Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.765/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gyebrószki Balázs ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt 18.P.21.595/2019/
- számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 18.000 (Tizennyolcezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett ... internetes sajtótermékben mindaddig, amíg a cikk is elérhető, de legalább 30 napra a ... napján megjelent „..." című cikk címe alatt, a szöveg felett tegye közzé a következő közleményt: „Helyreigazítás: A ... napján megjelent „..." című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve számlát hamisított pártja, a ... részére." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 118.060 forint perköltséget. Határozatának indokolásában hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
- pont c) pontjára, a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a Pp. 496. §
(1)bekezdésére, valamint a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontjára. Ítéletének tényállásában azt állapította meg, hogy az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ... internetes sajtótermékben ... napján „..." című megjelent cikk - többek között - azt állította, hogy felperes neve jólmenő családi vállalkozása számlákat hamisított a pártjának. A felperes sajtó-helyreigazítási kérelemét az I. rendű alperesnek, az ... internetes hírportálnak küldte meg kérve, hogy a cikk miatt „az ... nevű internetes sajtótermékben" jelentesse meg a helyreigazító közleményét. Indokolásában az alperesek azon hivatkozása okán, miszerint a kereset elutasítandó azon okból, hogy a helyreigazítási közlemény az ... nevű nyomtatott sajtótermékben történő közzétételre irányul, az alábbiakra mutatott rá. A keresetlevél petitumában „az ..." című nyomtatott sajtótermékben történő közzététel elírása ellenére egyértelmű volt, hogy a felperes az ... internetes sajtótermékben kéri a helyreigazítás közzétételét. A felperes helyreigazítási kérelemében és a keresetlevele
- és
- pontjában is az ... nevű internetes sajtóterméket jelölte meg a közzététel helyeként. Mivel az ... nyomtatott sajtótermékként nem jelenik meg, ezért nem volt kétséges, hogy a felperes az internetes sajtótermékben igényelte a helyreigazítás közzétételét. A sajtó-helyreigazítási perben a kérelem része az is, hogy mely sajtótermékben kéri a felperes a helyreigazítás közzétételét, azonban a felperes nem változtatta meg keresetét, csak keresetlevele petitumában tévesen jelölte meg az I. rendű alperes sajtótermékét nyomtatott kiadványnak, amely elírás kijavítása nem alapozta meg a kereset elutasítását. A sérelmezett közlés vonatkozásában kifejtette, hogy az alperesek nem vitatták, hogy a sérelmezett közlés tényállítás, annak valóságának bizonyítása az alpereseket terhelte, amely kötelezettségüknek nem tettek eleget. Rámutatott, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
- évi országgyűlési választások kampánypénzei elszámolásának ellenőrzése során nem került megállapításra, hogy a ... hamis számlákat fogadott volna be, ennek vizsgálatát az ÁSZ nem végezte el. Ezzel szemben a felperes a ... cégkivonatával azt igazolta, hogy ... napjától sem ügyvezetője, sem tagja nem volt a gazdasági társaságnak, amellyel nem volt kapcsolata, így számlát sem hamisíthatott a ... részére a cég képviseletében. A perköltség viselésről a Pp.
- §
(1)bekezdése, a 32/
- (VIII. 28.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítéletnek a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján történő megváltoztatását és a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását és perköltségben marasztalását kérték. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaira alapították. Előadták, hogy a kereset petitiuma az ... című nyomtatott sajtótermékben kérte közzétenni a helyreigazítást, amely eltért az előzetes eljárásban kért megjelenési helytől. Figyelemmel az Smtv. 1. § 6. pontjára, az I. rendű alperes nem szerkesztősége, a II. rendű alperes pedig nem kiadója az ... című nyomtatott sajtóterméknek, ezért az erre vonatkozó keresetet el kellett volna utasítani. A bíróság a Pp. 2. §
(2)bekezdése alapján kötve volt a felek kérelméhez, amely egyértelműen meghatározta az ügy tárgyát e vonatkozásában, ahogy azt a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.431/2007/3. számú eseti döntésben kimondta. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a felperes a keresetét a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja alapján nem változtathatta volna meg, és annak sem volt jelentősége, hogy a keresetlevél más részeiben mit tüntetett fel a sérelmezett cikk megjelenése és a helyreigazítása vonatkozásban, mert a Pp. 170. §
(1)bekezdése alapján ezek nem azonosak a kereset elbírálása szempontjából. Másodlagosan hivatkoztak arra, hogy a bíróság a beszerzett bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, helyes mérlegelés szerint bizonyították a vitatott közlés valóságát. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyását és 18.000 forint + áfa összegben felszámított másodfokú perköltsége megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest. Előadta, hogy a nyomtatott sajtótermék megjelölés egyszerű elgépelésből eredő elírás, az ... tulajdonnév egyértelműen meghatározza a köztudomásúlag csak internetes portált szerkesztő I. rendű alperest. A pert megelőző előzetes eljárásban, majd a keresetlevelében egyértelműen és következetesen jelölte meg az internetes sajtóterméket, amelynek alapján a kereset tárgya beazonosítható volt. A petitum pontosítása, kijavítása nem minősül a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti keresetváltoztatásnak, mert az nem változtatta meg a kereset alapjául szolgáló tényés jogállításokat, nem módosította a kereset tartalmát sem. Hivatkozott arra is, hogy az előzetes eljárásban megjelölt internetes sajtótermék szerkesztősége helyett más alperes perlése esetén nem a kereset érdemi elutasításának, hanem a keresetlevélnek a Pp.
- §
(4)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Pp. 170. §
(1)bekezdés j) pontja szerinti visszautasításának lett volna helye, amelynek elmaradása nem eredményezheti utóbb a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti eljárás megszüntetését, mert ez esetben a felperes szabályszerűen és határidőben nem tudná érvényesíti sajtó-helyreigazítási igényét. Kifejtette, hogy a fellebbezésben az alperesek az általuk hivatkozott okszerűtlen mérlegelés körülményeit és indokait nem adták elő, ezért az érdemben nem vizsgálható. Az alperesek fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így - az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó eljárási jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés nem vonható le. A megállapított tények másként nem minősíthetők, a sérelmezett közlés valótlansága körében felülmérlegelésre nincs lehetőség, az alperesek e vonatkozásban fellebbezésüket nem indokolták, jogi érveiket nem adták elő. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket teljeskörűen ismertette, azokra a Fővárosi Ítélőtábla csupán visszautal. A fellebbezésben írtakra tekintettel a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. A keresetlevél vizsgálata során mindig az adott, konkrét tényállás és kereseti kérelem vonatkozásában dönthető el, hogy annak tartalma megfelel-e a törvényi követelményeknek. A keresetlevéllel szemben támasztott tartalmi elvárás az, hogy abból világosan és egyértelműen megállapítható legyen, hogy a felperes pontosan kivel szemben [Pp. 170. §
(1)bekezdés b) pont] kíván és milyen tartalommal [Pp. 170. §
(2)bekezdés a) pont] igényt érvényesíteni (BDT 2018.3872.). A perben az alperesek és a sérelmezett cikk egyértelmű megjelölése, valamint a helyreigazítás iránti határozott kérelem előterjesztése kétséget kizáróan megtörtént, mégpedig az előzetes eljárással azonos érdemi tartalommal. A keresetlevél bevezető része, majd a feltüntetett tényállás és petitum egyértelműen tartalmazta a perrendi szabályok által előírt tartalmi és formai követelményeket. A keresetlevélből világosan és pontosan megállapítható volt az is, hogy kivel szemben kíván és milyen tartalommal igényt érvényesíteni a felperes. Ezt a Pp. 170. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a keresetlevél bevezető részében kell kifejezésre juttatni, mert a felek személyének és perbeli állásának tartalmi mérlegelésére, értelmezésére a bíróságnak nincs lehetősége (Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.26.472/2018/2.). Ebből következően a keresetlevél a felek személyét, a kereset jogi és ténybeli körülményeit, valamint a kereset tárgyát a jogszabályoknak megfelelően tartalmazta. Mivel a felperes keresetlevelében előadottak megfeleltek a törvény követelményének, de következetlenek (inkompatibilisek) voltak, ezért nem volt helye sem hiánypótlásnak, sem visszautasításnak: a keresetlevelet a perfelvételre alkalmasként kellett kezelni, és azt az alperessel közölni kellett [179. §
(1)bekezdés], és a perfelvétel során anyagi pervezetéssel [
- §] kellett közrehatni abban, hogy a felperes a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatainak hibáit kijavíthassa (CKOT 2017.VII.7-i
- számú állásfoglalás). Az alperesek azon fellebbezési érvelése, hogy nyomtatott sajtóterméket nem szerkesztenek és nem adnak ki, önmagában eredményre nem vezethetett. Nem vitatható, hogy a keresetlevélben az interneten megjelenő, elektronikus portál szerkesztőségét a „nyomtatott sajtótermékében" történő közzétételre kérte kötelezni a felperes. Azonban a keresetlevél petitumában történt elírás okozta - a bevezető résszel és a tényállással fennálló - ellentmondást a Pp.
- §-ában írt anyagi pervezetés alkalmazásával lehetett és kellett az elsőfokú bíróságnak tisztázni az alperes ellenkérelme alapján, ami a perjogi szabályoknak megfelelően megtörtént. A perfelvételi tárgyaláson az előzetes eljárásban előterjesztett kérelemmel összhangban álló, elírás- és ellentmondásmentes kereset állt rendelkezésre a bíróság Pp.
- §-ában rögzített, és az anyagi pervezetés útján megvalósult, közrehatási tevékenysége folytán. A sérelmezett cikk mind az előzetes eljárásban, mind pedig a keresetlevélben egyértelműen beazonosítható módon (cím, megjelenés ideje) került megjelölésre. Az erre vonatkozó kijavítással a kereset tartalmának megváltoztatására nem került sor [Pp.
- §
(2)bekezdés c) pont], az alperesi szerkesztőségnek az előzetes eljárásban kért helyreigazítási hely vonatkozásban kellett a perben is a Pp. 495. §
(2)bekezdésben írt megtagadási indokait előadnia és bizonyítania, így semmilyen eljárásjogi hátrány a kijavítás következtében nem érte. A Pp. 2. §
(2)bekezdés alapelvének tárgyi terjedelmét, valamint a keresetváltoztatás [Pp. 7. §
(2)bekezdés
- c) pont] sajtó-helyreigazítási perben történő kizáró rendelkezését [Pp.
- §
(2)bekezdés g) pont] az értelmezési elveknek, különösen az Alaptörvény
- cikkében foglaltaknak megfelelően kell értelmezni. Az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében azt kell feltételezni, hogy a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ennek alapján nem minősülhet a kereseti kérelem megváltoztatásának, ha a kereset petitumának nyilvánvaló elírási hibája úgy kerül kijavításra a sajtó-helyreigazítási perben - az előzetes eljárásban előterjesztett kérelemhez igazodva és azzal egyezően -, hogy az érvényesíteni kívánt jog és a kereseti kérelmet megalapozó tények, valamint az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás, valamint a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést változatlan marad. A polgári per kétségkívül szigorú, formalizált eljárásrendet követ. Azonban az ezzel kapcsolatos követelmények nem vezethetnek a keresetlevél egyértelműen meghatározható tartalma mellett bekövetkező névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírások miatt az anyagi jog elvesztésére, az igény érvényesítésének elenyészésére. Ugyanis a merev és formális jogértelmezés a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezését tenné kétségessé, és végső soron az igazságszolgáltatás céljának elérését lehetetlenítené el. A keresetlevél következetlenségének feloldása csak akkor lett volna keresetváltoztatás [Pp.
- §
(2)bekezdés
- pont], ha az alperes nyomtatott és elektronikus kiadású sajtótermék szerkesztője, illetve kiadója is lett volna egyben, és így érdemben, az előzetes eljárásban igényelt módtól eltérően kérte volna a helyreigazítás megjelentetését. Ekkor az alperesnek az előzetes eljárásban mérlegelt szempontoktól eltérő, más megjelenési hely vonatkozásban kellett volna a perben helytállnia, ami a Pp.
- §
(1)és 496. §
(1)bekezdéseiben írt követelményekbe ütközött volna. Azonban a perbeli esetben nyilvánvalóan elírási hiba folytán került feltüntetésre a „nyomtatott" jelző a sajtótermék szövegrész előtt a keresetlevél petitumában. Ugyanis az alperesi szerkesztőség kizárólag elektronikusan megjelenő sajtóterméket állít elő, amelyben a pontosan megjelölt és beazonosítható cikk megjelent, és ennek a helyreigazítását kérte a felperes a kötelező előzetes eljárásban és a perben is. Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperest a perköltség megfizetésére, figyelemmel a Pp. 499. §
(1)bekezdésére, melynek mértékét a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg, a jogi képviselővel eljáró felperesnek a Pp. 81. §
(5)bekezdése és a 31/
- (XII. 27.) IM rendelet szerint felszámított ügyvédi munkadíja szerint. A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv.
- §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illetéket a II. rendű alperes köteles viselni a Pp. 83. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján. Budapest,
- november
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Virág Csaba s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró