← Magyarország

Bfv.491/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértés, ha a bíróság a védői meghatalmazás becsatolása ellenére a kirendelt védő kirendelés alóli felmentését elmulasztja, és a nyilvános ülést a meghatalmazott védő ki nem mentett távollétében, a kirendelt védő jelenlétével tartja meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.491/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: hűtlen kezelés bűntette Terhelt: II. rendű Első fok: Másodfok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 4.B.1.009/2014/29., ítélet,
  4. március 9., tárgyalás Fővárosi Törvényszék, 25.Bf.8.674/2017/5., ítélet,
  5. június 5., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés, a terhelt javára Rendelkező rész A hűtlen kezelés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 25.Bf.8.674/2017/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  7. március
  8. napján kihirdetett 4.B.1.009/2014/
  9. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont], ezért őt 540 napi tétel, napi tételenként 60.000 forint, összesen 32.400.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy azt meg nem fizetése esetén egy napi tételenként egy napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a
  1. június
  2. napján meghozott 25.Bf.8.674/2017/
  3. számú ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a II. rendű terheltet a pénzbüntetést nem érintve két év - végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre is ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani és a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő a Be.
  4. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítványt. [4] Indokai szerint bár a II. rendű terhelt védőt hatalmazott meg, a bíróság nem rendelkezett a kirendelt védő felmentéséről. Kifejtette, hogy nem osztja a Kúria Bfv.III.24/
  1. (BH+ 2015.6.233.) számú eseti döntésében megjelenő azon értelmezést, mely szerint a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértés nem valósul meg, ha a bíróság a védői meghatalmazás becsatolása ellenére a kirendelt védő kirendelés alóli felmentését elmulasztja, és a tárgyalást a kirendelt védő jelenlétével tartja meg. [5] Álláspontja szerint a bírósági eljárás lefolytatása idején hatályos
  2. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  3. §
(2)bekezdéséből következően a meghatalmazott védő jogalanyiságának elnyeréséhez a bíróság aktusa nem szükséges, azt a meghatalmazás benyújtása keletkezteti. Álláspontja szerint nem létezhet olyan eljárásjogi helyzet, amelyben a terhelt védelmét kirendelt védő látja el, de a meghatalmazott védő jogait gyakorolhatja. [6] A másodfokú bíróság az ügyben 2018. június 5. napján úgy tartott nyilvános ülést, hogy azon a II. rendű terhelt érdekében az akkor hatályos korábbi Be. 47. §
(2)bekezdés második fordulata alapján az eljárási jogainak gyakorlására teljes körben jogosult meghatalmazott védő nem volt jelen, és a nyilvános ülésen határozatot hozott. Ehhez képest azt olyan személy távollétében tette meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [7] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja visszautal a 608. §
(1)bekezdésére, amelynek d) pontja szerint hatályon kívül helyezési ok, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [8] Sérelmezte azt is, hogy az ügyiratok között a másodfokú bíróság ítéletének eredeti - a tanács minden minden tagja által aláírt - példánya nem lelhető fel, csupán két példány ítéletkiadmány. Ezért álláspontja szerint - mivel a korábbi Be. 257. §
(1)bekezdésében írt szabályok sérültek - az ügyben a másodfokú bíróság által törvényesen meghozott ítélet nincs. [9] A másodfokú ítélet záradékával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy mivel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, nem az elsőfokú, hanem a másodfokú ítélet az, amely jogerős és végrehajtható. [10] Ezért indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. [11] A Legfőbb Ügyészség a BF.606/2019/2. számú, a Be. 657. §
(1)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Az ügyiratok kronologikus elemzése alapján megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása során egyetlen eljárási cselekményen sem jelent meg a meghatalmazott védő, akinek személyében egyébként a nyilvános ülés határnapja előtt négy nappal változás is következett be. [12] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság részéről védő kirendelése a terhelt részére törvényes volt, és mivel a kirendelt védő a nyilvános ülésen jelen volt, a védő által állított feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [13] Nem értett egyet azzal sem, hogy a tanács tagjai a másodfokú ítéletet nem írták alá. Az ügyiratok között ugyanis megtalálható a tanács tagjai által aláírt másodfokú ítélet rendelkező része, így nem történt olyan törvénysértés, amely hatályon kívül helyezést indokolna. [14] Ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. III. [15] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §
(2)bekezdésében meghatározott esetleges - a védő által nem hivatkozott eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [16] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a korábbi Be. hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). [17] A Be. 870. §
(1)bekezdése alapján az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza. [18] A Be. 868. §
(1)bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a 868-
  1. §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a
  2. július
  3. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el. [19] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez jelen ügyben azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. rendelkezéseire figyelemmel kellett megítélnie. [20] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [21] Az indítványnak a másodfokú ítélet formai hibáit sérelmező része nem a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét, hanem a korábbi Be. 257. §
(4)bekezdésének sérelmét állítja. Eszerint a határozatot, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja. Ha a tanács elnöke vagy valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva van, a határozatot helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. [22] Amint arra a Legfőbb Ügyészség rámutatott, az ügyiratok között a másodfokú határozat rendelkező részének a tanács tagjai által aláírt példánya fellelhető, ez azonban nem pótolja a korábbi Be. 257. §
(4)bekezdése szerinti, a tanács tagjai által aláírt teljes (indokolással is ellátott) példányát. A védő kifogása ennyiben helytálló. [23] A Be. e rendelkezésének megsértése azonban a Be. 649. §
(2)bekezdés a)-
  1. c)és
  2. e)pontjában felsorolt felülvizsgálati okok, illetve a 608. §
(1)bekezdésében szabályozott hatályon kívül helyezési okok között nem szerepel, ezért az nem támadható felülvizsgálattal. [24] Indítványa szerint az eljárt bíróság a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést vétett. Eszerint a bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni és a bíróságot új eljárásra kell utasítani, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. [25] Az iratokból megállapíthatóan a másodfokú bíróság az ügyben
  1. február
  2. napjára tűzött nyilvános ülést. Ezen a II. rendű terhelt meghatalmazott védője nem jelent meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyvében foglaltak szerint a nyilvános ülés napján a kezelő irodán jelezte, hogy lázas beteg, a nyilvános ülésen nem tud részt venni. Emiatt a másodfokú bíróság a nyilvános ülést elhalasztotta
  3. május
  4. napjára. A meghatalmazott védő orvosi igazolást nem csatolt, és a
  5. május
  6. napjára kitűzött nyilvános ülésen sem jelent meg szabályszerű idézés ellenére. A nyilvános ülésen a II. rendű terhelt bejelentette, hogy a védő meghatalmazása aznap megszűnt, a nyilvános ülésen nem fog megjelenni, egyúttal becsatolta a megbízás megszűnését igazoló dokumentumot. [26] A másodfokú bíróság a nyilvános ülést ismételten elhalasztotta,
  7. június
  8. napjára. A II. rendű terhelt részére egy másik ügyvédet védőként kirendelte, majd a nyilvános ülésre írásban idézte. Ezt követően a II. rendű terhelt a
  9. május
  10. napján kelt meghatalmazással védelmének ellátására meghatalmazott egy ügyvédi irodát, eljáró ügyvédként az egyik ügyvédet. A meghatalmazás
  11. június
  12. napján érkezett a Fővárosi Törvényszékre. A
  13. június
  14. napján megtartott nyilvános ülésen sem a II. rendű terhelt, sem pedig meghatalmazott védője nem jelent meg, jelen volt ugyanakkor a kirendelt védő, aki bejelentette, hogy a II. rendű terhelt e-mailben tájékoztatta arról, hogy védőt hatalmazott meg, aki megbetegedett, ezért ő sem fog megjelenni a nyilvános ülésen. [27] A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a védelem biztosított, így a nyilvános ülés megtartható. A nyilvános ülésen a kirendelt védő - aki az iratokból megállapíthatóan
  15. június
  16. napján az ügy iratait áttanulmányozta - érdemi, az ügy ismeretét tükröző perbeszédet tartott, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a II. rendű terhelt felmentését indítványozta. Másodlagosan indítványozta a kiszabott pénzbüntetés enyhítését. [28] A korábbi Be.
  17. §
(3)bekezdése szerint, ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell napolni. A korábbi Be. 345. §-a alapján e rendelkezést a másodfokú eljárásban is alkalmazni kell. [29] A korábbi Be. 48. §
(4)bekezdése szerint, ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodik, ideértve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentését is, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással hatályát veszti. [30] A fentiekből megállapíthatóan a másodfokú eljárásban a védő kirendelésére a meghatalmazott védő többszöri mulasztása, a nyilvános ülésen meg nem jelenése miatt került sor. A kirendelt védő az iratokat áttanulmányozta, azaz a II. rendű terhelt érdemi védelmére felkészült, majd a nyilvános ülésen megjelent. Időközben ugyan a II. rendű terhelt védőt hatalmazott meg, azonban a 2018. június 5-i nyilvános ülésen e védő sem jelent meg. Mivel a kirendelt védő kirendelésének visszavonására sem került sor, a korábbi Be. 48. §
(4)bekezdése alapján kirendelése változatlanul hatályban volt. [31] A felülvizsgálati indítvány a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság eljárását sérelmezte. A korábbi Be. 345. §-a szerint a törvény XI-XIII. Fejezetében megállapított rendelkezéseit - tehát köztük a 281. §
(3)bekezdését is - a másodfokú eljárásban a XIV. Fejezetben (a másodfokú bírósági eljárás) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [32] A korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése akként rendelkezett, hogy a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. [33] Ehhez képest a jelen ügyben az eldöntendő kérdés az, miként viszonyul egymáshoz a korábbi Be. 281. §
(3)bekezdése, amely a terheltnek jogot biztosít arra, hogy helyettes védő eljárása esetén kérje a tárgyalás (másodfokon a nyilvános ülés) elnapolását, és az előbbiekben ismertetett, a korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése szerinti rendelkezés. [34] Ebben a körben jelentősége annak van, hogy a terhelt, szabadsága és képessége teljében egyértelműen kifejezte-e, hogy nem kíván jelen lenni a másodfokú nyilvános ülésen, mindemellett a kirendelt védő személyét ismeri [1.BK.C.360-
  1. §
  2. c) pont]. [35] Az ügyiratok alapján megállapítható, hogy a korábbi meghatalmazott védő meghatalmazásának megszűnése miatt a Fővárosi Törvényszék a
  3. május 9-i nyilvános ülésen rendelte ki az ügyvédet, melyről a II. rendű terhelt - mivel a nyilvános ülésen jelen volt - tudomással bírt. A
  4. június 5-i nyilvános ülés jegyzőkönyvéből az is kitűnik, hogy a kirendelt védő és a II. rendű terhelt felvette egymással a kapcsolatot, hiszen a terhelt e-mailben tájékoztatta a védőt, hogy új védőt hatalmazott meg, aki betegsége miatt nem tud megjelenni, ezért ő maga sem lesz jelen a nyilvános ülésen. [36] A Kúria álláspontja szerint a szabadlábon lévő, védekezésében nem korlátozott II. rendű terhelt, aki tisztában volt a bíróság által kirendelt védő személyével, vele kapcsolatot tartott, tudatában volt annak, hogy az általa meghatalmazott új védő a nyilvános ülésen nem lesz jelen, és szabad akaratából döntött úgy, hogy ehhez képest a nyilvános ülésen ő maga sem fog megjelenni, e magatartásával saját maga mondott le a korábbi Be.
  5. §
(3)bekezdésében foglalt azon jogáról, hogy a nyilvános ülés elnapolását kérje. [37] Erre figyelemmel - a védő álláspontjával szemben - egyfelől a kirendelt védő jogszerűen járt el a nyilvános ülésen, másfelől a II. rendű terhelt védelmében a 2018. június 5-i nyilvános ülésen védő jelen volt, így a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában megjelölt abszolút eljárási szabálysértés, ebből következően az arra alapított felülvizsgálati ok nem valósult meg. Ezért a felülvizsgálati indítvány a vonatkozó részében alaptalan. [38] Ekként a Kúria a Fővárosi Törvényszék 25.Bf.8.674/2017/5. számú ítéletét a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [39] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.