Pf.20745/2019/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésére, a 2:

1. § g) pontjára, a 2:
2. §-ára, a 2:
3. §-ára, valamint a 2:
4. §

(1)bekezdésére és a 2:

1. §-ára. Rögzítette, hogy abban kellett állást foglalnia, hogy a II. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi joga védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van-e elsődlegessége, vagy azt felülírják az alperes által hivatkozott, a véleménynyilvánításhoz való jogra vonatkozó szabályok, mert a II. rendű felperes képmásának közzététele közéleti vitáról való tájékoztatás részének tekintendő. A II. rendű felperes igényének értékelése nem választható el attól, hogy a korábbi nyilatkozatai körül kibontakozott közéleti vita során került sor a képmása közzétételére, így egyértelműen megállapítható, hogy az a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítással kapcsolatosan került felhasználásra. Hivatkozott az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára. Ezek közül kiemelte a Von Hannover v. Germany No
2. ügy ítéletében kimunkált megállapításokat, melyek szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra ütközésekor figyelembe veendő kritériumok a következők: a közlés mennyiben járul hozzá közérdekű vitához; az érintett személy mennyire ismert; mi a riport témája; milyen volt az érintett személy korábbi magatartása; mi állapítható meg az információ megszerzésének módja és hitelessége tárgyában; mik voltak a fényképfelvételek elkészítésének körülményei. Ismételten rögzítette, hogy a II. rendű felperes képmásának közzétételére közéleti vitáról való tájékoztatásként került sor, következésképpen fényképének megjelentetése hozzájárult az arról való tájékoztatásról. Az érintett személy ismertsége körében rámutatott, hogy a II. rendű felperes megyei közgyűlési tagsága, valamint karakteres álláspontjának a közösségi portálon történő rendszeres megjelenítése, kellő alapul szolgált arra, hogy személye közéleti szereplőként kerüljön értékelésre. A riport témájával kapcsolatosan kiemelte, hogy a cikkek a 2018-as választásokat, azaz a közérdeklődésre kiemelkedő súllyal számot tartó eseményt követő, II. rendű felperesi megnyilatkozásokon alapultak. A II. rendű felperes korábbi magatartásának értékelésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a perben maga a II. rendű felperes sem vitatta, hogy rendszeresen közreadta álláspontját közéleti ügyekben, így a II. rendű felperes nemcsak közéleti funkciója következtében minősül közszereplőnek, hanem a magatartása is ezt tükrözi. Az információ hitelessége körében a felek között nem volt vitás, hogy a II. rendű felperes képmását jelentette meg az alperes. A képmások megszerzésének módja körében kiemelte, hogy a közszereplőket is megilleti az a jog, hogy a közszereplői tevékenységen kívüli körben a magánéletük részletei hozzájárulásuk nélkül ne kerüljenek nyilvánosságra. A közszereplő képmása csak közszereplésével összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel a hozzájárulása nélkül. A 3348/
3. (XI. 21.) AB határozatra utalva rögzítette, hogy egy közszereplő jelenkori történéseinek bemutatása jogszerűen illusztrálható a korábbi közszerepléseinek fényképével, feltéve, hogy az nem ábrázolja az érintettet megalázó, bántó, azaz az emberi méltóságot sértő módon. Így azt a következtetést vonta le, hogy az Alkotmánybíróságnak a közszereplő képmása felhasználásának lehetőségét tágító gyakorlata sem szolgáltat alapot arra, hogy a közszereplőre vonatkozó cikk a magánélete körében keletkezett fényképével kerüljön illusztrálásra. A ...-én és ...-án közreadott cikkekben megjelenített II. rendű felperest ábrázoló nagyméretű képek vonatkozásában nem állapított meg jogsértést. A képeken a II. rendű felperes a ... zászlója előtt szerepel egy nyilvános rendezvényen, így ezen közéleti tevékenységével összefüggésben készült a fénykép, ezért a személyét érintő későbbi sajtóközlés illusztrálása is jogszerűen megjeleníthető ezzel a képpel. Nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a cikkben megjelenített fényképek még a II. rendű felperes megyei közgyűlés tagjává történő választását megelőzően, azaz olyan időpontban készültek, amikor még nem volt közszereplő, ugyanis a személyiségi jog megítélésének fókuszában nem az érintett személy státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi-politikai kérdésben fejtette ki a nézeteit. Utalt e körben a 7/
4. (III. 7.) AB határozatra. A ... napján megjelent cikkben közzétett fénykép egyértelműen magánéleti szituációban láttatja a II. rendű felperest, ez következik a fénykép hátterét uraló „..." feliratból, amely a felperesek által üzemeltetett vendéglátóüzlet neve, melynek rendezvényén készült a fenti kép. A felperesi közszereplőt is megilleti annak joga, hogy a magánéletéhez köthető, azaz a közszereplői tevékenységén kívüli körben készült képek ne kerüljenek nyilvánosságra. Így megállapította, hogy az alperes megsértette a II. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát ezen kép közzétételével. A II. rendű felperes magánéletéhez köthető fényképnek minősül a Facebook profil képe is, különös tekintettel arra, hogy azon a házastársával közösen látható, amiből egyértelműen következik, hogy az a magánélethez köthető fényképnek minősül. A cikkek kommentjei között közzétett, a felpereseket együttesen láttató Facebook profilképnek megfelelő fénykép közzétételével az alperes által üzemeltetett hírportál illetéktelenül beavatkozott a II. rendű felperes magánéletébe, azaz megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, valamint elégtételadásra is kötelezte a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással. A sérelemdíj vonatkozásában rögzítette, hogy jelentős súllyal vette figyelembe, hogy a II. rendű felperes közszereplőként fokozottan köteles tűrni a személyét érintő hátrányos közléseket. A bizonyítási eljárás során nem kerültek feltárásra olyan tények sem, melyek alapján a jogsértés különösen nagy súlya, az alperes felróhatóságának különösen nagy mértéke lenne megállapítható. A II. rendű felperes képmása jogellenes közzétételének következményei nem azonosíthatóak a cikkek következtében a II. rendű felperest összességében írt hatásokkal. Az I. rendű felperes kereseti kérelme körében hangsúlyozta, hogy az I. rendű felperes nem közszereplő, személyében nincs semmilyen olyan körülmény, ami alapján tűrnie kellene képmása hozzájárulása nélküli közlését. A profilkép vonatkozásában rámutatott, hogy az ezen képek jellemzőinél fogva valóban kicsi volt, de a profilképektől elvárható felismerhetőség követelményeinek egyértelműen eleget tett. Az I. rendű felperes felismerhetőségét tovább fokozta, hogy azon házastársával, a II. rendű felperessel együtt volt látható, melynek következtében az I. rendű felperes személye és családi kapcsolatai még egyértelműbben beazonosíthatóvá váltak. A 600.000 forintos sérelemdíjat eltúlzottnak találta, 200.000 forint mértékig értékelte megalapozottnak az igényt. E körben hivatkozott a II. rendű felperes vonatkozásában kifejtettekre azzal, hogy értelemszerűen a közszereplői minőségen alapuló következtetések rá nem irányadóak. A perköltségről a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést, a felperesek csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő. Az alperes az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §

(3)bekezdés c) pontjára alapította. Egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy a személyiségvédelem és a véleményszabadság kollízióját összetett szempontrendszerrel, érdekmérlegeléssel kell feloldani, azonban az elsőfokú bíróság az általa megjelölt eseti döntéseket részben tévesen értelmezte. Az érdekmérlegelésnél nem lehet kizárólagos perdöntő szempont, hogy az adott felvétel milyen körülmények között készült. Az alapjogi mérlegelésnél figyelembe kell venni a közlés tárgyát, a cikk egészét, valamint azt, hogy a felvételek mit és hogyan ábrázolnak, nem csupán azt, hogy a magánélet körében ábrázolják az érintettet. A Von Hannover kontra Németország ítélet szempontrendszere nem konjunktív feltételeket, hanem együttes mérlegelési szempontokat határoz meg. A marasztalással érintett két felvétel a II. rendű felperes magánéletéhez köthető, a többi mérlegelendő szempont nyomatékos súlya miatt azonban nem lett volna észszerű ok a személyiségi jogsértés megállapítására és a jogkövetkezmények alkalmazására. Helyesen indult ki abból az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű felperes közéleti szereplő, fényképének megjelentetése pedig hozzájárult egy közéleti vitáról való tájékoztatáshoz. A közéleti szereplő magánéletét érintő felvétel is állhat összefüggésben közügyekkel és így indokolhatja a személyiségi jogának korlátozását. Értékelés alá kellett volna vonni azt is, hogy a felvételek közzététele szükségtelen és aránytalan mértékben hatolt-e be a II. rendű felperes magánszférájába. Erre a válasz nemleges. A nagy méretű képen a II. rendű felperes látható, a felperes által üzemeltetett szórakozóhely nyilvános rendezvényén. Az ábrázolt személy magánéletéhez kapcsolódó semmilyen momentum sem észlelhető, a kép a II. rendű felperest sértő helyzetben nem ábrázolja. A kifogásolt felvétel megtekintésével semennyivel sem lehet több információt megtudni a II. rendű felperes magánéletéről, mint a II. rendű felperest a megyei önkormányzat honlapján ábrázoló felvétel alapján. A II. rendű felperes Facebook profilképe ugyan a magánéletéhez köthető fénykép, azonban a II. rendű felperes az általa önként választott, a közvélemény előtt hosszabb ideje ismert profilképet használta a politikai véleményének nyilvánosság elé tárásához, következésképpen maga volt az, aki a szociális média felületein felhívta rá a közfigyelmet. Mindemellett a kifogásolt fénykép annak kis mérete miatt, továbbá mivel a felperesek arcmását nem teljes egészében, hanem megvágva a kép fele részén láttatja, eleve nem is alkalmas a felperesek beazonosítására. A képmáshoz való jogot azonban csak az olyan engedély nélkül megjelenítés sértheti, amely alapján az adott személy ismeretlenek számára felismerhető. A felperesek csatlakozó fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérték akként, hogy kerüljön megállapításra miszerint az alperes, azzal, hogy a nagy nyilvánosság számára is elérhető weboldalán, a ... ... elérési úton, valamint Facebook oldalán külön posztként ...-én II. rendű felperes képét a cikk elején nagyban tette közzé, ezzel megsértette II. rendű felperes képmáshoz való személyiségi jogát. Valamint azzal, hogy az alperes a nagy nyilvánosság számára is elérhető weboldalán a ... elérési úton, valamint Facebook oldalán külön posztként ...-én II. rendű felperes képét nagyban, hozzájárulása nélkül tette közszemlére a cikk végén, ezzel megsértette II. rendű felperes képmáshoz való személyiségi jogát. Kérték, hogy az másodfokú bíróság a jogsértésekre tekintettel - mivel ismétlődő, többszöri, három cikkben is fellelhető - ítéljen meg magasabb összegű sérelemdíjat mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes részére, a kereseti kérelemhez közelítve az összeget. Hivatkoztak az elsőfokú bíróság ítéletének 5., 6. oldalán hivatkozott EJEB gyakorlatra, mely szerint a közös kép megjelentetése vonatkozásukban súlyosan jogsértő, hiszen a közügyek vitatásához semmi köze, annak közzététele nélkül ugyanilyen hatást értek volna el a cikkek, melyet az alperes kívánt. A ...-én és ...-án megjelentetett képpel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az a 2014. évi októberi helyhatósági választásokat megelőzően készült egy ... megemlékezésen, ezt a képet az alperes megvágta, átszerkesztette, továbbá a felperesi ruházatból megállapítható, hogy az nem közszereplésre utalt. A fellebbezési ellenkérelemükben az elsőfokú ítélet további részeinek helybenhagyását kérték annak helyes indokaira és a kialakult joggyakorlatra tekintettel. Előadták, hogy a ...-ban készült kép egy beteg gyerekeknek rendezett rendezvényen ábrázolja a II. rendű felperest, amikor az ott befolyó összegből ajánlott fel pénzt, így a képnek semmi köze nincs a 2018-as választásokhoz, vagy azok utóéletéhez. Ezen kép megjelentetése a teljesen más értelmű cikkhez súlyosan jogsértő. A profilkép nem egy közszereplő oldalán volt fent, hanem a II. rendű felperes magánoldalán. A beazonosításra való alkalmasságát tanúval bizonyították az elsőfokú eljárás során. Nem lehet a közügyek vitatása tárgya 2018-ban egy 2016-ban róluk és a kutyájukról egy horvát kikötőben készült kép. Azt is értékelni szükséges, hogy az egyik cikkben például más hozzászóló nevét és képét kitakarta az alperes. Az alperes a csatlakozó fellebbezés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a nagyméretű fényképfelvételek nyilvános rendezvényen készültek, így nem tekinthetőek magánéleti eseményt ábrázoló felvételnek, azok közzétételével nem hatolt be a II. rendű felperesi magánszférába. Amennyiben esetlegesen mégis magánéleti eseményhez köthető lenne ...-ban készült felvétel, az EJEB által meghatározott szempontrendszer alapján akkor sem lehet jogsértőnek minősíteni. A profilkép vonatkozásában kiemelte, hogy a képet a II. rendű felperes használta posztjainak közzététele során, azt ő tárta a nagy nyilvánosság elé. Az alperes fellebbezése megalapozott, a felperesek csatlakozó fellebbezése nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a felek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint megváltoztatta. Felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. A jogorvoslati kérelmek nem érintették az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító azon rendelkezéseit, amellyel az I. rendű felperesnek a profilkép Facebook oldalon való ..., 12., és 13., napi közzétételeivel, valamint a II. rendű felperesnek a profilkép Facebook oldalon való ... napi közzétételeivel kapcsolatos jogsértés megtörténtének megállapítása iránti igényeit elutasította. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Az alperes fellebbezése alapján elsőként az I. rendű felperes felismerhetőségét volt szükséges vizsgálnia a Fővárosi Ítélőtáblának. Abban az esetben, ha a felismerhetőség nem állapítható meg, akkor az egyedi érintettség (kereshetőségi jog) hiányában a személyiségi jogi igényt el kell utasítani. A sérelmezett cikkekben a Facebookról kifényképezett kép formájában szerepel az alperesi írás alapját képező II. rendű felperesi hozzászólás, azzal a profilképpel együtt, mely a felperesek előadása szerint kettőjüket és a kutyájukat ábrázolja egy horvátországi nyaraláson. Az alperesi cikkekbe szerkesztett ezen profilkép nem volt kitakarva, a képfelvétel nem volt felnagyítható. Annak megtekintése alapján a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy arról az I. rendű felperes nem ismerhető fel egy viszonylag tágabb személyi kör számára, amely körnek a szűkebb hozzátartozók, ismerősök körét meg kell haladnia. A kép elmosódott, azon a hivatkozott női alak egyáltalán nem ismerhető fel. A perbeli cikkek a Facebookon nem voltak olvashatóak, a közösségi felületen csak a II. rendű felperest ábrázoló nagyméretű fotók és az alperesi írások bevezető része volt olvasható, melyre kattintva az olvasó az alperes honlapjára jutott el. Ezen az alperesi honlapon elhelyezett cikkekbe beszerkesztett és sérelmezett profilképet tartalmazó képen pedig sem az I. rendű, sem a II. rendű felperes nem ismerhető fel. Jellegénél fogva a képmás az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy egy cikkben szereplő személlyel kapcsolatos üzenet hatékonyan juthasson el az olvasóhoz, a nyilvánosság vizuális információhoz jusson az érintettről. Mindemellett a képmás felhasználásának jogszerűségét vizsgálni kellett, ennek keretében azt is, hogy közéleti vita részeként került-e sor annak illusztrációként történő felhasználására. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy a közéleti vitához kapcsolódó tudósítás okán a II. rendű felperes képmásának a megjelenítése indokolt, az hozzájárul a közéleti vitáról szóló tudósításhoz. Ennek következtében a Ptk. 2:

1. §-a alapján a II. rendű felperes védendő jogainak határa zsugorodik, tűrnie kell, hogy korábbi megnyilvánulása és ahhoz kapcsolódóan a képmása is közéleti diskurzus tárgya legyen, az olvasók tájékozódhassanak. A II. rendű felperes aktív közéleti szereplő. Hivatkozása szerint az a kép, amely őt magyar zászló előtt ábrázolja akkor készült, amikor még nem volt tagja a megyei közgyűlésnek. Azonban ezen tény jelen perben nem bír jelentőséggel, figyelemmel arra, hogy a felvétel egy közéleti eseményen, egy ... megemlékezésen készült, azaz nem egy védendő magánéleti esemény alkalmával. Nem szabad felhasználás tárgya a közszereplő képmása, de a bírósági gyakorlat elfogadja a nyilvános közéleti eseményen készült felvételnek más közéleti eseményről készült tudósítás illusztrációjaként való megjelenítését. A perbeli esetben a megjelenítési mód a II. rendű felperest az emberi méltóságát sértő módon sem ábrázolta, ezért egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint a ...-én és ...-án megjelent cikkekben felhasznált II. rendű felperest ábrázoló nagyméretű fényképfelvételek nem jogsértőek. Nem jogsértőek azok sem, amelyek a Facebookon elérhetőek, sem az alperesi internetes oldalon megjelentek, így nem indokolják a személyiségvédelmet. A másodfokú bíróság megítélése szerint a ...-ei cikkben közölt II. rendű felperesi fényképfelvétel sem indokolja a személyiségvédelmet. Az, hogy a fénykép hátterében lévő támogatói falon olvasható a ... felirat, amely a felperesek vendéglátó üzletének a neve, nem teszi jogellenessé a felhasználást. A II. rendű felperes nyilatkozata szerint ugyancsak egy közéleti eseményen, beteg gyermekek javára tartott jótékonysági gyűjtés alkalmával készült a fotó, amely nem minősül olyan magánéleti eseménynek, aminek védelmének szükségessége háttérbe szorítaná a közügyek szabad vitathatóságához fűződő jogot. A II. rendű felperes az általa hivatkozott profilképen - az I. rendű felperes vonatkozásában kifejtettek alapján - nem ismerhető fel. A Facebook oldalon pedig ezt a profilképet az alperes nem jelenítette meg, így azért felelősséggel nem tartozik. Habár helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság az alkalmazandó szempontrendszerre az érdekösszemérésre a magánszféra és közügyek szabad vitatása körében során, a 7/
2. (III. 7.) AB határozatban foglaltakból kiindulva nem helytálló végkövetkeztetésre jutott, amikor a képmás védelmét indokoltnak találta, a közügyek megvitatásához kapcsolódó véleménynyilvánításhoz fűződő jog érvényesülésével szemben. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és keresetet teljes egészében elutasította. A másodfokú bíróság határozata folytán teljes mértékben pernyertes alperes csak a másodfokú eljárás vonatkozásában terjesztett elő költségjegyzéket, így csak ezen költségről rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, melynek mértékét a 32/
3. (VIII. 22.) IM rendelet
4. §

(3)bekezdés, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. A másodfokú bíróság a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére a pervesztes felpereseket kötelezte. Ennek megfelelően az Itv. 39. §

(1)bekezdése és 46. §

(1)és

(4)bekezdése alapján az I. rendű felperes 36.000 forint eljárási, 48.000 forint fellebbezési, valamint 16.000 forint csatlakozó fellebbezési illetéket, míg II. rendű felperes 60.000 forint eljárási, 48.000 forint fellebbezési, valamint 32.000 forint csatlakozó fellebbezési illetéket köteles megfizetni. Az elsőfokú eljárás során 27.P.22.846/2018/8. szám alatt bírósági meghagyás került kibocsátásra, amely ellen az alperes ellentmondással élt, annak illetékét a Pp. 182. §

(3)bekezdése alapján nem számíthatja fel, ezért annak megfizetésére kötelezte a másodfokú bíróság. ,

1. december
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró