Kfv.37860/2018/7 – Kúria

(2)bekezdése szerinti tilalom, amelynek megsértése alapot ad az üzlet ideiglenes bezárásához. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.860/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve (felperes címe.) A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: ... (alperes címe) Az alperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda A per tárgya: kereskedelmi hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3. március 21-én kelt 29.K.30.885/2017/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.30.885/2017/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 130.000 (százharmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes az általa üzemeltetett ... szám alatt található „..." elnevezésű, 201 fő befogadására alkalmas üzlethelyiségre
6. október
7. napján, 00:00 - 24:00 nyitvatartási idővel kereskedelmi tevékenységet jelentett be. A kereskedelmi tevékenységéről szóló igazolást meleg-hideg étel értékesítésére, melegkonyhás vendéglátóhely működtetésére, kávé, ital, alkoholmentes, és szeszes ital, csomagolt kávé, dobozos, illetve palackozott alkoholmentes és szeszes ital, cukrászati készítmény, édesipari termék, valamint sütőipari termék és tejtermék értékesítésére vonatkozóan vették nyilvántartásba. Az alperes magányszemélyek bejelentésére és az illetékes rendőrkapitányság megkeresésére több alkalommal helyszíni ellenőrzést tartott a vendéglátóipari egységben. A
8. június
9. nappal azt rögzítette, hogy ott zárt nyílászárók mellett is hallhatóan hangos zene szólt, az üzlethelyiség belső homlokzati portál részén hangfalak álltak. A nyitvatartási időről szóló tájékoztatás nem megfelelően volt kihelyezve, illetve a vizsgálat idején melegkonyhás tevékenységet nem folytattak. Mindezek miatt a hiányosságok megszüntetésére szólította fel az egység üzemeltetőjét. A
10. július
11. napján tartott éjszakai ellenőrzés során a korábbi felszólítás ellenére azt tapasztalták, hogy a felperes a hiányosságokat nem orvosolta. Az alperes a
12. július
13. napján kelt VIII/I-25018/20/
14. számú végzésével a felperest a működés helyreállítására, valamint a melegkonyhás tevékenység folytatására kötelezte. Emellett az eredetileg bejelentett és engedélyezett termékkörök értékesítésére, illetve a saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált, nem saját előállítású alapanyagok eredetének igazolására hívta fel, valamint arra, hogy 22 és 07 óra között zeneszolgáltatás esetén a vendéglátóegységet zárt nyílászárók mellett üzemeltesse. Ezt követően ismételten bejelentés érkezett a felperes tevékenységével kapcsolatosan. Ennek hatására az alperes újabb ellenőrzést folytatott le társhatóságok részvételével
15. augusztus
16. napján 0 óra 30 perckor. Az ekkor tapasztaltak szerint a vendéglátóhely előtti járdaszakaszon körülbelül 40 fő tartózkodott, nyitott ajtó mellett hangos zene szólt, a belső vendégtérben körülbelül 60 főt számoltak az ellenőrzést végzők. A bejárati ajtóban 5 fő dohányzott. A vendéglátóhely konyhájában szakács nem főzött, melegkonyhás tevékenységet nem folytattak. A konyha feljáratánál a pulton két pizzát találtak az ellenőrzők. Az engedélyezett élelmiszerek közül pizzát, szendvicset és ropi-féle termékeket árultak az üzletben. A vendégtér egy részét, a kiszolgáló pult és asztalok, valamint a székek foglalták el, a vendégek nagy része az üzlet előtti közterületen tartózkodott. A [5] DJ, illetve hangfalak az eddigiekkel egyezően a portál belső oldalán álltak. A vendéglátóhelyen, illetve előtte nagy tömegű, hangosan beszélgető, esetenként jelentősen ittas vendég tartózkodott. Az alperes
17. augusztus
18. napján meghozott VIII/I25.018/20/
19. számú határozatával elrendelte a felperes által üzemeltetett vendéglátóhelynek a hiányosságok megszüntetéséig, az újranyitáshoz szükséges jegyzői hozzájárulásig, de legfeljebb 90 napra történő ideiglenes bezárását. Kötelezte a felperest, hogy tevékenységét a hivatkozott üzlethelyiségben a határozat kézhezvételét követően 0 órától szüntesse meg. Rögzítette, hogy a felperes köteles a vendéglátóhelyet azonnal bezárni. A határozat indokolásában a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményéről szóló 57/
20. (XII.21.) (a továbbiakban: Ök. rendelet 1.), valamint a 21/
21. (VI.25.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ök. rendelet 2.) közterületi szeszesital fogyasztást, illetve 22 és 07 óra között nyitott nyílászáró melletti zeneszolgáltatást tiltó előírásaira hivatkozott. Utalt egyebek mellett a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/
22. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
23. §

(2)bekezdésében foglaltakra, mely szerint a meleg konyhás vendéglátóüzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési, oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti távolságon belül. A felperes üzlethelyiségétől mintegy 93 méteres közúti távolságon belül található a ... alatti .... Az üzlet ideiglenes bezárását a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker. tv.) 9. §-ának

(4)bekezdés a) pontja alapján rendelte el. A kereseti kérelem [6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint az alperes tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Tévesen értelmezte a melegkonyhás vendéglátóhelyre vonatkozó Korm. rendeletben foglalt fogalom meghatározást. Mindezek következtében jogsértően rendelte el az üzlet bezárását. Az alapügyben hozott elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a 22.K.33.674/2015/

1. számú ítéletében a keresetet elutasította, ugyanakkor az ítélet indokolása szerint azt részben alaposnak találta. A Kúria végzése [8] A fenti jogerős ítéletet a felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta, az azt elbíráló Kúria a Kfv.VI.38.036/2016/
2. számú végzésében az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Hangsúlyozta, az elsőfokú hatóság és az alperes által alkalmazott egységes szankció miatt nem lehetett a felperes terhére rótt jogsértések vizsgálata körében a döntést elkülöníteni, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság a támadott határozat jogszerűségét egy egységként vizsgálta felül. Ezért a Kúria sem helyezkedhetett arra az álláspontra, hogy a felperes terhére rótt jogsértések jogszerűségét egymástól elválasztva vizsgálja. [9] A Kúria rámutatott, a zajrendelet megsértése és a közterületen történő alkoholfogyasztás miatt alkalmazható szankciókat az Ök. rendelet
3. a következőképpen szabályozza: a
4. §

(1)bekezdése a közterületen történő szeszesital fogyasztásának tilalmáról szóló 24/

1. (VII.5.) rendelet szabályainak megsértéséhez, a
2. § pedig a zajrendelet szabályainak megszegéséhez fűzi szankcióként a közigazgatási bírság, illetve a helyszíni bírság kiszabását. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a két jogsértés esetén az üzletbezárás, mint szankció nem volt jogszerűen alkalmazható. [10] A Korm. rendelet
3. §

(2)bekezdéséből, valamint a Ker. tv. 9. §

(1)bekezdéséből adódóan a felperes terhére rótt jogsértések közül csak a melegkonyhai tevékenység folytatásának hiányában történő szeszesital kimérés esetén alkalmazható az üzletbezárás, mint jogkövetkezmény. A bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felperes az általa üzemeltetett kereskedelmi egységben ténylegesen végez-e melegkonyhás tevékenységet, amelynek része lehet a pizzakészítés is. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a bizonyítás irányát tévesen határozta meg, ebből adódóan e vonatkozásban az ítéleti megállapítás is téves. Adós maradt a beszerzett bizonyítékok és a rendelkezésre álló adatok mérlegelésével, ami miatt a jogerős ítélet a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltakat sérti. [11] A megismételt eljárásra a Kúria előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak arra vonatkozóan kell bizonyítást lefolytatnia, hogy a felperes az üzemeltetett kereskedelmi egységben az engedélyben foglaltaknak megfelelően ténylegesen végzett-e melegkonyhás tevékenységet, amely figyelemmel az étlapon szereplő ételsorra is, természetszerűleg nem merülhet ki kizárólag pizzakészítésben. A megismételt eljárás során hozott elsőfokú ítélet [12] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a 29.K.30.885/2017/

1. számú ítéletében az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [13] Az indokolásban kiemelte, a Kúria döntésében foglalt iránymutatásnak megfelelően bizonyítási eljárást folytatott le annak megállapítása érdekében, hogy a felperes az üzemeltetett kereskedelmi egységben ténylegesen végzett-e melegkonyhás tevékenységet. E tekintetben mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a jegyzőkönyvekben rögzített helyszíni ellenőrzések megállapításait, az alapanyag-beszerzésről szóló, a felperes által csatolt számlákat, az étlapot, a felperesnél foglalkoztatott, melegkonyhás tevékenység folytatásához szükséges munkavállalók adataira vonatkozó dokumentumokat. [14] A felperes bizonyítási indítványának helyt adva a bíróság tanúként hallgatta meg a felperes alkalmazottait ... ..., akik előadták, hogy a vendéglátóhelyen a melegkonyhás tevékenység tényszerűen folyt, amelyhez rendelkezésre álltak a konyhatechnológiai feltételek, a szükséges alapanyagok és a megfelelő alkalmazottak. Az alperes helyszíni ellenőrzései az éjszakai órákban voltak, amikor már nem került sor meleg étel rendelésekre, ezért a konyha készenlétben volt ugyan, de tényleges ételkészítés már nem zajlott. [15] Az alperes indítványára a bíróság tanúként hallgatta meg az alperes helyszíni ellenőrzésekkor jelenlévő köztisztviselőit ... és ... is. Ők egybehangzóan állították, hogy a vendéglátóhelyen az ellenőrzések alkalmával melegkonyhai tevékenység folytatására utaló jeleket nem találtak, szakács egyik alkalommal sem tartózkodott a konyhában, a helyszínen található alapanyagok elenyésző mennyiségeben álltak rendelkezésre a befogadóképességhez képest. A konyhában nem látszottak olyan jelek, hogy ott tényleges főzési tevékenység zajlott volna. [16] A bíróság a bizonyítékok értékelésének eredményeként megállapította, hogy az alperes eleget tett a tényállástisztázására és a bizonyíték-mérlegelésére irányuló kötelezettségének. Helyesen állapította meg, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a felperes a nyitvatartási idő teljes tartama alatt biztosította volna a melegkonyhás tevékenységet. Ezt a felperes által indítványozott tanúk sem cáfolták érdemben. [17] Az alperes határozatában helyesen rögíztette, hogy a közterületen történő alkoholfogyasztás ténye, illetve a nyitott nyílászárók melletti zeneszolgáltatás miatt a felperes terhére rótt jogszabálysértés megállapítható. Ugyanakkor ezen jogsértések miatt az üzletbezárás, mint szankció nem volt jogszerűen alkalmazható. [18] A bíróság kiemelte, a kúriai végzés szerint a hatóság által alkalmazott egységes szankció miatt a különböző jogsértések esetére rendelt, egymástól eltérő szankciók okán a korábbi elsőfokú jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint az alperesi jogszabálysértés ne hatott volna ki az ügy érdemére, jogellenes volt. [19] A bíróság mindezek alapján rámutatott, a közterületen történő alkoholfogyasztás ténye, illetve nyitott nyílászárók melletti zeneszolgáltatás miatt az üzletbezárás, mint szankció az alperes részéről nem volt jogszerűen alkalmazható, az alperesi hatóság által alkalmazott egységes szankció miatt előbbi, az alperes határozatában megvalósuló jogszabálysértés pedig, mivel annak elkülönítésére nincs lehetőség, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezett. [20] Az új eljárásra a bíróság elrendelte, hogy a hatóságnak az egyes megvalósult jogszabálysértésekhez jogszabályban rendelt megfelelő szankciót kell alkalmaznia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)bekezdését, 339. §

(1)bekezdését, 339/B. §-át, a Korm. rendelet 27. §

(1)bekezdését, valamint a bírósági végrehajtásról szóló

1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
2. §

(1)bekezdését. [22] Véleménye szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy mivel a közterületen történő alkoholfogyasztás, illetve a nyitott nyílászárók mellett zeneszolgáltatás miatt az üzletbezárás, mint szankció nem volt jogszerűen alkalmazható, a határozat egészét tekintve jogszabálysértő. A Kúria rávilágított arra, hogy noha ezen okokból a perbeli üzlethelyiség bezáratása valóban nem volt jogszerű szankció, azonban a melegkonyhai tevékenység folytatásának hiányában arra sor kerülhetett. Éppen azért utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot, hogy e körben bizonyítási eljárást folytasson le. [23] A Kúria végzését akként kell értelmezni, hogy amennyiben a melegkonyhai tevékenység hiánya a megismételt eljárásban történő bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapítható, úgy a perbeli üzlethelyiség bezáratására jogszerűen került sor. [24] Egyértelmű, hogy a megismételt eljárásban a bíróság a bizonyítékok értékelésének eredményeként megállapította, hogy a felperes melegkonyhai tevékenységet nem folytatott, ezért az alperesi határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése jogellenesen történt. A Korm. rendelet 27. §

(1)bekezdésére figyelemmel akár egy jogszabálysértés elkövetése is az üzlet ideiglenes bezáratásához vezethet. [25] A felülvizsgálattal támadott ítélet maga rögzíti, hogy az alperes eleget tett a tényállás-tisztázási és bizonyíték-mérlegelési kötelezettségének. [26] Az alperes szerint a bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen azzal, hogy a hatályon kívül helyezés mellett új eljárásra kötelezést rendelt el. Ezen túl az új eljárásra kötelezés nem végrehajtható, mert egyrészt egy 2015-ben tartott ellenőrzés 2018ban nem megismételhető, másrészt a részbeni hatályon kívül helyezésnek lenne helye a bírságszankciók alkalmazása körében. [27] A bíróság a határozat végrehajtására határidőt nem tűzött, ezzel sérült a Vht. 172. §

(1)bekezdése. [28] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem alapos. [30] A Pp. 275. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [31] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból az ügy érdemére vonatkozóan helytelen jogi következtetést vont le. [32] A Pp. 275. §

(5)bekezdése értelmében, ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [33] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.VI.38.036/2016/8. számú, a korábbi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésében elrendelt új eljárást folytatta le, amelynek során köteles volt a Pp. 275. §

(5)bekezdésének megfelelően eleget tenni a kúriai végzésben foglaltaknak. A Kúria a fenti végzésében előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak arra vonatkozóan kell bizonyítási eljárást lefolytatni, hogy a felperes az üzemeltetett kereskedelmi egységben az engedélyében foglaltaknak megfelelően ténylegesen végzett-e melegkonyhás tevékenységet. Előírta a bizonyítás szempontjait és rögzítette, hogy a tárgyi és személyi feltételek együttes vizsgálatára kiterjedő eljárás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatosan döntést hozzon. [34] A Kúria hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság eleget tett a kúriai végzésben meghatározott bizonyítási kötelezettségének és ennek eredményeként megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, miszerint a felperes nyitvatartási idő teljes tartama alatt biztosította volna a melegkonyhás tevékenységet. [35] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a határozatában foglaltakkal egyező fenti ténymegállapítást nem vitatta, a felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, így a Kúria nem vizsgálhatta a melegkonyhás tevékenység hiányát tartalmazó ítéleti okfejtést. [36] Az alperes határozatában a felperesi üzlet ideiglenes bezárását három okra alapította, egyrészt a zajrendelet megsértésére, másrészt a közterületen történő alkoholfogyasztás tilalmának megsértésére és arra, hogy mivel a felperes melegkonyhás vendéglátást nem működtet, ezért alkalmazandó a Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdése. [37] A Kúria hivatkozott végzésében kifejtette, hogy a zajrendelet és a közterületen történő szeszes ital fogyasztás szabályainak megsértése miatt az ideiglenes üzletbezárás, mint szankció jogszerűen nem alkalmazható. A fent kifejtetteknek megfelelően ugyanakkor új eljárásban előírta annak vizsgálatát, hogy a felperes folytat-e melegkonyhás tevékenységet, annak megállapítása érdekében, hogy a Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdésére alapított alperesi érvelés jogszerű-e. [38] A Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdése szerint a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelésioktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. [39] Az alperes határozatában - a felperes által nem vitatottan rögzítette, hogy a felperesi szórakozóhely bejáratától számított 93 méteres közúzi távolságon belül található egy óvoda, amely a Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdése szerinti védett intézmény. [40] A felülvizsgálati bíróság rámutat, miután a felperes melegkonyhás vendéglátó tevékenységet a perbeli vendéglátóhelyen nem működtetett, így alkalmazandó a Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdése szerinti tilalom, amelynek megsértése jogszerű alapot adott az ideiglenes bezárás szankciójának kiszabásához a Ker. tv. 9. §

(4)bekezdés a) pontját alkalmazva. [41] A Kúria végzésében egyfelől kiemelte, hogy mivel az elsőfokú bíróság az eljárása során az alperesi határozat jogszerűségét egy egységként vizsgálta felül, a Kúria sem helyezkedhetett arra az álláspontra, hogy a felperes terhére rótt jogsértések jogszerűségét egymástól elválasztva vizsgálja. Másfelől a Kúria végzése

1. pontjában hangsúlyozta, hogy a felperes terhére rótt jogsértések közül csak a melegkonyhás tevékenység folytatásának hiányában történő szeszes ital kimérés esetén alkalmazható az üzletbezárás, mint jogkövetkezmény. [42] A felülvizsgálati bíróság szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően értelmezte az eljárása alapjául szolgáló kúriai végzést, ugyanis annak
2. pontjából egyértelműen következik, hogy önmagában a melegkonyhás tevékenység hiánya és ebből következően a Korm. rendelet
3. §

(2)bekezdésében szereplő tilalom fennállása alapot ad az alperesi határozat szerinti szankció alkalmazásához. Ezzel ellentétes jogértelmezés esetén szükségtelen lett volna a Kúria részéről az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, mert ebben az esetben a Kúria érdemben eldönthette volna az ügyet. [43] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp. 275. §

(4)bekezdését alkalmazva a jogerős elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [44] Melegkonyhás vendéglátó tevékenység hiányában alkalmazandó a Korm. rendelet 21. §

(2)bekezdése szerinti tilalom, amelynek megsértése alapot ad az üzlet ideiglenes bezárásához. Záró rész [45] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [46] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §

(1)bekezdésére és 275. §

(5)bekezdésére tekintettel elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére azzal, hogy a kúriai végzésben foglalt költség is figyelembe vételre került. [47] A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésére figyelemmel. [48] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,

1. november
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő