DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.377/2019/6.sz. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben a
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő végzést: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék
- április
- napján kihirdetett 19.B.137/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárás során 6.000 (hatezer) Ft vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 19.B.137/2018/55-ös számú ítéletével a vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164 §
(1)
(8)bekezdés I. fordulata, és garázdaság vétsége (Btk. 339. §
(1)bekezdés) miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 5 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az őrizetben és a letartóztatásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az ítélet ellen az alábbi perorvoslatokat jelentették be: az ügyész a vádlott terhére a kiszabott fő és mellékbüntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.153/2019/4-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. Rámutatott, hogy az ügyben korlátozott felülbírálatnak van helye. Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást, melynek eredményeképpen megállapított tényállás alapján a vádlott cselekmények jogi minősítése törvényes. A bűnösségi körülményeket a törvényszék megfelelően számba vette, azonban azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Helyesen állapította meg a vádlott erőszakos többszörös visszaesői mivoltát, ugyanakkor a büntetés kiszabásánál nem az ún. felemelt középmértékből indult ki. Nem értékelte kellő súllyal azt sem törvényszék, hogy a vádlott az erőszakos többszörös visszaesői minőség megállapításához szükséges mértéken túl is volt már büntetve, amely büntetéseinél szintén az élet- és testi épség elleni, valamint garázda jellegű bűncselekmények vannak túlsúlyban. Mindezekre figyelemmel indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben kiszabott fő és mellékbüntetés mértékének a felemelését. Főügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az indítványát fenntartotta. A vádlott kirendelt védője az ítélőtáblához
- szeptember 11 napján érkezett beadványában fellebbezését az alábbiakkal indokolta: álláspontja szerint az elsőfokú bíróság igen részletesen indokolta ítéletében azt, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetés szükséges, de egyben elégséges is a büntetési célok eléréséhez. Ugyanakkor nem vette figyelembe kellően azt, hogy az élet elleni bűncselekmény elkövetését megelőzően a ... II. r. vádlott hosszú időn keresztül, kitartóan fenyegette ...t, akinek ezt követően bántalmazására sor is került. A bántalmazásnak ... tanú közbelépése vetett végett. A bántalmazás során ... súlyosan megsérült, gyógytartama 6 hét volt. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság a kísérlet távoli voltát, és azt sem, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el. A fentiekre figyelemmel a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását, vagy az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértékének jelentős csökkentését kérte. Indítványát a nyilvános ülésen fenntartotta. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánását hangoztatva csatlakozott védőjéhez. Az ítélőtábla a Be. 599.§-a szerinti nyilvános ülésen eljárva, a bejelentett jogorvoslatok korlátai között bírálta felül az elsőfokú határozatot. Mivel az ügyész és a védelem is kizárólag a büntetés mértékét támadta, ezért a másodfokú bíróság felülbírálata a Be.
- §
(3)bekezdése alapján csak erre a szűkebb köre terjedt ki. (Korlátozott felülbírálat). A Be. 590. §
(5)bekezdés a) pontja alapján az eljárási szabályok betartását csak abból a szempontból kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság vétett-e olyan eljárási szabálysértést, ami szükségképpen az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, de az ítélőtábla ilyet nem tapasztalt, és a felek fellebbezésükben ilyenre nem is hivatkoztak. Korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból kell kiindulnia (Be. 591. §
(1)bekezdés), ebből azonban fel sem merülhet a vádlott felmentésének, az eljárás megszüntetésének a lehetősége, és a cselekmények jogi minősítése is mindenben megfelelt az anyagi jognak (Be. 590. §
(5)bekezdés
- b)és
- c)pontok). A büntetés kiszabása körében előterjesztett fellebbezéseket az ítélőtábla nem találta alaposnak. A Debreceni Törvényszék a büntetés kiszabását meghatározó körülményeket alapvetően feltárta, és a cselekmények súlyával, valamint az elkövető társadalomra veszélyességével arányos büntetést szabott ki. A vádlott terhére megállapított testi sértés büntetési tétele a Btk. 90. §
(2)bekezdése alapján a kétszeresére emelkedik, ezért a halmazati büntetés szabályai alapján ... vádlottal szemben 2 évtől nem egész 18 évig terjedő tartamban kellett, illetve lehetett a büntetés mértékét meghatározni. Erre figyelemmel esetében a Btk. 80. §
(2)bekezdése alapján a törvényi középmérték nem egész tíz év. E megállapítással indokolt az elsőfokú ítélet kiegészítése, erre az ügyész perorvoslatában helyesen hivatkozott. Ez alapján bár valóban felmerülhet ... vádlottat büntetésének súlyosítása, azonban a törvényszék által meghatározott büntetés eltúlzottan enyhének nem tekinthető, és a Be. 605. §
(2)bekezdése alapján a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye. A kiszabott büntetés enyhítése az adott bűnösségi körülmények között fel sem merülhetett, míg a jelentős súlyosítása azért nem indokolt, mert a vádlott cselekményét kitartó provokáció előzte meg, és az általa megvalósított súlyosabb bűncselekmény kísérleti szakban maradt. E körben vette helyesen figyelembe az elsőfokú bíróság azt a tényt is, hogy a bűncselekmény során ... vádlott is súlyos sérüléseket szenvedett. Ezért az ítélőtábla vádlott büntetését szükségesnek, de egyben elégségesnek is találta. Mindezekre tekintettel a Debreceni Törvényszék ítéletét a Be. 604. §
(1)bekezdés a) pontja és a Be. 605 §
(1)bekezdése alapján - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Btk. 92. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú elbírálásig a vádlott által letartóztatásban töltött idő főbüntetésbe való beszámításáról. A Be. 613. §
(1)bekezdése alapján megállapította a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget és a Be. 574. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett annak viseléséről. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Toma Attila sk. előadó bíró, Dr. Gömöri Olivér sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 19.B.137/2018/
- számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke