer, így azt sem, hogy cselekménye veszélyes a társadalomra. A védő azzal érvelt, hogy az I. rendű vádlott legális internetes oldalt üzemeltetett, a jogszabályi hátteret igyekezett folyamatosan nyomon követni, a bankszámláján a pénzmozgások átláthatók voltak, ezért alappal bízott abban, hogy az általa beszerzett anyagok nem minősülnek kábítószernek. A védő álláspontja szerint a törvényszék védence tudattartalmát nem vizsgálta kellő alapossággal, az ítélet indokolásában hivatkozott eseti döntések és a jelen ügy között nem vonható párhuzam. Ezért a Btk.
  2. §
(2)bekezdése szerinti tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok címén indítványozta az I. rendű vádlott felmentését. A kiszabott büntetés enyhítése, rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezése körében utalt a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre. Indítványozta további enyhítő körülményként figyelembe venni azt, hogy az I. rendű vádlott hosszabb ideje áll büntetőeljárás alatt és mindvégig letartóztatásban volt, emellett betegség 1 és betegség
  1. Fogvatartása alatt leérettségizett, reintegrációs programban vett részt, OKJ-s képzés keretében kertésznek tanul, biztos családi háttérrel rendelkezik, szabadulása esetén foglalkoztatása is biztosított. Édesanyja a vádlottal szembeni büntetőeljárás okozta stressz miatt megbetegedett, emiatt a vádlottal való kapcsolattartása megnehezült. A védő álláspontja szerint a büntetés kiszabása során a fokozatosság elvére is figyelemmel kell lenni, mert az I. rendű vádlott mindeddig nem volt büntetve. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője a nyilvános ülésen a tényállás téves volta miatt bejelentett fellebbezéssel kapcsolatban azt adta elő, hogy álláspontja szerint a tényállás megalapozatlan és az elsőfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tudattartalmát érintően indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A védő arra is hivatkozott, hogy II.rendű vádlott neve ténybelileg elismerte a cselekmény elkövetését azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottól kapott tájékoztatás szerint a megvásárolt szer teljes mértékben legális. A védő érvelése szerint a II. rendű vádlottól, mint vásárlótól nem volt elvárható az, hogy az anyag összetétele vonatkozásában bármilyen ismerete is legyen és kételkedjen az I. rendű vádlottól kapott tájékoztatásban, illetve a honlapon feltüntetett információban. Ezért a védő a Btk.
  2. § d) pontja szerinti tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok alapján elsődlegesen védence felmentését indítványozta. A bűncselekmény minősítésének megváltoztatására irányuló fellebbezése körében elsősorban azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság védence cselekményét a Btk.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntettének, másodsorban a Btk. 176. §
(1)bekezdés 3. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő forgalomba hozatallal megvalósuló kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítse, és az enyhébb minősítésre tekintettel a II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítse. A kábítószer birtoklásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott saját fogyasztásra vásárolta a kábítószert, amelyből egyre nagyobb adagra volt szüksége, mert a hétköznapi értelemben függőség alakult ki nála. (A védő az írásban benyújtott fellebbezése indokolásának
  1. oldal
  2. bekezdésében írtakkal kapcsolatban feltett kérdésre a fellebbezési nyilvános ülésen úgy nyilatkozott, hogy nem tesz bizonyítási indítványt igazságügyi pszichiáter szakértő kirendelésére annak megállapítása végett, hogy a II. rendű vádlott vonatkozásában orvosi értelemben kialakult-e kábítószerfüggőség.) A forgalomba hozatallal megvalósuló kábítószer-kereskedelem bűntettekénti minősítést arra alapította, hogy a törvényszék által is bizonyítékként értékelt szentesi büntetőeljárás adatai szerint tanú 1 2014 májusában, azaz a jelen ügy tárgyát képező cselekmény előtt egy évvel korábban és csak két alkalommal vásárolt akkor még pszichoaktív szernek minősülő anyagot a II. rendű vádlottól. Így a rendszeres adásvételek, valamint a rendszeres haszonszerzés nem állapítható meg a II. rendű vádlott terhére, ezért magatartása nem kereskedésnek, hanem forgalomba hozatalnak minősül. Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni azt, hogy a II. rendű vádlott hosszabb ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. Álláspontja szerint az is enyhítő körülményként értékelendő, hogy az AB-CHMINACA kábítószerként való minősítésére (besorolására) nem sokkal a bűncselekmény elkövetését megelőzően került sor. A védő szerint a fellebbviteli főügyészség nem adta indokát, miért tekinthető további súlyosító körülménynek az, hogy a II. rendű vádlott a bűncselekményt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott mindenben csatlakozott védőjéhez, illetve a fellebbezése során tett azon nyilatkozatát, miszerint „csak egy maréknyi szerről van szó", nem tartotta fenn. Egyebekben azon személyi körülményeiről nyilatkozott, melyekről védője az enyhítésre irányuló fellebbezés során említést tett. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott szintén csatlakozva védőjéhez arra hivatkozott, hogy az interneten rendelt szerről nem tudta, hogy kábítószer, azt nem rejtette el, saját fogyasztásra vásárolta. Az ítélőtábla a fellebbezéseket minden irányban alaptalanoknak találta. A másodfokú bíróság a Be.
  3. §
(1)és
(2)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 590. §
(10)bekezdésére - a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. Eleget tett a tényállás-felderítési kötelezettségének is, a vád tárgyát képező lényeges tényekre nézve a szükséges és lehetséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást. Az elsőfokú bíróság a titkos adatszerzés körében beszerzett telefon lehallgatás anyagát kellően részletes és helytálló jogi indokolással értékelte bizonyítékként. E körben kifejtett álláspontjával az ítélőtábla mindenben egyetértett azzal, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta feltüntetni, hogy az általa hivatkozott jogszabályi rendelkezések a korábban hatályos 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) jogszabályi hivatkozásai, ezért ezt az ítélőtábla pótolta. Az indokolást e körben azzal egészítette ki, hogy a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékok a Be. 870. §
(1)bekezdése alapján törvényesen felhasználhatók voltak. A bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott volt, azt a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az alábbiak szerint tartotta szükségesnek kiegészíteni, illetve helyesbíteni: Az ügyiratok egybehangzó tartalmára, valamint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, valamint II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat illetően: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnál a fogvatartása alatt betegség 2 alakult ki, ezért lisztmentes diétára szorul. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a fogvatartása alatt sikeres érettségi vizsgát tett. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben a Szolnoki Városi Bíróság 2.B.1434/2010/10. számú ítéletével kiszabott öt hónap fogházbüntetés próbaideje 2013. április 23. napján eredményesen letelt. A Szentesi Járásbíróság ügyszáma helyesen 2.B.101/2015. A bíróság a vádlottat - helyesen - a Btk. 184. §
(1)bekezdés
  1. fordulata szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt ítélte el és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje helyesen három év. [Ez utóbbi két helyesbítés azért vált szükségessé, mert a bűnügyi nyilvántartás adatai nem egyeznek az első- és a másodfokú ítélet (elsőfokú iratok
  2. sorszám) adataival.] Ezen előéleti adatok helyesbítése vonatkozik az elsőfokú ítélet
  3. oldal utolsó előtti bekezdésére is. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján az elsőfokú ítélet tényállását a következőkkel helyesbítette, illetve egészítette ki: A vádlottaktól lefoglalt kábítószer hatóanyaga helyesen: AB-CHMINACA (az elsőfokú ítélet tényállása és jogi indokolása a megnevezést több helyen tévesen tartalmazza). II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott szervezetében
  4. április
  5. napján kábítószer vagy pszichotróp anyag nem volt. Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiánytalan, az az előbb írt kiegészítésekkel és helyesbítésekkel irányadó volt a másodfokú felülbírálat során. A tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra alapított, a vádlottak felmentésére, de II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védőjének a cselekmény eltérő minősítésére irányuló fellebbezése is valójában a bizonyítékok mérlegelését támadta. A vádlottak mindvégig azzal védekeztek, nem voltak tisztában azzal, hogy az általuk beszerzett anyag kábítószer. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott állítása szerint folyamatosan nézte a jogszabályi hátteret annak elkerülése érdekében, hogy tilalmazott szert szerezzen be. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott korábban kábítószer birtoklásának vétsége miatt volt elítélve. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a vádlottak tudatában voltak annak, hogy veszélyes anyagot szereznek be, ami akár kábítószer is lehet. Annak hatóanyagát laboratóriumi körülmények között nem ellenőrizhették le, az I. rendű vádlott által hivatkozott független vegyészszakértői vélemény, amely a forgalmazott anyagok összetételét igazolta volna, az eljárás során nem került elő. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott nyilvánvalóan alappal arra sem hivatkozhat, hogy az interneten történő vásárlás szükségképpen csak legális anyag forgalmazására terjedhet ki. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a vádlottak tudata átfogta, hogy az általuk vásárolt anyag kábítószer is lehet, így annak vásárlásával, tovább értékesítésével bűncselekményt követnek el. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokait az ítélőtábla mindenben osztotta. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védőjének a bűncselekmény eltérő minősítésére irányuló fellebbezése szerint a II. rendű vádlott cselekménye a Btk.
  6. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának vagy a Btk. 176. §
(1)bekezdés 3. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő forgalomba hozatallal megvalósuló kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül. Azt, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott is kereskedett a kábítószerrel, az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével állapította meg. E körben a II. rendű vádlottól lefoglalt kábítószer vonatkozásában készített vegyész- és orvosszakértői véleményeknek, valamint a szakértők nyilatkozatának, a legfoglalt kábítószer mennyiségének, de különösen a házkutatási jegyzőkönyvnek, a lefoglalt borítékoknak, tanú 1 tanú vallomásának, illetve a Szentesi Járásbíróság 2.B.101/
  1. számú ügyiratainak és a II. rendű vádlott korábbi elítélésének volt jelentősége. A II. rendű vádlott azon állítását, hogy maga is kábítószer fogyasztó és e célból tartotta magánál a tőle lefoglalt kábítószert, cáfolja a tényállás kiegészítésében írt azon tény, hogy az előállítása napján (
  2. április 7.) levett vizeletmintában kábítószert vagy pszichotróp anyagot a toxikológiai szakértői vizsgálat nem mutatott ki. E körben az ítélőtábla utal szakértő 1 igazságügyi orvosszakértő azon nyilatkozatára (elsőfokú iratok
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal
  5. bekezdése), mely szerint az AB-CHMINACA fogyasztása egyszeri fogyasztónál 1-2 napig, rendszeres fogyasztónál 3-4 napig mutatható ki a vizeletből. Az elsőfokú bíróság az 1/
  6. Büntető jogegységi határozatban és az 57/
  7. BK véleményben írtak alapján arra is helyesen mutatott rá, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekménye forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének sem minősül. A II. rendű vádlott korábbi elítélésére és arra figyelemmel, hogy a jelen büntetőeljárás alatt hasonló bűncselekmény miatt vele szemben újabb büntetőeljárás indult, kétségkívül megállapítható a II. rendű vádlott terhére is a folyamatos, rendszeres, ismétlődő adásvételek haszonszerzésre irányuló sorozata, amelyek a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartásnak minősülnek. Ily módon az elsőfokú bíróság megalapozottan és a döntését megfelelően indokolva vetette el az I. és a II. rendű vádlott azon védekezését is, mely szerint ők a kábítószerrel nem kereskedtek. A bizonyítékok mérlegelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség a bizonyítékok eltérő mérlegelésére, ezért az ezt támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett mindkét vádlott bűnösségére és a bűncselekmények minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra is, hogy II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott jelen ügy tárgyát képező cselekménye az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel a Szentesi Járásbíróság 2.B.101/2015/
  8. számú,
  9. március
  10. napján jogerőre emelkedett ítéletével elbírált cselekményeivel nem képez egységet. Az e körben kifejtett indokaival is mindenben egyetértett az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy mindkét vádlott vonatkozásában a Btk.
  11. §
(2)bekezdésére figyelemmel az elbíráláskori anyagi jogi rendelkezések a kedvezőbbek. E körben az ítélet indokolásának
  1. oldal
  2. bekezdését akként helyesbítette az ítélőtábla, hogy az ott írt 0,1 illetve 0,5 milligramm helyesen 1 illetve 5 milligramm (nyomozati iratok I. kötet
  3. és III. kötet
  4. oldal), a
  5. oldal
  6. bekezdésében a Btk.
  7. §
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjára történt hivatkozás téves, mert az helyesen a Btk. 461. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az ítélőtábla a következők szerint helyesbítette és egészítette ki: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében további súlyosító körülmény, hogy az I. rendű vádlott a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés napján, illetve azt megelőző napokban kábítószert fogyasztott, valamint az, hogy a lakásán kábítószert tartott. Az I. rendű vádlott által elfogyasztott, illetve saját fogyasztásra megszerzett kábítószer együttes hatóanyag tartalma a csekély mennyiség felső határát nem érte el. Az I. rendű vádlott azonban ezzel a magatartásával a Btk. 178. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti kábítószer birtoklás vétségét valósította meg, ami a Btk. 178. §
(6)bekezdésére figyelemmel a kábítószer-kereskedelem bűntettével halmazatban nem állapítható meg, de a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell figyelembe venni. Mindezen cselekményekre pedig már az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt került sor. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában az ítélőtábla további súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekményt büntetőeljárás hatálya alatt követte el (a szentesi ügyben gyanúsítotti kihallgatására
  1. április
  2. napján került sor), továbbá nyomatékos súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy korábban már hasonló jellegű bűncselekmény miatt volt elítélve. Mindkét vádlottnál további enyhítő körülmény, hogy hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében az is, hogy ez idő alatt mindvégig a legsúlyosabb kényszerintézkedésben (letartóztatásban) volt. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában enyhítő körülmény betegség 1 is (amit az elsőfokú bíróság a személyi körülményeinél megállapított, de a büntetés kiszabásánál nem vett figyelembe), valamint a betegség
  3. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében az ítélőtábla fiatal felnőtt korát tekintette enyhítő körülménynek. A legsúlyosabb bűncselekmény elkövetésekor (
  4. március 20.) az I. rendű vádlott még nem töltötte be a
  5. életévét, a 2016 májusában megvalósított kábítószer birtoklásának vétségéért a már kifejtettekre tekintettel külön nem büntethető. A fiatal felnőttkor mellett a büntetlen előélet enyhítő körülményként nem értékelhető (
  6. BK vélemény II/1.pont), ezért azt a másodfokú bíróság mellőzte. Az ily módon kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett sem tartotta indokoltnak az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetések megváltoztatását. Az ítéletben elbírált bűncselekmény büntetési tétele öttől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. A határozott ideig tartó szabadságvesztés középmértéke tizenkettő és fél év. A magas büntetési tételben az a jogalkotói szándék nyilvánul meg, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette esetén a törvény teljes szigorával kell eljárni. Ugyanakkor a tágnak mondható büntetési tételkeret a jogalkalmazó számára megfelelő egyéniesítésre nyújt lehetőséget. A Btk.
  7. §-ában a jogalkotó a szintetikus drogok esetében viszonylag kisebb mennyiségekre állapította meg a határértéket a csekély, a jelentős és a különösen jelentős mennyiségeket illetően. Ennek nyilvánvaló oka azon egybehangzó és klinikai tapasztalatokon nyugvó több szakértői nyilatkozat, miszerint ezek a szintetikus drogok jóval veszélyesebbek (a függőség kialakulását és a hatásukat illetően is), mint a természetes drogok. Ezért nincs jelentősége egyik vádlott esetében sem annak, hogy viszonylag csekély súlyú (nettó tömegű) kábítószert foglaltak le tőlük a hatóságok. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál messzemenően figyelembe vette az enyhítő körülményeket és az általa kiszabott fő- és mellékbüntetés enyhítésére a másodfokú bíróság a kiegészített enyhítő körülmények ellenére sem látott indokot. Az a tény, hogy mindkét vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt és a bűncselekmény elkövetése óta mindkét vádlott esetében több, mint négy év telt el, továbbá I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az eljárás során mindvégig letartóztatásban volt - 2/
  8. (II.10.) AB határozatban írtakra is figyelemmel - indokolttá tette azt, hogy az elsőfokú bíróság mindkét vádlott javára jelentős mértékben eltérjen a középmértéktől (tizenkettő év hat hónap). A számba vett súlyosító körülmények azonban egyik vádlott esetében sem indokolják a kiszabott főés mellékbüntetés további enyhítését, mert az már a büntetési célokat veszélyeztetné. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az internet révén gyakorlatilag az egész országra kiterjedően értékesítette a kábítószert, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében pedig az, hogy a korábbi elítélése sem tartotta vissza a bűncselekmény folytatásától. Az ítélőtábla azonban a kiszabott fő- és mellékbüntetések súlyosítására irányuló fellebbezést sem tartotta alaposnak a következők miatt: Nem vitás, hogy időszerű elbírálás esetén a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta volna és I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés tartamát a középmértéket megközelítően, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében pedig a minimumot lényegesen meghaladóan állapította volna meg. A már hivatkozott alkotmánybírósági határozatban kifejtettekre és a számba vett enyhítő körülményekre tekintettel az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartama mindkét vádlott esetében szükséges, de egyben elegendő is az egyéni és a speciális prevenció megvalósulása érdekében. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a kiszabott fő- és mellékbüntetések enyhítésére, illetve súlyosítására irányuló fellebbezéseket nem tartotta alaposaknak. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor is, amikor a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel mindkét vádlott esetében a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg. Ennek súlyosítását, fegyház fokozatban való megállapítását a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében, különösen a bűnösségi körülmények kiegészítésére tekintettel nem tartotta indokoltnak. Észlelte azonban a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításánál nem hivatkozott a Btk.
  9. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára, illetve a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontjára, amelyet az ítélőtábla pótolt. Az elsőfokú bíróság a bűnjelekről is a törvénynek megfelelően rendelkezett, azonban az eljárás során lefoglalt kábítószerek, illetve azokhoz tartozó eszközök elkobzása tekintetében nem hivatkozott a Btk. 72. §
(1)bekezdés c) pontjára, ezért azt az ítélőtábla pótolta. Figyelmen kívül hagyta továbbá, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottól több, értékkel bíró mobiltelefont és laptopot is lefoglalt a nyomozó hatóság. Az I. rendű vádlottal szemben megállapított bűnügyi költség mértékére és vagyonelkobzásra figyelemmel az ítélőtábla a rendelkező részben írt mobiltelefonok és laptop kiadását a Be. 323.§
(1)bekezdése alapján a terhelttel szemben megállapított vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. Az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében is - csakúgy, mint ítéletének tényállásában és indokolásában -, a kábítószer hatóanyag tartalmát többször tévesen írta, ezért a kábítószerek, illetve az azzal szennyezett tárgyak esetében a kábítószer hatóanyagának megnevezését a másodfokú bíróság a rendelkező részben írtak szerint helyesbítette. Egy esetben a lefoglalt kábítószer súlyát tévesen jelölte meg az elsőfokú bíróság, ezért az ítélőtábla azt is helyesbítette. Az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően kötelezte a vádlottakat személyenként, illetve egyetemlegesen felmerült bűnügyi költség viselésére, ennek összegét azonban számítási hiba folytán I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében, illetve az egyetemleges kötelezés körében tévesen állapított meg, ezért azt a másodfokú bíróság helyesbítette. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott letartóztatását az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetése után rendelte el, amelyet 2019. február 26. napján foganatosítottak. Ezért az ítélőtábla a Be. 604. §
(3)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a Be. 561. §
(2)bekezdés b), 184. §
(2)bekezdés f) és
  1. §
  2. pontjára is - megállapította II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tényleges tartózkodási helyét. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig, míg II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a
  3. február
  4. napjától a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A Be. 561. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott személyes adataiból mellőzte a foglalkozás feltüntetését, mert azt a Be. 561. §
(3)bekezdés b) pontja alapján az ügydöntő határozat indokolásának kell tartalmaznia. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint helybenhagyta. A végzés ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
  1. november
  2. Dr. Hegedűs István sk.. Cserháti Ágota sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.258/2019/
  3. számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 3.B.454/2017/
  4. számú ítélete a jelen végzés folytán mindkét vádlott vonatkozásában a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. november
  6. Dr. Hegedűs István sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.