← Magyarország

Mfv.10358/2015/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a perben bizonyítást nyer, hogy a perbevont alperes a munkáltatónak nem jogutódja, vele szemben elmaradt munkabér iránti igény jogszerűen nem érvényesíthető (passzív perbeli legitimáció hiánya). Erre tekintettel nem a per megszüntetésének, hanem vele szemben a kereset elutasításának van helye.

  1. III. Tv.
  2. §,
  3. III. Tv.
  4. §,
  5. III. Tv.
  6. §,
  7. III. Tv.
  8. § Mfv.I.10.358/2015/
  9. A Kúria a Buncsek Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Győrfy Attila jogtanácsos által képviselt I.r., a dr. Funtig Zoltán ügyvéd képviselt II.r. alperesek ellen munkabér megfizetése iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 45.M.2976/
  10. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.001/2015/
  11. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  12. február
  13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.001/2015/
  14. számú ítéletének a II.r. alperessel szemben a pert megszüntető rendelkezését a II.r. alperesnek a felperes által fizetendő másodfokú perköltség viselésére vonatkozó döntésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a II.r. alperessel szemben a keresetet elutasítja. Egyebekben a jogerős ítéletet nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II.r. alperesnek tizenöt nap alatt 80.000 (nyolcvanezer) forint és 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes E. N. Kft-nél határozatlan időtartamra
  15. december 22-étől fennálló munkaviszonyát a munkáltató
  16. november 8-án rendkívüli felmondással megszüntette. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 45.M.5592/2010/
  17. számú ítéletével a rendkívüli felmondás jogellenességét megállapítva kötelezte a munkáltatót átalánykártérítés megfizetésére, az ezt meghaladó keresetet elutasította. A Fővárosi Törvényszék 49.Mf.634.126/2013/
  18. számú ítéletével azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél
  19. július 3-án szűnt meg. A felperes ezt követően az E.N. Kft-vel, volt munkáltatójával szemben indított perben a jogellenes rendkívüli felmondás jogkövetkezményeként elmaradt munkabére megfizetését kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.M.2976/2013/
  20. számú ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 7.560.000 forint és kamatai megfizetésére. Megállapította, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélettel szemben az E.N. Kft. nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az elmaradt munkabér jogcímén előterjesztett keresetnek
  21. április 11-étől
  22. július 3-áig terjedő időszakra történő elutasítását, másodlagosan az elmaradt munkabérnek a nyugdíj összegével való csökkentését kérte. A másodfokú eljárásban az E.E.M. bejelentette, hogy a felperes munkáltatója, a per korábbi alperese, az E.N. Kft. megszűnt, annak ő jogutódja. A felperes jogutódként megjelölte a P.R. Kft-t, aki azonban e minőségét vitatta. A törvényszék a Pp.
  23. §-a alapján engedélyezte a perbevonást és megállapította, hogy a per I.r. alperese az E.E.M., a II.r. alperese pedig a P.R.Kft. Az I.r. alperes fenntartotta a jogelőd által benyújtott fellebbezést, a II.r. alperes pedig az I.r. alperes fellebbezésére nem kívánt nyilatkozatot tenni. A Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.001/2015/
  24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a marasztalási összeget az I.r. alperes mint jogutód köteles megfizetni. A II.r. alperessel szemben a pert megszüntette, és kötelezte a felperest a II.r. alperes javára bruttó 12.700 forint másodfokú perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A törvényszék megállapította, hogy a II.r. alperes a jelen perben nem rendelkezik perképességgel. A 49.Mf.636.300/2014/7/I. szám alatt csatolt,
  25. április 14-én felvett jegyzőkönyv (amely a 2007 -
  26. közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer szervezeti kereteiről szóló átadásátvétel kapcsán keletkezett) rögzíti, hogy az átvételi eljárásra a 1225/
  27. (IV.10.) Kormányhatározat alapján került sor azért, mert megszüntetésre került többek között az E.N. Kft. Az egyes feladatok átadása érintette a P.R. Kft-t, amely ezen átadott feladatok tekintetében minősült csak jogutódnak, az általános szabályok szerinti jogutód viszont az I.r. alperes. Ebből következik, hogy a II.r. alperes a jelen perben nem rendelkezik perbeli jogképességgel, ezért vele szemben a pert a törvényszék a Pp.
  28. § a) pont alapján figyelemmel a Pp.
  29. (helyesen 130.) §

(1)bekezdés e) pontjára is megszüntette. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a II.r. alperes másodfokú perköltségének viselésére a felperest kötelezte, mert a II.r. alperes perbevonására kizárólag a felperes indítványára került sor, ez a kérelem pedig alaptalan volt. A II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a II.r. alperessel szemben a per megszüntetéséről hozott rendelkezése hatályon kívül helyezésével a felperes II.r. alperessel szembeni keresetét kérte elutasítani a másodfokú perköltség összegének jogszabály szerinti megállapításával. Álláspontja szerint a pernek a II.r. alperessel szembeni megszüntetése sérti a Pp. 157. § a) pontját, 130. §
(1)bekezdés e) pontját és a 48. §
(1)bekezdését. A másodfokú bíróság által hivatkozott permegszüntetési ok, miszerint a II.r. alperesnek nincs perbeli jogképessége, a jelen esetben nem áll fenn. A II.r. alperes közhasznú gazdasági társaságként jogképességgel rendelkezik a polgári jog szabályai szerint, ebből következően perbeli jogképessége is van. A másodfokú bíróság vélhetően a II.r. alperessel szembeni felperesi kereshetőségi jog hiányára gondolhatott, amely a perbeli jogképességtől különböző jogi fogalom, és melynek hiánya nem eredményezheti a Pp.
  1. §-a szerinti permegszüntetést. Ebben az esetben ugyanis a felperes keresetét érdemben kell elbírálni, mert a II.r. alperessel szembeni igény érvényesíthetőségéről dönt a bíróság. Ezért a II.r. alperessel szembeni keresetet kellett volna a másodfokú bíróságnak elutasítani. A II.r. alperes javára megállapított perköltség összege alacsony. A pertárgy értéke a Pp.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja alapján 3.668.820 forint. Erre vetítve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint a másodfokú perköltség helyesen 116.484 forint áfát is tartalmazó összeg lett volna. Ettől a törvényszék csak indokoltan térhetett volna el, erre vonatkozó érvelést a határozat nem tartalmaz. A mérséklés aránytalan, nincs tekintettel arra, hogy a II.r. alperes jogi képviselője részt vett a másodfokú eljárásban tartott tárgyalásokon, és három előkészítő iratot is előterjesztett. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet támadott rendelkezéseinek hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelem kizárólag a II.r. alperessel szemben hozott permegszüntető rendelkezést és a javára megítélt perköltség összegét sérelmezte, így a jogerős ítélet csak e körben volt felülvizsgálható [Pp. 270. §
(2)bekezdés, és 271. §
(1)bekezdés c) pont]. Az I.r. alperest marasztaló rendelkezést ezért a Kúria nem érintette. A Pp.
  1. §-a értelmében a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a perben mint fél személyesen, vagy meghatalmazott útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet (perbeli cselekvőképesség). A Pp.
  1. §ában és a
  2. §-ában szabályozott perbeli jogképesség, valamint perbeli cselekvőképesség nem azonos a perindítási jogosultsággal, az úgynevezett aktív perbeli legitimációval, vagy kereshetőségi joggal. A perbeli jogképesség hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után [Pp.
  3. §
(1)bekezdés e) pont], míg a perbeli cselekvőképesség hiányának a jogkövetkezményét a Pp. 49. §
(2)bekezdése határozza meg. A kereshetőségi jog ezzel szemben a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis arra, hogy a felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. A perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés, hiánya ebben az esetben a kereset érdemi elutasításához vezet. A perbeli legitimáció azonban kivételesen eljárásjogi kérdés is lehet akkor, ha a pert csak a jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható. Ez utóbbi eset vonja maga után a Pp. 130. §
(1)bekezdés
  1. g)pontja, vagy a 157. §
  2. a)pontja szerinti jogkövetkezményeket (BH2005.358.I.). A II.r. alperes létező gazdasági társaság, és mint kft. jogi személy, azaz a polgári jog szabályai szerint jogok illethetik, és kötelezettségek terhelhetik, ezért rendelkezik perbeli jogképességgel [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:1 §
(1)bekezdés, 3:88. §
(1)bekezdés, 3:159. §]. Erre tekintettel jogszerűen a Pp. 157. §
  1. a)pontja és a Pp. 130. §
  2. e)pontja alapján vele szemben a per nem volt megszüntethető. A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitatott, hogy a II.r. alperes az adott munkaviszonyban nem jogutódja a volt munkáltatónak, azaz az E.N. Kft-nek, és hogy ezért vele szemben az elmaradt munkabér iránti felperesi igény nem érvényesíthető, vagyis adott perben nincs úgynevezett passzív perbeli legitimációja. Ezért vele szemben nem a per megszüntetésének, hanem a kereset elutasításának van helye. Erre tekintettel a Kúria a II.r. alperessel szemben a pert megszüntető másodfokú ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és vele szemben a kereset elutasításáról rendelkezett. Alappal sérelmezte a II.r. alperes a javára megítélt fellebbezési perköltség összegét. A pertárgyértékre vetítve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján a
(6)bekezdésben foglalt mérlegelésre is tekintettel azt aránytalanul alacsony összegben állapította meg a törvényszék. Ezért a Kúria e rendelkezések alapján a fellebbezési-, és a felülvizsgálati eljárásban is pernyertes II.r. alperes javára a Pp. 78. §
(1)bekezdésre tekintettel - figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ügyvédi tevékenységre is - rendelkezett a felperest terhelő együttes fellebbezési és felülvizsgálati perköltség összegéről. A II.r. alperes vonatkozásában pervesztes felperes helyett a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. február
  4. Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró,Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.