← Magyarország

Bfv.799/2019/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A megtámadott határozatok hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.799/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 9.B.XI.2143/2017/23., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Fővárosi Törvényszék, 32.Bf.10.275/2018/13., ítélet, nyilvános ülés,
  6. december
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 9.B.XI.2143/2017/
  8. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.10.275/2018/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  10. június
  11. napján kihirdetett 9.B.XI.2143/2017/
  12. számú ítéletével a II. rendű terheltet 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérlete [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], valamint 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérlete [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. be)alpont] miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. december 5. napján meghozott 32.Bf.10.275/2018/13. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terheltet nem érintő részében megváltoztatta, egyebekben azt helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt sérelmezve, hogy az elsőfokú bíróság előtti eljárásban nem volt védője, így a jogait nem tudta megfelelően gyakorolni, és védői tanács nélkül nem tett beismerő vallomást. A másodfokú eljárásban ugyan volt meghatalmazott védője, azonban a törvényszék nem adott lehetőséget a beismerő vallomása megtételére. A vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést pedig súlyosnak tartotta az I. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetéshez képest. A Legfőbb Ügyészség BF.931/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a II. rendű terhelttel szemben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt folyt eljárás, a bírósági szakaszban nem volt fogva tartva, így védő részvétele nem volt kötelező az eljárásban. Ezért nem alapos az eljárási szabálysértésre hivatkozása. Azon kifogása pedig, hogy nem tehetett beismerő vallomást a másodfokú eljárásban, akkor sem valósít meg eljárási szabálysértést, amennyiben megtörtént volna, továbbá a kiszabott büntetés mértékének vitatása sem képez önmagában felülvizsgálati okot, így ezen részeiben az indítványa kizárt. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [10] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye abban az esetben, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [11] A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [12] Az első- és a másodfokú eljárásra egyaránt a korábbi Be. (
  1. évi XIX. törvény) hatálya alatt került sor. [13] A II. rendű terhelt az első- és a másodfokú bírósági eljárásban is szabadlábon védekezett, vele szemben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények miatt folyt a büntetőeljárás, az elsőfokú bíróság pedig a 9.B.XI.2147/2011/
  2. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint nyilatkoztatta arra nézve a II. rendű terheltet, hogy kéri-e védő kirendelését, amelyre nemleges választ adott. [14] A korábbi Be.
  3. §
(5)bekezdése szerint, ahol a törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, azalatt a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. Ekként a halmazatnak és a többszörös visszaesői minőségnek mint a büntetési tétel felső határát emelő tényezőnek nincs kihatása arra, hogy a büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele vagy sem. [15] A II. rendű terhelt védelmében a nyomozás során védő kirendelésére a korábbi Be.
  1. § b) pontja alapján került sor, mivel a II. rendű terhelt fogva volt. A II. rendű terhelt előzetes letartóztatását azonban még a nyomozás során,
  2. május
  3. napján az ügyészség megszüntette, majd a B.1184/2017/13-I. számú,
  4. november
  5. napján kelt határozatával a védő kirendelését visszavonta. A védő kirendelésének egyéb törvényi oka nem állt fenn. [16] Következésképpen az elsőfokú eljárásban a tárgyaláson sem a korábbi Be.
  6. §-a, sem a
  7. §-a szerinti kötelező védelem esetei nem álltak fenn, így eljárási szabálysértés sem történt, a felülvizsgálat e tekintetben alaptalan. [17] A másodfokú eljárás során a II. rendű terhelt érdekében meghatalmazott védő járt el. A másodfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően tartott nyilvános ülést az ügyben, a védő és a II. rendű terhelt törvényes jogainak gyakorlását nem korlátozták. Az pedig, hogy a II. rendű terhelt nem tett beismerő vallomást, illetve utólag arra hivatkozik, hogy mindezek ellenére nem tehetett beismerő vallomást, felülvizsgálati okot nem képez. [18] Ugyancsak nem felülvizsgálati ok az ítélet belső arányossága, a felülvizsgálat alanyra koncentrált eljárás, a büntetéskiszabás pedig önmagában felülvizsgálat tárgyát nem képezi, az a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Ekként felülvizsgálatban az nem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetés kiszabása során irányadó szempontokat. [19] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan további eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  8. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a II. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [20] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [21] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.