Bhar.445/2019/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)a) pontjában meghatározott becsületsértés vétségében és 3 rb. a Btk. 339. §

(1)bekezdésében meghatározott garázdaság vétségében, melyből 1 rendbelit folytatólagosan követett el. Ezért őt halmazati büntetésül 8 hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg. Elrendelte az Ózdi Járásbíróság ítéletével kiszabott 10 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés, valamint az Ózdi Járásbíróság ítéletével kiszabott 10 hónapi, végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról és kötelezte őt az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Miskolci Törvényszék

1. május
2. napján kihirdetett ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta. 1 rb. garázdaság vétsége esetén a folytatólagos elkövetésre való utalást mellőzte. A vádlottal szemben megállapított egy rendbeli becsületsértés vétségére vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte és e cselekmény vonatkozásában az eljárást megszüntette. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek. Az ügyész a határozatot tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.294/2019/1-I. számú átiratában a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A Debreceni Ítélőtábla a másodfellebbezést nyilvános ülésen bírálta el. A harmadfokú nyilvános ülésen a védő a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést fenntartotta. Az ügyész szintén fenntartotta a törvényszék ítéletének helybenhagyására irányuló indítványát. A vádlott megbánását hangoztatta. Előadta, hogy sikerült elhelyezkednie, továbbá gyógyszeres kezelés alatt áll. Felszámolta az italhoz való kapcsolatát, dolgozik, jövedelemmel rendelkezik. A harmadfokú bíróság ellenőrizte, hogy az első- és másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat. Ennek körében megállapította, hogy a törvényszék a büntetőeljárás szabályainak a megsértésével módosította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. Amint azt a másodfokú bíróság ítéletében rögzítette, az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések kizárólag a kiszabott büntetés neme és mértéke ellen irányultak, a járásbíróság határozatát és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
3. §

(1),

(2)és

(3)bekezdései alapján, korlátozott terjedelemben bírálta felül. Ennek során figyelmen kívül hagyta azonban a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjában írtakat, mely szerint a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Az nem kifogásolható, hogy a törvényszék a vádlott nyilatkozata alapján rögzítette a személyi körülményeit. Emellett helyesen járt el, amikor a vádlott előző elítéléseinek körében helyesbítette az elsőfokú ítélet elírásait. Megsértette azonban a tényálláshoz kötöttség törvényi követelményét azzal, hogy mellőzte a IV. tényállási pontból az "és a közterület-felügyelőt" szövegrészt. Mindennek azért nem volt jelentősége, mert a az érintett közterület felügyelő az ügyben nem terjesztett elő joghatályos magánindítványt. A Be. 619. §

(1)bekezdése alapján az ítélőtábla - a jogszabállyal ellentétesen eszközölt tényállás módosítást figyelmen kívül hagyva - határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által a vádlott személyi körülményei és az előírások körében kiegészített, illetve kijavított tényállásra alapította. Az első- és másodfokon eljárt bíróságok a büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi, enyhítő és súlyosító körülményeket maradéktalanul feltárták, és azokat megfelelően értékelték. A törvényszék a részbeni eljárás megszüntetést követően helyesen állapította meg, hogy a bűnösség körében maradt bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez igazodik az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés, különös figyelemmel a többszörös halmazatra és a vádlott előéletére. A másodfokon kiszabott büntetésnél rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy más büntetési nem alkalmazása nem szolgálná kellőképpen a büntetési célokat. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezések ezért eredményre nem vezethettek. Szintén indokolt az egy évi közügyektől eltiltás alkalmazása. A törvénynek megfelelően rendelte el az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben korábban kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetések végrehajtását. Az ítélőtábla megállapította, hogy az első - és másodfokú bíróság a törvénynek megfelelően rendelkezett a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának megállapításáról, a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról és a bűnügyi költségről. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék másodfokú ítéletét a Be. 623. §-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú bíróság a Be. 617. § alapján alkalmazandó 613. §

(1)szerint kötelezte a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Végezetül rögzítette az ítélőtábla a vádlott személyazonosító igazolványának számát. Debrecen,

1. október
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Gömöri Olivér sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 1.Bf.107/2019/
3. számú ítélete a harmadfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. október
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke