← Magyarország

Gf.40013/2019/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.013/2019/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Varga Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szontágh Péter jogi osztályvezető által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen 4.188.415 forint kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt .../
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 231.200 (kétszázharmincegyezer-kétszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az
  6. augusztus 19-én alapított ... Bt. felperes cégjegyzék szerinti fő tevékenysége víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés volt. A társaság alapvetően fő- és mellékvízmérő órák értékesítésével, cseréjével, vízmérő órák leolvasásával foglalkozott.
  7. év első felében a ... Kft. gazdasági megfontolásból elhatározta, hogy a felperessel évenként, legutóbb
  8. november 26-án a bekötési vízmérők cseréjére megkötött szerződés megszüntetését kezdeményezi.
  9. májusában a ... Kft. ügyvezetője tájékoztatta a bt. képviselőjét, hogy a második félévtől a bekötési vízmérők cseréjét a ... Kft. kívánja végezni. A felperes társaság képviselője és házastársa ezzel nem értett egyet, nem fogadták el a szerződés megszüntetése iránt előterjesztett ajánlatot. A felperes
  10. júniusáig 2247 db lejárt hitelességű bekötési vízmérő órát cserélt, az év második felében már csak 478 db-ot, míg
  11. első felében 320 db-ot. A peres felek a mellékvízmérő órák tekintetében
  12. február 5-én a „Társasházi lakásokban felszerelt mellékmérő órák átvételére, hitelesítési zárógyűrűvel történő ellátására" megbízási szerződést kötöttek, amelynek
  13. pontjában a felek rögzítették, hogy a ... Kft. megbízó jogosult a társasházi lakásokban felszerelt mellékmérő órák átvételére, hitelesítési zárógyűrűvel történő ellátására. Mivel a lakásokban felszerelt mellékmérő órák a lakás tulajdonosának birtokában vannak, megbízó feléjük javaslattal él a hat évenkénti cserét lebonyolító vállalkozás megnevezésével, elérhetőségének biztosításával. A
  14. pont értelmében a ... Kft. határozatlan időre megbízza a ... Bt.-t, hogy helyette a lakásokban felszerelt mellékmérő órák zárógyűrűvel történő ellátását végezze. Az
  15. pont értelmében a megbízó a plombálási jog (zárógyűrűvel történő ellátás) átadásáért a megbízott felé
  16. évre 100,- Ft/lakás bruttó díjat, míg
  17. január 1-től 130,- Ft/lakás bruttó díjat számláz le a tárgyévet követő év január 20-ig. A
  18. pontban a felek megállapodtak, hogy a szerződést mind a megbízó mind a megbízott írásban, három hónapos felmondási idővel felmondhatja. A felek a fenti szerződés
  19. és
  20. pontját
  21. január 1-én a mellékmérőóra cserével érintett lakások darabszámának leadási határideje és a plombálási jogra vonatkozó bruttó díj tekintetében módosították. Hasonlóan a bekötési vízmérő órákhoz, a ... Kft. a mellékmérők vonatkozásában is saját „hatáskörbe" kívánta visszavenni a korábban kiszervezett tevékenységet, ennek érdekében a
  22. augusztus 25-én kelt levelében -
  23. december 31-ére - felmondta a
  24. február 5-én a megkötött megbízási szerződést. A ... Kft.
  25. október 13-án a Víziközmű Szolgáltatásról szóló
  26. évi CCIX. törvény 45.§

(5)bekezdésének változásához kapcsolódóan a fogyasztásmérők cseréjének kiszervezésével összefüggésben tájékoztatást kért a ... Hivataltól (...). Az ... válaszlevelében tájékoztatta az alperest, hogy a mellékvízmérő beépítése, cseréje, időszakos hitelesítése az elkülönített felhasználó kötelezettsége, amellyel megbízhatja a víziközmű szolgáltatót vagy más gazdálkodó szervezetet is. Amennyiben a felhasználó a víziközmű szolgáltatónak ad megbízást a fogyasztásmérő cseréjére, úgy azt a kiszervezés keretében kizárólag - közvetlenül illetve közvetve - állami vagy önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaság végezheti el. A ... Kft. a ... megjelenő ... hirdető újság
  1. december 4-i számában tájékoztatást tett közzé a mellékmérők cseréjével kapcsolatos változásokról. Ennek keretében az alábbi szövegű tájékoztatást jelentette meg: „Tisztelt Felhasználó! Tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően
  2. január 1-től csak Ön vagy állami/önkormányzati tulajdonú társaság cserélheti le a lakásában található hideg vizes mellékvízmérő órá(ka)t. Amennyiben a cserét Ön bonyolítja le, a hideg vizes mellékvízmérő óra üzembe helyezését és plombálását csak a ... Kft. végezheti el. Ezért a társaság Üzletszabályzata alapján külön díjat kell fizetni."
  3. december 8.-
  4. január
  5. közötti időszakban a ... Kft. a ... a képújságban az alábbi hirdetést jelentette meg: „A ... Kft. tájékoztatja fogyasztóit, hogy
  6. január 1-től csak a Társaság cserélheti le a lakásában található hideg vizes mellékvízmérő órákat. Amennyiben az Ön mérőórája év végen elveszíti a hitelességét, úgy év közben két levélben is tájékoztatjuk. Ha nem történik meg a csere, a szolgáltatási szerződést kénytelenek vagyunk felmondani. A cserét társaságunk a lehető legrövidebb időn belül elvégzi. A mérőóra cserének díja egységesen bruttó 5.000,- Ft." A ... Kft. a Központi Ügyfélszolgálatán a fogyasztók részére nyitva álló helyiségben ugyancsak tájékoztatókat helyezett ki a mellékmérők cseréjével kapcsolatos változásokról. Ez egyebek mellett azt tartalmazta, hogy „Tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően
  7. január 1től csak Ön vagy állami/önkormányzati tulajdonú társaság cserélheti le a lakásában található hideg vizes mellékvízmérő órá(ka)t. Amennyiben a cserét Ön bonyolítja le, a hideg vizes mellékvízmérő óra üzembe helyezését és plombálását csak a ... Kft. végezheti el. Ezért a társaság üzletszabályzata alapján különdíjat kell fizetni." A ... Bt. felperes keresetet terjesztett elő személyiség jogsértés megállapítása, sérelemdíj és kártérítés megfizetése iránt a ... Törvényszéken az alperessel szemben. A ... Kft. ugyanis a ... képújságában, a ... hirdetési újságban és az ügyfélszolgálati irodáján a fogyasztók számára kihelyezett tájékoztató szórólapokon olyan tartalmú megtévesztő hirdetést, tájékoztatást tett közzé, mely szerint
  8. január 1-től csak a ... Kft. cserélheti le a lakásban található hideg vizes mellékvízmérő órákat. Kérte annak megállapítását, hogy a ... Kft. megsértette a felperes jó hírnevét, kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, továbbá az alperes kötelezését megfelelő elégtétel adására akként, hogy a ...ben, a ... hirdetési újságban és az ügyfélszolgálaton adjon tájékoztatást a korábbi hirdetései valótlan tartalmáról. Kérte továbbá kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 5.000.000,- Ft sérelemdíjat és további 5.000.000,- Ft kártérítést. A kártérítésből 3.000.000,- Ft kár azáltal keletkezett, hogy a ... Kft.
  9. június 23-tól
  10. december 31-éig nem biztosította a bekötési (fő) vízmérőket a ... Bt. részére, ezzel ellehetetlenítette a fővízmérő óra cserével és plombálásával kapcsolatos tevékenységét. További 2.000.000,- Ft vagyoni kár a hideg vizes mellékvízmérő órák cseréjének csökkenésével kapcsolatban merült fel, az elmaradt haszon a
  11. január 1.-
  12. március 31-ig terjedő időszakban 2.000.000,- Ft volt. A ... Törvényszék a .../
  13. számú ítéletével eltiltotta a ... Kft.-t azon jogsértő magatartástól, hogy a fogyasztókat arról tájékoztatja, hogy a lakásokban található hideg vizes mellékvízmérő órát csak az alperes jogosult cserélni, továbbá attól, hogy ezt a látszatot keltse. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 napon belül egy alkalommal a ... hirdetési újságban, kettő hónapon keresztül a ... képújságban naponta 18 alkalommal megjelenő hirdetésben, valamint két hónapon keresztül az ügyfélszolgálaton kifüggesztetten a következő tájékoztatást adja: „
  14. decemberében és
  15. januárjában tévesen tájékoztattuk a fogyasztókat arról, hogy a lakásokban található hideg vizes mellékvízmérő órákat csak a társaság cserélheti ki, illetve ezt a látszatot keltettük. Ezzel szemben
  16. január 1-től az elkülönített vízhasználatot mérő mellékmérők cseréjét a fogyasztó önmaga végezheti el, illetve a szolgáltatóval és fogyasztó által megbízott vállalkozóval is végeztethető. Kötelezte a bíróság a ... Kft. alperest arra is, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 1.880.680,- Ft-ot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 487.200,Ft, az alperest 112.000,- Ft eljárási illetéknek az állam javára történő megfizetésére. A Törvényszék megállapította, hogy a ...ben megjelölt hirdetés teljesen téves jogszabály értelmezést tartalmaz, míg a képújságban és az ügyfélszolgálaton megjelenő tájékoztatás nem egyértelmű. A ... Kft. magatartása az
  17. évi LVII. törvény 5.§-ába ütközik, célja
  18. személy és a felperes közti kapcsolat létrejöttének megakadályozása. Nem látta ugyanakkor megállapíthatónak a jó hírnév megsértését. A főmérő órák cseréjével kapcsolatban 1.780.680,- Ft elmaradt hasznot, míg a mellékvízmérő órák cseréjével kapcsolatban 100.000,- Ft elmaradt hasznot állapított meg és kötelezte az alperest ennek megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt .... Ítélőtábla a
  19. január 11-én kelt .../
  20. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatta és a marasztalás összegét 4.282.603,- Ft-ra felemelte. Ezt meghaladóan tekintette a keresetet elutasítottnak. A perköltség viselésére vonatkozó elsőfokú döntést a pernyertesség arányának megfelelően határozta meg. A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróság sérelemdíj iránti igény elutasítására vonatkozó döntését. A kártérítés körében azonban a főmérő óracserékhez kapcsolódóan az elmaradt haszon mértékét 4.073.625,- Ft-ban állapította meg. A mellékvízmérők kapcsán felmerült elmaradt haszon tekintetében pedig 208.978,- Ft összegű kártérítést állapított meg. A jogerős ítéletben megfogalmazott szövegezésű közlemény az alperes megbízásából a ...ben
  21. február 17.-
  22. május
  23. közötti időszakban összesen 1.098 alkalommal, a ... hirdető újságban
  24. március 2-án, valamint a ...ügyfélszolgálatán
  25. március 1-től két hónapon keresztül kifüggesztve megjelent. A felperes keresetében elmaradt haszon címén 4.188.415,- Ft és annak
  26. április 1-től, mint középarányos időponttól - a kifizetésig járó, a Ptk.6:155.§
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Utalt arra, hogy a ... Törvényszék .../
  1. számú és a .... Ítélőtábla .../
  2. számú ítélete jogerősen megállapította, hogy a ... Kft. a ...ben, a ... hirdetési újságban és az ügyfélszolgálaton elhelyezett szórólapokon a fogyasztókat megtévesztő tájékoztatásával az
  3. évi LVII. törvény 5.§-ába ütköző jogsértő magatartása kárt okozott a felperesnek. A korábbi perben a hideg vízmérő órák cseréjének elmaradása miatti kárát csak
  4. év első három hónapjára vonatkozóan érvényesítette. Jelen perben a
  5. április 1-től a
  6. március 31-ig (a jogerős ítélet szerinti közlemény közzétételéig) terjedő időre érvényesítette a hidegvizes mellékmérő órák elmaradt cseréje folytán keletkezett kárigényét. Előadta, hogy
  7. évben (április 1.-december
  8. között) 2184 db,
  9. évben 2242 db,
  10. évben január 1-től március 31-ig 304 db, mindösszesen 4730 db volt az elmaradt mellék vízmérők cseréjének száma. Figyelemmel a korábbi ügyben eljárt első és másodfokú bíróság által kifejtettekre, amely szerint a felek a piaci részesedésen 50-50%-ban osztoznak, az elmaradt darabszám meghatározásakor a valós elmaradt darabszám felével számolva a ..... Ítélőtábla ítéletének
  11. oldalán az összegszerűséggel kapcsolatban kifejtett indokokra tekintettel 1771,- Ft összeget vett alapul, így 4730 db/2 = 2365 db x 1771,- Ft = 4.188.415,- Ft elmarad haszon megtérítésére kérte az alperes kötelezését. A késedelmi kamat kezdő időpontját a középarányos időpontban -
  12. április
  13. - kérte megállapítani. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, amennyiben ennek feltételei nem állnak fenn, úgy a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes keresetének jogalapjaként továbbra is hivatkozott az
  14. évi LVII. törvény 3.§-ára, holott az alapügyben a bíróság már megállapította, hogy jelen esetben nem alkalmazható és a felperes sérelemdíj iránti keresetét is elutasította. Úgyszintén elbírálta a felperes elmaradt haszonra irányuló kérelmét az ugyanezen törvény 86.§-a alapján és az alperest kártérítés fizetésére kötelezte. A korábbi jogerős ítéletben foglaltaknak az alperes teljes mértékben eleget tett, a tájékoztatás jelenlegi szövege mindenben megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. A felperes korábbi piaci uralmi helyzetét túlnyomórészt az alperessel kötött kizárólagosságot biztosító szerződés alapozta meg, ez viszont a jelen perbeli időszakra - jogszerűen - megszűnt. Az elmaradt mérőórák cseréjével kapcsolatban utalt arra, hogy ha a fogyasztó a mellék vízmérő cseréjét nem a közszolgáltatóval (... Kft.) végezteti, a lecserélt órák hitelesítését külön meg kell rendelnie. Ezért a fogyasztók túlnyomó többsége - megismerve az eljárási rendet - eleve a közszolgáltató alperestől rendeli meg az óracserét.
  15. január 1-től a hitelesítést (plombálást) csak a ... Kft. végezheti. A ... Kft. olcsóbban végezte el az óracserét a perbeli időszakban, emellett, ha a fogyasztó az óracserét nem a ... Kft.-vel végeztette el, akkor a plombálás elvégzése végett egy külön időpontban lehetővé kellett tenni a lakásba való bejutást, ami a fogyasztó számára terhesebb, mintha egy lépésben rendelnék meg a teljes szolgáltatás elvégzését. Az alperes nem tartotta megalapozottnak az elmaradt haszonnal kapcsolatos felperesi számításokat sem. Az elsőfokú bíróság külön végzésben elutasította az alperes permegszüntetési kérelmét, fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 977.198,Ft-ot, és annak
  16. április 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint a pernyertesség arányában rendelkezett a perköltség viseléséről. A kereset jogalapja körében az elsőfokú bíróság utalt a ... Törvényszék és a .... Ítélőtábla ítéleteiben foglalt indokokra. A ... Törvényszék .../
  17. sorszámú illetőleg a ..... Ítélőtábla .../
  18. számú ítélete a hidegvizes mellékmérő órák vonatkozásában - a keresethez igazodóan - csak a
  19. január 1.-
  20. március
  21. közötti időszakra vonatkozóan állapított meg kártérítést a felperes részére. A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes által a ... hirdető újságban megjelentetett hirdetés teljesen téves jogszabály értelmezést tartalmaz, míg a ... képújságjában és a szolgáltató ügyfélszolgálatánál megjelenő tájékoztatás nem egyértelmű. Az alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  22. évi LVII. törvény 5.§-ába ütközik, célja harmadik személy és a felperes közötti kapcsolat létrejöttének megakadályozása. Az alperes tehát a Tpvt.-be ütköző jogsértő magatartást követett el a megtévesztő tájékoztatásokkal, amivel kárt okozott a felperesnek. Kifejtette, hogy a jogsértő magatartás elkövetésének a megállapítása a jelen eljárásban is köti a bíróságot. Ugyanakkor a kár összegének megállapítása, a mérlegelés módja, a mérlegelés során figyelembe vett körülmények nem kötik, mivel a korábbi bíróságok által lefolytatott eljárás egy másik időszakra vonatkozott. Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyta volna a korábbi ítéletben írtakat. Az elsőfokú bíróság az elmaradt haszon körében szakértőül kirendelte szakértő igazságügyi könyvszakértőt. A szakértő .../
  23. sorszám alatt előterjesztette szakvéleményét, majd azt a peres felek észrevételei alapján
  24. sorszám alatt kiegészítette, pontosította. Az elsőfokú bíróság ez utóbbi kiegészítő szakvéleményben foglaltakat vette alapul, amelyben a szakértő a bevételeket a lecserélt vízmérő órák száma és az egységár szorzatával számította ki. A szakértő a korábbi eljárásban a .... Ítélőtábla másodokú ítéletében megfogalmazott módon vette figyelembe a közvetlen és a közvetett költségeket. A ..... Ítélőtábla .../
  25. számú ítéletében (
  26. oldal utolsó bekezdés) rögzítette, hogy
  27. év első három hónapjában az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint a kiesett mennyiség 236 db óra volt. A felperes ehhez kapcsolódó elmaradt nyeresége a közvetlen költségek levonásával
  28. év adatai alapján - óránként 1.771,- Ft, összesen 417.956,- Ft volt. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal annyiban, hogy egy új piaci szereplő megjelenése mindenképpen csökkentette volna felperes bevételét, ezért a másodfokú bíróság a felperes mellékmérőkkel kapcsolatos elmaradt hasznát mérlegeléssel, a fent megállapított összeg fele részében, 208.978,- Ft-ban állapította meg. A kiegészítő szakvélemény szerint ennek figyelembevételével
  29. április 1.-
  30. december
  31. között a hidegvízmérő órák cseréje esetében az elmaradt haszon 2.958.766,- Ft lenne, ennek 50%-a 1.479.383,- Ft,
  32. évben a hideg vizes mellékmérő órákhoz kapcsolódó elmaradt haszon 3.583.723,- Ft, amelynek 50%-a 1.791.862,- Ft,
  33. január 1.-
  34. március
  35. közötti időszakban a hideg vizes mellékmérő órákhoz kapcsolódó elmaradt haszon 400.487,- Ft, ennek 50%-a 200.0243,- Ft volt. Az elsőfokú bíróság jelen ügyben egy másik időszakra vonatkozóan az elmaradt haszon megállapítása körében az új piaci szereplő
  36. januártól való megjelenésén túl egyéb körülményeket is vizsgált és azok alapján az elmaradt haszon mértékét alacsonyabb összegben állapította meg. A hideg vízmérő órák cseréjének csökkenése, az elmaradt cserék darabszámának megállapítása körében az alábbiakat vette figyelembe: - Az új piaci szereplő megjelenése mindenképpen csökkentette volna az óracserék számát. Az alperes nem egy, a semmiből előbukkanó új piaci szereplő, évtizedek óta ez a cég (illetve jogelődei) a vízszolgáltató ..., mindig is ő állt jogviszonyban a fogyasztókkal, ő rendelkezik a különböző nyilvántartásokkal. -
  37. januárjától a mérőórák hitelesítése (plombálása) jogszabály erejénél fogva a ... Kft. hatáskörébe tartozik. A mellék vízmérő órák esetében a fogyasztó megbízhat más személyt, más céget is az óra cseréjével, a plombálást azonban csak a ... Kft. végezheti el. Ha a fogyasztó nem az alperessel, hanem mással végezteti a mérőóra cserét, ez esetben a hitelesítéssel külön meg kell bíznia a ... Kft.-t. Ha a cserét és óra hitelesítést ugyanaz a társaság (azaz az alperes) végzi, az időben, szervezésben megtakarítást jelent a fogyasztó számára. - A
  38. február 5-i megbízási szerződés tartalmazta, hogy a mérőórák hitelesítésének elvégzésével való megbízáson kívül a ... Kft. az óracserék lebonyolítására is a ... Bt.-t ajánlja a fogyasztók számára. Ezt a szerződést a ... Kft. jogszerűen mondta fel
  39. december 31-ével. Ezt követően az alperes már nem ajánlotta a fogyasztók felé a felperest a vízóra csere elvégzésére, hanem a csere esedékességére figyelmeztető levélben a saját maga szolgáltatását ajánlotta a fogyasztóknak. - Valamennyi kategóriában alacsonyabb volt a ... Kft. által végzett óracsere + plombálás díja, mintha a cserét a ... Bt. végzi és mellette a ... Kft. hitelesíti a vízmérő órát. - A ... Kft. - a perbeli időszakban is - a mérőórák cseréjének esedékessége előtt az erre figyelmeztető levelet küldött minden érintett fogyasztónak. A levelek azt tartalmazzák, hogy a mellékmérő hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni, a csere és a hitelesítés költsége a tulajdonost terheli. „Társaságunk segítséget kíván nyújtani a mérőórák hitelesítésének ügymenetében, ezért a hitelesítést az Ön megrendelése alapján - térítés ellenében - elvégezzük (csere, plombálás, ügyintézés)". Ezek a levelek tehát már nem tartalmazzák a korábbi megtévesztő tartalmú tájékoztatást. Az idő múlásával nyilván csökken a megtévesztő tartalmú tájékoztatók hirdetések, szerepe a szolgáltatást végző társaság kiválasztásában. A felsorolt valamennyi körülmény mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság az elmaradt haszon összegét a
  40. április 1.-
  41. december
  42. közötti időszakban a teljes elmaradt haszon 20%ában, azaz 592.347,- Ft-ban,
  43. évben a teljes elmaradt haszon 10%-ában, azaz 357.952,- Ft-ban, míg
  44. január 1.-február
  45. közötti időszakban ugyancsak a teljes elmaradt haszon 10%-ában azaz 26.899,- Ft-ban határozta meg. Miután a ...-ben a helyreigazítást tartalmazó közlemények
  46. február 27-től, a ... hirdető újságban
  47. március 2-től, az ügyfélszolgálati irodán
  48. március 1-től voltak láthatók, olvashatók, ezért az elsőfokú bíróság nem
  49. január 1 -
  50. március
  51. közötti időre, hanem csak két hónapra (március 1-ig) állapította meg a kártérítést erre az évre vonatkozóan. Ily módon a Tpvt.5.§-a és a 86.§
(2)bekezdés e) pontja, a Ptk.6:519.§-a alapján mindösszesen 977.198,- Ft kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet alaptalannak találta. Alaptalannak találta a felperesnek a jegybanki alapkamat 8%-kal növelt mértékű késedelmi kamat megállapítására irányuló kérelmét megállapítva, hogy a Ptk.6:155.§
(1)bekezdése a vállalkozások közötti szerződésekről rendelkezik, jelen esetben azonban a követelés nem szerződéses jogviszonyból eredt, hanem szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igényről van szó, ezért a Ptk.6:48.§
(1)bekezdése irányadó. Ennek alapján kötelezte az alperest
  1. április 1-től kezdődően a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Az ítélet ellen annak megváltoztatása és az alperesnek 3.867.139,- Ft. kártérítés és annak
  2. április 1-től a kifizetésig járó, a Ptk.6:155.§
(1)bekezdése szerinti kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy egy új szereplő megjelenésének a zárt piacra gyakorolt hatását a versenyelméleti modellek alapján nem lehet az adott esetben figyelembe venni, mert a perbeli esetben az alperes tisztességtelen piaci magatartása okozta a piac torzulását. A felperes elfogadta a korábbi ügyben eljárt ..... Ítélőtábla mérlegelésével megállapított 50-50%-os kármegosztási arányt, ennek megfelelően terjesztette elő a keresetét. Álláspontja szerint az 50-50%os aránytól eltérésnek legfeljebb a felperes irányában lehet helye, az alperes irányában nem. Hivatkozott arra, hogy az alperesnek már az elsőfokú ítélet után lehetősége lett volna a marasztalás szerinti felhívások megtételére a fogyasztók felé, az alperes azonban várt a jogerős ítélet kézhezvételéig, mert tudta, hogy az időmúlásra tekintettel a felperesnek lehetetlen lesz visszaszereznie az ügyfélkörét. Az alperes mellékvízmérők cseréjével a jogszabályváltozásig nem foglalkozott, ilyen szempontból új piaci szereplőnek minősül. A közel két hónapig futó televíziós hirdetés kizárólag a mellékvízmérők cseréjére vonatkozott, ebben semmilyen utalás nem volt a plombálásra, tehát a fogyasztó nem költség-hatékonyság, megelégedettség vagy praktikussági szempont alapján választott. A hirdetés szerint a fogyasztónak nem volt választási lehetősége. A ... lakosság körében köztudomású tény volt, hogy a 2000-es évek elejétől a felperes végezte a mellékvízmérők cseréjét, a felperest úgy is emlegették, a „vízórások". Az alperes pusztán a piacra lépésével nem tudott volna egyik pillanatról a másikra 80-90%-os piaci részesedést szerzeni, piacszerzése a tisztességtelen magatartása miatt következett be. Az elsőfokú bíróság nem adta kellő indokát annak, hogy miért nem 50%-ban, miért 20%-ban vezethető vissza a felperes kára az alperes megtévesztő magatartására. Nem indokolta azt sem, hogy egyik napról a másikra, miért csökkent az 50%-os arány 20, majd 10%-ra. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében mérlegeléssel állapította meg az egyes évekre eső elmaradt haszon összegét. Az elsőfokú bíróság által mérlegelési körében figyelembe vett körülményeken kívül fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott arra is, hogy a 2016-os és 2017-es években értelemszerűen már nem ugyanazok a fogyasztók kaptak értesítést az óracseréről, mint akik 2015ben, tehát az ő esetükben már csak ezért sem lehetett hatása a korábbi, alperes által megjelentetett téves tájékoztatónak. Ezek a fogyasztók már az új jogszabályoknak megfelelő tartalmú tájékoztatót kapták meg. Egy fogyasztóra nyilvánvalóan nagyobb hatással van egy kimondottan neki címzett, a szolgáltatótól postán érkező értesítés, mint egy hirdetés a ... Képújságában vagy az interneten. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206.§
(3)bekezdése szerint a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével, belátása szerint határozza meg. A Pp.206.§
(3)bekezdésében rögzített szabad belátás szerinti döntés arra ad lehetőséget a bíróságnak, hogy a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján sem határozható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével, saját belátása szerint határozza meg. Erre a bíróságnak csak akkor van lehetősége, ha az összegszerűség bizonyítás útján nem állapítható meg. A szabad belátás alkalmazására csak az objektív bizonyíthatatlanság esetén kerülhet sor. Nem alkalmazható akkor, ha a releváns tény a fél oldaláról bizonyítható lenne, de elmaradt a szükséges bizonyítás vagy az nem igazolta a tényállás valóságosságát. A szabad belátás nem lehet önkényes, a bíróság döntésének meg kell felelnie a helyes gondolkodás követelményének és a per anyagából következtethetőnek kell lennie, továbbá kellő meggyőző erővel kell bírnia. A perbeli esetben a perben kirendelt igazságügyi könyvszakértő által megállapított elmaradt haszon a ténylegesen elmaradt óracserék darabszáma és a cserék árbevétele alapján kiszámítható volt ugyan, azonban szakértői módszerrel sem határozható meg, hogy az összes elmaradt óracseréből mennyi áll okozati összefüggésben az alperes által elkövetett, a korábbi jogerős ítéletben megállapított jogszabálysértéssel, mennyi az időközben bekövetkezett jogszabályváltozással és egyéb körülményekkel. Helytállóan alkalmazta ezért az elsőfokú bíróság a Pp.206.§
(3)bekezdését, amikor az eset összes körülményinek mérlegelésével szabad belátása alapján hozta meg döntését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése megfelel a helyes gondolkodás követelményének, a per anyagából következtethető és levezethető az elsőfokú bíróság döntése, és az kellő meggyőző erővel bír. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fellebbezés alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem adta indokát az elsőfokú bíróság az általa alkalmazott mérlegelésnek. Az elsőfokú bíróság az ítéletében kifejtette, hogy azon a körülményen túl, amelyet a korábbi ügyben eljárt bíróságok értékeltek - vagyis, hogy az alperes új piaci szereplőként lépett a mérőóra csere szolgáltatás piacára - milyen egyéb speciális körülmények miatt szükséges a felperesnél jelentkezett elmaradt haszon további mérséklése és eltérés a korábbi ítéletben meghatározott 50-50%-os kármegosztási aránytól. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezeket a körülményeket helyesen és teljeskörűen vette figyelembe, azokat kellő súllyal mérlegelte, ezért az elsőfokú bíróság mérlegelésének felülmérlegelésére a másodfokú bíróság nem látott indokot. A fellebbezés támadta az elsőfokú ítélet késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezését is, annak azonban nem adta indokát. A késedelmi kamat mértékével kapcsolatos elsőfokú ítéletben kifejtett indokokkal is egyetértett a másodfokú bíróság. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján az elsőfokú perköltség 50%-ában határozott meg. Pécs,
  1. szeptember
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.