SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.IV.30.195/2019/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Lőkös Tünde ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) hrsz. alatti székhelyű alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- május
- napján kelt 4.G.21.770/2018/
- számú ítéletével szemben - melyet a Kecskeméti Törvényszék a
- május
- napján kelt 4.G.21.770/2018/
- számú kijavító végzésével kijavított - az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságának Cg..../
- számú, változásbejegyző végzését - a jogszabálysértés megállapítása mellett - hatályában fenntartja, és felhívja a Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságát a törvényességi felügyeleti jogkörében a szükséges intézkedések megtételére. Mellőzi az alperest elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését és megállapítja, hogy a le nem rótt 36.000,- (Harminchatezer) forint elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Kötelezi az államot, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 54.600,- (Ötvennégyezer-hatszáz) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az egyszemélyes társaságként működő alperest a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg.... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A szervezet
- szeptember 19-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben kérte egyebek mellett - közhasznú jogállásának bejegyzését
- szeptember
- napjával. Hiánypótlási eljárást követően változásbejegyzési kérelméhez az alapítói határozat, az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat mellett csatolta közszolgáltatási szerződését, valamint az ügyvezető nyilatkozatát arra nézve, hogy a szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szerinti közhasznúsági feltételeket teljesítette, azaz megfelel a
- §
(1)bekezdés b) pontjában, 32. §
(4)bekezdés a) pontjában és
(5)bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Nyilatkozott arról is, a Civil tv. szerinti kötelezettségek teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható, az alapító okirat tartalmazza a Civil tv-ben előírt rendelkezéseket, a szervezet vállalja a közhasznúsági feltételek teljesítését és a vezető tisztségviselő nem esik a Civil tv. szerinti kizáró ok alá. A változásbejegyzés alapjául szolgáló,
- október 5-én kelt, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat VI.
- pontja értelmében az ügyvezető köteles a határozatokat az érintettekkel írásban, a határozatok meghozatalát követő 3 napon belül közölni. A létesítő okirat IX. pontja szerint „a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési jog az alapítóhoz eljuttatott írásos formában gyakorolható. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy más jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget. A nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni." A Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága
- október 8-án kelt
- számú végzésével - a
- október 5-én módosított alapító okirat alapján - a módosításokat bejegyezte, a végzés a Cégközlöny
- október
- napján került közzétételre. A felperes keresetében a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdése alapján a Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságának 27. sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozva a Ctv. 9/F. §
(4)bekezdésére, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 45. §
(2)bekezdésére kifejtette, a cégbíróságnak a Civil tv. 34. §
(2)bekezdése, valamint 32. §
(4)és
(5)bekezdései szerint vizsgálnia kellett, az alperes megfelel-e a közhasznúsági követelményeknek. Kifejtette, a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat valótlan tartalmú, mert ellentmond az ugyancsak előterjesztett korábbi két év, vagyis
- és
- év beszámolójában foglaltaknak. Ez utóbbiak tartalma alapján az állapítható meg, hogy a társaság ugyan megfelelő erőforrással rendelkezik, azonban megfelelő társadalmi támogatottsága egyik év vonatkozásában sem mutatható ki, mivel a beszámolókból a közhasznú tevékenységre utaló adatok nem is állapíthatóak meg. Érvelt azzal is, a beszámolókhoz nem mellékelte a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez szükséges közhasznúsági mellékletet sem, de a beszámolók adatai alapján a közhasznúsági melléklet nem is készíthető el a beszámolók módosítása nélkül. Megjegyezte, a csatolt beszámolók egyébként nem egyeznek meg teljesen a cégszolgálat honlapján letölthető, letétbe helyezett beszámolók adataival. Állította, az alperes tekintetében nem alkalmazható a közhasznúsági nyilvántartásba vétel során a Ctv. 9/F. §
(5)bekezdése, mivel a cégjegyzék adataiból megállapíthatóan már
- június 2-án nonprofit Kft.-ként került bejegyzésre, tehát nem a létrejöttekor kérte a közhasznúsági nyilvántartásba vételt. Ezt támasztja alá a Civil tv.
- §
(6)bekezdése és a Cnytv. 45. §
(2)bekezdése is. Véleménye szerint az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat tartalma nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A létesítő okirat nem tartalmaz szabályozást a Civil tv. 37. §
(5)bekezdés c) pontja szerint irányadó, 37. §
(3)bekezdés b) pontjába ütközően a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról. Ezen túl nem rögzíti a véleményezési jog gyakorlásának módját a Civil tv. 37. §
(5)bekezdés a) pontjába ütközően, valamint a 37. §
(3)bekezdés d) pontja ellenére nem rendelkezik a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról sem. Végül hozzátette, a cégbíróság tévesen rendelte el a létesítő okirat kelteként
- szeptember
- napjának bejegyzését
- október
- napja helyett. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy esetében a Ctv. 9/F. §
(5)bekezdése nem volt alkalmazható. Állította, a jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, a nonprofit gazdasági társaság a közhasznú szervezeti minőséget a társaság alapításakor vagy később is megszerezheti. Kiemelte a Civil tv. 32. §
(3)-
(5)bekezdéseitől eltérően is kezdeményezheti közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét. Ehhez pedig az alperes csatolta a jogszabály szerinti közszolgáltatási szerződést és vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Állította, a cégbíróság eleget tett jogszabályi kötelezettségének és megvizsgálta a korábbi két év beszámolóját. Véleménye szerint a Ctv. 9/F. §-a alapján nem állt fenn igazolási kötelezettsége a Civil tv. 32. §
(2)-
(5)bekezdéseiben írtak tekintetében. A cégbíróság vizsgálata arra terjed ki, hogy a Ctv. mellékleteiben felsorolt és az adott változásbejegyzési eljárásban benyújtott okiratok alapján helye van-e a változás bejegyzésének. Utalt arra is, a jogszabály beszámoló csatolását követeli meg, egyéb kitételt nem tartalmaz. Hangsúlyozta, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/
- (XII. 30.) Kormányrendelet
- §-a alapján a nonprofit Kft. nem tartozott az érintett években a civil szervezet körébe, még nem volt közhasznú szervezet, ezért közhasznúsági mellékletet nem volt köteles készíteni. Tekintettel arra, hogy a közhasznúsági mellékletet a Kormányrendelet a közhasznú szervezet számára teszi kötelezővé, erre a nonprofit cég a közhasznú nyilvántartásba vételt követően lesz köteles. Utalt arra, a felperes által hivatkozott, Civil tv.
- §-a a civil szervezet könyvvezetésének és beszámolási rendjének szabályait állapítja meg. Azt határozza meg, hogy a civil szervezet beszámolójának mit kell tartalmaznia, ugyanakkor a Civil tv. 5/A. §-a szerint a nonprofit társaság nem civil szervezet. Az alapító okirat tartalmával kapcsolatosan rámutatott, a jogszabály nem írja elő, hogy a véleményezési jogot hogyan, milyen módon és formában, határidők pontos megjelölésével kellene szabályozni. Véleménye szerint a felperes által kifogásolt, létesítő okirati rendelkezések azért nem hiányosak, mert a IX. pontja értelmében a Ptk., valamint az egyéb, társaságra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Cg..../
- számú változásbejegyző végzését hatályon kívül helyezte és felhívta a cégbíróságot a törvényességi felügyeleti jogkörben szükséges intézkedések megtételére. Határozatának indokolásában a Ctv. 9/F. §, valamint a Civil tv.
- §-aira hivatkozva kifejtette, a nonprofit gazdasági társaságnak az egyéb szervezetektől eltérően a társaság alapításakor, de később is lehetősége van közhasznú jogállásának megállapítását kérni. Ez azonban nem mentesíti az alól, hogy a Civil tv.
- §-ában megfogalmazott követelményeknek megfeleljen és megfelelőségét igazolja, mely a Ctv. 9/F. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Civil tv. 31-
- §-aiból adódik. Arra a következtetésre jutott, a közhasznú jogállás megszerzését az alperes részére a Ctv. 9/F. §-ában foglalt rendelkezések lehetővé tették. Kiemelte, a cégbíróság a tartalmi követelmények vizsgálatára is köteles. A közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság az ekként történő nyilvántartásbavétel során annak törvényi feltételeit a Ctv.
- számú melléklet
- pontja szerint köteles igazolni. Ebből fakadóan nyilvánvalónak tartotta, hogy a korábbi két év beszámolójának adatsora alá kell, hogy támassza az alperes törvényes képviselőjének büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát. Egyetértett a felperes keresetének az alapító okirat egyes pontjai kapcsán tett kifogásaival. A Civil tv.
- §
(5)bekezdés a) pontja alapján a véleményezési jog gyakorlásának módjáról is rendelkezni kell a létesítő okiratban. Önmagában az írásos vélemény beszerzésére vonatkozó utalás ezt a hiányosságot nem pótolja, részletesebb körülírás várható el az alapítóhoz eljuttatott írásos formájú vélemény megküldési határidejére, módjára, ez ad ugyanis lehetőséget arra, hogy az egy tagból álló döntést hozó szerv a döntéshozatalt megelőzően birtokában lehessen a véleményeknek. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §
(3)bekezdés c) pontjában jelölte meg. Változatlanul fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett véleményét hangsúlyozta, a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak kizárólag azon okiratok körét kell vizsgálnia, amelyek csatolását a Ctv. 9/F. §
(5)bekezdése előírja, vagyis a közszolgáltatási szerződést, illetve a vezető tisztségviselő nyilatkozatát. A cégbíróság eleget tett a beszámoló ellenőrzési kötelezettségének is, ennek alapján pedig a társaság rendelkezik a megfelelő társadalmi támogatottsággal, mely a közhasznú nyilvántartásba vételhez szükséges. Továbbra is állította, nem köteles közhasznúsági melléklet elkészítésére. Kifejtette, a Civil tv.-ben meghatározott egyes feltételek vizsgálatára a cégeljárásban nincs szükség, hiszen ezt váltja ki a Ctv.-ben felsorolt iratok benyújtása és az ügyvezető nyilatkozata. A nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétele különbözik egyéb civil szervezetekre vonatkozó eljárásoktól. A Ctv. 9/F. §
(5)bekezdése éppen ezt az eltérést erősíti meg azzal, hogy elegendőnek tartja a létesítő okirat Civil tv. szerinti megalkotását, a közszolgáltatási szerződés igazolását, valamint a vezető tisztségviselő nyilatkozatát. Nem kellett vizsgálnia ezért a bíróságnak a társadalmi támogatottság meglétét, mivel azon irat, amely erre alkalmas, nem szerepel a kötelezően csatolandó iratok között. Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása nem terjed ki arra, miért tekinti a cégbíróság eljárását jogellenesnek. Azt sem fejtette ki, az ügyvezető nyilatkozata mely tekintetben és mértékben lenne valótlan. Az ítéletből az sem derül ki, a szervezet mely adatok alapján nem rendelkezik megfelelő társadalmi támogatottsággal. Konzekvens véleménye szerint az alapító okirat felperes által kifogásolt egyes rendelkezései megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A fellebbezés túlnyomó részben alapos. A Ctv. 9/F. §-ának nonprofit gazdasági társaságokra irányadó szabályai lehetővé teszik, hogy a nonprofit gazdasági társaság a civil törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor, vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg (9/F. §
(4)bekezdés). A nonprofit gazdasági társaság a civil törvényben meghatározott szabályoktól eltérően nem csupán alapításakor kérheti a közhasznú jogállás megállapítását. A civil törvény külön fejezetben biztosít lehetőséget meghatározott szervezetek számára, hogy közhasznú minősítést szerezzenek. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik (32. §
(1)bekezdés). A cégeljárásban a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata és elbírálása a Ctv. 50. §
(1)bekezdése értelmében a 46. §
(1)bekezdés alapján történik. A cégbíróság a kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletekben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt a felperes neve, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A keresetlevélben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna [
(3)bekezdés]. Az alperes létrejöttét követően, működése során is folyamodhatott a közhasznú jogállás megszerzéséért, amelyet a cégbíróság akkor köteles nyilvántartásba venni, ha a nonprofit gazdasági társaság közszolgáltatási szerződést kötött és a kérelmező magánokiratban vállalja a civil törvény szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését [Ctv. 9/F. §
(5)bekezdés]. Az alperesnek tehát változásbejegyzési kérelméhez a Ctv.
- számú melléklet
- pontja szerint a közszolgáltatási szerződést és a teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kellett csatolnia a civil törvény szerinti közhasznúsági feltételek teljesítéséről. Ebből az következik, a cégbíróság vizsgálatának körét az alperes által csatolt közszolgáltatási szerződés és ügyvezetői nyilatkozat vizsgálata határolja be. Ezért a Ctv.
- §
(1)bekezdés alapján vizsgálnia kellett, hogy a kötelezően csatolandó létesítő okirat módosítása, annak változásokkal egybefoglalt hatályosított szövege, valamint a mellékletben meghatározott okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéhez szükséges iratok körében az ítélőtábla nem osztotta a felperes és így az elsőfokú bíróság álláspontját. A Ctv. - idézett - 9/F. §
(5)bekezdése megfogalmazásából az következik, a nonprofit gazdasági társaságnak nem a közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelme benyújtásakor kell megfelelnie a civil törvény szerinti közhasznúsági feltételeknek, hanem magánokiratban kell nyilatkoznia arról, hogy vállalja ezek teljesítését. A jogszabály azért fogalmaz így, mert ha a nyilatkozat ellenére a vállalt feltételek nem teljesülnek a közhasznú nyilvántartásba vételt követő két lezárt üzleti év adatai alapján, a nonprofit gazdasági társaság a közhasznú jogállásból eredő kedvezményeket a feltételek teljesülésének hiányában ex tunc hatállyal, vagyis visszamenőlegesen veszíti el. Közhasznú szervezetként ugyanis a közhasznú tevékenységből származó bevétel után bizonyos adómentesség illetné meg, ha azonban a közhasznú nyilvántartásba vételt követő két lezárt üzleti év adatai alapján nem felel meg a közhasznúság feltételeinek, visszamenőlegesen keletkezik társasági adófizetési kötelezettsége függetlenül a bevétel forrásától. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Ctv. melléklete nem írja elő kötelező tartalmi elemként a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását megelőző két lezárt üzleti év beszámolójának csatolását, mely igazolná a közhasznú jogállás feltételeinek fennállását. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásként történő nyilvántartásba vétele tehát emiatt különbözik a civil törvény hatálya alá eső, egyéb civil szervezetek közhasznú jogállásának megszerzésétől. A Ctv. szövegezéséből adódóan pedig a cégbíróságnak ezért nem kellett vizsgálnia a változásbejegyzési kérelmet megelőző két lezárt év üzleti beszámolójának adatait a közhasznúság szempontjából. A 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodását szabályozza, a közhasznúsági melléklet tekintetében a közhasznú szervezetekre alkalmazandó. A Rendelet 12. §
(1)bekezdése szerint a civil szervezet és a közhasznú szervezet a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít. Civil szervezetnek az alapítványt és az egyesületet ide nem értve a pártot és a civil társaságot - kell érteni, vagyis a nonprofit gazdasági társaság nem civil szervezet. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (Civil tv. 33. §), tehát közhasznú jogállásának bejegyzéséig nem minősül közhasznú szervezetnek sem, következésképpen - egyetértve az alperesi állásponttal - a Rendelet közhasznú melléklet elkészítésére vonatkozó kötelezettsége nem alkalmazható. Ebből pedig az következik, a közhasznú jogállás bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelemhez az alperesnek közhasznúsági mellékletet nem kellett előterjesztenie, ezért annak meglétét a cégbíróságnak sem kellett vizsgálnia. A Civil törvény általános indokolása leszögezi, a törvény célja egy keret jellegű szabály megalkotása, mely átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat, ugyanakkor nem kíván a közhasznú szervezetek belső működésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket állapítja meg, melyek a törvényes működést garantálják. A Ctv. 9/F. §
(5)bekezdése alapján a cégbíróság vizsgálja a létesítő okirat tartalmi követelményeit. A Civil tv. 37. §
(3)és
(5)bekezdései határozzák meg azokat a tartalmi elemeket, melyekről a szervezet létesítő okiratában - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatában rendelkeznie kell. Az alperes létesítő okirata - ahogy azt az elsőfokú bíróság is helyesen elemezte - hiányosan tartalmazza a véleményezési jog gyakorlásának módját, a döntések nyilvánosságra hozatali módját, valamint nem rendelkezik működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. A létesítő okirat hiányai veszélyeztetik a közhasznú szervezet működésének - fent ismertetett, a törvény célja szerinti - garanciáit. A felperesi keresettől eltérően a Ctv. 66. § alkalmazása azért nem jöhet szóba, mert ennek alapján a változásbejegyző végzést csak akkor helyezhető hatályon kívül teljes terjedelmében, ha a létesítő okirat a Ctv. 69. §
(2)bekezdésében tételesen felsorolt érvénytelenségi okok valamelyikében szenved. Perbeli esetben azonban a létesítő okirat hibája, ezáltal a jogszabálysértés csekély jelentőségű, ezért az ítélőtábla a változásbejegyző végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelésével - hatályában fenntartotta a Ctv.
- § alkalmazásával. Az elsőfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a fentiek szerint fel kell hívnia az alperest a létesítő okirat kiegészítésére és pontosítania kell a létesítő okirat keltének időpontját. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta. Erre tekintettel mellőzte az alperes le nem rótt elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezését megállapítva, hogy a Pp. 88. §
(2)bekezdése szerint az az állam terhén marad. Az alperes fellebbezése érdemét tekintve nagyobb részben (70 %) eredményes volt, ezért az állam a Pp. 88. §
(1)és
(2)bekezdése szerint köteles a pernyertesség-pervesztesség arányában az alperesnek az elsőés másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapított meg, hozzászámítva az alperes által lerótt fellebbezési eljárási illeték összegét. Szeged,
- december
- Dr. Hámori Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró