A határozat elvi tartalma: Érvényes közterület-használati jogcím hiányában a jegyző az üzletet bezárathatja. Nem minősül az üzlet bezárását elrendelő határozathoz vezető eljárás előkérdésének a közterület-használati szerződéshez kapcsolódó polgári per. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.875/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: ... Kft. A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: kereskedelmi igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május 18-án kelt 8.K.32.512/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.512/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), mint tulajdonos
- szeptember 17-én
- december 31-ig érvényes használati megállapodás megnevezésű szerződéseket kötött a felperessel. A felperes a szerződések alapján a Budapest IX. került ... kereszteződésében lévő közterületen „..." nevű üzletet üzemeltetett. Az Önkormányzat
- márciusában írásban felhívta a felperest a pavilon kiürítésére és elbontására, amelynek a felperes nem tett eleget.
- június 16án az Önkormányzat helyszíni szemlét tartott, ennek eredményeként megállapította, hogy a felperesi üzlet nyitva tart. [2] A kijelölés folytán eljárt alperes a
- július 16-án kelt XXI/22247-10/
- számú határozatában a kereskedő tevékenységének folytatását az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra megtiltotta. [3] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.32.867/2015/
- számú ítéletében az alperes fenti határozatát hatályon kívül helyezte. [4] Az alperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, a Kúria a Kfv.III.37.871/2016/
- számú ítéletében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, azon körülmény, hogy a felperes polgári (gazdasági) pert indított a közterület tulajdonosa ellen a vizsgált időszakban a közterület-használat jogszerűségének megállapítása szempontjából nem minősült előkérdésnek. Az érvényes közterület-használati hozzájárulás hiánya a felperes tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírás megsértését, a felperes hatályos jogszabályi feltételeknek meg nem felelését jelenti. Így az alperes jogszerűen alkalmazta a kereskedelemről szóló
- évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.)
- §
(4)bekezdését, és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/
- (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- §
(1)bekezdése szerinti jogkövetkezményt. [5] Az alperes a
- július 31-én hozott XXI/21975-10/
- iktatószámú határozatában a IX. kerületi kereskedelmi hatóságnál 8260/
- számú nyilvántartásba vett, a határozatban megjelölt bejelentésköteles termékek forgalmazását, a kereskedelmi tevékenységének folytatását a határozata jogerőre emelkedésének napjától megtiltotta, egyben elrendelte a IX. kerületi nyilvántartásból a kereskedő, illetve az üzlet törlését és az üzletet bezáratta. Az indokolásban a Kúria fenti ítéletére alapítottan rögzítette, hogy a felperes az üzlete által használt közterületre érvényes közterülethasználati megállapodással nem rendelkezett. Az alperes
- július 24-én az üzletnél helyszíni szemlét folytatott le, az üzletet nyitva találta. Tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria jogerős döntés alapján az üzletet a nyilvántartásból törölni fogja. A felperes a XXI/22247-10/
- számú határozatban meghatározott időtartam alatt nem tett eleget az ott írtaknak, az üzlet működéséhez közterület-használati hozzájárulással nem rendelkezik, ezért kellett a rendelkező részben foglaltak szerint dönteni a Rendelet
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján. A kereseti kérelem [6] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a Kertv. 9. §
(1),
(4), 27. §
(1),
(2)bekezdéseit; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. §
(3), 3. §
(2), 19. §
(3),
(4), 50. §
(1)és 72. §
(1)bekezdéseit; a Rendelet 27. §
(1),
(2)bekezdéseit, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 16/
- (V.22.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.1.)
- §
(2)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. [8] Kiemelte, hogy a támadott határozatot az annak meghozatalára jogosult jegyző hozta, aki annak kiadmányozási jogát átengedte a Hatósági Iroda vezetőjének. Az átengedés megfelelt a Ket. irányadó rendelkezéseinek, a határozat a Ket. 72. §
(1)bekezdés g) pontjában meghatározottak szerint a hatóság bélyegzőlenyomatát is tartalmazza. A jegyző eljárása megfelelt a jegyző hatáskörébe tartozó ügyiratok kiadmányozásáról szóló jegyzői intézkedés
- pontjának. Az alperesi határozat nem vitásan téves jogorvoslati kioktatást tartalmazott, ez azonban az ügy érdemére nem hatott ki, a határozat hatályon kívül helyezését nem eredményezhette. A téves kioktatás miatt a felperest tényleges joghátrány nem érte. [9] A bíróság szerint nem sérült a Ket.
- §
(3)bekezdése és 3. §
(2)bekezdés
- g)pontja. A hivatkozott kúriai ítéletben írtakra figyelemmel az a körülmény, hogy a felperes pert indított a közterület tulajdonosa ellen, nem minősül a közterület-használat jogszerűségnek megállapítása szempontjából előkérdésnek. [10] A felek által nem vitatottan a felperes az Önkormányzattól érvényes, írásbeli közterület-használati hozzájárulással nem rendelkezett. Ez a tény már önmagában megalapozta az alperesi határozat meghozatalának jogszerűségét. [11] A bíróság nem osztotta a felperes azok okfejtését sem, mely szerint az ügy megítélése szempontjából jelentős ténykérdésnek minősül, hogy felperes tulajdonában álló felülépítmény ingatlannak vagy ingónak minősül. A pavilon által elfoglalt terület vonatkozásában esetlegesen a felperest megillető ingyenes földhasználati jog körében a döntés polgári bíróság hatáskörébe tartozik, ilyen perre a felperes nem hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak az alperesi határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezése, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Véleménye szerint az ítélet sérti a Rendelet 2. §
- b)pontját, 27. §
(2)bekezdés b) pontját; a Ket. 2. §
(3), 3. §
(2), 12. §
(1)bekezdéseit, 121. §
(1)bekezdés b) pontját, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(5)bekezdés
- pontját. [13] Elsődlegesen kifejtette, az ügyben nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Főváros XIX. kerület Kispesti Önkormányzat Jegyzője, hanem alperes nevea járt el és hozott határozatot. A támadott határozatból nem tűnik ki kétséget kizáróan, hogy azt a jegyző hozta volna, ezzel szemben az a polgármesteri hivatal döntése. A jegyző a határozat szerint nem a saját nevében adta a határozat aláírásáról szóló megbízást, hanem a polgármesteri hivatal vezetőjeként. Ezt meghaladóan határozatban mindenhol konzekvensen a polgármesteri hivatal van feltüntetve, míg a jogorvoslatról szóló tájékoztatásnál is. A fentiekre figyelemmel a határozat semmissége megállapítható, ezért azt a bíróságnak azt hatályon kívül kellett volna helyeznie. [14] A felperes okfejtése szerint a határozat és az ítélet alapjául szolgáló Ör.
- jogellenes, sérti a Ket.
- §
(1)bekezdését, az Mötv. 23. §-át és az Alaptörvény XXVII. cikk
(7), valamint 32. cikk
(3)és
(6)bekezdéseit. Ebben a körben hivatkozott több kúriai döntésre, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5033/2017/
- számú határozatára. Előadta, hogy az Önkormányzati Tanács által törvénysértőnek minősített Fővárosi Önkormányzat-i rendelet és az Ör.
- ugyanazon okból törvénysértőek. [15] A felperes indítványozta, hogy a Kúria eljáró tanácsa kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör.1., valamint Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata Képviselőtestületének 3/
- (I.29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) felülvizsgálatát. [16] A felperes szerint azért is jogszabálysértő a jogerős ítélet és az alperesi határozat, mert sem az alperes, sem a bíróság nem minősítette előkérdésnek a közterület-használat tárgyában folyó polgári peres eljárásokat. A felperes felülvizsgálati kérelméhez csatolta a felperes és az Önkormányzat között folyt polgári perben hozott ítéleteket. A Fővárosi Törvényszék a
- április 24-én kelt 4.Gf.75.071/2018/5I. számú ítéletében helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.G.300.211/2016/
- számú ítéletét, amelyben az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, amely többek között arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felek között
- december 31-ig létrejött szerződés határozatlan időtartamúvá alakult át. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [19] A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [20] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetésekre jutott. A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletben írtakkal - egy tényállásbeli kiegészítéssel és az ehhez kapcsolódó pontosítással - egyetért, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva az alábbiakat fejti ki. [21] A Rendelet 2. § b) pontja többek között kimondja, a kormány kereskedelmi hatóságként és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. §
(1)bekezdésében foglalt kivétellel - az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében e rendelet, … a Kertv. 9. §
(1),
(4)és
(5)bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Főjegyzőt jelöli ki. [22] A felek által nem vitatottan az alperesi határozat többek között a Kertv. 9. §
(4)bekezdés
- b)és
- d)pontján alapul, ezért az eljárásra a Rendelet 2. §
- b)pontja szerint a kerületi önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel. Az ügyben a Budapest Főváros Kormányhivatala a 2014. május 22-én hozott BPB/007/03516-2/2014. számú végzésében eljárásra a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzőjét, az alperest jelölte ki. [23] Az Mötv. 81. §
(3)bekezdés j) pontja értelmében a jegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A fenti jogszabályhely alapján adta ki az alperes a XV-1673-5/
- számú Jegyzői Intézkedését a Polgármesteri Hivatal jegyzői hatáskörbe tartozó ügyiratainak kiadmányozásáról. Ennek
- pontja többek között rögzíti, hogy az üzletek hatósági zárásával és nyitásával kapcsolatos határozatokat a Hatósági Iroda vezetője, távollétében helyettese kiadmányozza. [24] A Ket.
- §
(3)bekezdése kimondja, a hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte. A Ket. 72. §
(1)bekezdés f) pontja többek között rögzíti, hogy a határozatnak tartalmaznia kell a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával. [25] A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló közigazgatási határozat záró részéből egyértelműen kitűnik, hogy azt Dr. ..., az alperesi jegyző hozta és a megbízásából ... hatósági irodavezető írta alá. A kiadmányozás jogalapja az Mötv. 81. §
(3)bekezdés j) pontja és a hivatkozott Jegyzői Intézkedés
- pontja alapján fennáll, az nem minősül a hatáskör átruházásának, a kiadmányozás technikája nem sérti a Ket.
- §
(1)bekezdés f) pontját. [26] A fentiekből megállapíthatóan a támadott hatósági határozatot az alperes hozta hatáskörében eljárva a kijelölő végzésre alapítottan. Az a tény, hogy a jogorvoslati tájékoztatásban helytelenül került rögzítésre, hogy a döntéssel szembeni keresetet alperes neve ellen kell előterjeszteni, nem változtat a jogszerű alperesi hatáskörgyakorláson. [27] A fentiekre figyelemmel a felperesnek a Ket. 121. §
(1)bekezdés b) pontján alapuló semmiségi kifogása nem foghat helyt. [28] A Rendelet 27. §
(1)bekezdése alapján, ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző - a
(2)bekezdés a) és a
(3)bekezdés szerinti eset kivételével - az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A 27. §
(2)bekezdés b) pontja kimondja, a jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a kereskedő az
(1)bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak. [29] A Kúria rámutat, a felperes vendéglátó egységével kapcsolatban két külön, de egymáson alapuló hatósági eljárást folytatott le az alperes. A 2014. július 16-án kelt határozatában a Rendelet 27. §
(1)bekezdését alkalmazva döntött a felperes tevékenységének a hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napig történő megtiltásáról, míg a jelen ügy alapjául szolgáló 2017. július 31-én kelt határozatában a Rendelet 27. §
(2)bekezdés b) pontjára alapítottan alkalmazott szankciókat, így többek között az üzlet bezárását rendelte el. A döntések alapja az volt, hogy a felperes az üzlete által használt közterületre érvényes közterület-használati megállapodással nem rendelkezett. [30] A közterület-használati hozzájárulás szükségességét az Ör.1. 2. §
(1)és
(2)bekezdései írták elő. [31] A Kúria kiegészítve az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást rögzíti, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5044/2015/
- számú végzésével kiegészített Köf.5044/2015/
- számú határozatában megállapította, hogy az Ör.
- törvénysértő, mert annak bevezető része jogszabályellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Ör.2.-t a helyi rendeletalkotó az Ör.
- megsemmisítése miatt hozta meg, annak
- §
(1)és
(2)bekezdései nagyrészt megegyeznek az Ör.1.
(1)és
(2)bekezdéseivel a közterület-használati hozzájárulás körében. [32] A
- július 31-én kelt alperesi határozat önkormányzati rendeleti alapja kizárólag az Ör.
- §
(1)és
(2)bekezdése lehetett, hiszen a fent írtaknak megfelelően az Ör.
- 2015-ben megsemmisítésre került. [33] Fogalmilag kizárt, hogy a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa a már megsemmisített Ör.
- ismételt megsemmisítésére terjesszen elő indítványt a Kúria Önkormányzati Tanácsa felé. [34] A korábban írtaknak megfelelően a felperes az érintett közterülethasználatára
- december 31-ig rendelkezett közterülethasználati szerződéssel, a polgári bíróság a jelen ítélet
- pontjában foglaltak szerint jogerősen elutasította a felperes azok keresetét, amely többek között arra irányult, a bíróság állapítsa meg, hogy a felek között
- december 31-ig létrejött szerződés határozatlan időtartamúvá alakult át. [35] A Kúria hangsúlyozza, a felperes nem rendelkezett érvényes jogcímmel az érintett közterület használatára, így az alperes a Rendelet
- §
(2)bekezdés b) pontját alkalmazva jogszerűen döntött a szankciók elrendeléséről. [36] A Kúria nem kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását az Ör.
- teljes vagy részbeni megsemmisítése iránt. Ennek oka az, hogy a felperes nem tudott olyan érvényes jogcímet igazolni, amely bizonyítaná az alperesi határozat jogszerűtlenségét. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a felperes által hivatkozott Köf.5033/2017/
- számú határozata azt tartalmazza, hogy szükséges az azon üggyel érintett Fővárosi Önkormányzat-i rendelet olyan módosítása, amelyik a közterület-használathoz való hozzájárulás önkormányzati hatósági ügy mivoltát fejezi ki, ezáltal a hatályos szabályozás szerinti Ket. szabályainak alkalmazását teszi lehetővé. A korábban már hivatkozott érvényes közterület-használati jogcím hiányában nem hatna ki a perbeli jogviszonyra, ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5033/2017/
- számú határozatban írtaknak megfelelő módon döntene az Ör.
- §
(1)és
(2)bekezdése jogszabályokba ütközése vonatkozásában. [37] A Kúria a Rendelet 27. §
(1)bekezdésének sérelméhez kapcsolódó Kfv.III.37.870/2016/
- számú ítélete
- pontjában kimondta, hogy a polgári (gazdasági) per kimenetele a perben vizsgált időszakra vonatkozóan visszamenőlegesen nem teszi a felperes tevékenységét jogszerűvé, és a határozat jogszabálysértő voltának megállapítására sem adhat alapot. A felperes által indított polgári per az eljárásra nem hatott ki, annak előkérdéseként nem értékelhető. [38] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa osztja a másik tanács érvelését kiegészítve azzal, hogy a korábban írtaknak megfelelően a polgári bíróság jogerősen elutasította a felperesnek a közterülethasználatára vonatkozó szerződés határozatlan idejűvé történő nyilvánítása iránt előterjesztett keresetét. [39] A Kúria véleménye szerint az alperes nem sértette meg a Ket.
- §
(3)bekezdését és 3. §
(2)bekezdés b) pontját, a tényállás- tisztázási kötelezettségének ugyanis a hatóság eleget tett, eljárását szükségtelen lett volna felfüggesztenie a polgári peres eljárásra tekintettel, mert az nem minősül előkérdésnek. [40] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [41] Érvényes közterület-használati jogcím hiányában a jegyző az üzletet bezárathatja. Nem minősül az üzlet bezárását elrendelő határozathoz vezető eljárás előkérdésének a közterület-használati szerződéshez kapcsolódó polgári per. Záró rész [42] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [43] A pervesztes felperes köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint. [44] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel. [45] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő