A határozat elvi tartalma: A közügyektől eltiltás mellékbüntetés is büntetés, aminek törvénysértő alkalmazása felülvizsgálat tárgya lehet. Elzárás mellett közügyektől eltiltás kiszabásának nincs helye. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.882/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Somogyi Gábor, előadó bíró . Vaskuti András, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: ... és társai Első fok: Kiskunhalasi Járásbíróság, 6.B.250/2017/28., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 2.Bf.367/2018/9., ítélet, nyilvános ülés,
- május
- Az indítvány előterjesztője: ács-Kiskun Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunhalasi Járásbíróság 6.B.250/2017/
- számú ítéletét, illetve a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.367/2018/
- számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Kiskunhalasi Járásbíróság a
- május 14-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 6.B.250/2017/
- számú ítéletével ... I. rendű terheltet 3 rendbeli - két esetben felbujtóként elkövetett - hamis tanúzás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(4)bekezdés I. fordulat], valamint felbujtóként elkövetett ittas járművezetés vétsége [Btk. 236. §
(1)bekezdés] miatt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.433/2015/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónap - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetés utólagos végrehajtását. [2] Az I. rendű terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárt Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- május 9-én kihirdetett 2.Bf.367/2018/
- számú ítéletével a terhelttel szemben kiszabott büntetést 80 nap elzárásra enyhítette. A Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.433/2015/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónap fogházbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Bfel.B.608/2019/
- szám alatt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján az I. rendű terhelt javára a közügyektől eltiltás mellékbüntetés törvénysértő kiszabása miatt. [4] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság az I. rendű terhelttel szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztést elzárásra enyhítette, azonban elmulasztott rendelkezni az elsőfokú ítéletben szintén kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetésről. A Btk. 61. §
(1)bekezdése szerint a közügyek gyakorlásától azt kell eltiltani, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. Elzárás mellett tehát a közügyektől eltiltás nem szabható ki, ezért a jogerős ítélet büntetés-kiszabásra vonatkozó rendelkezése e részében törvénysértő. Erre tekintettel a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a jogerős ítélet megváltoztatását, és az I. rendű terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.801/2019/3. számú átiratában a megyei főügyészség indítványát - annak helyes indokainál fogva - fenntartotta, és az I. rendű terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta. [6] Az I. rendű terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt. [7] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [8] A felülvizsgálati indítvány alapos. [9] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a
- ba)alpont szerint - törvénysértő büntetést, illetőleg - a
- bb)alpont szerint - törvénysértő intézkedést. [10] Általános érvénnyel kimondható, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot képez az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. A jelen ügyben erről van szó. [11] A büntetőeljárásban kiszabható szankciókat a Btk. büntetésekre és intézkedésekre osztja fel. A büntetésekről a Btk. VII. Fejezete, az intézkedésekről a Btk. VIII. Fejezete rendelkezik. A Btk. VII. Fejezetén belül a Btk. 33. §
(1)bekezdés a)-i) pontjai határozzák meg a büntetések nemét - ezek között szerepel az elzárás és a járművezetéstől eltiltás is -, míg a hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése szerint a közügyektől eltiltás: mellékbüntetés. Ehhez képest kérdésként merülhet fel, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában feltüntetett törvénysértő „büntetés" fogalma alatt csak a Btk. 33. §
(1)bekezdésében felsorolt büntetések, avagy a Btk. VII. Fejezetében szabályozott bármely büntetés - így a Btk. 33. §
(2)bekezdése szerinti mellékbüntetés is - értendő-e. Ezt a kérdést a Kúria igenlően válaszolta meg. [12] A Btk. rendszerében a közügyektől eltiltás is - bár mellékbüntetésként megjelölve, de - a büntetéseket szabályozó fejezetben található. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pontjában megjelölt törvénysértő büntetés [
- ba)alpont] és törvénysértő intézkedés [
- bb)alpont] a Btk. teljes szankciórendszere kapcsán megvalósult törvénysértések kiküszöbölésére szolgál [ide nem értve a Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti korlátozást]. Nincs alapja tehát annak, hogy a Kúria e törvényhely alkalmazásában csak a Btk. 33. §
(1)bekezdésében felsorolt büntetéseket, és nem a Btk. VII. Fejezetében meghatározott valamennyi szankciót tekintse büntetésnek. Ez azt jelenti, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának alkalmazása során törvénysértő büntetés a Btk. 33. §
(2)bekezdése szerinti közügyektől eltiltás kapcsán megvalósult anyagi jogszabálysértés is. Annál is inkább, mivel az e körben megvalósult esetleges törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálat útján sem küszöbölhető ki. Minderre tekintettel tehát a közügyektől eltiltás törvénysértő alkalmazása miatt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak helye van. [13] A Kúria észlelte azt is, hogy a Kecskeméti Törvényszék másodfokú határozatának rendelkező része félreérthető, pontatlan megfogalmazású. A másodfokú bíróság - az ítéletében foglaltak szerint - az I. rendű terhelt „büntetését" enyhítette 80 napi elzárásra. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság - a Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint törvényesen - két büntetést és egy mellékbüntetést szabott ki egymás mellett halmazati büntetésül, e rendelkezés érthető úgy is, hogy a másodfokú bíróság e három büntetési nemet enyhítette - egységesen - elzárásra. [14] A másodfokú ítélet indokolása ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy a járművezetéstől eltiltást nem érintette (másodfokú ítélet
- oldal negyedik bekezdés). Ekként nincs alapja annak feltételezésének sem, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetést - a „büntetés" enyhítése címén mellőzte volna. A másodfokú bíróság tehát csak az I. rendű terhelt szabadságvesztését enyhítette elzárásra, az alkalmazott másik büntetést (a járművezetéstől eltiltást), valamint a mellékbüntetésként kiszabott közügyektől eltiltást érintetlenül hagyta. [15] A Btk.
- §
(1)bekezdése alapján azonban közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának az alábbi három, konjunktív feltétele van: - azt csak szándékos bűncselekmény miatt, - végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett, és - akkor lehet kiszabni, ha a terhelt méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. [16] A szabadságvesztés a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontjában megjelölt, és a Btk. 34-
- §-aiban szabályozott büntetés, amelytől a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt, és a Btk.
- §ában meghatározott elzárás elkülönült, önálló büntetési nem. A jogerős ítéletben kiszabott büntetés tehát a mellékbüntetés kiszabása miatt sérti a Btk.
- §
(1)bekezdésének azon kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezését, hogy közügyektől eltiltásnak csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett van helye. [17] Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor az I. rendű terhelttel szemben elzárás mellett közügyektől eltiltást szabott ki. E törvénysértés pedig a közügyektől eltiltás kiszabásának mellőzésével küszöbölhető ki. Az indítvány és a döntés további elvi tartalma [18] A közügyektől eltiltás, bár mellékbüntetés, azonban törvénysértő kiszabása a büntetőjog más szabályának megsértése miatt, törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot képez. Elzárás mellett közügyektől eltiltás kiszabásának helye nincsen. Záró rész [19] A Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében - a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Az I. rendű terhelttel szemben a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte. Egyebekben a jogerős marasztaló ítéletet nem érintette, hanem - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [20] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. [21] A Be.
- §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- december
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A Kúria Bfv.II.882/2019/
- Számú ítélete
- december
- napján jogerős. Budapest,
- december
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő