Pf.20519/2019/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.519/2019/

1. Kijavítva a 7.Pf.20.519/2019/
2. számú végzés alapján. ...,
3. november
4. Dr. Sághy Mária s.k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gál Anna ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (uo.) II. rendű és III.rendű felperes neve (uo.) III. rendű felpereseknek - a dr. Molnár Ágnes Flóra ügyvéd (címe) által képviselt - névváltozás folytán alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a Bebesi Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Bebesi István ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó neve (címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék
5. március
6. napján kelt 39.P.20.506/2012/
7. számú ítélete ellen az I-III. rendű felperesek részéről
8. sorszám alatt, az alperes részéről
9. sorszám alatt előterjesztett és
10. sorszám alatt pontosított fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben, a következők szerint változtatja meg: − az I-II. rendű felpereseket egyetemlegesen megillető kártérítés összegét 28.547.597 forintról*35.888.464 (Harmincötmillió-nyolcszáznyolcvannyolcezer-négyszázhatvannégy) *36.596.944 (Harminchatmillió-ötszázkilencvenhatezer-kilencszáznegyvennégy) forintra felemeli azzal, hogy ebből az alperes 5.310.600 forint helyett 17.039.237 (Tizenhétmillióharminckilencezer-kétszázharmichét) forint után
11. június
12. napjától 4.387.770 forint helyett 708.480 (Hétszáznyolcezer-négyszáznyolcvan) forint után
13. március
14. napjától tartozik - az elsőfokú bíróság által meghatározott mértékű - késedelmi kamatot fizetni; és mellőzi a 4.387.770 forint részösszeg után
15. június 15-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat fizetési kötelezettséget; − kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg egyetemlegesen az I-II. rendű felpereseknek 4.446.486 (Négymillió-négyszáznegyvenhatezer-négyszáznyolcvanhat) forintot és ebből 2.821.286 (Kétmillió-nyolcszázhuszonegyezer-kétszáznyolcvanhat) forint után
16. március
17. napjától
18. június
19. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon,
20. július
21. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet követő első napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot; − az I-II. rendű felpereseket egyetemlegesen megillető havi járadék összegét 252.034 forintról 314.490 (Háromszáztizennégyezer-négyszázkilencven) forintra felemeli; − mellőzi az I-III. rendű felperesek perköltségfizetési kötelezettségét azzal, hogy a peres felek az elsőfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg együttesen az I-III. rendű felpereseknek 300.000 (Háromszázezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A le nem rótt 1.926.200 (Egymillió-kilencszázhuszonhatezer-kétszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. és a II. rendű felperesek 2005-ben ismerkedtek meg, 2006 óta és jelenleg is élettársi kapcsolatban élnek. Az I. rendű felperes lánya a III. rendű felperes, aki 1987-ben született. Az I. rendű felperes 22 éves kora óta a ... Rt.-nél dolgozott, időközben elvégezte a közgazdasági szakközépiskolát, utána a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, majd a ... Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az I-II. rendű felperesek közös gyermeke ..., aki - a perbeli káresemény folytán
22. május 2-án született többszörös fejlődési rendellenességgel. Az I-II. rendű felperesek gyermekénél a többszörös fejlődési rendellenességet az I. rendű felperes terhességének
23. hetében diagnosztizálták. Ekkor ábrázolódott a bal vese kóros szerkezete, valamint a tágult folyadékkal telt bélkacsok, baloldali rejtett here, illetőleg a jobboldali herevízsérv és a csigolyák rendellenes fejlődése. Ezenkívül szív ultrahangos eltérés volt látható, majd a
24. gesztációs hétre a bal vesén tömlős képlet alakult ki; a
25. terhességi hétre a hasvíz felszívódott. A
26. terhességi héten
27. május 2-án született meg 7/9 Apgarral, 2890 gramm súllyal ..., többszörös fejlődési rendellenességekkel. Megszületését követően felsírt, majd nagy belégzés miatt ambuballonos lélegeztetést igényelt. Az elsődleges vizsgálat során nyelőcső elzáródást, végbél elzáródást, és hasadt herezacskót állapítottak meg. A röntgenfelvételen háti félcsigolyát és
28. bordát, míg az UH vizsgálatnál a bal vesének megfelelően 5x4x4 cm-es tömlős képletet, és alig, vagy nem ábrázoló veseszövetet, a jobb vesének megfelelően multi tömlős vesét találtak. Az újszülöttnél VACTERL [Vertebral (gerinc), Anal (anális szervek), Cardiac (szív), Tracheal (légcső), Esophageal (nyelőcső), Renal (vese), Limb (végtag)] komplex veleszületett fejlődési rendellenességet véleményeztek, amelyek között kiemelendő a nyelőcső és a végbél veleszületett elzáródása, hiánya, háti és ágyéki félcsigolya képződése,
29. pár borda kialakulása, patkós és tömlős veseelfajulás szívtágulattal és billentyű elégtelenséggel, sövénydefektussal járó szívfejlődési rendellenesség, bal oldali rejtettheréjűség. ...
30. május 3-án került felvételre az ... Klinikára, ahol a felvételét követő napon a nyelőcsőcsonkok műtéti egyesítését és a magas végbélszűkület miatt, a sigma bél hasfalra történő kiültetését végezték el, amely szövődménymentesen gyógyult. A gyermek a mai napig számos alkalommal volt kórházban, ahol különböző helyreállító műtéteken esett át. A bal oldali lágyékcsatornában rekedt heréjét műtéti úton eltávolították; a krónikus veseelégtelenséggel járó vesefejlődési rendellenességét veseátültetéssel és az eredeti veseszövet képződmények eltávolításával orvosolták, azonban a húgyvezetéket az anatómiai rendeltetésének megfelelően beültetni nem tudták, így a vizelet ürítése jelenlegi állapotában is a hasfalra szájaztatott vizelet elvezető nyíláson keresztül történik, amely miatt állandó jelleggel sztómazsák viselésére szorul. A gyermek magasvérnyomás-betegsége, elektrolit-háztartás zavara, ezzel együtt veseelégtelensége, vese eredetű vérszegénysége a veseátültetést követően rendeződött, és a transzplantációval a szeptikus állapotokat generáló, súlyos fertőzésekhez vezető művese kezelése megszűnt, azonban a tartós immunszupresszív kezelés mellett a fertőzésekkel szembeni fogékonysága fokozottabbá vált. A gyermeknél mozgásszervi károsodásként gerincfejlődési rendellenességéből adódó deréktáji fájdalmakat fenntartó gerincdeformitása, ágyéki mozgásbeszűkülése és a bal alsó végtag rövidülése állapítható meg; a végbél záróizom elégtelensége és a székelési érzékelés hiánya következtében jelenleg is inkontinencia áll fenn. ... jelenleg jó általános állapotú, élénk, iskolázottságához mérten átlagos értelmi képességgel bíró gyermek, azonban csak speciális igényeket kielégítő iskolába járhat, ahol folyamatos egészségügyi felügyeletet igényel, önálló életvitelre jelenleg nem képes, ez azonban nem lehetetlen a jövőre nézve. ... 2013 szeptemberétől a ... Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola tanulója. A tanintézmény vezetője és az I. rendű felperes megállapodást kötöttek
31. szeptember 11-én, amely szerint az I. rendű felperes vállalta, hogy 12 óráig a gyermek intézményben tartózkodása ideje alatt mindvégig az iskolában tartózkodik, és szükség esetén besegít az egészségügyi feladatok ellátásában. A gyermek a gyógykezelése miatt rendszeresen hiányzott az iskolából, ezért többször évet kellett ismételnie. Az első osztályt kétszer járta, 2014-ben majdnem egy évig volt kórházban. Az I-II. rendű felperesek a tanintézménnyel
32. szeptember 10-én ismét megállapodást kötöttek, e megállapodás szerint ...
33. szeptember
34. óta az intézmény tanulója, vesetranszplantált és hólyag hiányában vizelete sztómazsákba távozik. Emellett nyelési nehézségei is vannak, aminek következtében falatelakadás történhet. A felek rögzítették, hogy a sztómazsák cseréjénél kiemelt figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, mert ... csak egy vesével rendelkezik, állapota miatt speciális egészségügyi gondozást igényel. Megállapodtak abban is, hogy a tanuló egészségügyi ellátását egészségügyi végzettséggel is rendelkező dajka és gyógypedagógiai asszisztens látja el, azonban azokon a napokon, amikor egyik kolléga sem tartózkodik az intézményben, az I-II. rendű felperesek vállalták, hogy telefonon elérhetőek lesznek, és az ellátás szakszerűségének biztosítása érdekében segítséget nyújtanak. A gyermek a mai napig ennek az intézménynek a tanulója, és az I. rendű felperesnek átlagosan hetente kétszer-háromszor kell bemennie az iskolába sztómazsákleszakadás vagy falatelakadás miatt. Az I. rendű felperesnél gyermeke betegsége, valamint az ezt követően kialakult nehézségekkel összefüggésben visszatérő depresszió igazolható, amely enyhe depressziós tüneteket okoz a beállított kezelés mellett; pszichés állapotában személyiség jellemzői is szerepet játszanak; további pszichiátriai kezelése indokolt és javasolt. A II. rendű felperesnél gyermeke betegsége, valamint az ezt követően kialakult familiáris és egyéb nehézségekkel összefüggésben hangulati zavar alakult ki, amely közepesen súlyos tüneteket okoz; a pszichiátriai kezelés az ő esetében is indokolt és javasolt. A III. rendű felperesnél kevert személyiségzavar igazolható, jellemzően érzelmileg labilis tünetekkel. Személyiségzavara nem hozható okozati összefüggésbe féltestvére egészségkárosodásával, a III. rendű felperest bármilyen negatív életesemény, mint a perbeli esemény is, kibillenti egyensúlyi állapotából, a személyiség jellemzőiből következő lelki tünetei felerősödhetnek, azonban azok bizonyíthatóan új mentális betegséget, mentális zavart nem alakítanak ki, és nem alakítottak ki esetében az elmúlt időszakban. A III. rendű felperesnél nem a káreseménnyel okozati összefüggésben, hanem személyiségzavara miatt javasolt a pszichiátriai kezelése. A Fővárosi Törvényszék a
35. sorszámú közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét az I. rendű felperes tekintetében az alperesnél
36. december 21-én végzett UH vizsgálat során a magzat fejlődési rendellenességnek fel nem ismerésével okozati összefüggésben az I-III. rendű felpereseket ért károkért; a közbenső ítélet az alperes által előterjesztett fellebbezés elutasítása folytán
37. május
38. napján jogerőre emelkedett. A közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően az I-III. rendű felperesek végleges keresetükben nem vagyoni kártérítés jogcímén az I. rendű felperes részére 20.000.000 forint, a II. rendű felperes részére 10.000.000 forint, a III. rendű felperes részére pedig 8.000.000 forint megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Vagyoni kárigényüket a következők szerint terjesztették elő: a gyermek egészségi állapotából adódó speciális többletköltségek körében szakápolási igényüket a gyermek születésétől
39. augusztus 31-ig eltelt időre napi 8 órában,
40. szeptember 1-től napi 3 órában, míg a gyermek többletgondozási igényét a gyermek születésétől kezdődően átlagosan napi 5 órában jelölték meg; lejárt járadékigényüket ápolás-gondozás címén mindösszesen 32.456.816 forintban, és járulékaiban, járadékigényüket
41. szeptember 1-től havi 259.857 forintban jelölték meg. Háztartási kisegítés, többlet-humánerőráfordítás címén átlagosan napi 2,5 óra többlettevékenységet figyelembe véve kérték az alperes kötelezését 13.839.300 lejárt járadék és kamata, illetőleg
42. szeptember
43. napjától a jövőre nézve véghatáridő nélkül havi 114.375 forint megfizetésére. Közlekedési többletköltség címén a
44. május
45. és
46. június
47. közötti időszakra 4.567.587 forint és ennek
48. május 1-től járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetését kérték, míg költségpótló járadékigényük ezen a jogcímen
49. június
50. napjától havi 62.364 forint volt. Az I. rendű felperes jövedelemveszteség címén a
51. május
52. és
53. december
54. közötti időszakra 18.921.639 forint és ennek
55. március 17-től járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, míg
56. január
57. napjától havi 123.342 forint jövedelempótló járadékot igényelt. Gyógyszer, gyógyászati eszköz többletköltsége címén az I-II. rendű felperesek lejárt járadékként 8.400.000 forint és ennek
58. január 29-től járó kamatai megfizetését kérték,
59. január
60. napjától 60.000 forintban jelölték meg a havi járadékigényüket. Rezsi többletköltsége címén 4.795.000 forint lejárt járadék és ennek
61. január
62. napjától járó törvényes késedelmi kamatai megfizetését kérték, jövőbeni járadékigényüket 35.000 forintban határozták meg. Gépjármű vásárlás költsége címén 3.769.400 forintot igényeltek, míg gépjármű állapotfelmérés költségeként 12.000 forintra megtérítésére tartottak igényt. A
63. szeptember 5-én kelt beadványukban keresetüket a gyermek felnevelésével kapcsolatos alapköltségekre is kiterjesztették. Gyermekgondozás-nevelés humánerő-ráfordítás költsége címén a
64. augusztus 31-ig lejárt időre 5.474.930 forint és kamatai,
65. szeptember 1-től havi 52.463 forint megtérítésére tartottak igényt. Tételes nevelési költségek-kiadások címén babaholmi, babakelengye és gyermekruházat költségei, ruházati költségek, tisztító és tisztálkodási szerek költsége, játékok és gyermekszükségleti holmik költsége, otthoni étkezés költségei, valamint nyaralás, kikapcsolódás, szabadidős tevékenység költségei címén igényeltek különböző összegeket; nevelési költségként havi 62.166 forint járadékot érvényesítettek. Az alperes a keresetet részben eltúlzottnak, részben megalapozatlannak tartotta, ezért a kártérítési összegek jelentős csökkentését, illetőleg bizonyos jogcímek alapján támasztott igények elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az I-III. rendű felperesek jelentős keresetfelemelése a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértette. Álláspontja szerint nem vagyoni kompenzációként csak a társadalom teherbíró képességéhez igazodó kártérítési összeg ítélhető meg. Kifogásolta, hogy az I-III. rendű felperesek egyetlen keresetüket alátámasztó adatot vagy iratot sem csatoltak a keresetlevélhez, nem is valószínűsítették a kereset nagyságrendjét, erre tekintettel a keresetpontosítás jogszabálysértő. A jövedelemveszteség címén igényelt összeg tekintetében utalt arra, hogy az I-II. rendű felpereseknek 2010-ben újabb gyermekük született, így e gyermek születése után igénybe vett GYED/GYES időszaka alatt az I. rendű felperes jövedelme nem érhette volna el a volt munkáltatójánál szerzett jövedelmét, továbbá az I. rendű felperes a gyermek gondozásával járó tevékenységet gyakorlatilag piaci díjazással érvényesíti. Állítása szerint a gyermek gondozási igényének hektikussága nem zárja ki az I. rendű felperes munkavállalását, a gondozást ugyanis külső személy is végezheti. A jövedelemveszteség számítási módját nem vitatta. Az ápolás-gondozás többletköltsége címén érvényesített felperesi igényt is eltúlzottnak találta, és állította, hogy az átfedést is tartalmaz. Indokolatlannak találta a ... Bt. díjai 75%-ának a felszámítását is, mivel állítása szerint a gazdasági társaságot terhelő bér- és adójellegű kiadások elérik az 50%-ot. A háztartási kisegítő többletköltségével összefüggésben kifogásolta, hogy az I-III. rendű felperesek nem jelölték meg, hogy mihez képest jelentkezik a napi 2,5 óra többletigény, és ugyancsak indokolatlannak tartotta a ... Bt. díjai 75%-ának felszámítását. A közlekedési többletköltség vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a felperesek gépkocsival már korábban is rendelkeztek, és amióta kisebb testvér is született, még valószínűbb, hogy a gyermeket egyébként is gépkocsival utaztatták volna. A rezsi többletköltség álláspontja szerint az alaphoz lenne viszonyítható, ez azonban nincs rögzítve. A gépjármű vásárlás költsége körében arra utalt, hogy az I-II. rendű felperesek nem kizárólag a sérült gyermekükre tekintettel cseréltek autót. A gyermek alapfelnevelési költségei tekintetében állította, hogy alapvető logikai hiba jelentkezik a gyermeknevelés költségeinek érvényesítése és a jövedelemkiesés teljes összege iránti igény párhuzamossága miatt. Hangsúlyozta, hogy a kártérítés igénylésekor a kiesett jövedelem 100%-os térítési igénye, és egyidejűleg ezen felül a gyermeknevelés költségeinek felszámítása dupla igényérvényesítést jelent, amely a káronszerzés tilalmába ütközik. Nem fogadta el azt sem, hogy a járadékokat véghatáridő nélkül érvényesítik a felperesek, a gyermek felnevelésének költsége ugyanis a gyermek nagykorúvá válásának időpontjáig értelmezhető. Az alperes elévülési kifogást is előterjesztett. E körben előadta, hogy az IIII. rendű felperesek érvényesíteni kívánják a gyermek nevelésére fordított gyermekgondozásinevelési humánerő-ráfordítás költségét az alapfelnevelés és gondozás körében, valamint a gépjármű vásárlás költségét is, amelyek azonban a keresetükben nem szerepeltek, előbbi igényt csak a
66. szeptember 13-i, utóbbit pedig a
67. június 11-i keresetpontosításukban terjesztették elő. A beavatkozó a nem vagyoni kártérítés összegét, valamint a vagyoni kártérítés címén igényelt összegeket aránytalanul eltúlzottnak tartotta azzal, hogy a jövedelemveszteség, rezsitöbbletköltség és a gépjárművásárlás költsége címén előterjesztett igények elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg egyetemlegesen az I-II. rendű felpereseknek 28.547.597 forintot és ennek különböző részösszegei után, különböző időpontoktól járó késedelmi kamatát, valamint
68. április
69. napjától véghatáridő nélkül havi 252.034 forint járadékot minden hónap
70. napjáig előre esedékesen. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 8.000.000 forint, a II. rendű felperesnek 6.000.000 forint, míg a III. rendű felperesnek 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítést és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát, továbbá az I. rendű felperes részére
71. április
72. napjától véghatáridő nélkül havi bruttó 123.342 forint jövedelempótló járadékot minden hónap
73. napjáig előre esedékesen azzal, hogy 15.772.841 forint lejárt járadék után az alperes
74. október
75. napjától köteles megfizetni a késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan az I-III. rendű felperesek keresetét elutasította. Az I-II. rendű felpereseket az alperes részére 100.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az állam által előlegezett 1.015.591 forint szakértői költségből 416.392 forint megfizetésére az alperest kötelezte, további rendelkezése szerint a fennmaradó 599.199 forint szakértői költséget, valamint a le nem rótt 1.500.000 forint eljárási illetéket az állam viseli. Határozata jogi indokolásában rámutatott, hogy a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után már csak azt vizsgálhatta, hogy az I-III. rendű felpereseket az alperes magatartásával okozati összefüggésben milyen károk érték. Az elsőfokú bíróság az összegszerűség vizsgálatakor figyelembe vette a tanúvallomásokon kívül a szakértői véleményt, a felperesek személyes előadását, valamint az egyéb okirati bizonyítékokat is. Az elsőfokú bíróság az alperes elévülési kifogására tekintettel elsődlegesen e kérdésben foglalt állást. Egyetértett az I-III. rendű felperesekkel abban, hogy - a polgári perrendtartásról szóló
76. évi III. törvény (régi Pp.) értelmében - a tárgyalás berekesztéséig bármikor felemelhették a keresetüket, így lehetőség volt arra, hogy a jogalapi döntés jogerőre emelkedését követően pontosítsák keresetüket a keresetlevélben már előterjesztett jogcímeken, illetőleg a per megindítását követően felmerült kártérítési tételek vonatkozásában. Erre figyelemmel az új gépkocsi vásárlással kapcsolatos igény elévülési ideje akkor kezdődött, amikor ez az igény felmerült, így az I-II. rendű felperesek követelése nem évült el. Egyetértett ugyanakkor azzal az alperesi állásponttal, miszerint a kártérítésen belül új ténybeli alapon csak az általános, 5 éves elévülési időn belül lehet előterjeszteni új igényt. Az elsőfokú bíróság kiemelte: az I-II. rendű felperesek az alapfelnevelési költség iránti igényt a keresetben - még utalás szintjén - sem terjesztettek elő, új ténybeli alapon pedig csak az általános elévülési időn belül érvényesíthetnek igényt. Az elsőfokú bíróság - figyelemmel arra, hogy a beteg gyermek
77. május 2-án megszületett, az I-II. rendű felperesek őt azóta nevelik saját háztartásukban - megállapította, hogy az alapfelnevelési költségek már a gyermek születésétől kezdve folyamatosan felmerültek, az elévülési idő ezért ekkor elkezdődött, így az I-II. rendű felperesek alapfelnevelési költség iránti igénye
78. május 2-án elévült. Nem osztotta az I-II. rendű felperesek álláspontját, miszerint a gyermek létével összefüggő költségek beletartoznak az ápolás-gondozás címén előterjesztett igénybe, amelyet az eredeti keresetben is megjelöltek. Nyilvánvaló, hogy a babaholmi, babakelengye és gyermekruházat költségei, otthoni étkezés költségei, valamint nyaralás, kikapcsolódás, szabadidős tevékenység költségei nem tekinthetőek az ápolás-gondozás részének, hiszen ezeket az I-II. rendű felperesek többletköltségeik érvényesítésénél is külön jogcímeken érvényesítették. Az ápolás-gondozási többletköltség iránti igénnyel összefüggésben - utalva a szakértői véleményben foglaltakra - megállapította, hogy a gyermek a születésétől fogva ápolásra szorul, amely idő azonban lecsökkent a dializáló gép otthoni biztosítását, a vesetranszplantációt, valamint az iskolakezdést követően. Figyelemmel volt az elsőfokú bíróság arra, hogy a gyermek az egészségi állapota folytán gondozásra is szorul, továbbá fokozott felügyeletet igényel, a nap bármely szakában segítségre szorulhat, amelynek időtartama előre nem határozható meg. A gondozás többletköltségénél figyelembe vette, hogy ...
79. szeptember 1-től napi négy órában közösségbe jár, a gondozásáról ez idő alatt nem az I. rendű felperesnek kell gondoskodnia. Annak időtartamát, hogy az I. rendű felperesnek olykor a tanítási időben is be kell mennie az iskolába a sztómazsák leszakadása vagy falatelakadás miatt, ápolás-gondozás jogcímén nem számolta el, arra tekintettel, hogy az I. rendű felperes jövedelemkiesés jogcímén is igényelt kártérítést arra hivatkozással, hogy a gyermeke betegsége miatt nem tud munkát vállalni. Az I. rendű felperesnek ezért lehetősége van arra, hogy szükséghelyzetben a tanintézetben gyermeke gondozásában segítséget nyújtson. Ezt az időtartamot ellensúlyozza az is, hogy ... sok időt kényszerült és kényszerül kórházban tölteni, amikor a szakképzett ápolása megoldottnak tekinthető, és az I. rendű felperes részéről többletgondozási tevékenységet nem igényel. E körben utalt arra, hogy 2012 végéig több mint 400 napot töltött kórházban a gyermek, amely napokra nyilvánvalóan ápolás-gondozás címén többletköltséget nem igényelhetnek az I-II. rendű felperesek. Mindezeket figyelembe véve az elsőfokú bíróság a gyermek kórházból történő hazavitelét követő hónaptól, azaz
80. szeptember 1-től
81. augusztus 31-ig mérlegelés alapján, átlagosan napi 5 óra többlet ápolási és gondozási tevékenység ellenértékét számolta el, majd ezt követően
82. szeptember 1-től - figyelemmel arra is, hogy a gyermek közösségbe is jár, továbbá egyre több tevékenységet önállóan is képes megtanulni - napi 3 óra többlet ápolási és gondozási tevékenység ellenértékét tartotta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság az ápolási és gondozási időt együttesen határozta meg, utalva arra, hogy becsléssel is nehéz meghatározni, hogy adott napon mikor, melyik tevékenység dominál a gyermek aktuális egészségi állapota függvényében. Elfogadta a felperesek számítási módját, miszerint a minimálbér alapulvételével számították ki a többlet tevékenység ellenértékét. Mindezek alapján
83. szeptember
84. napjától napi 5 óra és a minimálbér figyelembevételével a
85. augusztus 31-ig terjedő időre 5.310.600 forintot;
86. szeptember
87. napjától napi 3 óra figyelembevételével
88. március 31-ig összesen 3.679.290 forintot ítélt meg az I-II. rendű felperesek részére. A
89. április 1-től járó járadék összegét - havi 77.670 forint - a
90. évi minimálbér alapján számította ki tekintettel arra, hogy az I-II. rendű felperesek kereseti kérelmüket e tekintetben a legutolsó keresetváltoztatásukban nem módosították, a bíróság pedig a kereseti kérelmen nem terjeszkedhet túl. A háztartási kisegítés, többlet humánerő-ráfordítás jogcímén előterjesztett igényt az elsőfokú bíróság jogalapjában megalapozottnak találta, és elfogadta, hogy a beteg gyermek állandó felügyelete és a vele való foglalkozás mellett az I-II. rendű felpereseknek nincs elegendő idejük a háztartási feladatok teljes körű ellátására, ezért e tekintetben is kisegítőre szorulnak. Álláspontja szerint a sérült gyermek miatt megnövekedett egyéb ellátási feladatokra tekintettel indokolt a háztartási kisegítő az I-II. rendű felperesek részére, amelynek időtartamát az eset összes körülményeit figyelembe véve napi 1 órában határozta meg azzal, hogy a gyermek egészségkárosodásával okozati összefüggésben átlagosan napi 1 óra háztartási többlettevékenység akkor is felmerül, ha a gyermek közösségben tartózkodik. Az ezen a jogcímen járó a járadékot
91. szeptember 1-től, a gyermek kórházból történő hazavitelétől kezdődően ítélte meg. Elfogadta az I-II. rendű számítási módját, amely a ... Bt. árlistáját vette alapul, így
92. szeptember
93. napja és
94. április
95. napja közötti időszakra 56 hónapra, havi 33.750 forinttal számolva összesen 1.890.000 forint, míg
96. május
97. napja és
98. március
99. napja közötti időszakra, 83 hónapra, havi 45.000 forinttal számolva összesen 3.735.000 forint lejárt járadékot állapított meg, míg jövőbeni járadék címén
100. április 1-től 45.000 forint megfizetésére kötelezte ezen a címen az alperest. A közlekedési többletköltség címén érvényesített igénnyel összefüggésben - figyelembe véve a szakértői véleményben foglaltakat - megállapította, hogy a sérült gyermekkel az I-II. rendű felperesek tömegközlekedési eszközt nem tudnak igénybe venni, ezért saját gépkocsijukkal kell őt szállítani akár a speciális iskolába, akár az orvosi vizsgálatokra. Figyelemmel volt arra is, hogy bár a gyermeket születése után hosszabb ideig kórházban kezelték, a szülők ebben az időszakban naponta vagy naponta többször is látogatták gyermeküket, amelyhez a saját gépkocsijukat használták, továbbá ilyen fokozott gépkocsi használatra egészséges gyermek esetén nem lett volna szükségük. Nem vitatható emellett az sem, hogy az I-II. rendű felpereseknek ...-ról általában ...-re kell hozniuk gyermeküket az orvosi vizsgálatokra, és a gyermek az egészségkárosodásával okozati összefüggésben ...-en jár speciális iskolába. Elfogadva az I-II. rendű felperesek által e jogcímen előterjesztett többletköltség számítását, nem találta eltúlzottnak a
101. május
102. napja és
103. március
104. napja közötti időszakra igényelt összesen 5.191.227 forintot, valamint a
105. április
106. napjától igényelt havi 62.364 forint költségpótló járadékot. Az elsőfokú bíróság a gyermek egészségi állapota folytán indokoltnak tartotta a gyógyszer és gyógyászati eszközök címén felmerült többletköltség alperesre történő áthárítását is. Az orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a Prograf, Medrol, magnézium, vas, Pantoprazol, Zinnat és Sumetrolim gyógyszerek szedése indokolt annak érdekében, hogy a beültetett vese kilökődését és fertőződését meggátolják, valamint kivédjék a gyógyszerek okozta gyomorkárosodást. A gyermek emellett jelenlegi állapotában a hasfalra kiszájaztatott vizeletürítése miatt állandó jelleggel vizeletgyűjtő zsák használatára szorul, és az I-II. rendű felperesek által beszerzett sztómazsák minden szempontból ideálisabb a gyermek számára, mint az, amelyet a társadalombiztosítás által támogatottan lehet vásárolni. Az I-II. rendű felperesek keresetpontosításukban részletezték a gyermek által használt gyógyászati segédeszközöket, és ezek egy részéről számlát is csatoltak. A gyermek a születésétől kezdve több, mint 400 napot töltött kórházban a különböző gyógykezelések miatt, az I-II. rendű felperesek azonban azt nem igazolták, hogy a kórházi ellátás időszakában is nekik kellett a gyógyszereket és a gyógyászati segédeszközöket megvásárolniuk. Az elsőfokú bíróság ezért - mérlegelés alapján - a gyermek otthon töltött napjait figyelembe véve
107. szeptember
108. napja és
109. december
110. közötti időszakra havi 40.000 forintban, majd ezt követően
111. január 1-től havi 60.000 forintban állapította meg a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök címén felmerült többletköltség összegét, és az alperest a
112. szeptember
113. napja és
114. december
115. napja közötti 64 hónapra 2.560.000 forint és
116. május
117. napjától járó kamata, továbbá
118. január
119. napja és
120. március
121. napja közötti 75 hónapra 4.500.000 forint és
122. február
123. napjától járó kamata, míg
124. április
125. napjától havi 60.000 forint járadék megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság jogalapjában megalapozottnak találta az I. rendű felperes jövedelemveszteség jogcímén előterjesztett vagyoni kárigényét is. Álláspontja szerint nem vitatható, hogy az I. rendű felperes gyermeke súlyos egészségkárosodása miatt nem képes munkát vállalni, és figyelembe kell venni azt is, hogy pszichés állapota folytán, a megváltozott életkörülményeire tekintettel képes-e a munkavégzésre. Utalva a szakértői véleményben foglaltakra, miszerint elvileg a gyermek iskolában töltött ideje alatt vagy amennyiben az iskolai időn kívül más személy által biztosítani tudják a gyermek felügyeletét, akkor akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát az I. rendű felperes, értékelte azt is, hogy a gyermek iskolában töltött ideje alatt is készenlétben kell állnia az I. rendű felperesnek, ugyanis a szülők megállapodást kötöttek az iskolával, és csak erre tekintettel vállalták az iskolában a gyermek oktatását. Kiemelte: nem kötelezhető az I. rendű felperes arra, hogy idegen személlyel oldja meg a gyermeke felügyeletét és helyette dolgozni menjen, ugyanis az I. rendű felperes életének középpontjában a beteg gyermeke áll, így - figyelemmel az ebből eredő pszichés megterhelésére is - a munkáját abban az esetben sem tudná ellátni ugyanolyan színvonalon, mint a beteg gyermeke születése előtt, ha nem kötné az iskolával kötött megállapodás. Az I. rendű felperes igényét
126. február 2-án terjesztette elő, és a harmadik gyermeke születésére tekintettel a
127. február
128. és
129. július
130. közötti időszakra nem érvényesített jövedelemveszteség iránti igényt. Az elsőfokú bíróság - a Polgári Törvénykönyvről szóló
131. évi IV. törvény (régi Ptk.)
132. §