Gf.30280/2019/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.280/2019/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla Dr. Klesics és Dr. Tuller Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Tuller András, Cím 1) által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Kopcsák Zoltán ügyvéd (Cím 2) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű alperes lakcíme szám alatti lakos I. rendű, II.rendű alperes neve II. rendű alperes lakcíme szám alatti lakos II. rendű alperesek ellen szerződésből eredő követelés iránti perében a Kecskeméti Törvényszék
2. július
3. napján kelt 7.G.20.021/2019/
4. sorszám alatti ítélete ellen az alperesek által
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbi teljes átszövegezéssel: Kötelezi az I. és II. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 14.531.090,(Tizennégymillió-ötszázharmincegyezer-kilencven) forint tőkét, valamint ezen összeg után 2015.május
6. napjától a kifizetésig terjedő időre évi 15%-os mértékű késedelmi kamatot, valamint 1.130.196,- (Egymillió-egyszázharmincezer-egyszázkilencvenhat) forint tőkésített késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Kötelezi az I. és II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2.000.000,- (Kettőmillió) forint elsőfokú eljárási költséget. A peres felek további elsőfokú eljárási költségeiket, valamint a teljes másodfokú eljárási költségüket maguk viselik. A felperes 837.650,- (Nyolcszázharminchétezer-hatszázötven) forint, míg I. és II. rendű alperes egyetemlegesen ugyancsak 837.650,- (Nyolcszázharminchétezer-hatszázötven) forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére köteles külön felhívásra az állam javára. Az alperesek által felperes javára fizetendő, úgymint a 7.G.21.118/2017/
7. számú részítélettel megítélt 9.198.964,- (Kilencmillió-egyszázkilencvennyolcezer-kilencszázhatvannégy) forint és annak
8. február
9. napjától a kifizetésig számított 15%-os kamata, valamint a jelen ítélet szerinti marasztalási összegek teljesítésére 6 (hat) havi részletfizetést engedélyez oly módon, hogy a
10. február
11. napján esedékes első havi, valamint az ezt követő 4 hónapban, minden hónap
12. napján esedékes havi részletek összegét 4.972.050,- (Négymillió-kilencszázhetvenkettőezer-ötven) forintban határozza meg. A
13. július 15-ével esedékes utolsó részlet a tőkeösszegek után megítélt késedelmi kamatok együttes összegével megegyező mértékű. Bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás azonnal esedékessé válik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes, mint lízingbeadó és az I. rendű alperes mezőgazdasági egyéni vállalkozó, mint lízingbe vevő között az alábbi zárt végű pénzügyi lízingszerződések jöttek létre a lízingdíjak egyedi meghatározásával. 1.)
14. november
15. napján ... számon a 8.000.000,- forint nettó vételárú Carterpillar gyártmányú használt rakodóra, 2.)
16. április
17. napján ... számon a 3.590.000,- forint nettó vételárú KB gyártmányú új szárzúzóra, 3.)
18. április
19. napján ... számon a 496.000,- forint nettó vételárú Z gyártmányú új vontatott rendsodróra, 4.)
20. április
21. napján ... számon a 496.000,- forint nettó vételárú új vontatott rendsodróra, 5.)
22. június
23. napján ... számon a 12.900.000,- forint nettó vételárú JCB gyártmányú használt rakodógépre, 6.)
24. május
25. napján ... számon a 20.281.420,- forint nettó vételárú CHALLENGER típusú használt bálázóra. A szerződések részét képezte a lízingszerződések mellékleteként megjelölt általános szerződési feltételek, illetve a felperes üzletszabályzata. Az általános szerződési feltételek zárt végű pénzügyi lízingszerződésre (továbbiakban: ÁSZF) XII/
26. pontja alapján, amennyiben az eszköz tulajdonjoga nem száll át a lízingbevevőre, illetve a szerződés a futamidő vége előtt felmondás vagy bármely más ok folytán megszűnik, akkor - a felek eltérő megállapodása hiányában - megszűnik a lízingbevevő birtoklási és használati joga. Ez azt jelenti, hogy a lízingbevevő köteles az eszközt a normál elhasználódásának megfelelő rendeltetésszerű állapotban haladéktalanul visszaszolgáltatni a lízingbeadó részére, azaz a lízingbeadó székhelyére vagy a lízingbeadó által megjelölt telephelyre szállítani vagy szállíttatni, és a hozzá tartozó minden dokumentumot és az egyéb tartozékot a lízingbeadónak átadni. A lízingbeadó pedig jogosult az eszközt birtokba venni. Az ÁSZF XIII.
27. pontja alapján a visszaszolgáltatás napján az átadás-átvételről - vagy a visszavétel időpontjában a birtokbavétel körülményeiről - jegyzőkönyvet kell felvenni. A visszaszolgáltatás időpontja a jegyzőkönyv aláírásának a napja. Az ÁSZF XIII.
28. pontja alapján a lízingbeadó az eszköz műszaki állapotáról és a forgalmi értékéről műszaki és forgalmi szakértői véleményt készíttet, melynek költsége a lízingbevevőt terheli. Az ÁSZF XIV.
29. pontja alapján a visszavett eszközt a lízingbeadó jogosult a lízingbevevő hozzájárulása nélkül értékesíteni, a lízingbeadó általi értékesítésre a lízingbeadó által beszerzett műszaki és forgalmi szakértői vélemény szerinti vételár alapulvételével a visszavételt követő lehető legrövidebb időn belül kerülhet sor. Az értékbecslést tartalmazó műszaki és forgalmi szakértői vélemény elkészíttetésének költségét a lízingbevevő köteles viselni. Az ÁSZF XV.
30. pontja alapján a lízingbeadó a szerződés megszűnésekor elszámolást készít, amelyben megállapítja a felek egymással szembeni követeléseinek egyenlegét. Az ÁSZF XV.
31. pontja alapján a futamidő lejárta előtti szerződésszegés esetén a lízingbevevő valamennyi szerződésből eredő kötelezettsége egy összegben esedékessé válik a szerződés megszűnésének napján. A lízingbevevő köteles minden, a felmondás napjáig már esedékessé vált, de meg nem fizetett pénzügyi lízingdíjat és egyéb költséget, díjat megfizetni. A lízingbevevő köteles a lízingbeadó minden, a szerződés futamidő előtti megszűnéssel kapcsolatos kárát, így különösen a vagyonában beálló kárt, elmaradt hasznot, használati díjat és igazolt költségeit megtéríteni. A lízingbeadó által a lízingbevevővel szemben érvényesített teljes kártérítés összegében a futamidő végére prognosztizált eszközértéket is érvényesíti, így a lízingbeadó köteles a lízingbevevő tartozásába beszámítani az értékesítésből befolyt a lízingbeadó vagyoni hátrányának kiküszöbölésére alkalmas adótartalom nélküli összeget, mint megtérülést. Valamennyi lízingszerződés teljesítésének biztosítékaként a II. rendű alperes írásban készfizető kezességet vállalt. A felperes a díjfizetések elmulasztása miatt, 15 napot meghaladó késedelemre hivatkozással a lízingszerződéseket
32. február
33. napján azonnali hatállyal felmondta és erről tájékoztatta a II. rendű alperest is. A felperes
34. február
35. napján kelt felszólító levelében hívta fel az I., II. rendű alpereseket a szerződésekből eredő követelések megfizetésére. A felperes a ... számú pénzügyi lízingszerződés kapcsán 21.252.764,- forint megfizetésére szólította fel az alpereseket, amelyből tőketartozás 16.624.290,- forint, 244.661,- forint ügyleti kamat, 332.686,- forint a szerződés idő előtti lezárásának díja, 79.857,- forint késedelmi kamat, a lejárt esedékességű lízingdíjtartozás pedig 3.961.270,- forint. A CHALLENGER típusú bálázógépet
36. május
37. napján az I. rendű alperes megbízottja, tanú 1 átadta a felperes megbízottjának (település 1)-en, az A Kft. autókereskedő telephelyén. A mezőgazdasági gép átadásáról átadás-átvételi jegyzőkönyv készült, melyben annyit rögzítettek, hogy az eszköz elhanyagolt állapotú, a hátsó tengelyen nem a gyári felni és gumi van. Az üzemképesség kipróbálására nem volt lehetőség. A lízingtárgyról 2015-ben, az átadás után, de pontosabban meg nem határozható időpontban fényképfelvételek is készültek. A per második szakaszában a felperes
38. sorszám alatt csatolta szakértő 1 igazságügyi szakértő
39. június 16-ai keltezéssel ellátott értékbecslését, melyhez 34 db fényképmelléklet tartozik. A felperes megbízásából készült magánszakvélemény szerint a jármű újkori alapfelszereltsége 2008-as nettó listás ár 33.300.000,- forint felszereltség és árfolyamtól függően. A szakvélemény rögzíti: a bálázógép ápolatlan, erősen földszennyezett, 1 db szalmabála van a bálakinyomó részben, több helyen bálakötöző zsineggel történt alkatrészrögzítés a leesés megakadályozására. A menetirány szerinti jobb hátsó és bal hátsó gumiabroncsok lecserélve, munkavégzésre alkalmatlan, balesetveszélyes futófelületű, és mintázatú gumiabroncsra. A kardántengely szakszerűtlen üzemeltetés következtében rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, a monitor komplett hiányzik, leszerelve. Direkt hajtású hidraulika szivattyú kiszerelve, a hajtásház lefedés nélküli, a szennyeződés oda bekerülve jelentős kopást eredményez. A rugóztatott tandemfutóműnél a fékmunkahengerek szakszerűtlenül szét lettek kapcsolva, ez közúti vontatásnál balesetveszélyes helyzetet jelent. A szakértői megállapítás szerint a fényképfelvételek alapján látható, hogy alkatrészek, anyagok kerültek tudatosan kiszerelésre, a pótlás nem történt meg. Mindezek alapján a bálázógép rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, jelenlegi állapotában funkcióját nem tudja ellátni. A gép ismételt, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez tételes felmérés szükséges. A javításhoz szükséges alkatrészeket 6 pontban sorolta fel a magánszakértő (pumpa, monitor, két fél kardántengely, meghajtólánc, valamint 2 db gumiabroncs), melyek pótlási értéke mindösszesen 2.110.116,- forintot tesz ki. A magánszakvélemény mindezek alapján a bálázógép üzemképtelen állapotát vette alapul a szakértő a forgalmi értékmeghatározáskor, melyet nettó 4.300.000,- forintban rögzített. A lízingtárgy felperesi értékesítésével kapcsolatos peradatok szerint a felperes magyarországi irodájának képviselője az osztrák anyacéggel vette fel a kapcsolatot, a gép internetes licitálásra történő meghirdetésére azonban nem került sor, az mindvégig az A jelű gépjárműtelephelyen volt elhelyezve, azon nem tüntették fel, hogy eladó. A felperes megbízásából szakértő 1 igazságügyi szakértő
40. április
41. napján újabb szakvéleményt készített. Megállapította, hogy az amerikai gyártmányú gép használt állapotú, melynek gyártásakori
42. évi, új állapotú alapfelszereltségű nettó lista ára 33.000.000,- forint. A szemle időpontjában a bálázógép szabadtéren, fedetlenül volt tárolva. A szakértő megállapította szemrevételezéssel, hogy annak felszereltsége a
43. évi állapotnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra azonban alkalmatlan, funkcióját ellátni nem tudja. A gépből gyorsan kopó, több nagy értékű alkatrész került kiszerelésre, melyek az újabb szemle időpontjában is hiányoztak, illetve esetenként selejt, nem a típushoz rendszeresített alkatrésszel lettek pótolva, a bálázón szakszerűtlen javítások történtek. A megbízott szakértő szemrevételezéssel megállapította, hogy a hiányzó főbb alkatrészek
44. évi pótlási költsége 8.577.000,- forint + áfa. A bálázó javításához először megbontásos, tételes felmérés szükséges, ami alapján meghatározható a javítás anyagköltsége és munkadíja. A szakértő ekkori álláspontja szerint a bálázó rendeltetésszerű használatra, biztonságos üzemeltetésre alkalmassá tétele már gazdaságtalan, ezért a lízingtárgy értékét hulladékvas átvételi ár figyelembevételével határozta meg. Az aktuális bruttó értékét 329.264,- forintban jelölte meg. A felperes
45. augusztus
46. napján tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy a bálázógépet 236.220,forint + áfa összegben kívánja értékesíteni. Felhívta az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül jelezze, ha módjában áll az eszközt a megjelölt ár felett értékesíteni. Az I. rendű alperes
47. szeptember
48. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy ismerőse, személy 1 egyéni vállalkozó bruttó 350.000,- forintért kívánja megvásárolni a bálázót. A felperes a 350.000,- forint vételárat az I. rendű alperessel szembeni követelésébe jóváírással beszámított. A felperes módosított keresetében a szerződések fenti felsorolás szerinti sorrendjét követve az alábbi összegek megfizetésére kérte kötelezni az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen. 1.) 3.202.803,- forint tőke és ennek
49. február
50. napjától évi 15%-os mértékű késedelmi kamata, 2.) 1.814.826,- forint tőke és ennek
51. február
52. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os kamata, 3.) 260.001,- forint tőke és ennek
53. február
54. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os kamata, 4.) 351.464,- forint tőke és ennek
55. február
56. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os kamata, 5.) 3.569.870,- forint tőke és ennek
57. február
58. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os kamata, 6.) 20.941.206,- forint tőke és ennek
59. szeptember
60. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%os kamata, továbbá 993.679,- forint tőke után
61. október
62. napjától
63. október
64. napjáig 2.899,- forint kamat, 3.066.118,- forint tőke után
65. január
66. napjától
67. január
68. napjáig 15.331,- forint késedelmi kamat, 963.982,- forint tőke után
69. október
70. napjától
71. január
72. napjáig 12.050,- forint késedelmi kamat, 3.961.270,- forint tőke után
73. január
74. napjától
75. február
76. napjáig 49.516,- forint késedelmi kamat, 21.172.907,- forint tőke után
77. február
78. napjától
79. június
80. napjáig 926.314,- forint késedelmi kamat, 21.223.707,- forint tőke után
81. június
82. napjától
83. június
84. napjáig 35.373,- forint késedelmi kamat, 21.291.207,- forint tőke után
85. június
86. napjától
87. június
88. napjáig 88.713,- forint késedelmi kamat, 16.922.407,- forint tőke után
89. június
90. napjától
91. szeptember
92. napjáig 5.676.057,- forint késedelmi kamat. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I., II. rendű alpereseket perköltség megfizetésére, az ügyvédi munkadíjat a
93. április
94. napján kelt megbízási szerződés szerint kérte megállapítani. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a ... számú (
95. sorszámú) szerződés kivételével a többi szerződés kapcsán a felperes keresetének jogalapját és összegszerűségét elismerték,
96. január
97. napjától kezdődően a tartozás megfizetésére 18 havi részletfizetés engedélyezését kérték. A vitatott elszámolású szerződés kapcsán a felperes követelésének jogalapját nem, csak annak összegszerűségét vitatták. Elsődlegesen e tekintetben a felperes keresetének elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a lízingtárgy átadáskori értéke nettó 23.425.136,- forint volt, melynek jóváírása folytán a felperesi elszámolásban kimutatott tartozásuk megszűnt. A felperes nem a reális értéken értékesített, ezért az alpereseknek ekkora összegű kárt okozott, amit beszámítani kívántak a felperes követelésébe. Másodsorban arra hivatkoztak, hogy a hiányzó alkatrészek 8.577.000,- forint + áfa összegből pótolhatók voltak, így a felperesi követelésbe még ennek levonása esetén is 17.776.278,forint tőke és járulékai javukra jóváírandó. Kitértek továbbá arra is, hogy a lízingszerződés futamideje 4 év, a lízingtárgy pedig csak 2 évig volt az I. rendű alperesnél, így 50%-os amortizációval számolva az átadáskori nettó értéke 14.640.710,- forint, ez esetben ezen összeget és járulékait kell jóváírásként beszámítani a felperes követelésébe. Amennyiben valóban hiányzott 8.577.000,- forint értékű alkatrész, az amortizáció legfeljebb 25%-os lehetett, ez alapján a visszaadáskori érték még ez esetben is 13.384.065,- forint, mely összeg és járulékai a felperes követelését csökkenti. Az alperesek sérelmezték, hogy az értékesítésre a lízingtárgy átvételét követő 2 éven keresztül nem került sor, a felperes 2015-ben a visszaadás időpontjára nézve aktuális értékbecslést nem készíttetett, és meg sem kísérelte annak értékesítését. A bálázógép szezonális jellegű eszköz, az aratási időszak előtt a kereslet növekszik, míg azt követően megcsappan, az ilyen gépet állapotától függetlenül is magasabb áron lehet azt a szezon előtt értékesíteni. Az alperesek a
98. április
99. napján készült szakvéleményben megjelölt forgalmi értéket vitatták. Kifogásolták, hogy csak
100. szeptember elején szereztek arról tudomást, hogy a felperes milyen alacsony összegért kívánja a lízingtárgyat értékesíteni és nekik mindössze 5 napjuk volt vevőt találni. Állították, hogy korábban is lehetőségük lett volna arra, hogy a felperes felhatalmazása alapján vevőt keressenek. Kifogásolták, hogy a becsatolt fényképfelvételek
101. június
102. napján készültek, ami egy hónappal későbbi, mint a visszaadás időpontja. A
103. április 8-i szakvélemény nem rögzíti, hogy pontosan milyen alkatrészek hiányoznak 8.577.000,- forint + áfa értékben, kérték figyelembe venni azt a körülményt, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben csupán a gyári felni és a gyári gumi hiányát rögzítették. A bálázó átadáskori műszaki állapotának igazolására tanú 1 tanú meghallgatását kérték. A Kecskeméti Törvényszék a ..., a ..., a ..., a ..., a ... számú szerződésekből eredő követelések kapcsán 7.G.21.118/2017/
104. szám alatt részítéletet hozott, melyet
105. sorszám alatti végzéssel kijavított,
106. sorszám alatti kiegészítő részítélettel pedig kiegészített. Ekként a bíróság kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg egyetemlegesen a felperes javára 9.198.964,forint tőkét és ennek
107. február
108. napjától a kifizetésig járó évi 15%-os mértékű késedelmi kamatát. Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított részítélet fellebbezés hiányában
109. november
110. napján jogerőre emelkedett. A részítélet
111. oldal
112. bekezdésében a bíróság utalást tett a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos későbbi intézkedésekre. Az eljárás folytatásában érdemi bizonyítási cselekmény nem történt, majd a Kecskeméti Törvényszék 7.G.21.118/2017/
113. sorszám alatti ítéletével kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 20.941.206,- forint tőkét és ennek
114. szeptember
115. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os mértékű késedelmi kamatát, továbbá 6.806.253,forint lejárt késedelmi kamatot, valamint egyetemlegesen 2.516.000,- forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperesek bírói felhívás és figyelmeztetés ellenére nem oldották fel azt az ellentmondást, hogy az általuk fellelt vevő 350.000,- forintos vételárat fizetett, ezzel szemben 10.928.246,- forint összegben állították a lízingtárgy értékét. Az alperesek nem sérelmezték a korábbiak során, hogy
116. május 13-án nem készült szakértői vélemény, illetve a vételár közlését követően nem vitatták annak mértékét. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy 2 év távlatából írásos bizonyíték nélkül nem állapítható meg, hogy a gép értéke a felperesnek felróható magatartás következtében csökkent, ezért eltekintett a további bizonyítástól. Az alperesek beszámítási kifogásait érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az I. rendű alperes személyes előadása során is elismerte, hogy a bálázó az átadás időpontjában kopott, elhanyagolt állapotban volt, nem a géphez tartozó gyári eszközök voltak rászerelve és nem volt szakszerű annak javítása sem. A bíróság az alperesek terhére rótta, hogy 2 éven keresztül nem tették vitássá a felperes követelését, az őket terhelő bizonyítási kötelezettségeket elmulasztották. Az ítélettel szemben az alperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben lényeges eljárási szabálysértések miatt kérték annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. A fellebbezési eljárásban a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.219/2018/
117. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét lényeges eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra nézve előírta a perbeli lízingtárgy birtokba-adáskori műszaki állapotát tisztázó bizonyítás lefolytatását, illetve a lízingtárgy piaci értékének bizonyítása körében szakértői bizonyítást, melyet a felperes bizonyítási kötelezettségei körébe sorolt. A megismételt eljárásban felperesi indítványra, a bíróság által kirendelt szakértő 2 igazságügyi szakértő készített írásbeli szakvéleményt, emellett a bíróság ugyancsak szakértőként hallgatta meg a felperes megbízásából a pert megelőzően már három alkalommal szakvéleményt adó szakértő 1-et, továbbá a visszaadáskor alperes megbízottjaként eljárt személy, valamint az újra értékesítéssel kapcsolatban eljárt felperesi alkalmazott tanúkénti meghallgatására is sor került. A felperes a per ezen szakaszában,
118. március 14-én
119. sorszám alatt csatolta szakértő 1
120. június
121. napján kelt írásbeli értékbecslést tartalmazó - időközben fellelt - magánszakvéleményét, mely részletes műszaki felmérést tartalmaz, 6 pontban sorolja fel az összesen 2.110.116,- forint összértékben meghatározott, hiányzó alkatrészek és tartozékok listáját. A szakértő az üzemképtelennek minősített gépet ekkor nettó 4.300.000,- forint forgalmi értékre becsülte. A magánszakvéleményből kitűnik, hogy ekkor még külön költségbecsléssel megállapítható ráfordítással a jármű üzemképes állapotba hozható volt. A kiegészített bizonyítás eredményeként meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperes részére 9.198.964,- forint tőkét és járulékait, 14.531.090,- forintot, annak
122. szeptember
123. napjától a kifizetésig járó évi 15%-os mértékű késedelmi kamatát, valamint 12.482.310,- forint tőkésített késedelmi kamatot. A bíróság részperköltség megfizetésére kötelezte az I. és II. rendű alperest. Az alperesek kérelmére az összesen 36.212.364,- forint marasztalási tőke és késedelmi kamata teljesítésére 6 havi részletet engedélyezett fix összegű havi részletek meghatározásával. Az ítélet indokolásából kitűnik, hogy a fentieket meghaladóan a kereseti kérelmet a bíróság nem találta megalapozottnak. A bíróság ítélete indokolásában ismertette a tanúbizonyítás és a szakértői vélemények alapján megállapítható tényállást. A lízingeszköz műszaki állapotát illetően rögzítette a berendezés visszaadáskori műszaki hiányosságait, és ezek miatt abból indult ki, hogy a gép ekkor üzemképtelen állapotban volt. A
124. május 13-ai műszaki állapothoz igazodó értéket a szakértői meghallgatás során kialakult egybehangzó álláspontra tekintettel 4.300.000,- forintban fogadta el. Álláspontja szerint a felperesnek nem róható fel az értékesítési késedelem, de megjegyezte, a gép visszaadásának időpontjában nem készült olyan szakértői vélemény, amely az ÁSZF XIII/
125. pontja alapján az eszköz műszaki és forgalmi állapotáról megbízható, hiteles képet nyújtana. Ennek beszerzése a lízingbeadó feladata lett volna, és az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv is alkalmatlan a visszaadáskori műszaki állapot pontos rekonstruálására. A
126. évi magánszakértői véleményben rögzített alkatrész- és tartozékhiányokat nem találta figyelembe vehetőnek éppen a jegyzőkönyv hiányossága miatt, és a tanúvallomásra is tekintettel azok visszaadáskori meglétéből indult ki. Az elszámolás keretében ezért a 4.300.000,- forint forgalmi értékhez további 2.110.116,forintot jóváírt az alperesi oldal javára, mivel a szakvéleményben rögzített alkatrészhiányt a felperes az átadás-átvétel időpontjára nézve nem tudta bizonyítani. A megtérülésként figyelembe veendő összeg így 6.410.116,- forintban került meghatározásra. A bálázógépre vonatkozó
127. november 2-án kelt felperesi elszámolás kapcsán az ott kimutatott 20.941.206,- forint összegű tartozásból levonásba helyezte a 6.410.116,- forint megtérülést, így 14.531.090,- forint összegű alperesi tartozást alapul véve hozott marasztaló ítéleti rendelkezést. Elfogadta a felperes késedelmi kamatszámításait, az ítélet
128. oldal utolsó előtti bekezdésében ennek összesített, tőkésített összegét 6.806.253,- forintban határozta meg. A tőkésített késedelmi kamat a rendelkező részben ezzel szemben 12.482.310,- forint összegű marasztalásként szerepel. A bíróság 9.198.964,- forint tőkére és járulékaira irányuló kereset tekintetében az alperesi tartozáselismerést tekintette irányadónak és ezen összegben is marasztalta felperes javára az alpereseket. Az alperesek egyetemleges fizetési kötelezését a Ptk.
129. §-ára utalással indokolta. Az ítélet indokolásának utolsó részében kitért a zárt tárgyalás miatti eljárási kifogásra, a részletfizetés engedélyezésének indokaira és a perköltségszámítást vezette le. Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését, vagy részbeni megváltoztatását és a marasztalási összeg 6.573.921,- forint tőkére és annak járulékaira történő leszállítását, 18 havi részletfizetés engedélyezésével. Fellebbezésük indokolásában ismertették az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében az új elsőfokú eljárásra vonatkozóan előírt szempontokat, továbbá a megismételt eljárásban tett nyilatkozataikat. Kérték figyelembe venni, hogy a gép lízingelésére nem újonnan került sor, annak
130. évi átadáskori értéke így is elérte a 33 millió forintot. Az alperesi levezetés szerint ehhez képest a visszaadáskori érték szakértő 2 szakértői véleményére is tekintettel 23,9 millió forint, illetve 19.700.000,- forint közötti nagyságrendre tehető. Továbbra is hangsúlyozták, hogy a szakértő 1 szakértő által hiányolt alkatrészek, felszerelések a bálakamrában elhelyezésre kerültek, azok átadására így került sor. Ezekkel együtt kell a gép értékét meghatározni. Külön hangsúlyozták, hogy a felperes nem megfelelő körültekintéssel járt el az értékesítés során, ezt a perbeli bizonyítékok alátámasztják. Ennek ellenére egy okirati bizonyíték utal arra, hogy
131. augusztusában volt érdeklődő a gépre, aki még hitelt is akart felvenni. Ez is jelzi, hogy akkor még nagyságrendekkel nagyobb értéket képviselt a gép, mint az utolsó szakértői véleményben megállapított roncsérték. Az értékesítés elhúzódásának okaival kapcsolatban a fellebbezés tanú 2 tanúvallomását elemezte, aki elismerte, hogy külön licitre nem volt meghirdetve a bálázógép. A szakértői bizonyítás kapcsán alperesek sérelmezték, hogy szakértő 1-et, aki felperes által felkért magánszakértőként készített a pert megelőzően értékbecslő szakvéleményeket, a perben a bíróság igazságügyi szakértőként rendelte ki és hallgatta meg. Alperesi álláspont szerint a szakértő elfogult volt az ügyben, a felperes megrendelésére, felperes által díjazott szakvéleményeket készített, tőle elfogulatlan szakértői vélemény ezért nem volt várható. E szakértő nyilatkozatait a perbeli bizonyításból ki kellett volna zárnia a bíróságnak. A magánszakvélemény jogi megítélését illetően alperesek kiemelték, hogy az egyébként is legfeljebb a peres fél nyilatkozatának tekinthető. A per során, késedelmesen csatolt
132. júniusi szakértői vélemény egy hónappal későbbi a visszaadáshoz képest, az ekkor végzett szakértői szemle már nem a visszaadáskori műszaki állapotot rögzítette. Kérték figyelembe venni a per során csatolt összehasonlító adatokat, melyek nagyságrendileg az általuk megjelölt értékeket mutatják. Ehhez képest hiányolták, hogy szakértő 1 visszaellenőrizhető összehasonlító adatokat nem használt fel, szakvéleményeiben csak utalt ilyenekre. A
133. évi magánszakvéleménnyel kapcsolatban alperesek kérték figyelemebe venni, hogy az már a több éves szakszerűtlen tárolás miatt megromlott műszaki állapotú gépre vonatkozik. Ehhez képest szakértő 2 szakértő erre nézve is magasabb értékmegállapításra tett nyilatkozatot a tárgyalási meghallgatása során. Az alperesek az értékesítéssel kapcsolatos felperesi mulasztások között sorolták fel, hogy a gépet olyan telephelyen tartották, amely nem mezőgazdasági gépek értékesítésére szolgált, a potenciális vevőkörnek nem hozták tudomására annak megvásárlási lehetőségét. Az alkatrészhiányok körében sérelmezték, hogy az első magánszakvéleményben két gumiabroncs is hiányként szerepel, holott azok a fényképfelvételekből láthatóan a járművön megtalálhatók voltak, és ugyanez vonatkozik az átalakított kardántengelyre is. Kérték figyelembe venni, hogy a szakértők a 2015-ös műszaki állapotból kiindulva a járművet felújíthatónak minősítették, ezt követően 2 éves telephelyi tárolás után azonban az, véglegesen üzemképtelenné vált. Hangsúlyozták, ez már a felperes szerződésellenes eljárásából adódott. A szakszerűtlen tárolást és az értékesítés elhúzódását egyaránt a felperes terhére kell értékelni, csakúgy ahogy azt is, hogy a visszaadás időpontjára nézve nem készült szakszerű, pontos műszaki állapotfelmérés. A továbbiakban az alperesek számba vették az általuk elfogadott szakértői nyilatkozatokat, valamint külön sorolták a
134. június 26-ai tárgyaláson, a két szakértő együttes meghallgatása során adott téves, hibás nyilatkozatokat. Összegző álláspontjuk szerint figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a visszaadáskori állapotában a gép üzemképessé tehető volt, hiányolták, hogy ennek költségeit a szakértők nem kalkulálták ki. Alperesi álláspont szerint 24 millió forint nagyságrendű járműértékből kell kiindulni és az üzemképessé alakítás költsége vonható le legfeljebb ebből az értékből. Külön sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság több bizonyítási indítványukat figyelmen kívül hagyott. A megtérülés összegének ítéletbeli levezetése során ezt a számítási módot kellett volna a bíróságnak alkalmaznia. A tőkésített késedelmi kamatösszegek meghatározása vonatkozásában hibás számításra hívták fel a figyelmet, álláspontjuk szerint 5.676.057,- forint összegű késedelmi kamat kétszeresen került felszámításra, ezzel kérték csökkenteni a késedelmi kamat mértékét. Kitértek külön arra is, hogy 6.410.116,- forint összegű megtérüléssel számolva a késedelmi kamatot csak az ennek megfelelően csökkentett tőkeösszegre lehetett volna számítani. A 2 éves tárolási időszakra nézve sérelmezték a velük szembeni késedelmi kamatfelszámítást. Emellett fenntartották azon jogi álláspontjukat is, hogy 23.916.250,- forint összegben kellett volna a megtérülési összeget figyelembe venni, a visszaadáskori járműértékkel ilyen mértékben csökkentendő a fizetési kötelezettségük. Külön számszaki levezetés alapján kérték az elsőfokú ítéletben rögzített perköltségszámítás pontosítását, megjegyezve, hogy saját elszámolásukat alapul véve az alperesi oldal pernyertességéből kellett volna kiindulni. Fellebbezési petitumként elsődlegesen kérték az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig annak részbeni megváltoztatását akként, hogy a bíróság csupán 6.573.921,forint tőke és ennek
135. február 25-től számított késedelmi kamatai megfizetésére kötelezze őket 18 havi részletfizetés engedélyezése mellett. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A gépjármű műszaki állapotával kapcsolatban felperes hangsúlyozta, az a visszaadáskor használhatatlan volt, ezt a szakértői bizonyítás alátámasztotta. Megjegyezte továbbá, hogy a lízingeszközről hiányzó alkatrészek értékét az elsőfokú bíróság már a terhére értékelte, ezzel kapcsolatos fellebbezési hivatkozások irrelevánsak, a megtérülés összege így 2.110.111,- forinttal megemelkedett. Az alkatrészek szükséges felszerelését, kicserélését illetően hangsúlyozta, hogy a lízingcég nem mezőgazdasági szakszervíz, így az üzemképes állapotba helyezés nem a lízingbeadó feladata. Ez éppen az alperesek jól felfogott, saját érdekében az alperesi oldal kötelezettsége lett volna csak úgy, ahogy a szakszerű tárolás. Ehhez képest a lízingeszközt használatra alkalmatlan, elhanyagolt, hiányos műszaki állapotban adták le, így az ehhez igazodó reális értéket kell figyelembe venni, melyre nézve a 2015-ben készült szakvéleményt kérte felperes irányadónak tekinteni. Felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem vétett, szakértő 1 szakvéleménye, illetve tanúkénti meghallgatása nyomán nyilatkozatai érdemi bizonyítékként figyelembe vehetők voltak, különös tekintettel arra is, hogy a bíróság szakértő 2-t külön kirendelte igazságügyi szakértőként. A két szakértő véleménye a közös meghallgatás során egybehangzó volt. A kirendelt igazságügyi szakértő szóbeli nyilatkozatával magáévá tette szakértő 1 szakértő értékbecslését, így azt már a kirendelt igazságügyi szakértő által adott szakvéleményként is figyelembe kellett venni, erre alapíthatta a bíróság az ítéletét. Az elsőfokú bíróság késedelmi kamatszámítási hibát nem vétett, és a perköltség tekintetében is helytálló döntést hozott, mindezek alapján felperes kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú ítélet másodfokú felülbírálata során elsődleges a fellebbezésben felvetett eljárásjogi kifogások vizsgálata, illetve a hivatalból észlelendő eljárásjogi hibák lehetőség szerinti kiküszöbölése. A pert indító kérelem tárgyát képező keresethalmazatból az alperesek által elismert követelésrészt, mely a bálázógépre vonatkozó elszámoláson kívül eső további öt lízingszerződés megszűnéséből eredő követelés volt, az elsőfokú bíróság részítélettel bírált és az alperesi tartozáselismerésnek megfelelően, és a kereset szerint, 9.198.964,- forint és járulékai erejéig marasztalta felperes javára alpereseket. A bíróság e kereseti kérelmek felől, melyek önállóan elbírálhatók voltak, külön részítélettel határozhatott a Pp.
136. §