Mfv.10165/2019/7 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.165/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: , Pethő és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda . Pethő Zsolt ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Jaczkovics Ügyvédi Iroda . Hegedűs Eszter ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei és egyéb A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2.Mf. 20.021/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.420/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf. 20.021/2019/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 461.050 (négyszázhatvanegyezer-ötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes
5. január 20-tól állt határozott idejű munkaviszonyban gépészmérnök munkakörben az alperesnél. A felek a
6. április 26-án kelt munkaszerződés módosítás szerint a határozott idő lejártát
7. május 31-ében rögzítették. A felperes a
8. július 18-án tartott csoportértekezleten Dr. F... L... osztályvezetőtől feladatul kapta a „R... kézikönyv" elkészítését, amelyet a
9. szeptember 13-i csoportértekezleten M... A... csoportvezető megerősített. A feladat státuszára vonatkozó, a csoportvezető által feltett kérdésekre
10. október 5-én és 6-án megküldött e-mailekben a felperes vitatta az adott feladattal való megbízását, az alperes által kiadott feladatot nem végezte el. Az osztályvezető a gépészcsoport tagjai részére több hétre előre ütemezett meghívót küldött a csoportértekezletekről, melynek visszautasítása esetén az egész értekezletsorozatot, elutasították, és az a csoporttag naptárjában sem jelent meg. A felperes vezetői kérdésre úgy nyilatkozott, hogy azért nem jár csoportértekezletre, mert nem kapott meghívót. Erre figyelemmel újabb meghívót küldtek ki az értekezletsorozatról és felhívták a csoporttagok figyelmét arra, hogy ha egy adott alkalom nem megfelelő, a meghívót ne utasítsák el, hanem külön, egyéb módon jelezzék, hogy melyik időpont nem alkalmas. Ennek ellenére a felperes a meghívót ismételten visszautasította. A felperes több alkalommal nyilvánosan minősítette M... A... csoportvezető munkáját, a csoportvezetői pozícióról történő lemondásra szólította fel, negatív tartalmú megjegyzésekkel illette, kétségbe vonta szakmai kompetenciáját. Az alperes a felperest
11. október 18-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette arra hivatkozással, hogy a felettese utasításainak nem tesz eleget, azokat megtagadja, az általa kitűzött határidőket nem tartja be, haladékot nem kér, az esetleges problémát a feladat megoldására vonatkozóan nem jelzi. Csoportértekezleten rendszeresen nem jelenik meg, távolmaradásának okáról nem értesíti csoportvezetőjét, és azt utólag sem menti ki. Olyan magatartást tanúsít, amely ellehetetleníti a szervezeten belüli együttműködést. A korábbi,
12. március 30-án kiadott írásbeli és
13. szeptember 27-én kapott szóbeli figyelmeztetések ellenére magatartásában további negatív változás tapasztalható. [7] M... A... csoportvezető a felperest
14. november 22-én a hűtővízrendszer modell átalakítása feladat elvégzésével bízta meg, annak határidejét
15. november 24-e nap végében határozta meg. A felperessel minden szükséges információt közölt, és a dokumentációt rendelkezésére bocsátotta. [8] A felperes a feladattal összefüggésben személyeskedő stílusban fejtette ki véleményét, megkérdőjelezve felettese szakmai kompetenciáját, hangsúlyozva a feladatra szánt idő irreális voltát. A felperes a kiadott feladatot az utasításnak megfelelően nem végezte el, csak részteljesítés történt, amelyekről azonban nem értesítette felettesét, haladékot a feladat befejezésére nem kért. [9] Az alperes időközben A... Zs.... munkavállalót is megbízta az előző feladat elvégzésével, aki azt egyéb teendői mellett ugyanazon határidő alatt teljesítette. [10]
16. december 6-án az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló
17. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
18. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással. Indokolása értelmében a felperes a korábbi figyelmeztetések ellenére jelentős mértékben, ismételten megszegte a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget, miután nem teljesítette a felettese

1. november
2. napján,
3. november 24-i határidővel kiadott utasítását. A felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét folytatólagosan és jelentős mértékben megszegte, munkavégzési kötelezettségének nem tett eleget, a munkáltató utasítását jogellenesen megtagadta, mindezzel olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes keresetében a
4. október 18-i írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését kérte, valamint az azonnali hatályú felmondás jogellenessége jogkövetkezményeként az alperes kötelezését 3.704.250 forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés megfizetésére figyelemmel a határozott idejű jogviszonyból hátralevő időre. [12] Azt adta elő, hogy az írásbeli figyelmeztetésben foglaltak nem helytállóak, és önmaguknak ellentmondóak. Állította, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenes, mivel az abban feltüntetett ok nem valós, és nem helytálló. Az elvégzendő feladatra biztosított határidő túl rövid volt, amit a felettesének jelzett, a határidő megállapítása mindenféle szakmai kompetenciát nélkülözött. [13] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [14] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
5. november 15-én meghozott 8.M.420/2017/
6. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest perköltség és eljárási illeték megfizetésére. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Mt.
7. §

(1)bekezdés c) pontjára, az 56. §

(1)bekezdésére és az Mt. 78. §

(1)bekezdésének a) pontjára. [16] Megállapította, hogy az írásbeli figyelmeztetéssel összefüggésben az alperes a „R... kézikönyv" elkészítését a

1. július 18-án tartott csoportértekezleten feladatként kiadta a felperesnek, mindezt
2. szeptember 13-án M... A... csoportvezető is megerősítette. A feladatot azonban a felperes nem végezte el, a teljesítésre vonatkozó kérdésekre adott válaszában továbbra is a feladattal való megbízását vitatta. [17] A csoportértekezletek meghívóival összefüggésben az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy M... A... egyszerre tíz alkalomra küldött ki meghívót, amely egy időpont visszautasítása esetén is visszautasítottnak minősült, ezért az alperes külön figyelmeztette a felperest, hogy a meghívót ne utasítsa el. Mindezt azonban a felperes nem vette figyelembe, és az értekezletekről arra hivatkozással maradt távol, hogy azok időpontjairól, illetve helyéről nem értesült. [18] Az előzőek alapján a munkaviszonyból származó kötelezettségszegéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság megállapította azt, hogy az írásbeli figyelmeztetés jogszerű. [19] Az azonnali hatályú felmondás indokával kapcsolatban a csatolt emailek és tanúvallomások értékelésével az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a részére kiadott munkafeladat teljesítését nem kezdte meg azonnal
3. november 22én, csak a munkaidő végén 16 óra 04 perckor hozott létre ehhez kapcsolódóan egy külön mappát annak ellenére, hogy más feladata nem volt. [20] Ezt követően a külön számítást, gondolkodást nem igénylő, így a megadott határidő alatt elvégezhető feladatot a felperes nem teljesítette, arra póthatáridőt nem kért, felettesét a részteljesítéseiről nem tájékoztatta, mindezzel szándékosan megszegte a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét. A... Zs.... gépészmérnök a megadott határidő alatt egyéb munkái mellett ugyanezen munkafeladatot szakszerűen teljesítette. [21] Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe M... K... és P... Cs... I... tanúk vallomásait, mivel a felperes részére kiadott feladat konkrét részleteit nem ismerték. [22] Az előzőekre tekintettel az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az Mt.
4. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott alapvető kötelezettségét a felperes megszegte, a munkaköri feladataihoz történő hozzáállása nem volt megfelelő. Értékelte az írásbeli figyelmeztetésben foglaltakat a vétkesség körében, és azt állapította meg, hogy az ismételt és jelentős kötelezettségszegés miatt a felperes munkaviszonyának azonnali hatályú felmondással történt megszüntetése jogszerű volt. [23] A felperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. január 31-én meghozott 2.Mf.20.021/2019/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték, illetve az elsőfokú perköltség összegét leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte a felperest másodfokú eljárási költség és fellebbezési illeték megfizetésére. [24] A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét mind a tényállás, mind a jogi indokolás tekintetében kiegészítette, és rögzítette azt, hogy a
3. október 18-i írásbeli figyelmeztetés, valamint a
4. december 6-i azonnali hatályú felmondás indokolásából az következik, hogy az alperes az intézkedését az Mt.
5. §

(2)bekezdésében rögzített jóhiszeműség, tisztesség és a kölcsönös együttműködés elvének, valamint az Mt. 52. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározottak megsértésére alapította. [25] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve azokból okszerű következtetésre jutott, ezért a keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §

(1)bekezdésében foglaltaknak az eljárása megfelelt. [26] A „R... kézikönyvvel" összefüggésben a törvényszék megállapította, hogy M... A... csoportvezető a

1. október 6-án küldött e-mailben utalt arra, hogy a feladat kiosztására Dr. F... L... részéről a
2. július 18-i csoportmegbeszélésen került sor. A „R... kézikönyv" (vibration measurement report) és a „new report" külön feladatmeghatározásként szerepelt. A kézikönyv kapcsán M... A...
3. október 3-án és 4-én kért státuszjelentést, amelyre adott válaszában a felperes a feladattal való megbízását vitatta, illetve
4. október 5-én közölte, hogy „nincs semmim". [27] A csoportértekezletekre szóló meghívókkal összefüggésben úgy foglalt állást a törvényszék, hogy azt az alperes bizonyította, hogy M... A... a meghívót ismételten megküldte a felperesnek, aki azt ismételten visszautasította. [28] A tanúk vallomásai igazolták azt a tényt, hogy a felperes M... A... tevékenységét kritizálta. M... A... és Dr. F... L... nyilatkozatai alapján a
5. november 22-i feladatkiosztás igazolt, A... Zs.... a felperes részére biztosított határidő alatt helyette a feladatot el tudta végezni. [29] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte M... K... és P... Cs... I... vallomásait, amelyekből helyesen következtetett arra, hogy a kiosztott feladat konkrét részleteit a tanúk nem ismerték, így az annak elvégzéséhez szükséges idő mennyiségét sem ítélhették meg. E körben utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság nem rekesztette ki a bizonyítékok közül a vallomásokat, hanem azt a mérlegelése részévé tette és az egyéb bizonyítékokkal összevetve értékelte. [30] Összességében a másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság alappal találta bizonyítottnak a felperes terhére rótt kötelezettségszegéseket, mulasztásokat és okszerűen következtetett arra, hogy az írásbeli figyelmeztetés, valamint az azonnali hatályú felmondás jogszerű. [31] A másodfokú bíróság az illetékekről szóló
6. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) vonatkozó rendelkezései értelmében állapította meg a pertárgy értékét, és ezzel összefüggésben szállította le a felperes által fizetendő elsőfokú perköltség, valamint eljárási illeték összegét. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [32] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. [33] Előadta, hogy az eljárt bíróságok a feltárt tényekből és a jogi helyzetből téves jogi következtetést vontak le, ezért a jogerős ítélet nem megalapozott. Megsértett jogszabályhelyként megjelölte a polgári perrendtartásról szóló
7. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.)
8. §

(1)bekezdését,

(3)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjait, valamint a Pp. 206. §

(1)bekezdését. [34] Arra hivatkozott, hogy a csoportértekezletekkel összefüggésben a csoportvezetőnek tudomása volt a távolmaradásának okáról, egyébként pedig az alperesnek lehetősége lett volna arra rákérdezni. Az alperes tudott a csoportos meghívók rendszerének gyengeségéről, annak félreérhető alkalmazásáról. [35] A részteljesítés elvárásával összefüggő ítéleti utalás nem tényszerű, és iratellenes, mivel a kiosztott feladattal összefüggésben ilyen a peranyagból nem volt megállapítható. A felperesnek éppen az alperes magatartásából eredően nem volt módja póthatáridő kérésére. [36] A peradatok alapján egyértelmű, hogy semmiféle módja vagy lehetősége nem volt a határidővel kapcsolatos egyeztetésre, mivel miután jelezte a határidő tarthatatlanságát, a felettese egyértelműen nyilatkozott arról, hogy semmiféle munkavállalói javaslatot nem fogad el, nem alkudozik. [37] Megítélése szerint az együttműködési kötelezettség körében a felperes terhére rótt mulasztásokat nem a felperes követte el, az együttműködés lehetőségét az alperes zárta el. [38] A

1. július 18-i feladatkiosztással összefüggésben előadta, hogy ekkor a „new report" feladatot kapta meg, ezt lehetett volna számon kérni rajta, nem egy olyat, aminek az elvégzésével meg sem bízták. [39] A felperes szerint az azonnali hatályú felmondás olyan indokot nem tartalmaz, hogy a felperes a részére kiadott feladatot nem végezte el, a bíróságok olyan okot tekintettek jogszerűnek, amely az azonnali hatályú felmondásban nem szerepel. [40] Az alperes az eljárás során az azonnali hatályú felmondás azon indokát, miszerint a felperes munkáltatói utasítást tagadott volna meg, semmilyen formában és mértékben nem bizonyította. [41] Előadta a felperes azt is, hogy a másodfokú ítélet nem felel meg a Pp.
2. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, mivel annak indokolása nem tér ki azokra az okokra, amelyek alapján a felperesnek az azonnali hatályú felmondás megszövegezésével kapcsolatos kifogásait figyelmen kívül hagyta. [42] A felperes sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok elfogadták azt a szakmailag nem megalapozott álláspontot, miszerint a gépészeti tervezési munka mechanikus gondolkodást és egyéb cselekményeket nem igénylő rajzolási tevékenység. [43] Utalt arra, hogy sosem tagadta, hogy vitatta a felettese szakmai kompetenciáját, ezt megítélése szerint M... A... saját nyilatkozatával is alátámasztotta. [44] Arra is hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok „figyelmen kívül hagyták" M... K... és P... Cs... I... tanúk nyilatkozatait. A másodfokú ítéletben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság a tanúk vallomásait nem egyéb tényekkel összevetve értékelte. [45] Sérelmezte továbbá, hogy a 2018. május 14-én megtartott tárgyaláson a tanács elnöke megtiltotta az alperes által meghallgatni kért tanúknak kérdések (34 darab a hűtővízrendszer átalakításával kapcsolatos szakmai kérdés) feltételét. [46] A felperes a bizonyítékok értékelését okszerűtlennek tartotta arra tekintettel, hogy megítélése szerint nem bizonyított, hogy a hűtővíz tervezési feladat elvégezhető volt két nap alatt. Arra hivatkozott, hogy az Mt. 52. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében a munkavállaló kötelezettségének csak egy kis szelete az, hogy utasításoknak megfelelően kell cselekednie, a szakértelemre, előírásokra, szabályokra vonatkozó utalások álláspontja szerint a hangsúlyosak. [47] A perben meghallgatott tanúk nyilatkozatai egyértelműen megcáfolták az azonnali hatályú felmondás azon alapvető indokát, miszerint a felperes érdemi munkát a feladat teljesítése körében nem végzett. Utalt arra, hogy a feladathoz kapcsolódóan elvégezte a tervezéshez szükséges mérlegelési, gondolkodási, ellenőrzési és egyéb olyan tevékenységeket, amelyek a szakszerű terv elkészítéséhez nélkülözhetetlenek, de nem szükségszerűen jelennek meg adathordozón. [48] Összességében a felperes arra hivatkozott, hogy a tények és a bizonyítékok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a munkáját szakszerűen, az elvárható szakértelemmel és a szabályok betartása mellett végezte, az azonnali hatályú felmondás nem jogszerű. [49] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felülvizsgálati kérelem „elutasítását" kérte, a felperes perköltségben történő marasztalásával. [50] Utalt arra, hogy az új Pp. rendelkezései e perben nem irányadóak, a felülvizsgálati kérelem jogilag értelmezhetetlen módon rögzíti azt, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri a Kúriától, ezért az lényegében nem felel meg a Pp. 272. §

(2)bekezdésében foglaltaknak. [51] A felperes által megjelölt jogszabályoknak (Pp. 206. §

(1)bekezdés, 221. §

(1)bekezdés, Mt. 52. §

(1)bekezdés d), tartalma szerint c) pontja) a jogerős ítélet teljes mértékben megfelel. A felülvizsgálati kérelem lényegében a felperes fellebbezésében foglaltak megismétlése. [52] A perben bizonyított, hogy a felperes a terhére rótt kötelezettségszegéseket megvalósította. A tanúvallomások megfelelően igazolják a csoportvezetői értekezletekre szóló meghívó kiküldését, az azzal kapcsolatos gyakorlatot. Az alperes a maga részéről teljes mértékben teljesítette az együttműködési kötelezettségét, amikor a felperes részére újabb meghívót küldött ki, illetve személyesen egyeztetett vele, aki ennek ellenére hagyta figyelmen kívül a munkáltatói utasításokat. [53] A részteljesítésről való beszámolás, valamint a póthatáridő kérése olyan elvárások, amelyek kifejezett utasítás hiányában is teljesítendőek a felek együttműködése keretében. A felperes a részfeladat elvégzéséről még az azonnali hatályú felmondás átvételekor sem adott tájékoztatást, részéről póthatáridő kérése fel sem merült. [54] A felperes előadásával szemben a másodfokú ítélet összességében tartotta megállapíthatónak azt, hogy a felperes szándékosan megszegte a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét azzal, amikor a részére kiadott feladatot nem végezte el. [55] A „R... kézikönyv" elkészítésével kapcsolatos feladatot tanúvallomásokkal és okirattal bizonyítottan kiadták a felperesnek, az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés valótlan és félrevezető. [56] A bizonyítási eljárás igazolta, hogy a felperes a munkáltatói utasítás teljesítését megtagadta, hiszen az nemcsak kifejezetten erre irányuló szavakkal történhet, hanem ráutaló magatartással is. A felperes az együttműködési kötelezettségének folyamatosan, több alkalommal nem tett eleget, a munkáltató által kiadott feladat elvégzését szándékosan, de legalább súlyos gondatlansággal, több alkalommal is elmulasztotta, ezért magatartásával a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. [57] A felperesnek a hűtővíz rendszerrel összefüggésben egy konkrét feladatot, egy klasszikus mérnöki tervezési folyamatot nem igénylő problémát kellett volna megoldania, amely külön számítást, gondolkodást nem igényelt. [58] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy A... Zs..., M... A..., Dr. F... L... J... és K... I... szakmailag ne lettek volna képesek a feladatelvégzés szükséges idejének meghatározására. A... Zs..., aki utóbb a feladatot ténylegesen el is végezte a felperesével azonos végzettséggel rendelkezik, e tekintetben nincs annak jelentősége, hogy a felperesé ..., míg a tanúé ... szintű. [59] Az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást a tekintetben, hogy M... K... és P... Cs... I... nem ismerték a felperes részére kiadott feladat részleteit, azt, hogy egy már meglévő rendszerbe készen kapott adatok alapján volt szükséges módosításokat beilleszteni, amely áttervezés kizárólag mechanikus munka volt. [60] A Pp. nem ismeri a „bizonyítékok kirekesztésére" és a „bizonyítékok figyelmen kívül hagyása" fogalmakat. Az eljárt bíróságok figyelembe vették a tanúk vallomásait, miszerint a megjelölt tényeket nem tudják igazolni tekintettel arra, hogy arról nincs személyes tapasztalásuk. [61] Az eljárás során igazolásra került, hogy a felperes érdemi munkát egyáltalán nem végzett, ebből pedig az következik, hogy a nem megfelelő munkavégzése - a munkavégzésének hiánya - a munkáltató utasításain túl a szakmai követelményeknek, gondosságnak, a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak és szokásoknak, valamint a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsításának sem felelhetett meg. A Kúria döntése és jogi indokai [62] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [63] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [64] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont]. [65] A felperes felülvizsgálati kérelmében a törvényi kötelezettsége ellenére [Pp. 272. §

(2)bekezdés] nem jelölt meg az eljárt bíróságok által megsértett anyagi jogi jogszabályhelyet, és az általa sérelmezettekkel összefüggésben részletes jogi érvelést sem terjesztett elő jogszabályhelyre vetítetten. Felülvizsgálati kérelme lényegében a keresetében és a fellebbezésében előadottak megismétlését jelenti. [66] A per tárgya azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránti igények elbírálása, valamint az írásbeli figyelmeztetés jogszerűségének megítélése volt. Az azonnali hatályú felmondás tekintetében a felülvizsgálati kérelem az Mt. 78. §

(1)bekezdésének a) pontját, az írásbeli figyelmeztetéssel összefüggésben pedig az Mt. 56. §

(1)bekezdését, mint megsértett jogszabályhelyeket nem jelölte meg, így azokat a Kúria nem is vizsgálhatta. [67] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárásának felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; e bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [68] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a Pp. 206. §

(1)bekezdésre való hivatkozás kizárólag abban az esetben eredményezheti a felülvizsgálati kérelem alaposságát, amennyiben a jogerős ítéletből megállapítható tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség (BH2012.173., Kúria Mfv.I.10.360/2017., Mfv.I.10.300/2016/

1. és Mfv.I.10.558/2018/5., valamint Kúria Mfv.I.10.096/2019/
2. számú ítéletek). [69] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként ugyanakkor kizárólag a Pp.
3. §

(1)bekezdését jelölte meg, az előzőek alapján anyagi jogszabálysértésre nem hivatkozott, ezért az nem vezethetett a felülvizsgálati kérelemmel elérni kívánt célhoz, vagyis a kereset szerinti marasztaláshoz. [70] A felperes az általa állított eljárásjogi jogszabálysértés tekintetében nem kérte azt sem, hogy a Kúria az előadása szerint jogsértő törvényszéki döntés hatályon kívül helyezése mellett utasítsa akár az elsőfokú bíróságot akár a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára. Az esetlegesen jogszabálysértő ténymegállapításokból, vagy az indokolási kötelezettség esetleges elmulasztásából [Pp. 221. §

(1)bekezdés] önmagában nem vonható le következtetés arra, hogy az eljárt bíróságok a lefolytatott bizonyítás eredményeként miért és mennyiben alkalmazták jogsértően az Mt. 56. §

(1)bekezdését, valamint a 78. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat. [71] Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem részben nem felelt a törvényi feltételeknek, az jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [72] Az eljárás során a felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §

(1)bekezdésére tekintettel köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét. [73] A Kúria a pertárgy értékét a Pp. 24. §

(1)bekezdése és az Itv. 39. §

(3)bekezdés d) pontja alapján állapította meg. Az illeték mértékét az Itv. 50. §

(1)bekezdése értelmében határozta meg. [74] Perköltségként merült fel az alperes oldalán az őt képviselő ügyvéd munkadíja, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(3)bekezdése, valamint

(5)és

(6)bekezdései szerint határozott meg. [75] A felperes - munkavállalói költségkedvezményre való jogosultság hiányában köteles megfizetni a feleket megillető költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése, valamint 15. §

(1)és

(3)bekezdése értelmében. [76] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [77] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. november
2. Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s. k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő