Bfv.381/2019/7 – Kúria

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. szeptember
2. napján meghozott 4.Bf.281/2017/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős tényállás szerint „a terhelt
4. január
5. napján 17 óra 30 perc körüli időben az élettársával azzal a céllal jelent meg egy pláza előtti területen, hogy az élettársa 6 éves fiát láthatásra átadják a gyermek édesapjának. Az édesapa a gyermek átadására jelenlegi élettársával jelent meg. A terhelt a gyermeknek a búcsúzáskor puszit adott, mely az édesapa élettársa szerint a gyermek szájára történt, melyet a terheltnek szóvá tett és ennek nyomán a terhelt és az édesapa élettársa között szóváltás alakult ki, melynek során az édesapa élettársa a terheltet pedofilnak nevezte, illetve felszólították, hogy ilyen ne forduljon elő. Ennek során a terhelt szitkozódva az édesapa élettársának irányába indult, melyet az édesapa úgy ítélt meg, hogy a terhelt élettársával szemben támadólag kíván fellépni és őt egy alkalommal meglökte. Ezt követően a terhelt az édesapát egy ízben az arcán ököllel megütötte, amit a sértett viszonzott és ezt követően a terhelt földre került. Onnan felállva a terhelt ismét a sértett felé indult, irányába ütött és rúgott, azonban a sértett ezek elől kitért. A sértettnek sérülése nem keletkezett, magánindítványt az őt ért bántalmazás miatt nem terjesztett elő.". II. [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Heves Megyei Főügyészség B.162/2019/1-I. szám alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára hivatkozva, a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történő felmentés miatt. A Legfőbb Ügyészség BF.379/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Kifejtette, hogy az ügyben a vádirati és az ítéleti tényállás lényegében egyező, a terhelt felmentését eredményező eltérés a cselekmény kihívó közösségellenességének értékelése kapcsán merült fel. Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás alapján a garázdaság bűncselekményének valamennyi törvényi tényállási eleme megállapítható. Eszerint a terhelt forgalmas helyen, a délutáni órákban, időben elhúzódóan tanúsított erőszakos magatartást, ami nyíltan és egyértelműen ellenkezik a társadalmi együttélés szabályaival. A terhelt agresszív magatartása túllépett a kölcsönös vitatkozáson, jól észlelhetővé vált a külvilágban, e cselekmény a közösség érdekeivel való nyílt, durva szembefordulás. A bíróságok által hivatkozott jogesetek ehhez képest az elkövetés helyszínét, az erőszakos magatartás időbeliségét tekintve eltértek a jelen tényállásban megállapítottaktól. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.

1. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
2. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
3. §

(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet. [15] A Be. 651. §

(1)bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, melyet a 652. §

(3)bekezdése alapján a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az ügyészi indítvány határidőben előterjesztett. [16] Az indítvány szerint a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapján a garázdaság vétségének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, ekként a terhelt bűncselekmény (törvényi tényállási elem) hiányában történő felmentése téves. [17] A Btk. 339. §

(1)bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg). [18] A bűncselekmény egyes tényállási elemei - a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei - a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkoztatására, riadalom keltésére való alkalmasság. [19] Jelen ügyben az első- és a másodfokú bíróság egyezően állapította meg, hogy a terhelt erőszakos magatartást tanúsított, amikor a sértettet megütötte, továbbá ez a magatartás alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen. [20] A kihívó közösségellenesség kapcsán helytállóan hivatkoztak a bírói gyakorlat által kialakított szempontokra, az ennek kapcsán figyelembe vehető eseti döntésekre. [21] Ezen törvényi tényállási elem hiányát azonban alapvetően olyan körülményekre hivatkozva állapította meg a bíróság, amelyek ténylegesen büntethetőséget kizáró okként értékelendők. [22] Ehhez képest a következőkre mutat rá a Kúria: [23] Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembe helyezkedő provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel. A garázdaság elkövetője ekként tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet és a cselekményt a közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. [24] A garázdaság bűncselekménye és a garázda jellegű magatartások elhatárolásánál elengedhetetlen a kihívó közösségellenesség fogalmának megfelelő, az elkövetés körülményeit, térbeli és időbeli meghatározottságát maradéktalanul figyelembe vevő értelmezése. [25] Ekként tényállásszerű (azaz kihívóan közösségellenes is) azon időben elhúzódó erőszakos elkövetői magatartás, amelyet kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után, a délutáni órákban tanúsítanak, függetlenül attól, hogy a cselekmény személyes motivációból fakad. A bíróságok által hivatkozott jogesetek ettől eltérőek, részben helyszínüket, részben időbeliségüket tekintve. [26] Ellenben mindazon további körülmények alapján, amelyekre a bíróságok az irányadó jogerős tényállásban megállapítottak szerint hivatkoztak, a terhelt sem a verbális, sem a tettleges konfliktusnak nem volt kezdeményezője, magatartása kihívásnak, provokációnak sem tekinthető. [27] A Btk. 22. §

(1)bekezdése szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [28] Ekként a gyermek láthatásra történő átadása körüli vita során (melyet szintén nem a terhelt kezdeményezett) becsületsértő kifejezéssel illetett és ezen felháborodott terheltet ezután tettleg támadó (meglökő) sértettel szembeni magatartása (ökölütés) védelmi cselekmény. [29] Nem fosztja meg a jogos védelmi helyzettől a terheltet az a körülmény, hogy a sértett azért támadta őt, mert a terhelt fellépését támadónak vélte. [30] E sértetti (vélt jogos védelmi) cselekmény a terhelti oldalról nézve ténylegesen előzmény nélküli, következésképpen a sértett tettlegessége számára jogtalan támadás, mely ellen a védekezés, az elhárító magatartás jogos. Az ezt követő ütésváltás a cselekmény egységes megítélésén nem változtat. [31] Az a cselekmény, amelyet a védekező a jogtalan támadás elhárítása érdekében kifejt - s az megvalósíthatja a Különös Rész valamely törvényi tényállását - nélkülözi a társadalomra veszélyességet, ezáltal bűncselekményt nem valósít meg (4/2013. BJE határozat). [32] Mindezek alapján a felmentő rendelkezés helytálló, csupán annak jogcíme eltérő figyelemmel a Btk. 15. § e) pontjára, valamint a 22. §

(1)bekezdésére, mely szerint az elkövető büntetendőségét kizárja a jogos védelem. A másodfokú felülbírálat során már hatályos Be. 566. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. [33] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata szerint rendelkezett. IV. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [35] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ