A határozat elvi tartalma: A terhelt által benyújtott nem alapos felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatok hatályában fenntartása végzéssel. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.754/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Szolnoki Törvényszék, 6.B.729/2017/47., ítélet, tárgyalás,
- április
- Szegedi Ítélőtábla, Bf.III.316/2018/23., ítélet, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Törvényszék 6.B.729/2017/
- számú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.316/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 32.800 (harminckettőezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] [2] A Szolnoki Törvényszék a
- április
- napján kihirdetett 6.B.729/2017/
- számú ítéletével a terheltet testi sértés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
- fordulat] miatt mint visszaesőt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- január
- napján meghozott Bf.III.316/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a Szolnoki Városi Bíróság 4.Bk.696/2011/
- számú végzésével kiszabott 5 hónap fogházbüntetéssel kapcsolatban engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett a járulékos kérdésekről, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Kifejtette, hogy a bíróság tévesen mondta ki bűnösnek szándékos bűncselekményben, valójában egy szerencsétlen baleset történt, amely miatt a sértett sem kérte a megbüntetését. Kifogásolta a bizonyítást, mivel nem vizsgálták a védekezésében előadottakat, mely szerint a sértett sérülését másként szerezte. Az igazságügyi orvosszakértő csak azt állapította meg, hogy a terhelt okozhatta a sérülést, azonban nem vizsgálta az általa előadott máskénti sérülés lehetőségeit. Kifogásolta továbbá a visszaesői minőségének megállapítását. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.858/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, az orvosszakértői véleménynek a vitatása felülvizsgálati eljárásban törvényben kizárt. Emellett az irányadó tényállás alapján a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének, ebben a részében az indítvány nem alapos. [5] Helytálló a terhelt visszaesői minőségének megállapítása is. [6] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [7] A Kúria a Be.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján nyilvános ülést tartott. [8] A védő a terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta azzal, hogy a cselekmény törvénysértő minősítése és ez alapján a törvénysértő büntetés kiszabása miatt van helye felülvizsgálatnak. Emellett a tényállásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy testi sértés okozására irányult a terhelt szándéka, a sértett és a terhelt közötti erőviszonyokat nem vizsgálta a bíróság, megszokott volt közöttük a dulakodás, ezért nem kellett sérülés lehetőségével számolnia a terheltnek. [9] Indítványozta, hogy a Kúria az ítéletet változtassa meg, és a terhelt bűnösségét a Btk. 164. §
(9)bekezdés
- c)pontja szerinti, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségében állapítsa meg, és a kiszabott büntetést enyhítse. A Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta és indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn. [10] A terhelt utolsó szó jogán előadta, hogy a sértettel jó viszonyban van, soha nem akarta bántani, nem akart sérülést okozni neki, sajnálja, ami történt. III. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerinti felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
- c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] Ehhez képest a terhelt indítványában a jogerős tényállástól eltérve a védekezését ismételte meg kifogásolva a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését, elégtelennek tartva a szakértői bizonyítást, eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálatban ez kizárt. Ugyanez vonatkozik a védőnek a tényállás megalapozottságát vitató észrevételeire is. [16] Ezen túlmenően a terhelt és a védő is kifogásolta a cselekmény minősítését és ezzel összefüggésben a büntetés kiszabását. [17] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [18] A felülvizsgálati indítvány szerint véletlen baleset történt a terhelt és a sértett közötti szokásos, játékos bokszolás közben, így a cselekmény helyes minősítése gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(9)bekezdés c) pont]. [19] Az irányadó tényállás lényege a következő: [20] „...A vádlott
- február
- napját megelőző időszakban munkaviszonnyal nem rendelkezett, megélhetését az általa két gyermek után felvett gyermekgondozási segély biztosította. Unokatestvérénél, a sértettnél tartózkodott, mintegy két hét időtartamban. Ezen időszak alatt az unokatestvérek rendszeresen nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. [21]
- február
- napján a vádlott távozott lakóhelyére, majd napközben folytatta az italozást a sértett családi házas ingatlanában. [22] A vádlott a sértett szobájában aludt
- február
- napján, a reggeli órákban a vádlott és a sértett felébredtek. A vádlott és a sértett a reggeli órákban a boltban többek között alkohol tartalmú italokat is vásároltak, amelyeket részben elfogyasztottak és ezáltal ittas állapotba kerültek. A vádlott a sértett előtt nem ismert okból, indulatos állapotban volt már ekkor. Kettejük között szokás volt az, hogy játékosan ütögették egymást, így a vádlott álló testhelyzetből a közöttük szokásban volt ütögetést meghaladó erővel, egy alkalommal, jobb ököllel a vele szemben álló sértettet hastájékon, bal oldalán minimálisan közepes erővel megütötte. Ekkor a sértett erős fájdalmat érzett a hastájékon, amitől összeesett, ez a fájdalom kb. 2 percig tartott. Ezt követően a sértett a vádlottal együtt napközben újból szeszes italt fogyasztott. A sértett a délutáni órákban ismerőséhez ment, majd este 18 és 19 óra között rosszul lett, hozzá ismerősei orvost hívtak. [23] A sértett a reggeli órákban a terhelt ökölütésétől ún. kétszakaszos léprepedést szenvedett el, amelynek során a traumás erőbehatásokra a léptok részlegesen átszakadt, majd a teljes szakadás csak órákkal később következett be, a léptok alatti vérzés miatt megnövekedett nyomás hatására, a trauma kapcsán meggyengült tokrészletnek megfelelően. A léprepedés következtében azt műtéti úton el kellett távolítani. A léprepedés sérülés 8 napon túl gyógyuló, tényleges gyógytartama 6-8 hétre tehető. Ez közvetlen életveszélyes állapottal járó sérülés, idejében történő szakszerű orvosi beavatkozás nélkül, a hasüregbe történő elvérzés, vérvesztéses sokk a sérült halálához vezetett volna. A lép eltávolítása maradandó fogyatékosságként értékelendő, a lépeltávolítással összefüggésben 5%-os egészségkárosodás alakult ki. Súlyos egészségromlás nem alakult ki." [24] A felülvizsgálati indítványban célzottakkal szemben a jogerős tényállás szerint a cselekmény nem játékos bokszolás volt a terhelt és a sértett között, azzal együtt, hogy kettejük között valóban szokás volt egymás játékos ütögetése. Az irányadó tényállás azonban - ezen szokástól is - eltérő körülményeket tartalmaz, a terhelt meggondolatlan magatartása nem azonos a gondatlan elkövetéssel, a megbánása büntetéskiszabási tényező. [25] A Btk.
- §-a szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik. [26] Az ökölütés kétségtelen akaratlagos, szándékos magatartás, a kéz ökölbe szorítása eleve akaratlagos cselekvés, az ütés ereje, a támadott testtájék pedig kizárja a gondatlan testi sértés megállapítását. [27] A másik fél megütése eleve előre láthatóan kockázatos magatartás, az erőt pedig uralni kell, amennyiben azt játéknak tekinti a terhelt, különben erőszak lesz belőle, ekként jogellenes magatartás. Jelen esetben azonban ez történt. [28] A terhelt ütése nem volt véletlen, nem volt korlátozott, nem játék volt, így a testi sértésre mint alapcselekményre irányuló eshetőleges szándék megállapítása törvényes, a terhelt ha a cselekményének ezen következményét nem is kívánta, de abba belenyugodott. [29] Ezzel szemben az eredmény, az életveszély tekintetében hiányzott a terhelt részéről a rágondolás. Következésképpen emiatt hanyag gondatlanság terheli, mivel a cselekménye következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta. [30] Ekként a terhelt által elkövetett cselekmény vegyes bűnösséggel megvalósított bűncselekmény. Az alapcselekmény tekintetében eshetőleges szándék, míg az eredmény vonatkozásában (életveszély) gondatlanság terheli a terheltet. [31] A cselekmény minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nem törvénysértő, az megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak, ezért nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [32] A visszaesői minőség megállapítása pedig nem törvénysértő, felülvizsgálati okot nem képez. [33] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [34] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- november
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző