Kfv.35140/2007/6 – Kúria

Kfv.I.35.140/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Horváth Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Minya Krisztián jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 16.K.33.423/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. február 23-án kelt 16.K.33.423/2006/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 16.K.33.423/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg államnak - külön felhívásra 899.900 (nyolcszázkilencvenkilencezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesi társaságot
6. november 5-én alapította I. Község Önkormányzata és a V. Kft. A felperes I., T. és Ö. területén helyi járatú autóbusz üzemeltetését végezte. A felperes és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötöttek. Az önkormányzat utak, buszmegállók, buszvárók kialakítása, karbantartása, világítása, és kedvezményes bérlet vásárlására jogosultak körének ellenőrzésében vállalta a részvételt, illetőleg vállalta, hogy a buszok tárolására közterületet, illetve megfelelő ingatlant bocsát a felperes rendelkezésére. Ezen kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzatok a felperes felé használati díj címén számlákat bocsátottak ki. A használati díj a kedvezményes bérletek eladásából származó bérletek árbevételének 110 %-át kitevő összeg volt. Az érintett önkormányzatok a helyi rendeleteket úgy módosították, hogy a tanulók, illetve a nyugdíjasok által megvásárolt bérletek 100 %-áig támogatást nyújtottak. Az önkormányzat szociális segély szakfeladataiból utazási támogatásokat fizetett ki a nyugdíjasok és tanulók részére, mely összegekből megvásárlásra. felperes kedvezményes bérletei kerültek Az első fokú adóhatóság a felperesnél vizsgálta a
7. augusztus majd október hónapra vonatkozóan a fogyasztói árkiegészítés igénylésének jogszerűségét. Az ellenőrzés megállapítása alapján az első fokú adóhatóság a felperes terhére határozatával
8. augusztus hónapra 12.421.000 Ft, október hónapra 2.577.000 Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg. Ennek következményeként a felperest 6.210.000 Ft, illetőleg 1.288.000 Ft bírság megfizetésére is kötelezte. Az alperes, mint másodfokú hatóság fellebbezés folytán eljárva, mindkét első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes döntését a
9. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fa.tv.)
10. § /3/ bekezdésére, a
11. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
12. § /1/ és /7/ bekezdésében foglaltakra alapította. Azzal indokolta, hogy a bérleteket ténylegesen az önkormányzat, mint jogi személy vásárolta, a felperes a Fa.tv. céljaival ellentétesen nem rendeltetésszerűen gyakorolta jogait, célja nem a bevétel elérése, hanem a fogyasztói árkiegészítés volt. A felperes kérte. keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését A Fővárosi Bíróság 16.K.33.423/2006/
13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a kedvezményes bérletek ellenértékét minden esetben az önkormányzat fizette meg, aki jogi személy. Az adóhatósági eljárásban feltárt szerződéses konstrukció egyértelműen azt a tényt bizonyította, hogy a bérleteket nem a bérletszelvény birtokosai, hanem az önkormányzat vásárolta, a kifizetéseket is ő eszközölte, így ezek után árkiegészítés nem volt igénybe vehető. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül keresetének megfelelő döntés meghozatalát. be felülvizsgálati helyezését, és a A felperesnek az volt az álláspontja, hogy a bíróság egyoldalúan vizsgálta a jogviszonyt, a kedvezményes bérletek vásárlói magánszemélyek voltak. Az a tény, hogy a bizonylatokon egyéb vevők megnevezése is szerepelt, az általános forgalmi adó törvény értelmében nem szabálytalan. A bérletek átadása, mely a Ptk. adásvételi szerződésének is konjunktív feltétele, nem az önkormányzatoknak, hanem a magánszemélynek történt. A felperes és az önkormányzat között tényleges pénzmozgás nem volt, a felperes és önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, amely mögött valódi gazdasági tartalom és teljesítés valósult meg. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A fogyasztói árkiegészítés célja, hogy közlekedési szolgáltatás esetén az utazási kedvezmény miatti bevétel kiesést a költségvetés terhére ellentételezze. Nem vehető igénybe árkiegészítés azon utazási kedvezmény után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg, illetőleg amelyet az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt. (Fa.tv.
14. § l/2/ bekezdése) Olyan megállapodás-ügyletek és egyéb cselekmények, amelyek az utazási szükségletektől függetlenül a fogyasztói árkiegészítés növelése útján biztosítanak piacot, vagy bevételt a szolgáltatónak, ellentétesek a fogyasztói árkiegészítés rendeltetésével. Az iratokból megállapítható, a perbeli esetben a fogyasztói árkiegészítések igénylése nem igazodott az utazási szükségletekhez. A bérleteket a jogosultak az önkormányzatnál kapták szociális természetbeni juttatásként, függetlenül az utazási szükségleteiktől. A kedvezményes bérlettel rendelkezők egy része egyáltalán nem, vagy csak alkalomszerűen használta ki az utazási lehetőséget. A felperes árbevétele nagyobb részt fogyasztói árkiegészítésből, a kedvezményes bérletek értékesítéséből tevődött össze. Az önkormányzatok által nyújtott támogatás, bérletvásárlás a felperes számára jelentős piacot teremtett, amely nem a valós utazási igényeket, hanem a támogatottsági jelleget tükrözte. Az Art.
15. § /7/ bekezdése értelmében a szerződéseket, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Ennél fogva az alperes helyesen vonta értékelési körébe a felperes és az önkormányzatok, valamint a kedvezményezettek között létrejött időpontjukból, elnevezésükből, tartalmukból következően egymástól elválaszthatatlan fogyasztói árkiegészítéssel szorosan összefüggő ügyleteket, gazdasági eseményeket és ezek eredményét. Az önkormányzatok és a felperes közötti kapcsolat, szerződés, az önkormányzati rendelet, a segélyezési támogatási gyakorlat, a számlák tartalma, kifizetése, bérlet értékesítése, ellenérték kiegyenlítésének módja, az ezt végző személyek köre, az alperes helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az oktatási intézmény csupán technikai lebonyolító szerepet játszott a bérletértékesítésben. A vásárlónak ténylegesen az önkormányzatot, mint jogi személyt kell tekinteni. A jogi személy által vásárolt bérletek után fogyasztói árkiegészítés nem vehető igénybe (Fa.tv.
16. § /3/ bekezdése). A szociális rendelet szabályai alapján nem a rászorulók szociális utazási támogatására, hanem a bérletvásárlás támogatására került sor azon körben, amelyben az árkiegészítés igénylésére lehetőség volt. Az első fokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogkövetkeztetésre jutott, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
17. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
18. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
19. (VI. 26.) IM rendelet
20. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
21. március
22. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró