Bf.28/2019/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a/ pont és az

(5)bekezdés b/ pont szerint, - bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében a Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pont és az

(5)bekezdés b/ pont szerint, - folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében a Btk. 345.§-a szerint és - számvitel rendje megsértése bűntettében a Btk. 403.§

(1)bekezdés b/ pont szerint, melyért halmazati büntetésül 4 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 5 évi, a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra, továbbá mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. r. vádlott neve II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki: - költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pont és

(5)bekezdés b/ pont szerint - folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében a Btk. 345.§-a szerint és - számvitel rendje megsértése bűntettében a Btk. 403.§

(1)bekezdés b/ pont szerint. Ezért halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 évi, a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett mindkét vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Az ítélet ellen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és védője, tovább II. r. vádlott neve II.r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért éltek jogorvoslattal. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.81/2019/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítást, amelynek eredményeként törvényes és logikus mérlegeléssel megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségét is teljesítette, amikor a feltárt bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve logikus magyarázatot adott a tényállás minden megállapítására. Okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére és a cselekményüket is törvényesen minősítette, melynek jogi indokolása is helytálló. Ezt csupán azzal indítványozta kiegészíteni, hogy a törvényszék az elkövetéskor hatályban volt Btk. szabályait alkalmazta. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azokat súlyuknak megfelelően értékelte, a kiszabott büntetések arányosak. Indítványozta a fentiek okán az ítélet helybenhagyását az indokolás korrekciója mellett. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy elsődlegesen a teljes körű felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kéri, mivel a tényállásban írtak, miszerint tényleges gazdasági tevékenységet folytatott a vezetése alatt állt, majd élettársa által irányított

1. Kft., nem fedi a valóságot. A vádban szereplő számlák mögött nincsenek megtörtént szolgáltatások és adásvételi aktusok, ez a megállapítás iratellenes, nincsen összhangban a bizonyítékokkal. Az I.r. vádlott kifejtette, hogy ő csupán szakmunkásképző iskolát végzett, szerkezetlakatos képesítéssel rendelkezik, jelenleg ács mellett dolgozik. A számítástechnikához egyáltalán nem ért és ilyen ismeretekkel bíró munkatársat, alvállalkozót sem alkalmazott a gazdasági társaság működése alatt. Hasonló a helyzet a légtechnikával, villanyszereléssel vízvezetékszereléssel és üzletvitellel, mely szolgáltatásokról szintén készültek számlák. Az élelmiszer-kereskedelem terén sem rendelkezett azokkal a kapcsolatokkal, pénzeszközökkel és ismeretekkel, amelyek lehetővé tették volna, hogy az előfinanszírozott szállítmányokat külföldről beszerezze, illetve behozza az országba. A törvényszék előtt már elmondta, hogy a számlákat egy ismerőse kérésére állította ki, a megrendelőket nem is ismerte, legfeljebb egy-két személlyel találkozott. A bíróság erről meggyőződhetett volna, ha személyesen kihallgatja azokat a tanúkat, akik a számlabefogadó üzleti partnereket képviselték. Csupán a bankszámláról való pénzlevételt és a pénzváltást intézte, illetve az áruk átvételében volt szerepe. Hivatkozott a volt szomszédjuk, egyben könyvelőjük; A.A. tanúvallomására, aki elmondta, hogy az I.r. vádlott és családja szegényes körülmények között éltek, nem látszott rajtuk az a pénzforgalom, ami a számlákban tükröződött, ebből következtetett arra, miszerint a céget ténylegesen nem I.rendű vádlott neve és élettársa működteti. Hibát követett el az elsőfokú bíróság, amikor a vallomás ezen részét nem fogadta el. Rámutatott az I.r. vádlott, hogy a Kecskeméti Törvényszék előtt ugyancsak költségvetési csalás miatt folyamatban lévő ügyben bűnsegédként ítélte el a bíróság, mivel igazolta azt a védekezését a nyomozás, hogy ő csupán - megbízás alapján - a
2. Kft. és a másik cége; az
3. Kft. képviseletében számlák kiállításával működött közre más személyek adóelkerülő magatartásához. Ilyen személy volt B.B. is, akit jelen eljárásban tanúként hallgatott ki a bíróság. Álláspontja szerint a Székesfehérvári Törvényszéknek igazodnia kellett volna a másik eljárásban feltárt adatokhoz, mivel a cselekmények szorosan összefüggenek. Mivel ez nem történt meg, az ítélet felderítetlen, továbbá iratellenes. Kérte ennek megfelelően a felmentését vagy az ítélet hatályon kívül helyezését és az új eljárásban szerepének tisztázását. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője a fellebbezését fenntartotta, de annak indokait megváltoztatta a védence beadványában foglaltak alapján. Vitatta tehát a szakértői megállapítást, miszerint 1 milliárd forint összértékű fiktív számla volt a cég könyvelésébe beállítva. Álláspontja szerint a teljes 2,7 milliárd Ft értékű számla tartalma valótlan, mivel nem volt mögöttük tényleges gazdasági esemény, illetve azt nem a
4. Kft. teljesítette Rámutatott, hogy a korábbi védői fellebbezés a felmentésre, illetve az enyhítésre irányult. A megváltoztatott vádlotti védekezés alapján azonban elsődlegesen a hatályon kívül helyezés indokoltáságnak megvizsgálását kérte a tényállás felderítetlenségből eredő megalapozatlanságára hivatkozva. A vádmódosítás után az I.r. vallomást tett, melyben C.C.t megnevezte, mint könyvelőt, aki 2014/2015-ben volt megbízva e tevékenységgel. A törvényszék
5. január
6. napján meghallgatta A.A. korábbi könyvelőt, aki a 2012-2013 évekre készített nullás bevallásokat. Az időszakokra tekintettel nincs átfedés. C.C. címét, elérhetőségét nem adták meg az eljárás során, de ha valóban részt vett a könyvelésben, akkor szükséges lett volna őt meghallgatni. Egyértelmű, hogy ha az I.r. vádlottnak volt is irányító szerepe, az elhanyagolható, mivel más személy ráhatására követte el a cselekményeket. A védő azon az állásponton volt, hogy ezeket a körülményeket feltétlenül tisztázni kellene, leellenőrizve a módosított terhelti vallomást. Másodlagosan fenntartotta az enyhítésre és felmentésre irányuló kérelmét. Arra hivatkozott, hogy bár az enyhítő szakasz alkalmazásával szabta ki a törvényszék védence büntetését, annak további mérséklése is indokoltnak látszik, mert egy nehéz anyagi körülmények között élő családról van szó, ahol a gyermekek eltartásáról kell gondoskodniuk. A szülők belesodródtak a cselekménysorozatba, amelynek következményei mindannyijukat sújtják. Kérte a védő, hogy a szabadságvesztés fele részének kitöltésének időpontjában határozza meg a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. II.r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezést fenntartotta azzal, hogy nem a védence követte el a terhére rótt bűncselekményeket, mivel a
7. Kft. irányítását teljes mértékben az élettársa, I.rendű vádlott neve végezte, meghatalmazás alapján akkor is, amikor formálisan a II.r. vádlott volt az ügyvezető. A terhelt elfogadta feltétel nélkül az I.r. vádlott azon tájékoztatását, miszerint a cég által folytatott gazdasági tevékenység teljesen szabályos és törvényes. Ezeket az információkat nem ellenőrizte, mivel megbízott az élettársában, egyébként neki a gyerekek nevelése és a háztartás vezetése volt a feladata. Fel sem merült benne, hogy törvénysértő módon működtette az élettársa a gazdasági társaságot. Sem képzettsége, sem lehetősége nem volt átlátni és értelmezni azokat az iratokat, bevallásokat, amiket elé tett aláírásra az I.r. vádlott. Ily módon II. r. vádlott neve II.r. vádlott adóelkerülő magatartása nem volt szándékos, mert tévedésben volt. Legrosszabb esetben is csupán azt lehet a terhére megállapítani, hogy gondatlanság terheli az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásában, amely nem tényállásszerű a csak szándékosan elkövethető költségvetési csalás és a vád tárgyát képező egyéb cselekmények viszonylatában. Ennek alapján a védő elsődlegesen büntethetőséget kizáró ok; a tévedés miatt, másodlagosan a bűncselekmény törvényi tényállási elemének - szándékosság - hiányában kérte II. r. vádlott neve II.r. vádlott felmentését. A védő a bűnösség megállapítása esetére a büntetés enyhítését szorgalmazta. Rámutatott, hogy a terhelt 3 kiskorú gyermekről gondoskodik, büntetlen előéletű és négy év az időmúlás a terhére rótt bűncselekmény elkövetése óta. Ilyen körülmények mellett rövidebb tartamú szabadságvesztés és rövidebb próbaidő alkalmazása látszik indokoltnak. Az ügyész fenntartotta az átiratában foglaltakat és alaptalannak tartotta a védelmi fellebbezéseket, valamint az I.r. vádlott és védője módosított kérelmét a hatályon kívül helyezés iránt. Cáfolta, hogy az összes számla fiktív lett volna, mivel a tanúvallomások igazolták az I.r. vádlott tevékeny részvételét az egyes gazdasági aktusokban. Nem tartotta szükségesnek C.C. kihallgatását, aki nem volt könyvelője a cégnek a vádbeli időszakban. Kifejtette, hogy a beszerzési költségszámlák teljes körben hiányoztak, mivel ezeket I.rendű vádlott neve sem kapta meg. A szakértő megállapította, hogy külföldi beszerzések történtek, majd belföldi értékesítés, amelyek után az ÁFA nem lett bevallva és befizetve. A partnerek iratanyaga szerint kétséget kizáróan megállapítható volt a termékek értékesítése, továbbá a szolgáltatások nyújtása, ezek után pedig az ÁFA be nem vallása. Az elkövetési időszak végén már könyvelője sem volt a cégnek, előzőleg meg nullás bevallások kerültek benyújtásra. Aggálytalanul megállapítható tehát a vádlottak bűnössége a költségvetési csalás vonatkozásában, mellyel valóságos halmazatot képeznek a további bűncselekmények. Vitatta a II.r. vádlott védője által előadottakat a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás vonatkozásában. Álláspontja szerint ez jelen ügyben fel sem merülhet, ugyanis a jog nem ismerése nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. Olyan pozíciót vállalt el II. r. vádlott neve, amellyel köztudottan kötelezettségek járnak. Azzal a ténnyel is tisztában volt, hogy a gazdasági társaság működik, bevétele van, amellyel nyilvánvalóan adófizetési kötelezettség is együtt jár. Az ügyész a minősítéssel és a jogi indokolással is maradéktalanul egyetértett. A büntetéskiszabás vonatkozásában rámutatott, hogy az I.r. vádlottnál 10 év, a II.r. vádlottnál 9 év 6 hónap a középmérték. A törvényszék az enyhítő szakasz alkalmazása mellett szabta ki a büntetést, amelynek további mérséklésére nincsen törvényes ok. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott esetében 300 millió Ft az okozott vagyoni hátrány, a 4 év kifejezetten méltányosnak tekinthető. II. r. vádlott neve II.r. vádlott esetében 2 év a törvényi minimum, ez alá nem lehet menni, és 75 millió Ft-os adóhiány keletkezett. A vagyoni hátrány nem térült meg. Azóta is van a vádlottakkal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás. Az I.r. vádlottal szemben alkalmazott végrehajtandó szabadságvesztés tekintetében nem állnak fenn a feltételek a büntetés fele részének kitöltése után engedélyezhető feltételes szabadságra bocsátásra, mivel egyik különös méltánylást érdemlő ok sem (pl. beismerő vallomás, megromlott egészségi állapot, társadalmi megbízatás stb.) állapítható meg. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában felolvasta az írásban benyújtott fellebbezését és elsődlegesen kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. Az új eljárásban kérte az üzleti partnereket képviselő tanúk kihallgatását és velük való szembesítését. álláspontja szerint ők voltak az adóelkerülők, akik a fiktív költségszámlákat beállították a könyvelésükbe, ő meg e cselekmények bűnsegéde, mint a számlák kiállítója. II. r. vádlott neve II.r. vádlott csatlakozott a védője kérelméhez. Az ítélőtábla a Győri Törvényszék ítéletét az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárással együtt, teljeskörűen felülvizsgálta a Be. 590.§

(1)bekezdés értelmében, mivel a terheltek és védőik a bűnösség megállapítását, továbbá a tényállás megalapozottságát is támadták. I.r. vádlott ezen túlmenően a fellebbezése irányát írásbeli indokolásában megváltoztatta és az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte azon - vallomásától eltérő - új tény állításával, miszerint az általa irányított társaság egyáltalán nem folytatott valós gazdasági tevékenységet, csupán számlák kiállítása történt, ezért nem ő követte el tettesként a költségvetési csalás bűncselekményét, hanem azok a cégek, akik az általa rendelkezésre bocsájtott fiktív számlák adótartalmát levonásba helyezték. E körben rámutat a másodfokú bíróság, miszerint az elsőfokú ítélet kihirdetésekor is hatályos Be. 584.§

(5)bekezdése értelmében a fellebbezésben új tényt állítani, illetve új bizonyítékra hivatkozni csak abban az esetben lehet, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló új tény vagy bizonyítási eszköz az ítélet kihirdetését követően keletkezett, vagy arról önhibáján kívül az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. Az I.r. vádlott a fellebbezése indokolásában olyan új tényre hivatkozott, amit nyilvánvalóan nem az ítélet kihirdetése után tudott meg, hiszen egyrészt a megváltoztatott nyilatkozatában foglaltakhoz hasonló - azonos elkövetési időszakot felölelő - tényállás alapján folyik ellene hosszabb idő óta a másik büntetőeljárás, másrészt neki kell a legjobban tudnia, hogy miként és kikkel működtette a

1. Kft-t. Ezért az ítélőtábla a fellebbezés indokolásában foglaltakat a védekezése részének tekintette. A fentiek szerinti felülbírálat eredményképpen a védelmi fellebbezéseket egyik vádlott tekintetében sem találta alaposnak, az alábbiak szerint. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a - bírói szakba kerülés idején hatályos
2. évi XIX. számú törvénynek is megfelelő - perrendtartási szabályok szerint folytatta le. Bizonyítási tevékenysége során olyan relatív vagy abszolút hatályon kívül helyezést eredményező hibát nem vétett, mely a felülbírálatot akadályozta volna. Az iratokból kitűnik, hogy a Fejér Megyei Főügyészség B.759/2015/23-I. számú vádirata
3. november
4. napján érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre Az elsőfokú bíróság a tárgyalás határnapját kitűzte
5. március
6. napjára, mely alkalommal kihallgatta I.r. vádlottat, aki nem tett érdemi vallomást. A
7. április
8. napi tárgyaláson kihallgatta II.r. vádlottat, majd felolvasta az ügyész indítványa szerinti D.D., E.E., F.F., G.G., H.H., I.I., J.J., K.K., L.L., M.M., N.N., O.O., P.P., Q.Q., R.R., továbbá S.S., T.T., U.U., V.V., W.W., X.X., Y.Y., Z.Z. és Zs.Zs. tanúk nyomozati vallomásait, melyet a vádlottak és védők sem kifogásoltak. A tanúk megidézését, személyes kihallgatását és az I.r. vádlottal való szembesítését senki nem kérte az elsőfokú bíróságtól. A
9. május
10. napján tartott tárgyalási napon meghallgatta az elsőfokú bíróság szakértő igazságügyi könyv- és adószakértőt. A
11. július
12. napi tárgyaláson az I.r. vádlott nem jelent meg, majd a szeptember
13. napi tárgyaláson I.rendű vádlott neve terhelt a jogi képviselője meghatalmazását visszavonta és új védő lépett be az eljárásba. Ezt megelőző napon nyújtotta be az ügyész a minősítéseket érintő vádmódosítást. A
14. október
15. napi tárgyaláson került sor B.B. tanú kihallgatására, továbbá beszerezte és ismertette a törvényszék a vádlottak ellen párhuzamosan, szintén költségvetési csalás bűntette miatt folyó nyomozás során keletkezett releváns iratokat. A
16. január 16-ra napolt tárgyaláson kihallgatta a bíróság A.A. tanút, aki a
17. Kft. könyvelője volt. Már a tárgyalási szak folyamatában a vádlottak elébe tárta és részletesen ismertette az iratokat, majd a bizonyítási eljárás befejezését követően ügydöntő határozatot hozott. A törvényszék a fentiek szerint az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat feltárta. A feljelentés alapját képező adóhatósági vizsgálatban keletkezett okiratok mellett, a felolvasással szabályosan tárgyalás anyagává tett tanúvallomások a tényállás megállapításához törvényesen felhasználhatóak voltak, ily módon a tanúk személyes kihallgatásának hiánya nem teszi megalapozatlanná, ezen belül felderítetlenné az ítéletet. I.r. vádlott a cselekvése azon tényeit nem vitatta, miszerint aktívan részt vett a nem egyedül lebonyolított nagy volumenű szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységben. Arra hivatkozott azonban, hogy ezt nem egyedül végezte, hanem más személyek megbízásából, illetve irányításával. Elmondta, hogy kijárt rendszeresen külföldre árubeszerzés céljából, továbbá banki utalásokat végzett, bejárt a pénzintézetbe a pénzt felvenni és átváltás után azt a külföldi cégek bankszámlájára befizette. A tényállás I. pontjában írt költségvetési csalás tekintetétében a nyomozás során kihallgatott volt üzleti partnerek egyértelműen cáfolták I.rendű vádlott neve I.r. vádlott azon - fellebbezésben írt megváltoztatott előadását, amely szerint az ő cége semmilyen valós gazdasági tevékenységet nem folytatott, mivel maga nem ért az informatikához, kereskedelemhez, de alvállalkozója vagy alkalmazottja sem volt, akik a számlákban foglalt szolgáltatásokat elvégezték volna. A nyomozás során kihallgatott partnerek közül például S.S. tanú azt vallotta, hogy a cége a
18. Kft. állt kapcsolatban a
19. Kft-vel, melynek képviseletében I.rendű vádlott neve járt el mindig személyesen. Az I.r. vádlott elmondta neki, hogy több nagy céggel is kapcsolatban áll; POS terminálokat szervizel ezeknél. Őket össze tudja hozni a tanú cégével. Jutalék fejében közvetített havonta átlagosan két új üzleti partnert I.rendű vádlott neve Kft-je ily módon. A jutalékról kiállított számlákat is az I.r. vádlott hozta. T.T. tanú elmondta, hogy a
20. Kft. az ő cégének, a
21. Bt-nek alvállalkozójaként szerzett be vagy gyártatott le 2014/2015-ben különböző speciális alkatrészeket, amelyek készen a kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak. A tanú nem tudta, hogy az I.r. vádlott ezeket maga készítette vagy alvállalkozókat vont be, de mindig ő vette fel a megrendelést és sok esetben az elkészült terméket is maga hozta. Jó minőségű árut adott át, a tanú megrendelőinek nem volt semmilyen kifogása a teljesítés ellen. A számlákat vagy ő, vagy küldötte útján juttatta el a tanúhoz. U.U. tanú a
22. Kft. alkalmazottjaként honlapszerkesztésre, továbbá étolaj és cukor szállításra szerződött a régóta ismert I.r. vádlott által képviselt
23. Kft-vel. A honlap tervei elkészültek, de azzal a főnöke nem volt megelégedve, így ez a kapcsolat nem folytatódott. A tanú cége partnerének, a várpalotai X.üzlet-nak viszont egy kamion étolajat és három kamion kristálycukrot szállított közvetlenül a
24. Kft. Ennek ellenértékét a tanú átutalással fizette ki. Mindig és kizárólag I.rendű vádlott neve volt a kapcsolattartó a Kft. részéről. V.V. tanú a
25. Zrt. élelmiszer nagykereskedő képviseletében B.B.n keresztül került kapcsolatba I.rendű vádlott neve gazdasági társaságával, amelyik sajtot, tejterméket szállított nekik. Nagyságrendileg kb. 100 alkalommal vitt árut az I.r. vádlott cége a Zrt. telephelyeire. mely árut email-ben rendeltek meg és átutalással fizettek ki. Rendelkezésre állta a
26. Zrt-vel szemben - az ÁFA visszaigénylés jogosságának utólagos vizsgálata kapcsán - folytatott vizsgálatban beszerzett iratok között azok a számlák, amelyeket a
27. Kft. kiállított a vevő számára. I.rendű vádlott neve az adóhatósági vizsgálat során
28. augsuztus
29. napján nyilatkozatot tett a számlák mögött lévő gazdasági események tekintetében. Pontosan megjelölte minden tej- és tejtermékszállítmány származási országát, a külföldi cég telephelyét, a kapcsolattartó személyét, továbbá igazolta a tényt, miszerint az áru ténylegesen megérkezett a magyar áruházakba (nyomozati irat
30. számú Melléklet). W.W. tanú a
31. Kft. ügyvezetőjeként került ismeretségbe a
32. Kft-vel és I.rendű vádlott nevesal, aki felajánlotta, hogy beszállítója lesz a műszaki és híradástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozó cégnek. Egy keretszerződés megkötése után
33. év végéig szállított I.rendű vádlott neve vádlott cége, a megrendeléseket mindig személyesen ő vette fel. A gépi számlákat a sofőr hozta a szállítmánnyal együtt, ami jó minőségű termékekből állt (nyomozati irat IV. kötet
34. oldal). A nyomozati irat I-II. kötetében rendelkezésre állnak a szolgáltatásokra nyújtott vállalkozási szerződések is I.rendű vádlott neve I.r. vádlott aláírásával (pl. az
35. oldaltól a
36. Kft-re vonatkozóan). E tanúvallomások és iratok alapján egyértelmű, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott önállóan maga intézte a
37. Kft. üzleti ügyeit megrendelőivel és gondoskodott a szállítandó árú beszerzéséről, legyártatásáról, külföldről történő behozataláról. A
38. Kft-t, illetve annak mindenkori ügyvezetőjét terhelő adóbevallási- és befizetési kötelezettség szempontjából annak semmi jelentősége nincsen, hogy a valós gazdasági események lebonyolítását az I.r. vádlott személyesen végezte vagy más személyek közreműködésével. Az I.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy tényleges ügyletek; árumozgás, szolgáltatás zajlanak, melyből a gazdasági társaságnak árbevétele keletkezik, ami után az ÁFA-t meg kell fizetni. II. r. vádlott neve II.r. vádlott cselekvősége kapcsán megállapítható, hogy saját vallomásában sem vitatta, miszerint tudott arról, hogy az élettársa a
39. Kft. állandó meghatalmazottjaként cukorral, étolajjal, más élelmiszerekkel kereskedik, melyből a gazdasági társaságnak bevétele van. A II.r. vádlott is vett fel pénzösszegeket a bankszámláról, ezért a céghez befolyó árbevétel nagyságrendjéről tudomással bírt. A személyes közreműködést a II.r. vádlott tagadta, de az üzleti partnerek közül J.J., aki saját cége számára Lengyelországból trappista sajtot hozatott be a
40. Kft-vel kötött ügylet keretében, nemcsak I.rendű vádlott neve találkozott, hanem Á.Á.vel is, amikor az I.r. vádlottal tárgyalt (nyomozati irat IV. kötet
41. oldal). A II.r. vádlott abból a pénzből gondoskodott a családjáról, amelyet az élettársa a cég működtetése során keresett. Ily módon tudnia kellett, hogy az adózási kötelezettségeknek időről-időre eleget kell tenni, mint ügyvezetőnek, aki ezért a felelősséget viseli (nyomozati irat I. kötet
42. oldal és
43. oldal). Bár jól tudta, hogy már nincsen a társaságnak könyvelője - hiszen szomszédjuk, A.A. 2014-ben visszaadta a megbízást -, aggály nélkül aláírta a nullás adóbevallásokat anélkül, hogy meggyőződött volna ezek valóságtartalmáról. A
44. Kft. bevételi oldalát a banki adatok, az üzlettársak könyveléséből beszerzett számlák alapján összesítette a szakértő, külön-külön meghatározva a vádlottak ügyvezetősége idején keletkezett árbevételt és vagyoni hátrányt. A külföldi beszerzés mértékét a VIES adatokból lehetett megállapítani. Ennek ÁFA tartalma nincsen, így nem volt mivel csökkenteni a magyarországi értékesítés után fizetendő ÁFA mértékét. A szakértő összegezte a 2014/2015-ös gazdasági évben az elkövetési időszakban keletkezett költségszámlákat, melyek alapvetően a megrendelt áruk fuvarozást végző cégektől származtak (szakértői vélemény, nyomozati irat IV. kötet
45. oldal). A számlák után levonható ÁFA figyelembevételével került kimunkálásra a vádlottakat terhelő vagyoni hátrány összege, melyet egyébként senki nem vitatott. A szakértő a meghallgatása során elmondta, hogy az árbevételből kivette azt a kb. 1 milliárd forint értékű értékesítést, amely mögött lévő számlák fiktívnek tekintendők és a maradék 1,7 milliárd forint után rögzítette az adóhiányt (5.B.34/2017/
46. számú jegyzőkönyv
47. oldal). A tényállás II. pontjában rögzített magánokirat-hamisítás tekintetében szintén sor került az okirati bizonyítékok elemzésére, és ez alapján tisztázható volt, hogy mely adóbevallások tartalma volt hamis a bevallandó és befizetendő ÁFA szempontjából. Ezek az I. és II.r. vádlott neve alatt négy, illetve két alkalommal benyújtásra kerültek. A tényállás III. pontjában írt számvitel rendjének megsértése tényállása is a szakértői véleményen alapul. Ebben rögzítésre került, hogy I.rendű vádlott neve, majd II. r. vádlott neve vádlottak a könyvvezetési kötelezettséget, továbbá a bizonylati fegyelmet a vádbeli időszakban megsértették, mivel a Kft gazdálkodásának ellenőrzésére alkalmas iratanyag nem állt rendelkezésre teljes körűen, nem gondoskodtak a gazdasági események megfelelő dokumentálásáról, a bizonylatok megőrzéséről. A társaság pénzügyi- és vagyoni helyzetének áttekintése az alapbizonylatok, a záró leltárak, főkönyvi listák, kivonatok teljes hiánya miatt teljes egészében meghiúsult (nyomozati irat IV kötet 1845-
48. oldal). A bizonylati fegyelembe az is beletartozik, hogy a számlákról analitikus nyilvántartást kell vezetni. Ez nem történt meg. Beszerzési számlák egyáltalán nem voltak és a bejövő belföldi számlák megőrzése sem történt meg. II. r. vádlott neve II.r. vádlottnak a 2015-ös évre nem volt más kötelezettsége, mint folyamatosan vezetni a könyvelést, de ez nem teljesült, hiszen a társaságnak megbízott könyvelője sem volt. Beszámolót ugyan egyik vádlottnak sem kellett az ügyvezetősége alatt készíteni, de a bizonylatok hiányossága olyan mérvű volt, hogy a könyvszakértő sem tudta pontosan rekonstruálni a gazdasági folyamatokat (7-es jegyzőkönyv 4-
49. oldal). A kifejtettekből következik, miszerint minden bizonyíték - a terheltek vallomásai is - abba az irányba mutattak, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott szándékos, fondorlatos adóelkerülő magatartást tanúsított a
50. Kft. képviseletében, majd ezen magatartás folytatásához az ügyvezetői tisztséget átvevő II. r. vádlott neve II.r. vádlottnak teljes körű meghatalmazással rendelkező ügyintézőként segítséget nyújtott. A tanúként kihallgatni kért C.C. elérhetőségét a terheltek nem adták meg, így idézése nem volt lehetséges, viszont arra sincsen adat, miszerint ez a személy A.A. lemondását követően valóban folytatott volna könyvelési tevékenységet a
51. Kft-nek. A tanú kihallgatásának hiánya tehát a tényállás megalapozottságát nem érinti. Ugyanazon bizonyítási anyag mellett tehát az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. Ily módon a terhelt a bizonyítékok értékelését sérelmező, felmentésre irányuló fellebbezése sem foghatott helyt. Vizsgálta a másodfokú bíróság - I.rendű vádlott neve I.r. vádlott fellebbezésében írt hatályon kívül helyezési kérelem okán -, hogy a vádlottak ellen szintén költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban lévő eljárásban vád tárgyát képező tényállás milyen vonatkozásban mutat összefüggést a jelen ügyben megállapított tényállással, mivel az azonos törvényi tényállás alá eső tettesként elkövetett részcselekmények törvényi egységet alkotnak, ily módon azokat egy eljárás keretén belül kell elbírálni (6/
52. Büntető jogegységi határozat). A vádirati tényállás szerint a vádlottak részben ugyanazon Kft. képviseletében
53. január
54. és április
55. napja között, részben az
56. Kft. képviseletében
57. február
58. és július
59. között állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a
60. Kft. felé olyan gazdasági események után, amelyek nem történtek meg. E számlák kiállításával és rendelkezésre bocsátásával, a beszállítások és banki ügyletek megszervezésével a vádlottak a terhelt-társaik által a számlák ÁFA tartalmának megfelelő összegű 229.232.772 forint, illetve 189.232.436 forint vagyoni hátrány okozásához nyújtottak segítséget (Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.1280/2016/
61. számú vádirat II/
62. és II/
63. vádpontja). Megállapítható tehát, hogy a terheltek a másik ügyben bűnsegédi magatartással vannak megvádolva, mely nem vonható törvényi egységbe a felülbírált ítéletben körülírt önálló tettesi cselekményekkel. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnsegédi magatartása jelen eljárásában II. r. vádlott neve II.r. vádlott tettesi alapcselekményéhez kapcsolódik, nem más gazdasági társaság vezetőjének -saját cége felhasználásával - megvalósított adóelkerülő tevékenységéhez. A jelzett másik eljárásban, ugyanazon törvényi tényállás keretei közé illeszkedő bűncselekmény miatt történt nem jogerős elítélés, illetve maga a folyamatban lévő elsőfokú büntetőeljárás tehát nincsen kihatással a vádlottak bűnösségének megállapítására, cselekményeik minősítésére és a velük szemben alkalmazott joghátrányra; így az ítélet felülbírálhatóságára sem. Ennek folytán nem eredményezheti annak hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú ítélet eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállása a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, csak kis mértékben szorul pontosításra, melyet a másodfokú bíróság a Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében az alábbi módon eszközölt. A személyi részben - az elsőfokú ítélet meghozatala után beállt változásra figyelemmel - a

1. oldal 6-
2. bekezdésében helyesbítendő, hogy a Kecskeméti Törvényszék a
3. szeptember
4. napján kelt 5.B.192/2019/
5. számú nem jogerős ítéletével I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat, mint bűnszervezet tagját 2 rb bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (melyből 1rb a Btk. 396.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés b/ pontja szerint, míg 1rb a Btk. 396.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b/b pontja szerint minősül), valamint 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345.§) miatt halmazati büntetésül 1 év 3 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságre nem bocsátható. Ugyanezen ügyben II. r. vádlott neve II.r. vádlott ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.1280/2016/735. számú vádirata alapján bűnszervezet tagjaként 2 rb bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette - melyből 1rb a Btk. 396.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(5)bekezdés b/ pontja szerint, míg 1 rb a Btk. 396.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b/b pontja szerint minősül -, valamint 2 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345.§) miatt folyik az eljárás. A fent írt ügyben terheltként szerepel B.B. és elítéltként CS.CS., akire I.rendű vádlott neve terhelt többször hivatkozott. Az elkövetési időszak a I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és II. r. vádlott neve II.r. vádlott vezetése alatt állt

1. Kft. keretében
2. január
3. napjától
4. április
5. napjáig, az I.r. vádlott által vezetett
6. Kft. vonatkozásában
7. február
8. napjától
9. július
10. napjáig terjed (Bf.II.28/2019/
11. szám alatti utóiratok). II. r. vádlott neve II.r. vádlott tulajdonát képezi a Citroen C5 típusú, ... forgalmi rendszámú személygépkocsi 1,4 millió forint értékben (nyomozati irat
12. oldal) A tényállás
13. oldalán kezdődő és a
14. oldal közepén végződő - a
15. év decemberében kibocsátott számlákat tartalmazó - táblázatban a kiállítás dátumainak megjelölése leírási hiba folytán elcsúszott. Az időpontok a helyes megjelölés szerint a
16. oldalon
17. december
18. napjával kezdődnek és
19. december
20. napjával végződnek, a
21. oldalon
22. december
23. napjával kezdődnek és
24. december
25. napjával végződnek időrendi sorrendben. Az ítélőtábla a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a fentiekkel kiegészített, ily módon teljeskörűen megalapozott tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mely az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést a törvényszék. A terhükre megállapított bűncselekmények minősítése is törvényes, a jogi indokolás helytálló. A minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték a be nem fizetett adó összege. Ez mindkét vádlott esetében meghaladja az adóbevétel különösen nagy mértékű csökkenését megalapozó 50 millió forintos értékhatárt. Tekintve, hogy a

1. Kft negyedéves, majd havi ÁFA bevalló volt, és több bevallási időszakon keresztül folytatódott az elkövetési magatartás, helyes a folytatólagosság megállapítása (BH2010.
2. I. pont). Függetlenül attól, hogy I.rendű vádlott neve mellett ki, vagy kik működtek még közre a bűncselekmény elkövetésében, ő - mint a
3. Kft. ügyvezetője - tettesi minőségben az elkövetője a bűncselekménynek, mivel a költségvetési csalás tettese és társtettese csak olyan személy lehet, aki az adókötelezettség szempontjából jelentős tény (adat) valótlan előadásával, elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti (BH2010.290). A cég képviseletében őt terhelte a bevallási kötelezettség, illetőleg az adózás szabályainak megtartása. Ugyanez a helyzet II. r. vádlott neve II.r. vádlott esetében, azon időszakban, amikor ő volt a kft. ügyvezetője és egyben az adóbevallási- és fizetési kötelezettség teljesítésére hivatott személy. A 3/
4. (X. 14.) Büntető jogegységi határozat értelmében a bűnrészes a bűncselekménynek az olyan elkövetője, aki a törvényi tényállás megvalósításában közvetlenül nem vesz részt, ám a tettessel szándékegységben jár el, és a törvényi tényállás megvalósítása nélkül is oksági [felbujtás esetében egyenes oksági, bűnsegély esetében concausalis] kapcsolatba hozható a cselekvősége a legalább kísérleti szakba eljutott tettesi cselekménnyel, mégpedig annak befejezettsége előtt. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott - bár gyakorlatilag teljes körben eljárt - nem lehetett tettese a speciális alanyiságot megkövetelő költségvetési csalás bűntettének abban az időszakban, amikor nem ő képviselte ügyvezetőként a
5. Kft-t. A II. r. vádlott neve II.r. váldott ügyvezetősége alatt keletkezett vagyoni hátrány bekövetkeztében viszont részes, hiszen állandó meghatalmazottként segítséget nyújtott a szerződések megkötésével, a számlák kiállításával és az egyéb gazdasági tevékenységek ellátásával az adó csalárd elvonásában. Törvényes tehát a fent írtak szerint az I.r. vádlott bűnsegédként történt megjelölése is a
6. január
7. napja és
8. március
9. napja között eltelt időszakban megvalósult bűncselekmény vonatkozásában. Az üzletszerűség, mint minősítő körülmény megállapítása vitán felül helyes, mert - bár folytatólagos és törvényi egységben lévő cselekményről beszélünk - a rendszeres anyagi haszonszerzés célzat egyértelműen kitűnik. A vádlottak saját vallomásuk szerint is megélhetési forrásuknak tekintették a
10. Kft-t, valamint a gazdasági társaság gazdagodott jogellenesen a be nem fizetett adó összegével. A más (jogi) személy részére való haszonszerzés is megalapozza az üzletszerűséget. A tényállás II. pontjában a törvényszék megállapította, hogy I.rendű vádlott neve négy negyedéven keresztül, II. r. vádlott neve két alkalommal meghamisította az adóbevallások tartalmát. Az adócsalással bűnhalmazatban a magánokirat-hamisítás vétségét is megvalósította, mivel az adóhatóságot a hamis okirat benyújtásával megtévesztve az általános forgalmi adófizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentette (BH1993.271.I. pont). A hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, mivel a hamis tartalmú - több magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használták, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is - a fent írtak alapján - fennálltak (36/
11. BK vélemény). A III. tényállási pontban rögzített számviteli rend megsértése is megvalósult a Btk.
12. §

(1)bekezdés b/ pontja szerint, amely kimondja, hogy a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, továbbá a bizonylati rendet megsérti és ezzel az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. E kritériumokat I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlott cselekvősége teljes mértékig kimerítette. Az elsőfokú bíróság mindkét vádlott vonatkozásában helyesen tárta fel a bűnösségi körülményeket. A táblabíróság osztotta a főügyészi indítványban írtakat abban, hogy I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottak javára megállapítható enyhítő körülmények maximálisan értékelésre kerültek. A büntetési tétel halmazati szabályok szerint irányadó középmértéke I.rendű vádlott neve I.r. vádlott esetében 10 év, II. r. vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában 9 év 6 hónap. Ehhez képest az elsőfokú bíróság az enyhítő rendelkezések alkalmazásával 4, illetve 2 évben szabta ki a szabadságvesztés büntetést a mindkettejükkel szemben, II. r. vádlott neve II.r. vádlott esetében a törvényi enyhítés minden lehetőségét kimerítve. Bár a I.r. vádlott részben bűnsegéd, a másodfokú bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy cselekvősége jóval magasabb tárgyi súlyú II.r. vádlotténál, tehát további enyhítés, továbbá a végrehajtás felfüggesztése szóba sem kerülhet. Nem látott alapot a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tekintetében a Btk. 38.§

(3)bekezdésben írt - a büntetés ½ részének kitöltését követően engedélyezhető - feltételes szabadságra bocsátás alkalmazására, mert a terhelt nem felel meg azon kritériumoknak (kifogástalan életvezetés, előrehaladott életkor, megromlott egészségi állapot, emberileg méltányolható egyéb körülmény) melyeket a bírói gyakorlat ilyenkor megkövetel (pl. BH 2000.45., BH1998.314.). Osztotta az ítélőtábla azt a törvényszéki álláspontot is, miszerint a büntetlen előéletű, 3 gyermeket nevelő, mindvégig alárendelt szerepet II.r. vádlott vonatkozásában a végrehajtás felfüggesztése indokolt, mert a büntetési célok megvalósulása ekként is reményteli. A próbaidő maximális időtartamban való meghatározása kifejezi a terhére rótt bűncselekmény magas tárgyi súlyát. I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottak esetében a foglalkozástól eltiltás alkalmazása törvényes, mivel mindketten cégvezetőként vettek részt a bűncselekmény végrehajtásában. A rendelkezés megfogalmazása is helyes, mivel megfelel a Btk. 52.§

(1)bekezdés b/ pontjában írott törvényszövegnek. Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvár Törvényszék 2019. január 16. napján kihirdetett 5.B.34/2017/21. számú ítéletét a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselése - a Be. 574.§

(1)bekezdésére figyelemmel - a Be. 613.§

(1)bekezdésén és az alapszik. Győr,

1. október
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. előadó bíró . Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Székesfehérvári Törvényszék
3. január
4. napján kelt 5.B.34/2017/
5. számú ítélete I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. október
7. . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke