A határozat elvi tartalma: Átalányáras vállalkozási szerződéseknél szerződésmódosításnak tekinthető írásbeli megrendelés, vagy olyan előre nem látható többletköltség felmerülése adhat alapot pótmunkák ellenértékének követelésére, amelyre a vállalkozó gondos előrelátás mellett sem számíthatott. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.364/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: … A felperes képviselője: Dr. Kincses István ügyvéd Az alperes: … I. rendű … II. rendű Az alperes képviselője: dr Dékány Erzsébet ügyvéd I. rendű Dr. Varga István ügyvéd II. rendű A per tárgya: Vállalkozói díj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.753/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Békéscsabai Járásbíróság 2.P.20.015/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alperes részére személyenként 110.000 (száztízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A … helyrajzi számon felvett, kivett idősek klubja, gazdasági épület és egyéb megnevezésű ingatlan a II. rendű alperes önkormányzat tulajdonában áll, amelyet 2008-ban az I. rendű alperes egyesületnek adott használatba határozatlan időtartamra. Az I. rendű alperes 2009-ben a II. rendű alperes tudtával és támogatásával pályázatot nyújtott be közösségi ház felújítására, amelynek eredményeként a … határozata alapján „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér" kialakítására támogatásban részesült. A pályázat előfinanszírozása tárgyában az alperesek között megállapodás jött létre. [3] Az I. rendű alperes mint építtető 2010-ben építész- és tartószerkezeti ajánlati terveket készíttetett, majd
- május 10-én ajánlattételi felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(2)bekezdése szerinti meghívásos, egyszerű eljárásban „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér megvalósítása …" elnevezéssel. [4] Az ajánlattételi felhívás (
- pont) szerint a szerződés: egyösszegű, rögzített áras vállalkozási szerződés, az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban rögzített munkák elvégzésére. [5] Az eljárásban az I. rendű alperes hiánypótlást biztosított, a felperes a
- május 19-i észrevételében 3 tétel vonatkozásában a kiírást más, egyenértékű anyagmegnevezéssel kérte módosítani. [6] Az I. rendű alperes megrendelésére
- május 20-i dátummal költségvetési összesítő készült a meglévő épület átalakításához és az új épületrész építéséhez. Az I. rendű alperes
- június 2-án tájékoztatta az ajánlatkérőket, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese - nettó 21.963.362 forint összegű ajánlatával - a felperes lett. 2011 júniusában készült el az építész- és kiviteli terv, amelynek tervezői nyilatkozata szerint az építési engedélyezési terv és a kiviteli terv között nincs engedélyköteles eltérés. [7] A felperes mint vállalkozó és az I. rendű alperes mint megrendelő
- június 14-én vállalkozási szerződést kötöttek, amelynek tárgyaként (
- pont) rögzítették, hogy a felperes a fenti tárgyú projekt kivitelezését a rendelkezésére bocsátott dokumentáció, kiviteli tervek és a közbeszerzési eljárásban tett ajánlat alapján vállalta, míg a műszaki tartalmat (
- pont) a műszaki leírás, a kiviteli tervek és a tételes költségvetés tartalmazza, a szerződés alapját képező dokumentumok (mellékletek) pedig: az ajánlattételi felhívás, az ajánlati dokumentáció és a nyertes ajánlat (
- pont). A szerződéses munkák ellenértékét a felek nettó 21.963.362 forintban rögzítették azzal, hogy az ár tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, „a beruházás terv szerinti megvalósításának teljes díját", továbbá, hogy a felperes ezen felül „semmilyen címen többletköltséget nem érvényesíthet". [8] A szerződés 14.
- pontja szerint pótmunka megrendelése esetén a felperes írásban közli vállalásának feltételeit, melynek egyeztetése után a felek a szerződést kiegészítik, módosítják, vagy a pótmunkára külön szerződést kötnek. [9] A felperes
- július 11-én a kiviteli tervek készítéséért 750.000 forintot fizetett ki a tervezőnek. [10]
- augusztus-október folyamán a műszaki ellenőr az aktuális első majd a második részszámla, illetve a végszámla benyújtását jóváhagyta, a számlák kifizetése megtörtént. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [11] A felperes keresetében 4.264.848 forint és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Ebből 750.000 forintot a kiviteli tervek általa kifizetett díjaként, a további összeget pótmunkák díjaként igényelte. [12] Előadta, hogy a pályázat során árazatlan költségvetést, a pályázat részét képező terveket és műszaki leírást kapott, ajánlatot így csak az árazatlan költségvetésben megjelölt munkanemekre tudott tenni, a keresetében felsorolt munkanemekre nem. Ebből következően a szerződést is az árajánlatban szereplő munkanemekre kötötték meg a felek, a pótmunkaként felsoroltak nem képezték a szerződés tárgyát, így azok ellenértékét az átalányár sem tartalmazhatta. A pótmunkák iránti igény először a részletes kiviteli tervekben jelent meg. [13] Keresetét elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §-ára,
- §-ára és
- §
(1)bekezdésére, másodlagosan kártérítés címén a Ptk. 318. §
(1)bekezdésére és
- §-ára, míg harmadlagosan a Ptk.
- §-ára alapította. [14] A felperes a II. rendű alperes tekintetében arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperes megengedte a hozzáépítést az I. rendű alperesnek, ebből következően ő (felperes) jóhiszemű ráépítője a II. rendű alperes tulajdonában lévő ingatlannak. Az alperesek közötti megállapodásból eredően arra utalt, hogy a beruházó (I. rendű alperes) a saját nevében, de a megbízója (II. rendű alperes) javára valósított meg beruházást a megbízó tulajdonát képező ingatlanon, amelynek következtében a beruházás eredménye a beruházó tulajdonába került - valójában jogszabály megkerülésével mintegy „építési bizomány" útján. Erre tekintettel a II. rendű alperes elleni keresetét elsődlegesen a Ptk.
- §
(1)bekezdésére és
- §-ára, másodlagosan a Ptk.
- §
(3)bekezdésére alapította. A felperes az alperesek egyetemleges marasztalását arra tekintettel kérte, hogy álláspontja szerint a II. rendű alperes „háttérfelelős". [15] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [16] Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy átalányáras szerződést kötöttek, rögzítve, hogy ezen felül a felperes semmilyen címen nem érvényesíthet igényt. Pótmunka megrendelésére nem került sor, azok elvégzését a felmérési napló nem igazolja. Vitatta, hogy a II. rendű alperessel megbízási jogviszonya állna fenn. [17] A II. rendű alperes érvelése szerint az alperesek közötti jogviszony nem képezte a per tárgyát, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását a vállalkozási szerződés léte kizárja, egyébként a követelés vele szemben - a perbe vonása időpontjára tekintettel - elévült. A ráépítés törvényi feltételei nem állnak fenn, illetve szabályainak alkalmazását a felek eltérő megállapodása is kizárja. Az első- és másodfokú ítélet [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest a felperes javára a kiviteli tervek díjaként 750.000 forint és járulékai megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [19] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [20] Indokolásában rögzítette: a felperest a kiviteli tervekért kifizetett összeg igen, de a pótmunkák címén érvényesített követelés nem illeti meg. A pótmunkák tekintetében utalt a 191/
- (IX.15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
- § f) pontjában adott definícióra, és arra, hogy a szerződés alapját képező dokumentációnak része volt a kiviteli terv akkor is, ha ez csak utólag került a felperes birtokába. A szerződés
- és
- pontja nem hagy kétséget afelől, hogy a kiviteli tervben szereplő munkák nem minősülhetnek pótmunkának, mert a felperes többek között a kiviteli tervek alapján vállalta a munkát, az pedig a vállalkozó - jelen esetben a felperes - kockázati körébe esik, hogy ennek ellenére a kiviteli terv tényleges ismerete nélkül kötötte meg a szerződést és kezdte el a munkákat. A másodfokú bíróság utalt a bírói gyakorlatra, amely szerint: ha a kivitelező a kivitelezés szempontjából lényeges adatok hiányában vállalkozik és végzi el a munkát, a műszaki és jogi következményeket ebből eredően felvállalja (BDT 2017.
- számú jogeset). [21] Ezen túlmenően kiemelte: a felek szerződésükben írásbeli megrendeléshez kötötték a pótmunkák végzését, ezért vizsgálni kellett, hogy a megrendelésre a szerződésnek megfelelően sor került-e. Rámutatott a vállalkozási szerződés 14.
- pontjában foglalt, a pótmunkák megrendelésével összefüggésben meghatározott eljárási rendre. Megállapította, hogy annak megfelelő megrendelés nem történt, ráutaló magatartással pedig joghatályosan nem lehetett megállapodni a pótmunkák elvégzéséről. Az építési naplóba tett bejegyzések nem keletkeztettek pótmunka elszámolás iránti igényt, mert az építési naplóba történt beírások a szerződés fenti pontjának nem felelnek meg. [22] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a pótmunkák körében nem volt szükség szakértői bizonyításra, elsődlegesen ugyanis abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes egyáltalán érvényesíthet-e pótmunkadíjra irányuló igényt. Csak igenlő válasz esetén kellett volna szakértői bizonyítást lefolytatni a díj összegszerűsége kapcsán. [23] A további felperesi igényekkel összefüggésben a másodfokú bíróság kifejtette: a felperes jogalap nélküli gazdagodás címén - amely szubszidiárius szabály - a szerződéses jogviszonyra tekintettel, míg a ráépítés jogcímén a szerződő felek eltérő megállapodása miatt nem érvényesíthetett alappal igényt. Ezen túlmenően a II. rendű alperes esetében „mögöttes felelősség" nem állt fenn, továbbá a követelés vele szemben elévült. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [24] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen tartalmilag - a jogerős ítéletnek a kiviteli terv árának megtérítésére vonatkozó rendelkezésén kívül az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az „eljárt bíróságok" új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a meg nem ítélt 3.514.848 forint pótmunkával kapcsolatos követelés tárgyában az alperesek egyetemleges marasztalását kérte. [25] A felperes a jogszabálysértéseket az alábbiak szerint jelölte meg: [26] Hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §,
- §
(1)bekezdés, 3. §
(3)bekezdés, 164. §
(1)bekezdés sérelmére amiatt, hogy míg az elsőfokú eljárásban először eljárt Szarvasi Járásbíróság az indítványának megfelelően elrendelte a szakértői bizonyítást, addig az utóbb eljárt Békéscsabai Járásbíróság - a korábban kiadott tájékoztatástól eltérő tájékoztatást nem adva - mellőzte azt, semmilyen döntést nem hozott a már elrendelt bizonyítással összefüggésben, ezzel megtévesztette őt és megvonta tőle a pótmunkákkal kapcsolatos bizonyítás jogát. [27] Ugyancsak a bizonyítás lehetőségétől megfosztására hivatkozva állította a Pp. 227. §
(1)és
(2)bekezdései, 164. §
(1)bekezdése és ezekből következően a Pp. 221. §
(1)bekezdése sérelmének bekövetkeztét is. [28] Kifogásolta továbbá a szerződési tartalom hibás, téves értelmezését az eljárt bíróságok részéről, amellyel érvelése szerint a Kbt. 303. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Ptk. 4. §
(1),
(4)bekezdései, 198. §
(1)bekezdése, 200. §
(1)bekezdése, 201. §
(1)bekezdése, 205. §
(1),
(3)és
(4)bekezdései, 207. §
(1)bekezdése, 216. §
(1)bekezdése és a 217. §
(1),
(2)bekezdései sérültek. E körben utalt arra, hogy az építési naplón keresztül minden művelet egyeztetésre és elfogadásra került, továbbá a Ptk. 217. §
(2)bekezdéséből következően a felek által kikötött alakszerűség megszegése az érvényességet csak kifejezetten ebben való megállapodás esetén érinti, így akár szóbeli megrendelés is keletkeztethet érvényes pótmunka megrendelést. [29] A legsúlyosabb szerződés értelmezési hibát a szerződés tartalma „bianco" jellegűnek minősítésében jelölte meg arra utalva, hogy árazatlan költségvetést kellett beáraznia, ami értelemszerűen csak a kiírásban megjelölt munkanemekre vonatkozhatott, így a bíróságok a tényállás megállapításánál eleve rossz kiindulási pontból értelmezték a jogviszony tartalmát, ami egyrészt a Pp. 3. §
(5)bekezdés, 141. §
(2)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés, másrészt a Ptk. 200. §
(1)bekezdés sérelmét jelenti. Utalt arra is, azáltal, hogy a bíróságok nem bizonyított tényállási elemre alapozták döntésüket, és szakkérdésben is állást foglaltak, megsértették a Pp. 177. §
(1)bekezdését és 206. §
(1)bekezdését. [30] Kitért a Korm.rendelet
- § f) pontjában a pótmunkát illetően adott jogszabályi definíció tartalmára, és a
- §
(8)-
(9)bekezdései megsértésére is, amely álláspontja szerint a hibás kiindulópontból felépített tényállás ugyancsak hibásan interpretált jogszabályi definíciókból történt megítélésének eredménye. [31] A felperes az alperesek egymás közötti jogviszonyát illetően fenntartotta az „építési bizománnyal" kapcsolatos korábbi hivatkozását, sérelmezve, hogy e körben a bíróságok a tényállást egyáltalán nem tárták fel, ezért a II. rendű alperes tekintetében az ítélet megalapozatlan, sérti a Ptk. 200. §
(1)bekezdését, illetve a Pp. 3. §
(5)bekezdését, 141. §
(2)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését. [32] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [33] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [34] A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [35] Elöljáróban a Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya a felperes részére a kiviteli tervek díjaként megítélt 750.000 forint iránti igény, továbbá - megsértett jogszabályhely megjelölése, és ahhoz kapcsolódó felülvizsgálati indokolás [Pp. 272. §
(2)bekezdés, 1/
- (II.15.) PK vélemény 3.,
- pontjai] hiányában - a felperes ráépítés és jogalap nélküli gazdagodás jogcímeire alapított követelése sem. [36] A felperes alaptalanul állította a bizonyítás körében megjelölt eljárásjogi szabályok megsértését. [37] Az adott ügyben elsődlegesen abban a kérdésben kellett a bíróságoknak állást foglalniuk, hogy a felperes pótmunka iránti igényt megalapozottan érvényesíthet-e. Ez - a kereset jogalapját érintő kérdés nem a tényállás megállapítása körébe tartozó, ezért bizonyítást igénylő tényre vonatkozó ténykérdés, hanem az adott ügyben irányadó érvényes szerződés értelmezését igénylő jogkérdés. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben helytálló jogi álláspontot foglalt el, kifejtett indokaival a Kúria egyetért, azokat - a felperes felülvizsgálati hivatkozásaira tekintettel - az alábbiakkal egészíti ki. [38] A pótmunka díj iránti igény szempontjából elsődleges kiindulópont: a szerződés tárgya. Téves a felperes hivatkozása a tekintetben, hogy a felek közötti szerződés alapján az ún. árazatlan költségvetésben általa beárazott munkatételek elvégzését vállalta volna. A Kúria kiemeli: a projekt és ezáltal a perbeli vállalkozási szerződés - tárgya az ajánlattételi felhívás, az ahhoz kapcsolódó dokumentáció, a felperesi ajánlat és a felek közötti szerződés tartalmából egyértelműen megállapíthatóan a perbeli közösségi tér létrehozása volt, részben meglévő épület felújításával, részben új épületrész létesítésével. [39] Tény, hogy a felperes kiviteli tervek nélkül adott árajánlatot, amelynek elkészítéséhez azonban rendelkezésére állt a részletes építész műszaki leírás (
- alatt), amely egyértelmű feladat meghatározást tartalmazott (kiemelten: több ponton is a felperes által pótmunka címén érvényesíteni kívánt akadálymentesítéssel összefüggő munkanemek kapcsán). Emellett a felperes nem volt elzárva a helyszín megtekintésétől, és az ajánlattételi időszakban kérdések feltételének a lehetőségétől (amellyel több tételt illetően élt is). [40] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság a vállalkozói kockázat fennállására a kellően fel nem mért munkarészekkel összefüggésben. Ehhez kapcsolódva a Kúria hangsúlyozza: a következetes bírói gyakorlat szerint a vállalkozó gondos előrelátásának kiemelt jelentősége van a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó átalányáras vállalkozási szerződéseknél, amelyek esetén a szerződés keretein túlmutató olyan írásbeli megrendelés adhat alapot a pótmunkák ellenértékének követelésére, ami a szerződés módosításának tekinthető, vagy olyan előre nem látható többletköltség felmerülése, amelyre a vállalkozó gondos előrelátás mellett sem számíthatott (BH2016.85.). [41] Minderre tekintettel az ajánlattétel időpontjában - kellő gondosság mellett - a felperes részére a teljes körű kivitelezéshez szükséges valamennyi munkanem ismert volt, illetve kellett volna legyen. A felperes jogi álláspontjának elfogadása a közbeszerzési eljárások során az ajánlatok „alulárazásának", majd pótmunka végzésre hivatkozással a szerződéses egyösszegű átalányár jelentős mértékű emelésének elismerését jelentené, ami visszaélésszerű joggyakorláshoz, végső soron a közforrásokból (állami, valamint uniós támogatásokból) megvalósuló beruházások terén a közbeszerzési jogszabályok előírásainak kijátszásához vezetne. [42] Emellett tény az is, hogy a felperes pótmunka iránti igényt az érvényes szerződés 14.
- pontja szerinti eljárási protokollnak megfelelően nem jelzett, az építési naplóbejegyzés ennek nem feleltethető meg. Az I. rendű alperesi műszaki ellenőr a szerződésmódosításhoz szükséges képviseleti joggal nem rendelkezett, magatartása e körben az I. rendű alperes részéről jogi jelentőséggel nem bírt, így a felek között pótmunkát érintő megrendelésre, illetve szerződésmódosításra nem került sor. [43] A kifejtettekre tekintettel az elsődleges jogkérdés - a pótmunka díjának érvényesíthetősége tekintetében a bíróság helytálló jogi álláspontot foglalt el. Ebből az is következik, hogy szakértői bizonyításra nem volt szükség a kereset jogalapjának elbírálásához. [44] A kijelölést követően első fokon eljárt bíróságnak a szakértői bizonyítás szükségességével összefüggésben a korábban eljárt bíróságétól eltérő álláspontja az ügy érdemére nem hatott ki. [45] A bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése értelmében az elrendelt bizonyításhoz nincs kötve, azt mellőzheti, ezért az adott perbeli kijelölést követően eljárt Békéscsabai Járásbíróságot a korábban eljárt Szarvasi Járásbíróság álláspontja és a bizonyítás elrendelése tárgyában hozott határozata nem kötötte, e körben a Pp. 227. §
(1)bekezdése szerinti ún. egyszerű kötőerő nem hat. Jogi álláspontját, és annak indokait, hogy a bizonyítás lefolytatását a bíróság az adott ügyben miért mellőzte, nem köteles az eljárás folyamán közölni a felekkel (ez éppen a prejudikáció tilalmába ütközne), hanem az ügy érdemében hozott határozatának jogi indokolásában köteles arról számot adni [Pp. 221. §
(1)bekezdés], ami a jelen ügyben is megtörtént. Erre figyelemmel a bíróság az indokolási kötelezettségét sem sértette meg. [46] A Kúria a felperes pótmunka igényével összefüggésben megjegyzi továbbá, hogy az eljárás során a felperes bizonytalan nyilatkozatokat tett a tekintetben, hogy pót- vagy többletmunka díj igényt kíván-e érvényesíteni (erre vonatkozóan nyilatkozni sem tudott,
- sorszámú jegyzőkönyv
- és
- oldalai). A szakértői bizonyítás tekintetében pedig önmagához képest sem volt következetes, azt az aktuális perbeli érdekéhez igazítottan tartotta szükségesnek, avagy szükségtelennek: az elsőfokú eljárás során a
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldalán adott elsőfokú bírósági tájékoztatást követően tanúbizonyításra és okiratbeszerzésre tett indítványt (
- sorszámú beadvány), majd a
- sorszámú jegyzőkönyv szerint a tanúbizonyítást követően szakértő kirendelését látta indokoltnak (
- oldal), amihez képest a
- sorszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint maga is jogkérdésnek minősítette a többlet-, illetve pótmunka kérdését (
- oldal). [47]a felperes felülvizsgálati támadása az alperesek közötti jogviszony feltáratlansága, bizonyítatlansága körében is. [48] A per tárgya a felperes és az I. rendű alperes közötti vállalkozási szerződésből eredő követelés volt, amely szerződésnek a II. rendű alperesi önkormányzat nem volt alanya (a ráépítés és a jogalap nélküli gazdagodás jogcímeire pedig a fentebb rögzítettek szerint a felperes a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozott). A szerződéses - azaz kötelmi - jogviszony relatív szerkezetű, az abból eredő jogok és kötelezettségek csak a szerződés alanyai között értelmezhetőek, ezért az alperesek közötti jogviszonynak - az érvényesített igény természetére tekintettel - a per érdemét illetően relevanciája nem volt, annak vizsgálatát a bíróságok helyesen mellőzték. [49] A felülvizsgálati kérelemmel nem érintett ráépítés, illetve jogalap nélküli gazdagodás tekintetében a Kúria csupán megjegyzi: a bíróságok e tekintetben mindenben helytálló jogi álláspontjával egyetért. A felperesnek az „építési bizománnyal" és a II. rendű alperes „háttérfelelős" pozíciójával, ebből eredő kvázi mögöttes felelősségével kapcsolatos álláspontja téves, ahhoz adekvát jogszabályi hivatkozást a felperes maga sem kapcsolt. [50] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogszabályoknak mindenben megfelelő jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [51] A felülvizsgálati eljárás eredménytelenségére tekintettel köteles a felperes az alperesek felülvizsgálati eljárási költségeit megfizetni a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően. A felülvizsgálati költség összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése, valamint
(5),
(6)bekezdései alapján állapította meg. [52] A felperes a felülvizsgálati eljárás illetékét lerótta, azt pervesztességére tekintettel viselni köteles, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a II. rendű alperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [54] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdése e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró