A határozat elvi tartalma: Tankönyv-engedély hosszabbítási kérelem elbírálásakor az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.38.071/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Márton Gizella előadó bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Boglutz István ügyvéd (cím) Az alperes: Oktatási Hivatal (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: oktatási ügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata a felperes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.31.957/2018/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért határozat: Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.31.957/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- április 23-án kelt TKV/4039-22/
- és a
- március 28-án kelt TKV/404015/
- számú határozataival a felperes ... című, ... kiadói kódú és az ... című, ... kiadó kódú kiadványait
- augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánította. [2] A felperes
- április 25-én a fenti kiadványok tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása iránt nyújtott be kérelmeket az alperesnél, amely a kérelmeket a
- május 4-én kelt TKV/32955/
- és a TKV/3296-2/
- számú végzéséivel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - visszautasította. A végzések indokolása szerint a
- január 1-jén hatályba lépett, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló
- évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.)
- §
(4)bekezdésében meghatározza a tankönyvellátás szereplőit. Csak az Ntt. 1. §
(4)bekezdésében szereplők, és csak az ott szabályozott módon vehetnek részt a tankönyvellátásban. Mivel a felperes nem tartozik az Ntt.ben meghatározott szervezetek közé és az Ntt. 7. §
(2)bekezdésében foglalt nyilvános felhívás sem került közzétételre, a felperes nem felel meg az Ntt.-ben rögzített törvényi feltételnek, ezért a tankönyvengedélye meghosszabbítására nincs lehetőség. A kérelem tárgyává tett kiadványok forgalmazására az Ntt. 7. §
(4)bekezdése alapján a tankönyvpiac rendjéről szóló
- évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) szerinti engedélyben foglalt határidőig van lehetőség. Ezt követően az Ntt. hatálya alatt kizárólag az ott meghatározott szervezetek, az abban írt rendnek megfelelően jogosultak a kérelem benyújtására. A kereseti kérelem és az alperes védirata [3] A felperes keresetet nyújtott be mindkét alperesi határozat felülvizsgálata iránt, amelyben kérte azoknak a hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/
- (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet)
- §
(1)bekezdése és abban felhívott Ntt. 1. §
(1)bekezdése alapján az EMMI rendelet hatálya alá tartozik. A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításának feltételein túlmenően az EMMI rendelet semmiféle korlátozást, vagy tiltó rendelkezést nem tartalmaz, hasonlóképpen nem található ilyenfajta tilalom más jogszabályokban sem, ezért a kérelme nem lett volna elutasítható. Álláspontja szerint mindkét kérelme az EMMI rendelet 16. §
(1)bekezdésébe ütközően került elutasításra. Az Ntt. 7. §
(4)bekezdése sem zárja ki a tankönyv engedély meghosszabbítását. Egyik vonatkozó jogszabály sem tiltja a korábbi törvény hatálya alatt kiadott tankönyv engedélyének meghosszabbítását, és az egyéb körülményeiben sem állt be olyan változás, amely a korábbi tankönyvé nyilvánítási eljárást meghaladottá tenné, ezért, a lényegében indokolás nélküli visszautasítás jogszabálysértő. [4] Az alperes védiratában a keresetek elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. A bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperesre a 2014. január 1-jétől hatályba lépett Ntt. rendelkezéseit kellett alkalmazni és azt kellett vizsgálni a per tárgyává tett végzések alapján, hogy a felperes jogosult volt-e tankönyv engedélyei meghosszabbításának kérelmezésére. Az Ntt. 1. § és 7. §
(4)bekezdését idézve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem tartozik az Ntt. személyi hatálya alá, mert az
- §-ban nevesített személyi körbe nem tartozik bele, továbbá pályáztatási eljárás sem került kiírásra, ezért a tankönyvellátás Ntt.-ben felsorolt szereplői közé nem tartozó felperes nem kérhette a tankönyv engedélyei meghosszabbítását az Ntt. alapján. A bíróság megvizsgálta továbbá, hogy a felperes az általa hivatkozott EMMI rendelet alapján kérhette-e a tankönyv engedélyei meghosszabbítását. Rámutatott, hogy az EMMI rendelet
- §
(1)bekezdése értelmében a rendelet hatálya az Ntt. 1. §
(1)bekezdésében meghatározott körre terjed ki, ezért az EMMI rendelet hivatkozott 16. §
(1)bekezdése is csak azon személyekre vonatkozik, amelyeknek körét az Ntt. határozza meg. Mindebből következően az EMMI rendelet 16. §
(1)bekezdése sem teremt alapot a Tpr. hatálya alatt kiadott engedélyek meghosszabbítására. A bíróság hangsúlyozta, hogy a Tpr.
- december 31-ével történő hatályon kívül helyezésével a
- január 1-jétől hatályba lépett Ntt. a
- §
(4)bekezdésében azt biztosította, hogy a Tpr. hatálya alatt tankönyvvé nyilvánított kiadványok az engedélyben foglalt időpontig forgalmazhatóak, de ez nem értelmezhető úgy, hogy az engedély meghosszabbításával ugyanaz a korábbi engedély marad fenn. A korábbi engedély a határidő lejártával megszűnik, annak meghosszabbítására az Ntt. 7. §
(4)bekezdése nem ad lehetőséget. [7] Mindebből következően megállapította, hogy az Ntt. hatálya alá nem tartozó kiadók tankönyvvé nyilvánítás iránti új engedélyt nem nyújthatnak be, és a Tpr. hatálya alatt engedélyezett tankönyveiket legkésőbb a korábbi engedélyben szereplő objektív határidő lejártáig forgalmazhatják. Nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a magánkiadók az engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesszenek elő, ezért az alperes jogszerűen rendelkezett a kérelmek visszautasításáról, a végzéseit megfelelően indokolva hozta meg a döntéseit. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az alperesi végzésekre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy az Ntt. 1. §
(1)-
(4)bekezdései, 7. §
(4)bekezdése, valamint az EMMI rendelet 1. §
(1)bekezdése alapján a felperesre az EMMI rendelet hatálya kiterjed, az iskolai tankönyvellátásban közreműködő személy és az EMMI rendelet 16. §
(1)bekezdése alapján jogszerűen kérhette a tankönyv engedélyei meghosszabbítását. [9] A felperes hangsúlyozta, az Ntt. 7. §
(4)bekezdésének helyes értelmezése szerint a meghosszabbított engedély a változatlanul a Tpr. alapján kiadott engedély, ugyanaz az engedély marad. Az alapengedélybe beépül a meghosszabbítás tárgyában hozott hatósági aktusban rögzített időtartam, az érvényességi időtartam ugyanis csak „eszközadat". [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Kiemelte, az EMMI rendelet nem bővítheti ki az Ntt. személyi hatályát, az Ntt. 1. §
(1)bekezdése nem személyi hatályt, hanem feladatot jelöl ki. Az Ntt. 7. §
(4)bekezdése átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Tpr. hatályon kívül helyezésével lezárt jogviszonyok körében oly módon, hogy az abban írt objektív határidővel véglegesen lezárja ezeket a jogviszonyokat. [11] Eljárási kifogásként előadta, hogy nem lett volna helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, mert az nem tartalmaz jogszabálysértés megjelölést. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Kúria a Kfv.II.38.3334/2018/
- számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet befogadta. Az alperes eljárási kifogására utalva hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésekre való hivatkozást tartalmaz, annak érdemi elbírálásának nem volt akadálya. [14] A Kúria azonos tényállás mellett a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a Kfv.VI.38.315/
- számú mintaperben
- sorszám alatt ítéletet hozott, azt a Kúria a feleknek megküldte. A mintaperben hozott ítéletben hozott döntést a Kúria jelen tanácsa is osztja, attól eltérni nem kíván. [15] Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelem kapcsán a következőkre kíván rámutatni. [16] A
- január 1-jével hatályba lépett Ntt. új szabályokat alkotott, a Tpr.-től eltérő rendszert vezetett be. Az Ntt.
- §-a az általános rendelkezéseket, a
- §-a az állami tankönyvellátásban közreműködő szervezeteket, a
- §-a a tankönyvvé nyilvánítási eljárást, a tankönyvjegyzéket, a tankönyvrendelést és a tankönyvellátás alapvető szabályait, a
- §-a az állami pénzügyi felelősségvállalás szabályait, míg az 5-
- §-ai a záró rendelkezéseket tartalmazzák. Az EMMI rendelet megalkotására az Ntt.
- §
(3)és
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján került sor. Annak 13-
- §-ai a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnését, megszüntetését, míg
- §-a a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását szabályozza. [17] Az Ntt.
- §
(1)bekezdése határozza meg, hogy rendelkezéseit Magyarország területén mely iskolákban kell alkalmazni, ezek közé tartoznak az általános iskolák. Az 1. §
(2)bekezdése szerint a köznevelés tankönyvellátásának és a pedagóguskézikönyv-ellátásának a megszervezése állami feladat. Az 1. §
(3)bekezdése értelmében a tankönyvellátás és a pedagóguskézikönyv-ellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős. Az 1. §
(4)bekezdése alapján az állam az
(1)bekezdésben meghatározott feladatot - a Kormány rendeletében meghatározott testület közreműködésével
- a)az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv működtetésével, továbbá
- b)a miniszter által kiírt tankönyvfejlesztési pályázat eredményeinek hasznosításával,
- c)a miniszter által kezdeményezett kísérleti tankönyvfejlesztés eredményeinek a köznevelésben történő hasznosításával látja el. [18] A Kúria hangsúlyozza, az Ntt. 1. §
(1)bekezdése egyfelől a jogszabály területi hatályát rögzíti, másfelől egy feladat kiosztást tartalmaz. Az alperes és az elsőfokú bíróság jogszabályszerűen állapították meg, hogy az Ntt. 1. §
(2),
(3),
(4)bekezdései az 1. §
(1)bekezdésében rögzített feladat elvégzésére jogosult, egyben köteles szerveket sorolják fel, vagyis megjelölik az Ntt. személyi hatályát. A felperes nem tartozik az Ntt. 1. §
(2)-
(4)bekezdéseiben meghatározott tankönyvpiaci szereplők közé. [19] Az Ntt. 7. §
(2)bekezdése kimondja, ha az 1. §
(4)bekezdésében meghatározottak alapján a tankönyvellátás előre láthatóan nem biztosítható megfelelő színvonalon, valamely iskolai évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vonatkozásában a miniszter a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével köznevelési célú a tankönyvfejlesztésre nyilvános felhívást tesz közzé. A nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített könyveket - kérelemre, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tankönyvvé nyilvánításra vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén - az oktatási hivatal tankönyvvé nyilvánítja. [20] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Ntt. 1. §
(2)-
(4)bekezdéseiben nem szereplő szervezet - így a felperes is - kizárólag az Ntt. 7. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint vehet részt a tankönyvellátásban, vagyis amennyiben a miniszter az adott iskolai évfolyam, műveltségi terület és tantárgy vonatkozásában a tankönyvfejlesztésre nyilvános felhívást tesz közzé és az arra benyújtott könyvet az oktatási hivatal tankönyvvé nyilvánítja. Jelen esetben - a felperes által sem vitatottan - a miniszter nyilvános felhívást nem tett közzé, ezért a fentiekre figyelemmel a felperes sem az Ntt. 1. §-a, sem 7. §
(4)bekezdése alapján nem működhet közre a tankönyvellátásban. [21] Az Ntt. 7. §
(4)bekezdése értelmében e törvény hatályába lépése nem érinti a Tpr., valamint annak végrehajtási rendelete alapján lefolytatott tankönyvvé nyilvánítás érvényességét. A Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított és a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek a 3. §
(11)bekezdésében meghatározott feltétel teljesüléséig, de legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig tankönyvként forgalmazhatók. E tankönyvek tekintetében a 3. §
(4)bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható. [22] Az Ntt. 3. §
(11)bekezdése rögzíti, az iskolai tankönyvjegyzékről a NAT szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, az
(1)bekezdés szerint fejlesztett tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ. [23] Az Ntt. 7. §
(4)bekezdése egyértelműen meghatározza a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított tankönyvek tankönyvkénti felhasználásának határidejét, amely legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig terjedhet. A korábban írtaknak megfelelően a felperes eljárással érintett tankönyveit az alperes
- augusztus 31-ig nyilvánította tankönyvvé, ezért azok csak addig voltak forgalmazhatók tankönyvként. [24] A felülvizsgálati bíróság nem ért egyet a felperes azon érvelésével, hogy az Ntt.
- §
(4)bekezdése értelmében a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított kiadványok tankönyvvé nyilvánítása meghosszabbítására lehetőség van. Ez a jogszabályhely a kifejtetteknek megfelelően egyértelmű és kógens rendelkezést tartalmaz, amikor a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított kiadványok tankönyvként való forgalmazhatóságát legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamig engedélyezi. Ez azt jelenti, hogy nincs jogszabályi lehetőség a Tpr. alapulvételével kiadott engedélyek meghosszabbítására, sem a jogszabály akkénti értelmezésére, hogy az eredeti engedély marad fenn az érvényessége meghosszabbításával. Ez az értelmezés az Ntt. 7. §
(4)bekezdésével ellentétes lenne. Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Tpr. szerinti engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását a jogalkotói szándék és az Ntt. normaszövege határozottan kizárja. [25] Az elsőfokú bíróság vizsgálta az EMMI rendelet szerinti jogköröket is. Az EMMI rendelet 1. §
(1)bekezdése alapján a rendelet hatálya kiterjed az Ntt. 1. §
(1)bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyekre. Az 1. §
(2)bekezdése kimondja, könyvet az Ntt.-ben és az e rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint lehet tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítani. [26] Az EMMI rendelet 16. §
(1)bekezdése értelmében a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legalább százhúsz nappal korábban kell kezdeményezni. A kérelemhez a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet egy példányban kell megküldeni a hivatalnak. [27] A Kúria hangsúlyozza, az EMMI rendelet hatálya - fő szabály szerint - nem terjed ki a felperesre, figyelemmel annak 1. §
(1)bekezdésére, amely visszautal az Ntt.
- §-ára. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen fejtette ki, hogy egyfelől az EMMI rendelet hatálya nem vonatkozik a felperesre, másfelől az Ntt. és az EMMI rendelet együttes értelmezésével az állapítható meg, hogy a rendelet
- §-a kizárólag az Ntt. hatálya alatt kiadott engedélyek meghosszabbítására vonatkozik, arra a felperes, mint a Tpr. hatálya alatt kiadott engedélyek jogosultja jogot nem alapíthat. [28] Az Ntt. és az EMMI rendelet keretei között nem értelmezhető az a felperesi álláspont, hogy az Ntt.
- §
(4)bekezdésében felhívott „... engedélyben meghatározott időtartamig" fordulat alatt a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása tárgyában kiadott aktusban rögzített meghosszabbított időtartamot kell érteni. Ugyanis a korábban kifejtetteknek megfelelően még a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított kiadványok tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása fogalmilag kizárt. [29] Az EMMI rendelet 40. § a-b) pontjai szerint az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre legfeljebb a tankönyvvé nyilvánítási engedélyben meghatározott időtartamra, az Ntt. 3. §
(11)bekezdésében foglalt feltétel teljesüléséig át kell venni a kiadó kérésére azokat a tankönyveket, amelyeket a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánítottak és Ntt. hatályba lépését megelőzően tankönyvjegyzékbe vettek, feltéve, ha a tankönyv megfelel az adott tanévre vonatkozó árkorlátnak, valamint a kiadó az adott tanévi tankönyvjegyzékre vételhez szükséges igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. [30] A Kúria rámutat, az EMMI rendelet
- §-a is alátámasztja a fent leírtakat, mert a Tpr. szerint tankönyvvé nyilvánított és az Ntt. hatálybalépését megelőzően tankönyvjegyzékbe vett kiadványokat - egyéb feltételek fennállása esetén - legfeljebb a tankönyvvé nyilvánítási engedélyben meghatározott időtartamra engedi átvenni az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre. Kizárólag ez a jogszabályhely vonatkozik a rendeletben a Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított kiadványokra, mégpedig az Ntt.-nek megfelelő szabályozási tartalommal. [31] Mindezekre tekintettel helytállóan állapította meg a bíróság, hogy az alperes végzése törvényes volt, a felperes kérelmét az Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapítottan jogszerűen utasította vissza, mert az a beadványból és az irányadó jogszabályhelyek összevetéséből kitűnően, nyilvánvalóan nem jogosulttól származik. [32] A Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdésére tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [33] A Tpr. alapján tankönyvvé nyilvánított és a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartam alatt forgalmazhatók tankönyvként. Ezen kiadványok tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítására az Ntt. és az EMMI rendelet szabályaira figyelemmel nincs lehetőség. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [35] A pervesztes felperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 82. §
(3)bekezdése alapján köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a felszámítottal egyezően állapította meg. [36] A felperes pervesztése folytán köteles megfizetni a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket is, amelynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [37] Az ítélet ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- november
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró