A határozat elvi tartalma: Földforgalmi ügyekben a szerződés jóváhagyásához szükséges földbizottsági (kamarai) támogatás megtagadása csak akkor jogszerű, ha a törvényben foglalt feltétel valamennyi eleme megvalósult. Mivel a földbizottság (kamara) az állásfoglalás kiadása során közvetett magánjogi érdekeltként vesz részt, ezért az állásfoglalása nem tekinthető olyan közhatalmi döntésnek, amely a közigazgatási bírósági felülvizsgálat során hatályon kívül helyezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.835/2016/5.szám A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, . Horváth Tamás bíró I.r. felperes: I.rendű felperes neve II.r. felperes: ( M. H.W. Az I.r. felperes képviselője: Dr. Fekete Tamásné Dr. Tóth Szilvia ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Ruppert Ildikó ügyvéd A per tárgya: ügyben adás-vétel támogatásának megtagadása földforgalmi A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.077/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.077/2016/
- számú ítéletét hatályában akként tartja fenn, hogy az ítéletből mellőzi a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnökségének TOL01-01443-4/
- számú határozata hatályon kívül helyezését, valamint a kamara új eljárásra kötelezését, és helyette az alperest kötelezi új eljárásra; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesek részére 30.000 Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A várdombi ... hrsz.-ú, 1 hektár, 8219 m2 térmértékű ingatlan a perben nem álló K. L. A. tulajdona. Az ingatlanon korábban épületek voltak, azokat lebontották és új épületeket építettek közösen az III. felperes, valamint a tulajdonos 2003 és 2013 között.
- július 22-én kelt szerződésben a felek megállapodtak, hogy az I. és II.r. felperes ráépítés jogcímén meghatározott tulajdoni hányadot szerzett, amelynek megfelelően csökkent K. L. A. tulajdoni hányada. [2] A Tolna Megyei Kormányhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)
- §
(5)bekezdése alapján állásfoglalás beszerzése céljából megkereste a helyi földbizottságot. A helyi földbizottság nevében eljáró Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnöksége (a továbbiakban: Kamara) a
- augusztus 26-án kelt állásfoglalásában nem támogatta a szerződés jóváhagyását. Rögzítette az állásfoglalás, hogy a felek az Fftv. hatályosulása előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, ám a szerződést csak jelen eljárás keretében léptetnék hatályba, ezért a támogatás megadását az Fftv.
- §
(2)bekezdés b) pontja kizárja. [3] Az állásfoglalással szemben az I. és II. r. felperesek nyújtottak be kifogást. Ebben - többek között - kiemelték, hogy az Fftv. 23. §
(3)-
(5)bekezdése alapján nem is kellett bevonni a helyi földbizottságot, ugyanis nem adásvételi szerződést kötöttek, ahol létezik elővásárlásra jogosult. [4] Az alperes a
- szeptember 23-án kelt 92/
- (IX. 23.) számú határozatával a kifogást elutasította. [5] A felperesek az alperesi határozattal szemben keresetet nyújtottak be. Az ügyben eljárt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- január 15-én kelt 4.K.27.161/2015/
- számú ítéletével az alperes 92/
- (IV.23.) számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság az ítéletben az Fftv.
- §-a, illetve
- §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy fennállt a Kamara, illetve az alperes határköre. Rögzítette ugyanakkor a bíróság, hogy az alperes megsértette a Ket.-ben foglalt azon kötelezettségét, hogy a határozatot megfelelően indokolni kell. A Képviselő-testület tehát a bíróság szerint indokolási kötelezettségének nem tett eleget. [6] A megismételt eljárás során hozta meg az alperes a 24/2016. (III.9.) számú határozatát, amellyel a kamarai állásfoglalással szemben benyújtott felperesi kifogást ismételten elutasította. A határozat indoklása a tényállást követően idézte az Fftv. 24. §
(2)bekezdés a), d) pontjait, és ezen jogszabályi rendelkezések, valamint a tények ismeretében megállapította, hogy a kamara köztudomású tények és a legjobb ismeretei alapján adta ki az állásfoglalását, a kamarai állásfoglalás nem ütközik az Fftv.
- §-iba. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperesek az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. Keresetükben alapvetően azt sérelmezték, hogy az alperes indokolási kötelezettségének a megismételt eljárásban sem tett eleget, ekként a határozata sérti a Ket.
- §
(1)bekezdés ea) pontját. Előadta továbbá, hogy az alperes határozata nem felel meg a 17/
- (VI. 5.) AB határozat (a továbbiakban: ABh.) indokolás [89] pontjában foglalt feltételeknek. [8] A kereseti kérelem az alperesi határozat kamarai állásfoglalásra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. [9] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [10] Az ügyben eljárt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.077/2016/
- számú ítéletében az alperes határozatát a kamara határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a kamarát új eljárásra kötelezte. [11] A bíróság elsőként a formai követelményeket vizsgálta, amelynek körében leszögezte, hogy az alperes az ítéletben írt kötelezettségének a megismételt eljárásban sem tett eleget, a határozat ugyanis érdemi indokolást nem tartalmaz, nem derül ki belőle, hogy miért nem fogadta el a képviselő-testület a kifogásban írtakat. [12]a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kamara helytelenül állapította meg, hogy a felek a törvény hatályba lépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában. Bár a kamara az Fftv. vonatkozó rendelkezései alapján figyelembe vehette az Fftv.
- §
(2)bekezdés b) pontját, de megítélése szerint ennek a törvényhelynek egyik eleme sem teljesült az ügyben. [13] Tehát egyrészről nem állapítható meg, hogy a felek az Fftv. hatálybalépése, azaz
- december
- napja előtt megállapodtak a tulajdonátruházásban, de nem teljesült a másik feltétel sem, a ráépítéssel történő tulajdonszerzésre irányuló szerződést nem a hatósági jóváhagyással kapcsolatos eljárás keretében léptették hatályba, főleg nem a tulajdonos, a tulajdonszerző felperesek, avagy harmadik személy jognyilatkozatának megtételével. [14] Nem értett egyet a bíróság az állásfoglalásban rögzített azon okkal sem, hogy nem valósult meg ráépítés, mert nem volt jogosulatlan a beruházás a felperesek részéről. A bíróság tényként rögzítette, hogy a ráépítés legkésőbb
- december 31-én megtörtént, a felek a szerződést
- július 22-én kötötték. A régi, illetve az új Ptk. rendelkezésének az összevetése alapján a bíróság megállapította, hogy az ügyben a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az új Ptk. -
- március 15-ei - hatálybalépését megelőzően fejeződött be a ráépítés. [15] A bíróság szerint az ügyben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek a
- július 22-én kötött szerződéssel jogszerűen hoztak létre közös tulajdont. A bíróság hangsúlyozta, hogy a Kamara jogszerűtlenül állapította meg, hogy nem valósult meg ráépítés, mert nem volt a felperesek részéről jogosulatlan a beruházás. A Kamara ezzel - indirekt módon - a szerződés érvénytelenségét állapította meg, arra azonban hatásköre nincs. [16] A bíróság az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kamara állásfoglalásában támogatni kell az I-II. r. felperesek tulajdonszerzését. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] Az ügyben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a polgári jog körében elbírálandó eredeti szerzés tényének mérlegelésében és értékelésében az elsőfokú bíróság ítélete túlterjeszkedik a keresetlevél tartalmán, s a közigazgatási perek irányadó keretein. [18] Rögzítette továbbá, hogy az alperes a földbizottság, vagy a Kamara állásfoglalását semmilyen módon befolyásolni, vagy megváltoztatni nem tudja eljárási jogkörének korlátaira is figyelemmel, ugyanakkor a bíróság a perben nem álló földbizottság, illetve Kamara vonatkozásában hozott döntést. Utalt továbbá arra, hogy az ügy érinti a perben nem álló K. L. tulajdoni hányadát is azzal, hogy a Szekszárdi Törvényszék az új eljárásra vonatkozóan kimondja, hogy az I. és II. felperes tulajdonszerzését támogatni kell, olyan rendelkezést fogalmaz meg, amely a perben nem álló fél és a perben meg sem hallgatott fél tulajdoni jogát is érinti. Ebben a körben a felülvizsgálati kérelem konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg. [19] A felülvizsgálati kérelem szerint az állásfoglalás megváltoztatására a képviselő-testület csak a mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. §-a alapján jogosult és az állásfoglalás megváltoztatására is csak a Fétv.
- §-ainak megsértése esetén kerülhet sor, tehát a Képviselőtestületnek egyebekben mérlegelési joga nincs. A Képviselő-testület a 24/
- (III. 9.) számú határozatában részletesen indokolta a döntését a korábbi bírósági ítéletekre figyelemmel, amelyet közölt az érintettekkel. Álláspontja szerint a Ket. indokolási kötelezettségének a képviselő-testület eleget tett. [20] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kiemelte, hogy az ügyben a helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/
- (VII. 1.) Korm. rendeletet a képviselő-testületnek alkalmazni kellett. A képviselő-testület határozata megfelelően értékelte az Fftv.
- §
(2)bekezdését, valamint azt a tényt, hogy kis település, ahol mindenki ismeri a településen élők életét, családi, baráti és üzleti viszonyait. A felülvizsgálati kérelem idézte az ABh. Indokolás [89] pontját. [21] Az alperes előadta továbbá, hogy az ... hrsz.-ú területen még egy épület, egy vendégház épült, a megállapodásban érintett magánszemélyek tagságával létrejött gazdasági társaság beruházásában, amelynek befejezése 2015-ben történt. Ez a tény köztudomású ténynek tekinthető. Előadta, hogy a település külterületén szántó és kert 681 hektár, szőlő és gyümölcsös 65 hektár, azonban a külterület jelentős része nem a helyi gazdálkodók, nem a helyi lakosok tulajdona. Álláspontja szerint amennyiben a helyi földbizottságnak, illetve a kamarának támogatni kell a felperesek tulajdonszerzését, úgy a törvényben meghatározott céllal ellentétes helyzetet eredményez. [22] Az ügyben a felperesek nyújtottak be ellenkérelmet, kérték a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontjára is hivatkozva a felperesek rámutattak, hogy téves az a hivatkozás, hogy a köztudomásúnak vélt tényekre alapozott határozatát nem kell megindokolni, hiszen a köztudomású tényeket is a határozat tényállásának részévé kell tenni. A Ket. csak annyi engedményt ad az eljáró szervnek, hogy nem kell erre vonatkozó bizonyítást lefolytatni. [23] A felperesek az alperessel összhangban utaltak az ABh. Indokolás [89] pontjára. A felperesek álláspontja szerint az Abh. a termőföld adás-vételre vonatkozó szerződések jóváhagyása során született hatósági határozat felülvizsgálata kapcsán a földbizottságok hallgatólagos vétójának tarthatatlanságát állapította meg, és azt emelte ki, hogy az eljáró hatóságoknak a Ket. szabályai szerint eljárva kell érdemi döntést hozni. Tehát az alperesnek az Abh.-ra hivatkozása alaptalan. [24] A felperesek előadták továbbá, hogy a kamara
- augusztus 24-én kelt újabb állásfoglalásában a bíróság ítéletének végrehajtása során a szerződésüket továbbra sem támogatta. Véleménye szerint az újonnan kiadott állásfoglalásból kitűnően a Kamara nem vette figyelembe, hogy a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem a felek között létrejött szerződéssel keletkezett, mert az a ráépítés tényével ex lege bekövetkezett. A szerződés megkötésére azért volt szükség, mert az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény
- §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak okirat szolgálhat és ebben az okiratban lehet megjelölni a bejegyzésre kerülő tulajdoni hányadokat is. A Kúria döntése és jogi indokai [25] Az ügyben megállapítható, hogy az Fftv.
- §-a és
- §
(1)bekezdése alapján az Fftv. hatálya alá tartozó, hatósági jóváhagyáshoz kötött, adás-vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról van szó. A perben nem álló K. L. A. ingatlanának tulajdoni hányada csökkent az I. és II. r. felperes építési tevékenysége körében, amelyet a felek a
- július 22-én kelt szerződésben rögzítettek. Az Fftv. korlátozó rendelkezései tehát irányadóak. [26] A Kúria megítélése szerint ugyanakkor nem tartozik jelen felülvizsgálati eljárás során eldöntendő kérdések közé az alperes által felvetett azon probléma, hogy az ügy érinti K. L. tulajdoni hányadát is, aki ebben az eljárásban nem áll perben. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat, hogy a perbeli önrendelkezés jogából következően ezt az érintett, tehát K. L. maga sérelmezhetné, azonban az iratok alapján megállapítható, hogy az eljárás során a perbe való részvételre vonatkozó nyilatkozatot nem tett. Az alperes K. L. helyett, erre vonatkozó felhatalmazása nélkül még az érdekében sem léphet fel, mert ezzel elvonja perbeli önrendelkezéshez fűződő jogát. [27]én nem foglalkozott a Kúria érdemben azzal a kérdéssel, hogy az adott területen
- évben a megállapodásban érintett magánszemélyek tagságával létrejött gazdasági társaság beruházásában - épült egy vendégház, mivel ez nem képezi jelen eljárás során elbírálható tényállás részét. Jelen eljárásban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a szerződés szerinti építés legkésőbb
- december 31-én megtörtént, ennek azaz a 2003-
- közötti időszaknak - az alapulvételével kell az ügyet elbírálni. Az alperes által jelzett
- évben történt építés már az Fftv. hatályba lépését követően történt, így arra értelemszerűen nem alkalmazható az Fftv.
- §
(2)bekezdés b) pontja. [28] A Fftv. 24. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli: „megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; [29] A Fftv. 69. §
(4)bekezdése szerint a 23-
- §-ok
- május 1-jén léptek hatályba, tehát a földtulajdoni hányad csökkenése értelemszerűen csak az ezt megelőző építés következményeként értékelhető [legalábbis az ügyben hivatkozott Fftv.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján]. [30] Az Fftv. 24. §
(2)bekezdés b) pontja több feltétel egyidejű fennállását írja elő az ezen a jogcímen történő támogatás megtagadásaként. A konjunktív feltételek: 1) a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában; 2) de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék hatályba; 3) mégpedig egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével. [31] A felek a szerződést
- július 22-én kötötték, tehát a felek a szerződést a Fftv. hatályba lépését követően léptették hatályba. A fenti felsorolás szerinti második feltétel teljesült. [32] Ugyanakkor a Kúria megítélése szerint helytállóan jutott arra az elsőfokú bíróság, hogy az a tény amely szerint a beruházás 20032013 között történt még nem bizonyítja, hogy a felek
- május
- előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában. Az Fftv.
- §
(2)bekezdés b) pontja - többek között - az ún. zsebszerződések ellen véd. Nyilvánvaló, hogy jelen ügyben nem beszélhetünk titkos megállapodásról, a tulajdoni korlátozások kijátszása érdekében. Az I-II. rendű felperesek és a tulajdonos együtt építettek új épületeket. Helytálló az elsőfokú bíróság azon hivatkozása, hogy a felek a szerződésben dönthettek volna úgy is, hogy a tulajdonos kifizeti az értéknövelő ráfordításokat a felperesek részére, tehát az ügyben nem igazolható, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában. Ennek hiányában az Fftv. 24. §
(2)bekezdés b) pontjára való hivatkozás már önmagában nem jogszerű. [33] Az Fftv. 24. §
(2)bekezdés b) pontja azonban tartalmaz egy harmadik feltételt is, nevezetesen, hogy a felek a szerződést egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével léptetik hatályba. Az ügyben fel sem merült, hogy a Várdomb ...hrsz.-ú ingatlanon a tulajdonszerzés a szerződést kötő felek valamelyikének egyoldalú nyilatkozatával, vagy harmadik személy jognyilatkozatának megtételével léptették hatályba, a felülvizsgálati kérelem sem utal ilyen körülményre, azaz ez a feltétel sem teljesült. [34] Megállapítható tehát, hogy az Fftv. 24. §
(2)bekezdés b) pontjába foglalt hármas feltételrendszerből kettő nem valósult meg jelen ügyben, így a tulajdonszerzési korlátozás során az erre való hivatkozás nem jogszerű, ezen a jogcímen az adásvétel támogatásának elutasítása törvénysértő. [35] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügyet tartalmi szempontból helyesen ítélte meg, az alperes felülvizsgálati kérelme nem hozott fel olyan jogi érvet, amely alapján a jogerős döntés jogellenessége megállapítható lenne. [36] A fentiek megalapozatlan. tekintetében a felülvizsgálati kérelem [37] A felülvizsgálati kérelem sérelmezi a jogerős ítéletet abból a szempontból, hogy a bíróság a kamara állásfoglalását is hatályon kívül helyezte és a kamarát kötelezte új eljárásra, amelynek keretében előírta, hogy az új állásfoglalásban támogatni kell az III.r. felperesek tulajdonszerzését. A felülvizsgálati kérelem szerint a helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/
- (VII. 1.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alkalmazni kell az ügyben. [38] A földbizottság jogállására vonatkozó szabályok alapján, illetve a hatósági jogkörre utaló törvényi rendelkezés hiányából az Alkotmánybíróság az Abh.-ban azt a következtetést vonta le, hogy a törvényhozó a földbizottságot nem közhatalom gyakorlására hatalmazta fel, nem hatósági jogkört biztosított számára. [56] A földbizottságot - illetve a törvényben megjelölt esetben a jogkörében eljáró Kamarát jogállása alapján annak ellenére közvetett magánjogi érdekeltnek kell tekinteni, hogy a Földforgalmi törvény és a Fétv. működési szabályokat határozott meg számára. Így a Földforgalmi törvény 24-
- §-a értelmében a földbizottság a Hatóság megkeresésére kiadott állásfoglalásában az egyes adásvételi szerződéseket a köztudomású tényekre és legjobb ismereteire alapozva értékeli. A szerződés értékelésének a törvényben megjelölt, de nem kizárólagos szempontjai a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésének, a felek titkos fenntartásainak, a jogszabály megkerülésének, a visszaélésszerű joggyakorlásnak, a gazdasági szükséglet nélküli felhalmozási célú tulajdonszerzésnek, illetve az értékarányosságnak vizsgálatát írják elő. [57] [39] A fentiekből következően a kamara állásfoglalása nem minősül közigazgatási perben hatályon kívül helyezhető közhatalmi döntésnek, a kamara - mint magánjogi érdekelt - eljárása nem része a közigazgatási eljárásnak. [40] A Korm. rendelet
- §-a szerint a kamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban. A
- §
(2)bekezdés értelmében a rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Tehát az elsőfokú bíróság által elrendelt megismételt közigazgatási eljárásban is. Ha a kamara a közigazgatási eljárásban ügyfél, azaz ha a kamara a képviselő-testület határozatát ügyféli jogon megtámadhatja a közigazgatási bíróság előtt, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet olyan közigazgatási döntéshozó szervnek tekinteni, amelynek állásfoglalását (amelyet a képviselő-testület elbírált) a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során érinteni lehet, s akit meghatározott iránymutatással, új állásfoglalás kiadására lehet kötelezni. [41] A földforgalmi ügyekben - ahogy a Kúria a Kfv.IV.37.784/2016 számú határozatában megállapította - az első érdeminek tekinthető közhatalmi döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a kamarai állásfoglalás elleni kifogás elbírálása során. [42] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság döntését hatályában akként tartja fenn, hogy az ítéletből mellőzi a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Elnökségének TOL01-01443-4/2015. számú határozata hatályon kívül helyezését és a kamara új eljárásra kötelezését, és helyette az alperest kötelezi új eljárásra és új határozat hozatalára. Az döntés elvi tartalma [43] Földforgalmi ügyekben a szerződés jóváhagyásához szükséges földbizottsági (kamarai) támogatás megtagadása csak akkor jogszerű, ha a törvényben foglalt feltétel valamennyi eleme megvalósult. [44] Mivel a földbizottság (kamara) az állásfoglalás kiadása során közvetett magánjogi érdekeltként vesz részt, ezért az állásfoglalása nem tekinthető olyan közhatalmi döntésnek, amely a közigazgatási bírósági felülvizsgálat során hatályon kívül helyezhető. Alkalmazott jogszabályok: [45] 2013. évi CXXII. törvény 24. §
(2)bekezdés b) pontja Záró rész [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. [48] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-án alapul. Budapest,
- június
- Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró