A határozat elvi tartalma: A pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a képviseleti jogosultsága az eljárás egészére kiterjed, beleértve a vádindítvány - akár kizárólag általa aláírt módon történő - benyújtását is. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.771/2019/
- felülvizsgálat Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Krecsik Eldoróda, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt: ... Elsőfok: Kaposvári Járásbíróság,
- március 2., tárgyalás, 13.B.273/2017/37/I., ítélet Másodfok: Kaposvári Törvényszék,
- április 16., nyilvános ülés, 2.Bf.135/2018/18/I., végzés Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre, eljárás megszüntetésére Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 13.B.273/2017/37/I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.135/2018/18/I. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Járásbíróság a
- március
- napján meghozott 13.B.273/2017/37/I. számú ítéletével - mely a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.135/2018/18/I. számú végzésével
- április
- napján jogerőre emelkedett - ... terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], ezért 1 év és 2 hónap - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, a bíróság rendelkezett a magánfél polgári jogi igényéről, a terhelt illetékfizetési kötelezettségéről, valamint a bűnügyi költség viseléséről is. II. [2] [3] [4] [5] [6] 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt védője a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 649. §
(2)bekezdés c) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mert álláspontja szerint a vádlottat nem az arra jogosult által emelt vád alapján ítélték el. Kifejtette, hogy már az elsőfokú ítélet indokolása alapján sem törvényes a benyújtott vád. Az elsőfokú ítélet 2. oldal 1. bekezdése szerint a pótmagánvádló „jogi képviselője útján" terjesztette elő vádindítványát. A vádindítványt a vádemeléskor hatályos (továbbiakban: korábbi Be.) 231. §
(2)bekezdés
- c)pontja alapján a sértettnek kellett benyújtania. A „jogi képviselő útján" kifejezés nem helyettesítheti a sértetti (pótmagánvádlói) aláírást, így ugyanis adott esetben nem lehetne tisztázni a büntetőjogi felelősséget sem hamis vád esetén. A vád ezen okból tehát nem törvényes, ezért az eljárást meg kell szüntetni. Utalt arra is, hogy e tekintetben egyébként a hatályos Be. egyértelműen fogalmaz. A 793. § (
- l)bekezdése szerint, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt nyújt te. A vádindítványt tehát a sértettnek (és nem jogi képviselőjének) kell benyújtania. Ezt egyértelműsíti a
(3)bekezdés is, mely szerint „a vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával". Az „is" szó kifejezetten arra utal, hogy a pótmagánvádlónak mindenképpen alá kell írnia a vádindítványt, és emellett a jogi képviselőjének is. Ha a törvényhozó szerint elegendő lenne a jogi képviselő aláírása, akkor csak annyi szerepelne a Be.-ben, hogy „a vádindítványt a jogi képviselő ellátja aláírásával". Az indítványozó szerint nem fogadható el a másodfokú bíróság azon indokolása sem, miszerint az, hogy a pótmagánvádló
- augusztus
- napján jogi képviselőt hatalmazott meg, amely meghatalmazást mindkét fél saját kezűleg aláírta, pótolja a sértett (pótmagánvádló) aláírását a vádindítványon. Álláspontja szerint ez azért sem fogadható el, mert adott esetben, ha a sértett meghatalmazná a képviselőt vádindítvány benyújtására, de a jogi képviselő olyan bűncselekmény miatt emelne vádat, amit a sértett nem is akart volna a vád tárgyává tenni, és később bűncselekmény hiányában emiatt a vádlottat felmentenék, akkor nem lehetne eldönteni, hogy ki felel a hamis vád törvényes következményeiért. [7] [8] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az eljárást szüntesse meg.
- A pótmagánvádló jogi képviselője az alaptalan felülvizsgálati indítvány elutasítását és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta. III. [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16]
- A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
- A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt ... ellen a Kaposvári Rendőrkapitányságon 982/
- bü. szám alatt folyamatban volt büntetőügyben a Kaposvári Városi Ügyészség
- június
- napján kelt B.1407/2011/
- számú határozatával a nyomozás megszüntetése ellen bejelentett sértetti panaszt elutasította, ezzel megnyílt a lehetősége, hogy mint pótmagánvádló terjesszen elő jogi képviselője útján vádindítványt. A pótmagánvádló jogi képviselő útján
- augusztus
- napján nyújtotta be a vádindítványt az ügyben addig eljárt első fokú ügyészségnél.
- A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. A Be. 870. §
(1)bekezdése szerint a Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e Be. másként szabályozza. A Kúriának így azt kellett vizsgálnia, hogy a pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtott pótmagánvád - melyet kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője írt alá - alakilag megfelelt-e a cselekmény idején hatályos eljárási szabályoknak. A korábbi Be. 230. §
(1)bekezdés első mondta szerint, ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az ügyben addig eljárt első fokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A korábbi Be. arról nem tartalmazott rendelkezést, hogy a jogi képviselő útján benyújtott vádindítványt a sértettnek is alá kellene írni. A korábbi Be. 231. §
(2)bekezdése tartalmazta a vádindítvány elutasításának okait, a
(2)bekezdés c) pontja kifejezetten arról az esetről rendelkezett, ha a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be. A felülvizsgálati indítvány tartalma szerint így azt is vizsgálni kellett, hogy a pótmagánvádló aláírásának hiányában a pótmagánvádló által a jogi képviselőnek adott és aláírt meghatalmazás alapján a [17] [18] [19] [20] [21] pótmagánvádló jogi képviselője által benyújtott vádindítványt az arra jogosulttól származónak kell-e tekinteni. A Kúria 4/2007. BK véleménye szerint a bíróság a vádindítványt a Be. 231. §
(1)bekezdése alapján alakszerű határozat nélkül fogadja el, ugyanis a tárgyalás előkészítésének szabályai sem írják elő a vádirat elfogadását, vagyis a vádlott „vád alá helyezését". A Be. 231. §
(2)bekezdés
- b)pontja szerint a bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a pótmagánvádlónak (a rendelkezésben megjelölt kivétellel) nincs jogi képviselője. A Kúria arról az esetről azonban nem nyilvánított véleményt, ha a vádindítványt a pótmagánvádló nem írta alá. E körben a Kúria az Alkotmánybíróság 14/2015. (V.26.) AB határozatban kifejtetteket vette alapul. Az Alkotmánybíróság szerint a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a képviseleti jogosultsága az eljárás egészére kiterjed, illetve a képviselet jogkörének a bíróságok irányában történő korlátozása annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik, ezért a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a vádlói szerepkörében eljáró pótmagánvádló nevében tett és a meghatalmazás kereteit túl nem lépő nyilatkozatát további feltétel megkövetelése nélkül a pótmagánvádló képviseletében benyújtott jognyilatkozatnak kell értékelni. Az Alkotmánybíróság határozatában [48] azt is kifejtette, hogy a pótmagánvádló önálló fellépési (és fellebbezési) joga azt jelenti, hogy a pótmagánvádlókénti fellépésről és az eljárásban teendő jognyilatkozatokról (beleértve a fellebbezést
- is)a döntést ő maga hozza meg. A szakszerűség biztosítása céljából ugyanakkor a vádképviselet ellátásához szükséges cselekményeket és nyilatkozatokat - a pótmagánvádló által adott meghatalmazásban kijelölt körben - helyette és nevében (ezáltal tehát nem a pótmagánvádlótól függetlenül) a jogi képviselő teheti meg. Mindezekből az is következik, hogy addig, amíg a jogi képviselő által kifejtett tevékenység a meghatalmazás biztosította keretek között marad, soha nem önállóan jár el. Amellett, hogy ez az értelmezés van összhangban a kötelező jogi képviselet jogalkotói céljával, ez következik önmagából a képviselet szabályainak nyelvtani értelmezéséből is. A képviselet tartalma eszerint nem más, minthogy a képviselt személy „más személy útján" teszi meg jognyilatkozatát [Ptk. 6:11. §
(1)bekezdés], illetve gyakorolja jogait [korábbi Be. 56. §
(1)bekezdés]. Mindebből következően a pótmagánvádlónak a jogi képviselő részére adott meghatalmazáson lévő aláírása elegendő ahhoz, hogy az eljárási nyilatkozatokat és cselekményeket a továbbiakban ő a jogi képviselője útján, míg a jogi képviselő közvetlenül tehesse meg, azaz sem a korábbi Be. szabályai, továbbá sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság értelmezése nem kívánta meg azt, hogy az egyes jognyilatkozatokat, - ideértve a vádindítvány benyújtását is - a pótmagánvádló aláírásával erősítse meg. Végezetül - bár a jelen indítvány eldöntésére ez nincs kihatással a Kúria utal a hatályos Be. 793. §
(3)bekezdésében írt azon szabály értelmezésére is, mely szerint a vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával. Ez annyit jelent, hogy amennyiben csak a sértett aláírása szerepel a vádindítvány céljából benyújtott beadványon és a sértettnek nincs jogi képviselője, akkor az indítvány valóban nem tekinthető joghatályosnak, és így ez megalapozza a Be. 794. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazását. E szabályból azonban nem következik az, hogy a sértett által adott meghatalmazáson lévő aláíráson túl a jelenleg hatályos eljárási szabályok azt a további követelményt is tartalmaznák, hogy a vádindítványt a jogi képviselő mellett a sértettnek is alá kellene írnia. [23] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [24] Ezért a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 13.B.273/2017/37/I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.135/2018/18/I. számú végzését hatályában fenntartotta. Az indítvány elvi tartalma [25] A vádindítvány nem joghatályos, ha azt csak a pótmagánvádló által meghatalmazott jogi képviselő írja alá. A döntés elvi tartalma [26] A pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének a képviseleti jogosultsága az eljárás egészére kiterjed, beleértve a vádindítvány - akár kizárólag általa aláírt módon történő - benyújtását is. Záró rész [27] A végzés elleni fellebbezést a Be. 614 §
(2)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. [22] Budapest,
- december
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő