A ...-i Törvényszék felperes neve (....) felperesnek - Országos Bírósági Hivatal (.) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000.- (harminchatezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 6.000.-( hatezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ..-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás Az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette és más bűncselekmények miatt ... altábornagy és társai vádlottak ellen ... számon folyamatban volt bűnügyben a alperes neve .... napján tartott nyilvános tárgyalást. A tárgyalóteremben jelen volt a felperes, aki sértettként kívánt az eljárásban részt venni. Kérelme elutasítását követően a felperes hallgatóságként kívánt jelen lenni a tárgyaláson. A felperes a tárgyalóterembe egy műanyag vipera utánzatot vitt magával, melyet a tárgyalóterem karzatáról felmutatott. A ... napján tartott folytatólagos tárgyaláson hallgatóságként megjelent felperes neve felperes, akit az eljáró katonai bíró maga elé szólított. Az eljáró bíró kérdésére, mely szerint jól emlékszik -e, hogy készült róla felvétel a ..-i tárgyalási napon, amint műanyag vipera utánzattal fordult a vádlottak felé, a felperes azt felelte, hogy igen. Ezt követően a alperes neve a ... számú jegyzőkönyvbe foglalt 1. számú végzésével felperes nevet a Be. 245. §
(2)bekezdése alapján a tárgyalásról kiutasította. A végzés indokolása szerint felperes neve a ..-én megtartott tárgyaláson egy műanyag vipera utánzattal a vádlottakat megfenyegette. Mivel magatartása a tárgyalás súlyos megzavarásának minősül, ezért a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Ezt követően a bíró felszólítására felperes neve elhagyta a tárgyalótermet. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen személyiségi jogai megsértése miatt. Keresetében a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdése alapján a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, az alperes megfelelő elégtétel adására és megfelelő nyilvánosság biztosítására kötelezését kérte, valamint a Ptk. 2:
- § alapján 200.000.-Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megfelelő elégtétel adása, megfelelő nyilvánosság biztosítása körében azt kérte, hogy írjon az alperes egy bocsánatkérő nyilatkozatot a ... TV-hez, ahol a sérelmezett tárgyalásról is megjelentek a híradások, aki ezt nyilván meg fogja jelentetni. Hivatkozott az Alaptörvény I. és II. cikkeire, a Ptk. 2:
- §, 2:
- § d) pontjára, 2:
- § előírásaira. Kifogásolta, hogy ...-én az eljáró bíró őt, mint egyetlen hallgatót kiutasította, pedig semmit nem tett, ami ezt indokolta volna. A bíró indoka azt volt, hogy kettő évvel korábban, ..-én a büntetőper első tárgyalásának megkezdése előtt az erkélyről felmutatott a sajtónak egy műanyag teleszkópos botot, viperát, amit a készenléti rendőrség előzetes engedélyével vitt be a tárgyalóterembe. Erről tudósított a ... TV Híradója, illetve a honlapján írásban is leírták az eseményt. A vipera utánzatot a bíró nem láthatta, mert az a tárgyalás előtt történt. Ő a tárgyalóterem lelátóján volt, ekkor még nem volt bent a bíró, ezért ő azt nem is láthatta, arról csak később értesült. Ekkor a tárgyalást megelőzően a sajtó volt bent a teremben, és ő a sajtónak mutatta fel azt a vipera utánzatot. A bírósági terem olyan elhelyezkedésű, hogy nem is volt egy szinten a vádlottakkal, el sem kezdődött még a tárgyalás, és már kiutasította őt az eljáró bíró. Álláspontja szerint nincs olyan a Beben, hogy kiutasíthat valakit az eljáró bíró azért, hogy két évvel azelőtt bevitt egy olyan viperát, aminek a bevitelét engedélyezték. Ezzel az alperes megsértette az alapvető emberi méltóságát, becsületét, jó hírnevét, mivel a bíró valótlanul állította, hogy a tárgyalást megzavarta, és a bírósághoz méltatlanul viselkedett. Ismerték őt a rendőrök, nem véletlenül mosolygott ... úr, amikor őt kiutasították, ez számára nagyon megalázó volt. Ráadásul az megjelent a sajtóban is, mivel ő akkor többször szerepelt Tv-ben, többen gúnyolódtak is rajta emiatt. Hamis képet kaptak róla ezáltal, ami az emberi méltóságát sértette. Álláspontja szerint az általa CD-n mellékelt fényképek egyértelműen bizonyítják, hogy ...-én nem a tárgyalás alatt, hanem előtte, nem a vádlottak felé, hiszen ők háttal álltak volna, ha már folyt volna a tárgyalás, még a tárgyalás megnyitása előtt mutatta fel az úgynevezett viperát, a teleszkópos műanyag verőeszközt. A ...-i Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a ...-i Törvényszéket jelölte ki. Az alperes a kereset elutasításét kérte. Az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő, tekintettel arra, hogy a felperesi beadványon csak a felperes névaláírása látható, a hiánypótlásként előterjesztett beadványon pedig név, aláírás sem, csak s.k. megjelölés. Ezért kétséges, hogy az megfelel-e a régi Pp.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 196. §
(1)bekezdés b) pontjában kötelezően meghatározott alaki kellékeknek. A kereseti kérelem továbbá nem felel meg a Pp. 121. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Ezért elsődlegesen a régi Pp. 130. §
(1)bekezdés
- b)pontjára figyelemmel a régi Pp. 157. §
- a)pontja szerint a per megszüntetését kérte. Érdemben a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott rá, hogy az a felperes által sem vitatott, hogy kiutasítása előtt a büntetőper első tárgyalási napján egy teleszkópos botot vitt be magával a bíróság épületébe, és a tárgyalóteremben azzal fordult a tárgyalás terheltjei felé. A felperes magatartása, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz tárgyalóterembe történő bevitele, és annak demonstratív jelleggel történő felmutatása a régi Be. szerint a legsúlyosabb rendzavarás volt, amit jogszabály ismert. Ilyen előzmények után az eseményeket követően két évvel és közel 200 tárgyalási nap után a katonai tanácsot vezető elnök a ..-ei tárgyalási napon a hallgatóság soraiban ülő felperest felismerte, magához rendelte, és emlékeztette a felperest a korábban elkövetett rendbontásra, aki cselekedetét elismerte. Mivel az előzményekre tekintettel a felperes személye már önmagában kockázatot jelentett a tárgyalás zavartalan megtartása és méltóságának biztosítása szempontjából, ezért került sor kiutasításra. A tilalom megtartásának ellenőrzése nem a tanács elnökének feladata, annak érdekében motozásra, csomag átvizsgálására, egyéb közvetlen intézkedések megtételére nem jogosult. Intézkedhet azonban a tiltott eszköz birtokosának eltávolítása érdekében. Utalt rá, hogy a felperes maga is elismerte, hogy a bírósági tárgyalóteremben a sajtónak mutatta fel a vipera utánzatot. Ez a magatartása pedig kellő alapul szolgált ahhoz, hogy a bíróság a felperest a Be. 245. §
(2)bekezdése alapján ugyanazon ügyben megtartott folytatólagos tárgyalásról kiutasítsa. Utalt rá, hogy annak esetleges megállapíthatósága esetén, hogy a felperes tárgyalásról való kiutasításának a régi Be. 245. §
(2)bekezdése alapján nem volt jogszabályi alapja, ez csupán eljárási szabálysértés megállapításához szolgálhat alapul, az eljárási szabálysértés azonban nem eredményez személyiségi jogsértés, ahhoz többlet tényállási elem bizonyítása szükséges. A felperes tárgyalásról való kiutasításról rendelkező végzés indoka valós, így a felperes alaptalanul állítja a becsülethez és jó hírnévhez való jogának megsértését. Egyebekben a tárgyalásról való kiutasítás ténye ezen két személyiségi jog sérelmét - figyelemmel a Ptk. 2:45. §
(1)és
(2)bekezdésében írt fogalommeghatározásra - nem valósítja meg. A tárgyalásról való kiutasítás jogszabályban megengedett és szabályozott intézkedés. Így önmagában ez a tény kizárja az emberi méltóság megsértésnek megállapíthatóságát, hogy jogszabály által megengedett, jogszerűen alkalmazott jogkorlátozásról van szó. A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék elsődlegesen az alperes per megszüntetése iránti kérelmét vizsgálta. A bíróság megítélése szerint a felperes hiánypótlási felhívásra pontosított keresete a régi Pp.
- §ában foglalt szükséges elemeket tartalmazta, továbbá a keresetpontosítást a felperes az e-ügyintézési törvényben meghatározottaknak megfelelően elektronikusan, űrlappal terjesztette elő, így az megfelel az előírt alaki kellékeknek. Erre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét érdemben vizsgálta. A bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes katonai tanácsa által a fent megjelölt ügyben meghozott - a felperest a tárgyalásról kiutasító - végzésével az alperes megsértette -e a felperes emberi méltósághoz, jó hírnévhez, becsülethez fűződő személyiségi jogát. A felperes által előterjesztett sérelemdíj megfizetésére, valamint a személyiségi jogsértés objektív szankcióinak alkalmazására irányuló igény a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §
(1)bekezdése alapján személyiségi jogi jogsértést feltételez. Személyiségvédelmi igényt pedig olyan jogsértő magatartás, cselekmény alapoz meg, amely egyben az adott személy személyhez fűződő jogát is sérti. A Ptk. 2:42. §
(2)bekezdése alapján az emberi méltóságot, és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A 2:45. §
(1)bekezdése alapján a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A
(2)bekezdés szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A fenti ügyben... napján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv, valamint a tárgyalásról készített, felperes által is hivatkozott felvétel alapján megállapítható, az eljáró bíró kérdésére a felperes elismerte, hogy a ..-ei tárgyalási napon egy műanyag vipera utánzattal fordult a vádlottak felé. A videofelvétel, illetve a tárgyalási jegyzőkönyv szerint olyan nyilatkozatot nem tett a felperes a tárgyaláson, hogy ő nem a vádlottak felé fordult a vipera utánzattal. Azt a perbeli eljárás során is elismerte a felperes, hogy a ... napján tartott tárgyalást megelőzően a tárgyalóterembe egy műanyag vipera utánzatot vitt be, a vipera utánzatot elővette és azt felmutatta. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 245. §
(1)bekezdése szerint a tárgyalóterembe - a büntetés-végrehajtási szervezet és a rendőrség szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe. A
(2)bekezdés alapján azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja. A fenti jogszabályhelyhez fűzött kommentár szerint rendbontásra alkalmas eszköz lehet a duda, kereplő, transzparens, követelést tartalmazó tábla, stb., ezeknek sincs helye a tárgyalóban. Ugyanígy a felperes által a tárgyalóterembe bevitt műanyag vipera utánzat is - amit a felperes demonstratív jelleggel vitt be a tárgyalóterembe -, rendbontásra alkalmas eszköznek minősül. Erre tekintettel a műanyag vipera utánzatot a felperes a tárgyalóterembe be sem vihette volna. A felperes azonban amellett, hogy azt a tárgyalóterembe bevitte, demonstratív jelleggel azt fel is mutatta. A bíróság álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a tárgyalás ténylegesen meg volt e már nyitva a vipera utánzat felmutatásakor, továbbá hogy azt a felperes a vádlottaknak vagy a sajtónak mutatta fel -, önmagában a rendbontásra alkalmas eszköz tárgyalóterembe való bevitele és annak felmutatása megalapozza a Be. 245. §
(1)bekezdése alapján a kiutasítást. A bíróság pedig ugyanabban az ügyben tartott folytatólagos tárgyalásról utasította ki a felperest, mely ügyben tartott tárgyalási napon a tárgyalóteremben a felperes ezt a vipera utánzatot felmutatta. Utal rá a törvényszék, hogy még amennyiben a sérelmezett kiutasító végzés sértené is a Be. eljárási szabályait, az önmagában személyiségi jogsértést nem valósítana meg, ahhoz az szükséges, hogy az alperes magatartása, tevékenysége a felperes emberi méltóságát, becsületéhez, jó hírnévhez való jogát megsértse. A sérelmezett kiutasító végzés, illetve a végzés meghozatalát megelőzően az eljáró bíró részéről elhangzottak nem tartalmaznak a kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást, azokban indokolatlanul sértő, bántó, megalázó kifejezések nem szerepelnek. A jó hírnév megsértése vonatkozásában pedig azt kellett vizsgálni, hogy az alperes a felperesre sértő, valótlan tényt állított -e vagy valós tényt feltüntetett -e hamis színben. A becsatolt jegyzőkönyv, illetve felvétel alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nem állított a felperesre sértő, valótlan tényt. A kiutasító végzés indoka ugyanis éppen az volt, amit a felperes az eljáró bíró kérdésére elismert, így az, hogy a ..17-ei tárgyalási napon egy műanyag vipera utánzatot vitt be a felperes, ami a tárgyalás súlyos megzavarásának minősül. Valós az az állítás is, hogy korábban a tárgyaláshoz nem méltó magatartást tanúsított a felperes, ugyanis a tárgyalóterembe rendbontásra alkalmas eszközt vitt be, ami valóban a tárgyaláshoz nem méltó magatartás. A felperes nem bizonyított olyan személyiségi jogi sérelmet okozó jogellenes magatartást, amit az alperes megvalósított volna. Jogellenes magatartás hiányában pedig a felperes személyhez fűződő joga nem sérülhetett, így a törvényszék a felperes keresetét jogalap hiányában elutasította. A tárgyalás napján az alperes által előterjesztett előkészítő irat csupán a felperes személyes meghallgatása során tett nyilatkozatára reagált, az érdemben eltérő védekezést nem tartalmazott, erre tekintettel a törvényszék a felperes észrevételre történő felhívása nélkül hozott döntést az ügyben. A törvényszék a régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja, és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított eljárási illeték megfizetésére. Szintén a régi Pp.
- § alapján kötelezte a törvényszék a felperest az alperes perindítással felmerült perköltsége megtérítésére, melyet az alperesi képviselő egy tárgyaláson való részvétele alapján 6.000.-Ft-ban állapított meg. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a régi Pp.
- §-án alapul. ...,
- május
- Dr. Barsi Ildikó bíró