A határozat elvi tartalma: Büntethetőséget kizáró okra, tévedésre eredményesen akkor lehet hivatkozni, ha az erre vonatkozó releváns tényeket a tényállás tartalmazza. Amennyiben a felülvizsgálati indítvány tévedésre hivatkozása alaptalan, a megtámadott határozat hatályában fenntartásának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.655/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Nagykanizsai Járásbíróság, 5.B.339/2017/26., ítélet, tárgyalás,
- június
- Zalaegerszegi Törvényszék, Bf.276/2018/4., ítélet, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.339/2017/
- számú, illetőleg a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.276/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nagykanizsai Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 5.B.339/2017/
- számú ítéletével a terheltet csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
- §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 750.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzendő tevékenység gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását [2] 4 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján meghozott Bf.276/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és egy kft.-vel szemben 12.047.200 forint vagyonelkobzást rendelt el, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt egyrészt megalapozatlannak tartva a jogerős tényállást, mivel az felderítetlen, ellentétes az iratok tartalmával és téves ténybeli következtetéseket tartalmaz. A terhelt álláspontja szerint jóhiszemű eljárás során történt a kérdéses famennyiség megvásárlása és ekként jogszerűen történt az értékesítése is. Ennek megfelelően kimerítően részletezte beadványában, hogy miként kell kiegészíteni, illetve helyesbíteni a tényállást. Másrészt büntethetőséget kizáró okra, tévedésre hivatkozott, mivel a vétel során nem ő járt el, hanem más személy (bár annak eljárása is jogszerű volt). Nem tudott arról, hogy ezen szerződés felbontásra került, a későbbiekben így őt tévesztették meg. Indokai szerint utóbb joggal tartott vissza pénzösszeget az értékesítésből, haszonszerzés, károkozás szándéka nem vezette, véleménye szerint polgári jogi vita áll fenn a cégek között, amelynek keretében kell elszámolniuk egymással. Emellett jelezte, hogy a tanúk szavahihetősége a bizonyítás anyaga alapján megdőlt. Mindezek alapján a felmentését indítványozta bűncselekmény hiányában. A Legfőbb Ügyészség BF.71/2019/
- és BF.71/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. E szerint a terhelt azon kérelme, hogy a Kúria a megalapozatlan tényállást egészítse ki, helyesbítse, illetve állapítson meg eltérő tényállást és ez alapján mentse fel, törvényben kizárt. A tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra való hivatkozása pedig alaptalan, mivel a terhelt előadásával szemben az irányadó tényállás alapján tudott a korábbi szerződés felbontásáról, ezért eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy tévedésben volt. Erre tekintettel a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta. III. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [13] A Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A terhelt ezzel szemben felderítetlenségre, iratellenességre és téves ténybeli következtetésekre hivatkozva -, a jogerős ítéleti tényállást támadta, vitatva a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét és eltérő tényállás megállapítását célozta, amelynek lehetőségét azonban felülvizsgálatban a törvény kizárja. Az egyes tanúk szavahihetőségével kapcsolatos terhelti okfejtés vizsgálata ugyancsak kizárt felülvizsgálatban. [16] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [17] A terhelt az anyagi jogszabálysértés kapcsán büntethetőséget kizáró okra, tévedésre hivatkozott. [18] A jogerős ítéleti tényállás azonban a terhelt által hivatkozott olyan tényeket, amelyekből a jóhiszeműsége, az ő megtévesztése, végső soron a büntethetőséget kizáró ok, a tévedés javára megállapítható lenne, nem tartalmaz. [19] A felülvizsgálati eljárásban ezen okra csak akkor lehet eredményesen hivatkozni, ha az erre vonatkozó releváns tényeket a tényállás tartalmazza. Az ítéleti tényállás azonban ilyen tényeket nem tartalmaz. [20] A terhelti előadástól eltérően a jogerős tényállás tartalmazza, hogy valójában az ügyletkötések során a terhelt járt el, azokat ő irányította. Miután a kérdéses faanyag tulajdonjogának megszerzése meghiúsult, az is nyilvánvaló volt e tényállás szerint, hogy tulajdonjogváltozás nem jött létre, mindezt a terhelt pontosan tudta. Ennek ellenére későbbi időpontban úgy kötött szerződést a sértettel, mintha a szerződés tárgyát képező faanyag jogszerűen tulajdonát képezné, ezzel pedig megtévesztette a sértettet, amely a famennyiség ellenértékét ki is fizette a terheltnek. [21] A terhelti megtévesztő magatartás, rosszhiszemű eljárás egyértelműen kitűnik abból, hogy a tényleges tulajdonostól csak a valótlan szerződés megkötését követő időpontban kísérelte megszerezni ismételten a szerződés tárgyát képező faanyagot, amely azonban újfent meghiúsult, éppen a terhelti rosszhiszemű magatartás miatt. [22] Ebből következően a terhelt nem volt jogszerű tulajdonosa a faanyagnak, megtévesztő magatartást ő fejtett ki, a befolyt pénzösszeget pedig továbbutalta, sorsa ismeretlen maradt, a terhelt a sértett részére történő későbbi részösszeg visszautalásával az okozott kárt enyhítette. [23] Következésképpen a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapján a terhelt tévedésre hivatkozásának nem volt alapja, lényegében a védekezését ismételte, amelyet az eljárás során indokoltan vetett el a bíróság. [24] Ekként a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményeit, miként a kiszabott büntetés is törvényes, így a terhelt felülvizsgálati indítványa ezen részében alaptalan. [25] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdés alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ