A határozat elvi tartalma: Közgazdasági, politikai vélemény, ha az értékelhető ténybeli alapokkal rendelkezik, nem lehet sajtó-helyreigazítás elrendelésének alapja. Az értékelésnél nem a jogosult szubjektív sértettség-érzéséből, hanem az általános közfelfogásból kell kiindulni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.591/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Kertész és Társai ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kertész József Tamás ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nehéz-Posony ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.500/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 19.P.24.714/2017/
- Márton Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a .. 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- december 8-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek előkészítő anyagait szabályszerűen közzétette a .. Az előterjesztett előkészítő anyagok között szerepelt egy olyan előterjesztés, amelynek az első pontja az volt, hogy az igazgatóságot felhatalmazzák a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésére azzal, hogy az igazgatóság bármely gyakorisággal, bármely alaptőke emelési móddal jogosult az alaptőke felemelésére, és jogosult a névértéktől eltérő kibocsátási érték meghatározására. Az igazgatóság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ez a felhatalmazás öt év határidőre szóljon, és az igazgatóság hatásköre biztosított legyen arra, hogy 30 milliárd forint tőkefelemelésről határozzon, továbbá jogosulttá válna a felhatalmazás alapján az igazgatóság átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátására vagy erre történő garanciavállalásra is. Az alperes által szerkesztett .. című hetilap
- november 30-i számában cikk jelent meg „Csak a közkezemet figyeljék" címmel. Erre a cikkre a hetilap címlapján „Kockázatos . kötvény" cím hívta fel a figyelmet. A cikk címe felett „.. a tőzsdén", „Túlhízott kisgömböc", „Biankó csekk" felvezető címek jelentek meg. A cikk kiemelten szedett leadje azt tartalmazta, hogy tulajdonostársakat és hitelezőket keres .. a tőzsdén jegyzett felperesi részvénytársaságba; aki beszáll átláthatatlan cégcsoporthoz csatlakozik, amelynek minősítését a brókerek és az elemzők sem vállalják. A cikk beszámol a december 8-ára összehívott közgyűlésről, illetve arról, hogy 30 milliárd forintos tőkeemelésről dönthetnek, és ezzel egyidejűleg kötvény kibocsátására is felhatalmazzák az igazgatóságot. Azt írják, hogy a rendkívüli közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy öt év alatt bármilyen technikával és ütemezéssel maximum 30 milliárd forinttal felemelje a cég jelenlegi 521,5 millió forintos jegyzett tőkéjét. A cikk azt tartalmazz, hogyha a mostani 3.000 forintos árfolyamból indulunk ki, a névérték százhúszszorosát is el lehet kérni egy-egy új részvényért, a több ezer milliárdos különbséggel pedig a tőketartalékot lehet hizlalni. A cikkben szerepel az is, hogy a felperes novemberi befektetői prezentációjában az olvasható, hogy a felperesi részvény „már nem a .. kis papírja és spekulatív illikvid részvény". A cikk szerzője kifejti azon álláspontját, hogy ilyen árfolyammozgás erőteljes spekuláció nélkül aligha képzelhető el. A cikkben az is szerepelt, hogy mindenesetre a felperes tőkeemelése a sikerkommunikáció része. A cikk azt tartalmazza, hogy a politikai kapcsolatok és a korrupciós gyanúk miatt megtépázott hírű ..birodalom arra a vélelemre bazíroz, hogy a tőzsdei cégek nyilvánosak, vagyis ami a felperesnél és a vele együtt mozgó ..-nél [4] történik, az teljesen átlátható. A szerző álláspontja az, hogy nincs ez így, mert nagyítóval sem lehet olyan brókert és elemzőt találni, aki hajlandó véleményt mondani a két cégcsoportról. A cikkben az szerepel, hogyha valaki maga akarja felderíteni a hozzájuk tartozó vállalatok körét, még inkább elbizonytalanodik, egyrészt azért, mert .. megnevezésével a tulajdonosok csak részben váltak ismertté, ki tudja kik bújnak meg a magántőkealapok mögött, vagyis kik, milyen tőkéből finanszírozzák a felvásárlásokat. A cikk arról is tájékoztat, hogy a .. és az .. kommunikátorai nem rejtik véka alá, hogy nem árbevételben és a gazdálkodás eredményességében gondolkodnak, hanem gyakorlatilag vagyonfelhalmozásban, a nettó eszközérték növelésében. A cikk azt tartalmazza, hogy azt nem teszik hozzá, hogy valószínűleg nehezebb egy jól működő termelő vállalatot összerakni, mint különböző tranzakciókból jövedelemre szert tenni: például tőkebevonásból, felvásárlásból, értékesítésből. Ilyen manővernek minősíti a zártkörű kötvény kibocsátását is, amely lehetővé teszi, hogy valamelyik tulajdonos jövedelmet szipkázzon el a részvényesek elől. A felperes részéről úgy ítélték meg, hogy a cikk a felperes személyére vonatkozó valótlan tényállításokat tartalmaz, ezért a törvényes határidőben helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez. Miután az alperes a kérelemnek nem tett eleget, a felperes keresetet nyújtott be a bíróságnál, amelyhez a kereset
- december 20-án érkezett meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] [6] A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből kitűnik, hogy a cikkben valótlanul állították, hogy „kockázatos ..-kötvény"
(1); „túlhízott kisgömböc"
(2); „aki beszáll, átláthatatlan cégcsoporthoz tartozik, amelynek minősítését brókerek és elemzők se vállalják"
(3); „ilyen árfolyammozgás azonban erőteljes spekuláció nélkül aligha képzelhető el, erre a cég vagyona nem ad magyarázatot"
(4); „mindenesetre a .. tőkeemelése is a sikerkommunikáció része"
(5); „a politikai kapcsolatok és korrupciós gyanúk miatt megtépázott ..birodalom arra a vélelemre bazíroz, hogy a tőzsdei cégek nyilvánosak"
(6); „nagyítóval sem lehet olyan brókert és elemzőt találni, aki hajlandó véleményt mondani a két cégcsoportról
(7); „ki tudja, kik bújnak meg a magántőkealapok mögött"
(8); „ilyen lehet a zártkörű kötvénykibocsátás is, amely azt is lehetővé teszi, hogy valamelyik tulajdonos jövedelmet szipkázzon el a részvényesek elől."
(9)A felperes ezzel szemben való tényként annak közlését kérte, hogy a felperes december elején közgyűlést kívánt tartani, a közgyűlés számára határozati javaslatként előterjesztést a felperes megfelelően közzétette és a BÉT-en, a nyilvánosságot biztosítva az előterjesztést bárki megismerhette. A határozati javaslatban a valóságban az szerepel, hogy a közgyűlés adjon felhatalmazást az [7] [8] igazgatóságnak arra, hogy az elkövetkező öt évben tőkét emeljen. E körben többek között kötvény kibocsájtására is jogosulttá válhatott az igazgatóság. A felperes közölni kérte, hogy átlátható szervezetnek minősül a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az előterjesztésben szédelgő önfeldicsérés nincs. Közölni kérte, hogy az alkuszok ügyfeleik javára, mint minden más tőzsdei szereplőt, a felperest is vizsgálják. Az elemzők ezeket az elemzéseket saját ügyfeleiknek adják át. A felperes tulajdonosai, a magántőkealap, az Európai Unió és Magyarország joga szerint is a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően működő jogalanyok, tulajdonosaik jogszerű műveleteket realizálnak, ha ezt az, egyébként mindenki más számára is adott működési formát (magántőke alap) választják. A felperes közölni kérte, hogy működése nem írható le olyan negatív egyszerűsítésekkel, mint a „túlhízott kisgömböc". Azt is közölni kérte, hogy amennyiben a felperes döntött is a kötvénykibocsátás elvi lehetőségéről és bármikor realizálná ezt az opciót, önmagában a kötvény egy átlagos hitelezési formának mondható, abban semmi rendkívüli nincs. Annak közlését is kérte, hogy a vállalati kötvény olyan elterjedt finanszírozási forma, amely a banki hitelekhez képest nagyobb flexibilitást biztosít a kötvény kibocsátójának a jövőbeli növekedési célok finanszírozására, és nem az a rendeltetése, hogy a felperes egyik tulajdonosa megkárosítson egy másik tulajdonost. A felperes a kereset indokolásában előadta, hogy a javaslat még nem határozat. A cikkben feltételes mód helyett használt kijelentő módok a valósággal ellentétben azt jelenik, hogy az esemény megtörtént, és a felperes már döntést hozott az adott kérdésekben. A felperes azt is hangsúlyozta, hogy a javaslat még elfogadása esetén sem teremt automatizmust, a közgyűlés által hozott határozat maga is csak egy lehetőséget ad az igazgatóságnak. Hangsúlyozta, hogy a felperes átlátható szervezet, ezért homályos háttérről beszélni a jogszabályokkal ellentétes, igaztalan állítás. Ismételten hangsúlyozta, hogy a felperesi részvénytársaság a jogszabályok alapján átlátható szervezetnek minősül. Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a „kockázatos ..-kötvény", valamint a „nagyítóval sem lehet találni olyan alkuszt" kezdetű szövegrészek nem a felperesre vonatkozó kijelentések, egyebekben pedig a kifogásolt részletek olyan értékelések, véleménynyilvánítások, amelyeknek van ténybeli alapja. Az alkusszal kapcsolatos kijelentés csupán azt tükrözi, hogy az alperes újságírója nem talált olyan elemzőt, aki véleményt mondana a felperesről, erre vonatkozóan tanúbizonyítást ajánlott fel (újságíró meghallgatása). Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa perköltséget, valamint a le nem rótt kereseti illetéket az államnak térítse meg. A címlapon megjelent mondattal kapcsolatban ('kockázatos .. kötvény") kifejtette, hogy a felperes érintettsége ugyan megállapítható, de maga a mondat véleménynyilvánítást tartalmaz (
- pont). A
- pont tekintetében („túlhízott kisgömböc") kijelentést értékelésnek, bírálatnak, véleménynyilvánításnak minősítette. A
- kereseti pont tekintetében (átláthatatlan cégcsoporthoz csatlakozás) kifejtette, hogy ez újságírói értékelés, vélemény annak alapján, hogy a felperes tulajdonosának a tulajdonosa olyan alapkezelő, amelynek tulajdonosai ténylegesen nem ismerhetők meg. Ebben a körben értékelte, hogyha a magántőkelap nyílt végű, de zárt alapként funkcionál, akkor teljesen rejtőzködő maradhat a befektetői kör a nyilvánosság előtt, az alperes befektetőiről pedig semmilyen nyilvános adatbázisból nem lehet megtudni semmit. Ehhez képest nem volt okszerűtlen az a következtetés, hogy homályos jellegű a felperesi tulajdonosi kör. [10] A
- kereseti pont tekintetében kifejtette (árfolyammozgás), hogy az véleménynyilvánítás, a cikk nem tényt állított, hanem egyfajta elképzelésről számolt be, amely a tényekből levont következtetésen alapult. Az
- kereseti pont tekintetében (sikerkommunikáció) ugyancsak azt állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy az egyértelmű véleménynyilvánítás, amelynek helyessége vagy helytelensége nem képezheti a helyreigazítási eljárás tárgyát. A
- igénypont kapcsán (politikai kapcsolatok) egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az értékelésnek, véleménynyilvánításnak tekinthető. [11] A
- igénypont kapcsán (alkuszok és elemzők) kifejtette, hogy az véleménynyilvánításnak minősül. Ebben a körben meghallgatta a cikk szerzőjét, és tanúvallomása alapján megállapíthatónak találta, hogy a cikk megjelenését követően körbetelefonálták az elemző cégeket, ahol elmondták, hogy a két nagy cégcsoportot nem elemezték. A tanú azt is elmondta, hogy több elemzőt és brókercéget felhívtak az ügyben, akik közül egyik sem volt hajlandó a kérdésekre válaszolni. Ebből az elsőfokú bíróság szerint az volt megállapítható, hogy a perbeli közlésnek valós ténybeli alapja volt. A „nagyítóval sem találni" kifejezés nyilvánvalóan egy stilisztikai eszköz, képletes kifejezés, amely a szerző véleményét fejezi ki az elsőfokú bíróság szerint. A
- igénypont tekintetében (megbújó tulajdonosok) tekintetében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy itt véleményről van szó, az indokok tekintetében visszautalt a
- pontra. A
- igénypont (zártkörű kötvénykibocsátás) ugyancsak arra az álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, hogy az véleménynyilvánításnak minősül. Összességében is kifejtette az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy az alperesi cikk véleménynyilvánítást, értékelést tartalmaz, az eseményekkel kapcsolatos vita a sajtó-helyreigazítás keretében nem dönthető el. [12] A felperes jelentett be fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben, mely a 2.,
- és
- pont tekintetében nem érintette a keresetet elutasító rendelkezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes neve helyesen a .., a felperes pedig a perköltséget a lapot kiadó gazdasági társaság részére köteles megfizetni. A másodfokú bíróság kötelezte a felperest a másodfokú perköltség és a fellebbezési illeték megfizetésére, illetve megtérítésére is. [13] A jogerős ítélet megállapította, hogy nem történt olyan eljárásjogi szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna. Külön rögzítette a jogerős ítélet azt, hogy a jegyzőkönyv alapján nem állapítható meg olyan esemény az iratismertetés kapcsán, amely az iratismertetésnek az ügy érdemére kiható hiányosságára utalna. A .. hivatkozott közleményét az elsőfokú bíróság a tényállás részévé tette, és annak megfelelően értékelte. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy .. tanú tekintetében a hamis tanúzás következményeire vonatkozó kioktatás a jegyzőkönyv alapján nem állapítható meg, ezért a tanú meghallgatása nem felel meg a Pp. szabályainak. Rögzítette ugyanakkor azt is, hogy önmagában ez a tanúvallomás figyelembe vételét nem zárja ki, a hiányosság a vallomás értékelése körében ítélhető meg. Amennyiben a tanúvallomás ügydöntő jelentőségű, akkor legfeljebb a tanú ismételt meghallgatása válhat szükségessé. A jelen esetben azonban a másodfokú bíróság szerint nem volt ügydöntő jelentőségű a tanú előadása, a felperes ugyanis nem arra hivatkozott, hogy a tanú az alkuszok, elemzők megkeresése tekintetében nem mondott igazat, a levont következtetés helyessége vagy helytelensége viszont nem tanúbizonyítással dönthető el. [14] A jogerős ítélet általánosságban hivatkozott a PK.
- számú állásfoglalására, mint a szöveg elemzésének legfőbb szempontjait tartalmazó bírósági iránymutatásra. Általánosságban rögzítette, hogy az alperesi lap gazdasági hetilap, azonban itt egy kritikai elemzésről van szó, nem pedig tudományos vagy hatósági elemzésről, állásfoglalásról. A címoldalon megjelent figyelemfelhívó mondta (
- pont) tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy véleményről van szó, a közlemény egészéből kitűnik az, hogy az újságíró miért tartja kockázatosnak a később kibocsátható kötvényt. [15] A jogerős ítélet a
- kereseti pont tekintetében kifejtette, hogy az átláthatóság is közgazdaságilag és jogilag is értékelhető fogalom, a cikk egészéből egyértelműen kitűnik, hogy ezen véleményét a cikk szerzője mire alapozta. A jogerős ítélet álláspontja szerint a magántőke alap részvétele mellett egyéb körülmények is erősíthették a megfogalmazott véleményt (tulajdonosi háttérre vonatkozó nyilvános ismeretek hiánya, politikai kapcsolatok, a Mészáros-birodalom körüli korrupciós gyanú, a kiugró tőzsdei árfolyam-emelkedés). A jogerős ítélet szerint valós tény hamis színben való feltüntetése sem történt azzal, hogy a cikk szerzője külön nem hangsúlyozta ki, hogy a magántőke-alap részvétele jogszerű volt. A jogerős ítélet szerint a véleményhez képest érdektelen a jogszabályi háttér részletes elemzése. A jogerős ítélet azt állapította meg, hogy ebben a tekintetben is értékelésről, véleményről van szó. [16] A
- kereseti pont (árfolyam emelkedés) tekintetében a jogerős ítélet egyetértett azzal, hogy ebben az esetben a cikkíró véleményéről van szó, ahol a szerző kifejti kritikai véleményének alapját, logikáját. Miután pedig ez a következtetés a logika alapvető szabályaival nem ellentétes, sem valótlan tényállításról, sem valós tény hamis színben való feltüntetéséről nem lehet beszélni, így helyreigazításnak a jogerős ítélet szerint ebben az esetben sem volt helye. [17] Az
- kereseti pont tekintetében (sikerkommunikáció) a jogerős ítélet kifejtette, hogy a felperes
- novemberi prezentációjából levont következtetésről van szó, ahol külön kiemelték a felperes részéről, hogy a felperesi részvény immáron nem a BÉT spekulatív kis papírja, illikvid részvény. A jogerős ítélet szerint a cikk nem említ ebben a körben megalapozatlanul feldicsérő dokumentumot. [18] A
- kereseti pont tekintetében (alkuszok és elemzők) egyértelmű volt a jogerős ítélet szerint, hogy a cikk a szerző személyes tapasztalatait tartalmazza arról, hogy nem talált állásfoglalásra kész elemzőt, illetve alkuszt. A jogerős ítélet elemezte a kitétel jelentéstartalmát, és azt állapította meg, hogy más tőzsdei cégekkel szemben nehéz a felperes működéséről, hátteréről, nyereségességének forrásairól, a részvényének megfelelő piaci értékeltségéről információkat szerezni. Olyan állítást a cikk nem tartalmazott a jogerős ítélet szerint, hogy az alkuszok bizalmasan ne adnának semmilyen véleményt az ügyfeleiknek a felperesről. Összességében ezt a megállapítást is értékítéletnek vagy véleménynek minősítette a másodfokú bíróság. [19] A
- pont tekintetében a jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság helyesen elemezte a jogszabályokat, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a magántőke-alapok mögött álló befektetők valójában nem ismerhetők meg a nyilvánosság előtt, pedig a jogerős ítélet szerint is okszerű levonható volt az a következtetés, hogy magántőke-alapok mögött álló befektetők nem ismerhetők meg attól függetlenül, hogy a magántőke alapok jogszabályi szabályozás mellett működnek. [20] Összességében tehát a jogerős ítélet arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság minden tekintetben megalapozottan utasította el a felperes keresetét, mert a kifogásolt kitételek minden esetben értékelésnek, véleménynek minősülnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperesnek az alábbi tartalmú helyreigazítás közlésére kötelezését: „Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „kockázatos ..-kötvény", „aki beszáll, átláthatatlan cégcsoporthoz tartozik, amelynek minősítését brókerek és elemzők sem vállalják", „ilyen árfolyammozgás azonban erőteljes spekuláció nélkül aligha képzelhető el, erre a cég vagyona nem ad magyarázatot", „mindenesetre a Konzum tőkeemelése is a sikerkommunikáció része", „ nagyítóval sem lehet olyan brókert és elemzőt találni, aki hajlandó véleményt mondani a két cégcsoportról", „ki tudja, kik bújnak meg a magántőkealapok mögött". Mindezzel szemben a valóság az, hogy a ..december elején közgyűlést kívánt tartani. A közgyűlés számára határozati javaslatként terjesztett előterjesztést a .. megfelelően közzétette a ..-en, a nyilvánosságot biztosítva az előterjesztést bárki megismerhette. A határozati javaslat azt tartalmazta, hogy a közgyűlés adjon felhatalmazást az igazgatóságnak arra, hogy az, az elkövetkező 5 évben tőkét emeljen. E körben, többek között a kötvény kibocsátásra is jogosulttá válhatott az igazgatóság. A Konzum átlátható szervezetnek minősül a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Ebben szédelgő (ön)feldicsérés nincsen. Az alkuszok, ügyfeleik javára, mint minden más tőzsdei szereplőt, a ..-ot is vizsgálták/vizsgálják. Elemzésüket a saját ügyfelek részére adják közzé. A .. tulajdonosai, a magántőkealap az Európai Unió és Magyarország joga szerint a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően működő jogalanyok, tulajdonosaik jogszerű műveleteket realizálnak, ha e, egyébként mindenki más számára is adott működési formát választják." [22] A felperes másodlagosan azt kérte, hogy a jogerős ítéletet a Kúria az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítsa. [23] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet nem minden közlés tekintetében tartalmazza a másodfokú bíróság döntésének indokolását, illetve a jogerős ítélet több kirívóan okszerűtlen következtetést tartalmaz. A felperes szerint a jogerős ítélet nem tért ki arra, hogy több tekintetben nem létező, be nem következett tényeket létezőként értékeltek, kezeltek, valótlan tényekre valóként tekintettek, milliárdokat érintő döntések meghozatalát, létét lényegtelennek minősítettek, és figyelmen kívül hagyták a cikk „üzenetét", és azt is, hogy az alperes kvalifikált átlagolvasói közönségének szól. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében egyetlen mondatban a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján, továbbá perköltséget igényelt. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A
(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ezt azt jelenti, hogy alapvetően nincs helye a bizonyítékok ismételt értékelésének és egybevetésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, nyilvánvalóan iratellenes vagy ellentétes a véleményalkotás, a logika alapvető szabályaival. A jelen esetben a Kúria ilyen körülményt nem észlelt (BH1999.44., BH2013.119.). [27] Az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A
(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. [28] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1)bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítja a sokszínűségét. A
(3)bekezdés szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A
- § szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A
- §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. [29] Helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a helyreigazítási igény elbírálásának legfőbb szempontjait a PK.
- számú állásfoglalás tartalmazza. Ennek megfelelően a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja. [30] Az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette azokat az alapelveket, amelyeket az elsőfokú bíróság részletesen ismertetett. Ennek megfelelően a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a véleményt annak érték- és valóságtartalmától függetlenül védi. Az idézett jogszabályokban a véleménynyilvánítás szabadsága védett, függetlenül a kifejtett vélemény tartalmától, értékés igazságtartalmától. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. A véleménynyilvánítás folyamatában helye van minden véleménynek, jónak és rossznak, kellemesnek és károsnak egyaránt. Mindebből következően amennyiben a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóságtartalmát, mert az nem a feladata. A véleményként történő értékeléssel a bíróság nem a kifejtett véleménnyel való egyetértését vagy szembehelyezkedését fejezi ki, mert az sem a feladata. A véleménynyilvánítás szabadsága az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek. [31] A Kúria szerint helyesen jártak el a bíróságok, amikor mindezen alapelvek figyelembevételével értékelték a leírtakat. [32] A Kúria szerint helyesen ítélte meg a jogerős ítélet azt, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el olyan eljárási hibát, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi igénypont tekintetében eleget tett alapvető indokolási kötelezettségének. Mindezekre figyelemmel foglalkozott a Kúria is az egyes fennmaradt igénypontok tartalmával. Miután a 2.,
- és
- igénypont tekintetében az elsőfokú elutasító ítélettel szemben a felperes fellebbezést nem terjesztett elő, ezen vonatkozásokban az elutasító döntés jogerőre emelkedett. Ehhez képest a felülvizsgálati eljárásban is az 1., 3., 4., 5.,
- és
- igénypontok vizsgálhatóak. [33]
- igénypont: ebben az esetben a felperes a címlapon megjelentetett felhívó címet a „Kockázatos ..-kötvények" megjelölést támadta. A felperes álláspontja szerint kötvény kibocsátására a jelenben nem került sor, a felperes szerint a cikk nem tulajdonított annak kellő jelentőséget, hogy a kötvény nem létezik a jelenben, kibocsátása sem tekinthető a jövőre nézve bizonyosnak, és nyilvánvalóan nem fogja .. nevét viselni. A Kúria álláspontja szerint nem történt valótlan tényállítás az alperes részéről. A cikk kapcsán a felperes azt nem kifogásolta, hogy a felperesi vállalkozást alapvetően az ország egyik leggazdagabb emberéhez, .. köti. Az is ténykérdés, hogy a .. eljuttatott dokumentumok foglalkoznak a jövőbeni kötvénykibocsátás kérdésével. Ehhez képest a Kúria szerint nem ellentétes a logika szabályaival a fogalom használata, ráadásul a cikk egésze nem állítja azt, hogy ezt a kötvényt már ténylegesen kibocsátották volna, éppen arról értekezik a cikk, hogy mire ad felhatalmazást a tervezett előterjesztés, egyértelműen kitűnik, hogy jövőbeli lehetséges eseményről van szó. [34] A
- igénypont tekintetében helyesen foglalt állást a Kúria szerint az átláthatatlanság fogalmának értékelésénél. A cikk nem állít semmilyen jogszerűtlenséget, csupán arról fejti ki a szerző (szerzők) a véleményüket, hogy a felperes teljes átláthatóságát illetően kétségek merülhetnek fel. A jogerős ítélet helytállóan fejtette ki azt, hogy az átláthatóság hiánya. nem csupán magántőkealapok tulajdonosi hátterének tisztázatlansága kapcsán lehet beszélni, hanem a .. személyéhez is kapcsolható politikai kapcsolatok, korrupciós gyanúk kapcsán is. Ismételten utal a Kúria arra, hogy a kereset elutasítása nem a kifejtett véleménnyel való egyetértést fejez ki, hanem azt, hogy nem okszerűtlen ilyen tartalmú vélemény kifejtése a társadalmi-gazdasági körülmények ismeretében. Véleménynyilvánítás szintjén kifejthető olyan álláspont, amely kétségeket fejez ki személyek vagy szervezetek anyagi kiteljesedésének körülményeit illetően..A cikk nem állít jogszerűtlenséget, csak véleményt formál a vagyongyarapodás kockázatait illetően. Ezzel pedig nem lépi túl a Kúria szerint sem a szabad véleménynyilvánításhoz való jog közéleti kérdésekben tágabb értelmezési lehetőségeit. [35] A Kúria a
- igénypont (árfolyamok kérdése) tekintetében is teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélet álláspontjával. A korábbiak szerint a bíróságoknak nem feladata, hogy közgazdasági vita tekintetében állást foglaljanak, megítéljék, hogy a felperes vagy az alperes álláspontja tekinthető közgazdaságilag helytállónak, például az árfolyam tekintetében. Az alperesi cikk szerzői kifejtik ezzel kapcsolatos álláspontjukat, véleményük nem tekinthető teljesen légből kapottnak, valótlan tényt nem állítanak és valós tényt sem tüntetnek fel hamis színben, ezért ebben a vonatkozásban is megalapozott volt a kereset elutasítása. [36] A helyreigazítási igény
- igénypontja (sikerkommunikáció) tekintetében is helytállóan indokolt a másodfokú bíróság a Kúria szerint, a cikk egészéből kitűnik az, hogy elsősorban a felperes novemberi prezentációját értékelik ilyen módon, ahol bejelentették, hogy „a felperesi részvény már nem a .. spekulatív kis papírja, illikvid részvény". Nem utal a cikk arra, hogy egyéb más dokumentumban végzett volna a felperes megalapozatlan öndicséretet. A felperes ezen körben előadta, hogy a cikk bekövetkezett tényként állítja a felperes tőkeemelését, miközben az igazgatóságnak adandó felhatalmazás nem jelenti okvetlenül azt, hogy az igazgatóság ezzel a felhatalmazással élni is fog. A felperes szerint tehát a tőkeemelést nem lehet sikerkommunikációként értékelni. A Kúria szerint egyértelműen a véleményalkotási szabadság körébe tartozik, hogy ki milyen üzleti lépést tekint sikerkommunikációnak. A cikk megindokolta a vélekedés alapjait, és a korábbiak szerint a vélemény helyességéről a bíróság sajtó-helyreigazítási eljárásban sem foglalhat állást, ezért a kereset elutasítása ebben a körben is megalapozott volt. [37] A
- igénypont tekintetében (brókerek és alkuszok) a felperes felülvizsgálati kérelme szerint az alperes azt a hamis látszatot kelti, mintha tőzsdei szakemberek egyáltalán nem találnák véleményezhetőnek a felperes tevékenységét, továbbá rendkívüli jelentőséget tulajdonított a „nagyítóval sem találni" fordulatnak. Fontosnak találja mindezekkel kapcsolatban a Kúria kiemelni azt, hogy a sajtó-helyreigazítási igény vizsgálatánál nem a felperes szubjektív sértettség érzéséből kell kiindulni, hanem az általánosan érvényesülő közfelfogásból. A cikk egyik szerzője tanúként pontosan elmondta azt, hogy az általa megkeresett elemzők nem véleményezték a felperes tevékenységét, ilyen-olyan hivatkozással. Ez azonban a Kúria szerint sem kelt olyan hamis látszatot, mintha a felperesi céggel a tőzsdén senki nem foglalkozna, nem tekintenék azt létező vállalkozásnak. A kifogásolt kitétel tényekkel alátámasztott vélemény, értékítélet, amelynek helyességéről a bíróság ismételten csak nem foglalhat állást. A Kúria szerint tehát ezen igénypont tekintetében is helyes volt a kereset elutasítása. [38] A
- igénypont tekintetében (átláthatatlanság) szintén egyetértett a Kúria a jogerős ítélettel abban, hogy a szerzők a véleményüket fogalmazták meg annak kapcsán, hogy a felperesnek vannak magántőkealap részvényesei, és a részvényesek személye nem ismerhető meg. Nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a cikk ezen megállapításából az következne, hogy a felperes megkerülné a jogszabályokat vagy azokkal visszaélne. A véleménynyilvánítás szintjén a cikkben elfoglalt következtetések egyértelműen megtehetőek. A cikk ismételten nem állapít meg semmiféle jogszerűtlenséget, csupán azt a véleményt tartalmazza, hogy a tulajdonosi háttér teljes körűen nem átlátható, ez pedig semmiképpen nem lépi túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korábban ismertetett kereteit. Mindezekre figyelemmel ezen igénypont tekintetében is teljességgel megalapozott volt a kereset elutasítása. [39] A Kúria mindezek alapján az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [40] Alaptörvény IX. cikk,
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdés, Pp. 275. §
(3)bekezdés. Záró rész [41] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson kívül bírálta el. A pervesztes felperest kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelyet tekintettel arra, hogy az alperes felülvizsgálati ellenkérelme egyetlen bővített mondatból áll, minimális összegben határozott meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket is a pervesztes felperes köteles megtéríteni az államnak, külön felhívásra. Budapest, 2019. december 11. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő