← Magyarország

Kfv.37547/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság amikor egymagában a Kp. 85. §

(5)bekezdésére hivatkozással a teljesítményértékelés és a minősítés semmisségére vont le jogkövetkeztetést és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, szükségtelenül alkalmazva a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontját. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IX.37.547/2019/
  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró . Tánczos Rita bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Magyari-Horváth Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: teljesítményértékelés megsemmisítése A felülvizsgálatot benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 81.K.31.895/2018/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 81.K.31.895/2018/
  3. ítéletét hatályon kívül helyezi és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét egyenként 10.000.- (tízezer) forintban állapítja meg, melynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Az alperes ... Objektumvédelmi Igazgatóság ... Főosztály ... Osztály ... Alosztály állományában ... beosztást töltött be. A felperes részére a
  4. év vonatkozásában az alperes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  5. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  6. §-a, valamint a 10/
  7. (I.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a 26/
  8. (VI.26.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) alapján a jogszabályban [3] [4] [5] meghatározott formanyomtatvány szerinti teljesítményértékelést és minősítést adott. A teljesítményértékelő lap három egyéni teljesítménykövetelményt tüntet fel, továbbá a formanyomtatvány szerinti 14 szempont szerint értékeli a felperes kompetencia alapú munka magatartását. A felperes valamennyi értékelési szempont szerint „Megfelelő" értékelést kapott egyetlen kivétellel, az egyik egyéni teljesítménykövetelmény vonatkozásában. A részben az egyéni teljesítményértékelés, részben a szervezeti teljesítményértékelés súlyozott összesítésével kialakított minősítés éves eredménye a felperes esetében 67,74% lett, amely a „Megfelelő" minősítés kategóriába esik. Szöveges magyarázatot a teljesítményértékelés nem tartalmaz, a minősítő lapon három szöveges értékelés, illetve javaslat található. A felperes a
  9. évre vonatkozó teljesítményértékelése és minősítése kapcsán a Hszt.
  10. §
(2)bekezdése alapján szolgálati panaszt terjesztett elő. Szolgálati panaszában a felperes részletesen önértékelést adott a tárgyévben kifejtett teljesítményével kapcsolatban és a teljesítményértékelés, valamint a minősítés egyes pontjaihoz rendelten részletezte, hogy miért tartja sérelmesnek az általa túl alacsonynak ítélt értékelést. Vitatta, hogy a teljesítményértékelés és a minősítés kellően objektív, azaz hogy valós tényeken és azok okszerű mérlegelésén alapulnak. Hiányolta, hogy az értékelő vezető nem vette figyelembe egyes, a munkavégzésének értékelése szempontjából releváns teljesítményelemeket (különösen: a felperes nyelvtudását, túlmunkáit és kiemelt feladatokban való részvételét). A teljesítményértékelés jogellenességének megállapítását arra is alapította, hogy az értékelő vezető tárgyév március 15. napjáig jogszabályi előírás ellenére - nem közölte vele éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. Hivatkozott továbbá arra, hogy a teljesítményértékelés és a minősítés kiadása során az alperes megsértette a Hszt. 4. §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, továbbá Hszt.
  1. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét. A felperes keresete és az alperes védirata A felperes keresetében a
  2. évi teljesítményértékelése és minősítő lapja megsemmisítését kérte. Hivatkozása szerint az értékelő nem okszerűen mérlegelte az értékelés alapjául szolgáló tényeket a mérlegelési jogkörében meghozott döntése kialakításánál. Arra is hivatkozott, hogy közte és az értékelő vezető közötti konfliktus vezetett a rá nézve hátrányos értékeléshez. Az alperes joghatályosan nem terjesztett elő védiratot. A perben előadott álláspontja szerint jelen ügyben irányadó Korm. rendelet
  3. §
  4. pontja alapján az értékelés a teljesítmény megállapítására irányuló olyan tevékenység, melynek során mérhető mutatók hiányában az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása. A felperes által előadottakból nem lehet következtetni arra, hogy a felperes valamely jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme állna fent, ugyanis pusztán a teljesítményértékelés és a minősítés eredménye - más körülmény közrehatása nélkül - nem eredményez jogsérelmet vagy jogos érdeksérelmet. [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélet A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 81.K.31.895/2018/
  5. számú ítéletével a felperes - hivatkozási szám és keltezés nélküli -
  6. évi teljesítményértékeléséről és minősítéséről szóló alperesi intézkedéseket megsemmisítette és utasította az alperest, hogy a felperes
  7. évi teljesítményértékelését és minősítését 30 napon belül újra végezze el és e határidőn belül közölje a felperessel. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 17.500.- forint perköltséget. Határozata indokolásában foglaltak szerint a teljesítményértékelés rendjét és tartalmát meghatározó anyagi jogszabályok kifejezetten nem írnak elő indokolási kötelezettséget a munkáltatónak az ott jelzett intézkedéséhez fűződően, azonban a közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(5)bekezdéséből következően bármilyen, mérlegelési jogkörrel megvalósított közigazgatási cselekmény csupán akkor tekinthető jogszerűnek, ha az olyan indokolást tartalmaz, amelyből kiderül, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának a keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapítható. Ilyen indokolást a vitatott teljesítményértékelés nem tartalmaz. Ezért megállapítható, hogy önmagában az indokolás hiánya miatt a vitatott teljesítményértékelés jogszabálysértő. A Hszt. 8. §
(1)és
(2)bekezdése alapján semmis az a jognyilatkozat, vagy annak a része, amely a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályba, vagy jogszabályba ütközik. A semmisséget pedig a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni. Ezért az említett szempontokat nem tartalmazó indokolás hiánya miatt az intézkedés a Hszt. 9. §
(1)bekezdése alapján érvénytelen. A minősítést a Hszt. 112. §
(1)bekezdése alapján szöveges indokolással kell kiadni. A jelen jogvita tárgyát képező minősítésben valóban szerepel az egyes értékelési szempontokhoz tartozó, rövid szöveges indokolása. Minthogy azonban a minősítés a Hszt. 112. §-a alapján a teljesítményértékelésekre épül a Korm. rendelet 18. §
(2)bekezdésében, valamint a BM rendelet 8-
  1. §aiban részletezett módon, a minősítés értékelési szintje megegyezik az egyéni teljesítményértékelés szintjével. Ebből következően a jogszabálysértő, ezért érvénytelen teljesítményértékelésekre épülő minősítést sem lehet érvényesnek tartani, hiszen a mérlegelés okszerűsége itt sem állapítható meg. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja folytán a felperes további hivatkozásait nem vizsgálta és az elsőfokú ítélet elleni fellebbezési jogot a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján kizárta. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára való utasítását kérte. Jogszabálysértésként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1)bekezdésének, valamint a Kp. 99. §
(1)bekezdésének megsértésre hivatkozott. [11] Álláspontja szerint téves a bíróság azon következtetése, miszerint a felperes
  1. évi teljesítményértékelése önmagában az indokolás hiánya miatt formálisan jogellenes. Téves továbbá a bíróság azon megállapítása is, hogy a Korm. rendelet
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakra is tekintettel a minősítés a teljesítményértékelésekre épülő munkáltatói intézkedés és ebből következően a felperes minősítését sem lehet érvényesnek tekinteni. Megjegyezte, hogy a felhívott Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése nem a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak teljesítményértékelése, hanem a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelése vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. A Hszt., illetve a Korm. rendelet pedig nem írnak elő kifejezett indokolási kötelezettséget. A Korm. rendelet 17. §
(1)bekezdése szerint az értékelt személy és az értékelő vezető között lefolytatandó értékelő megbeszélés intézménye került szabályozásra, amely során az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az általa kialakított teljesítménymérési, illetve teljesítményértékelési eredményeket. Ezért az alperest nem terhelte olyan kötelezettség, amely értelmében írásbeli formában kell kifejtenie az egyes értékelt szempontoknál kialakított százalékos értéket. Az alperes szerint megalapozatlan a bíróság azon megállapítása is, amely szerint a felperes jogát, jogos érdekét közvetlenül sértették a vitatott munkáltatói intézkedések. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a fellebbezési jog kizárását is, álláspontja szerint ezzel a közigazgatási és munkaügyi bíróság megsértette Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk
(7)bekezdésében foglaltakat. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Érvelése szerint a teljesítményértékelése és a minősítése egyaránt semmis, mivel nem tartalmazzák a mérlegelés szempontjait és a mérlegelés okszerűsége nem állapítható meg magából a közigazgatási cselekményből, vagyis az értékelőlapból és a minősítőlapból. A Kúria döntése és jogi indokai [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott. [15] A Hszt. 8. §
(1)bekezdése szerint semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik. [16] A teljesítményértékelés és a minősítés tekintetében a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály a Hszt. 111-112. §-ai, valamint a Korm. rendelet. A Hszt. 111. §-a nem írja elő a teljesítményértékelés szöveges indokolási kötelezettségét, míg a Hszt. 112. §
(1)bekezdése szerint a minősítést kell szöveges indokolással ellátni, ami az adott esetben megtörtént három pontban foglaltan, melyet az elsőfokú ítélet indokolása is tartalmaz. [17] A hivatásos állomány tagja a Hszt. 113. §
(2)bekezdése értelmében a minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően élhet jogorvoslattal. A hivatásos állomány tagjának keresete alapján abban a kérdésben kell állást foglalni, amiben a szolgálati panasz elbírálása során, így abban, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel alátámaszthatóak-e, vagy az értékelt által valósnak tartott értékektől a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben eltér-e. E körben az alperes van bizonyítási szükséghelyzetben, így az általa indítványozott bizonyítás nem mellőzhető. [18] Tévedett a közigazgatási és munkaügyi bíróság amikor egymagában a Kp. 85. §
(5)bekezdésére hivatkozással a teljesítményértékelés és a minősítés semmisségére vont le jogkövetkeztetést és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, szükségtelenül alkalmazva a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontját. [19] A Kp. 1. §
(1)bekezdése szerint e törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban. Ezért a Kúria álláspontja szerint a munkáltató által a Hszt. és a Korm. rendelet előírásai szerint elkészített teljesítményértékelés és minősítés semmissége nem állapítható meg a közigazgatási bírósági eljárásban irányadó rendelkezés alapján. A Kp. 85. §
(5)bekezdése szerinti jogszerűségi vizsgálat jogkövetkezményeként - bizonyítási eljárás lefolytatását követően legfeljebb a támadott intézkedés jogellenességét eredményezheti, amely a per érdemében meghozott döntésre hat ki. [20] Minthogy az anyagi jogszabályok szerint közszolgálati ügyekben a teljesítményértékelés, illetve minősítés megsemmisítése kérhető a bíróságtól a kereseti kérelem a Kp. 38. §
(1)bekezdés a) pontjára tartozik, melyre nem vonatkoznak az irányadó szabályozás szerint a marasztalási perek szabályai, ezért a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem sértett jogszabályt, amikor az adott ügyben a fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésére hivatkozással kizárta. [21] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Záró rész [22] A Kúria a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  2. § d) pontja kizárja. ,
  3. december
  4. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.