Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.173/2019/3-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Horgas Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Horgas Csaba Pál ügyvéd) által képviselt felperes neve(...) felperesnek dr. Mészáros Ágnes ügyvéd (...) által képviselt alperes neve(...) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- január 24-én meghozott 5.G.40.755/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget; megállapítja, hogy az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesi polgárőr egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába
- december 22-én bejegyzett alperesi polgárőr szövetség tagja. A civil szervezetek nyilvántartásának az alperesre vonatkozó fennálló adatai szerint a létesítő okirat utolsó módosítása keltének időpontja
- április 20., amely adatváltozás
- november 14-től jogerős. A
- április 20-án módosított alapszabály
- pontja egyebek között úgy rendelkezik, a közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a közgyűlési képviselőket írásban kell meghívni. A
- pont szerint a rendes évi közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15, a rendkívüli közgyűlését legalább 8 nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. Az alperes
- március 11-i közgyűlése új alapszabályt fogadott el. Ennek 8.1.
- pontja értelmében a közgyűlést annak időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban kell összehívni írásos meghívóval, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott küldeményként, postai úton történő vagy a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés. Az alperesi alapszabály
- március 11-i módosítása a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába változásként nem került bejegyzésre, mert az erre irányuló kérelmét az alperes a nyilvántartást vezető bíróság hiánypótlási felhívását követően visszavonta. Az alperes elnöke
- október 31-i keltezésű meghívóval
- november 11-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze. A meghívót a felperesnek postai úton
- november 17-én kézbesítették. A felperes a részére e-mailben
- november 2-án kiküldött meghívóból értesült a rendkívüli közgyűlés összehívásáról, amelyen törvényes képviselője útján részt vett. A felperes módosított keresetében kérte a
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-a és 3:
- §
(1)bekezdése alapján az alperes
- november 11-én megtartott közgyűlésen hozott határozatainak hatályon kívül helyezését és új közgyűlési határozatok meghozatalának elrendelését. A Ptk. 3:
- §
(4)bekezdésére hivatkozással kérte továbbá a
- november 11-i közgyűlésen elfogadott alapszabály semmisségének a kimondását is. Egyebek között előadta, a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai alapján a
- november 11-i közgyűlés összehívásakor az alperes működésére a
- április 20-án módosított alapszabály rendelkezései voltak az irányadóak. A közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, nem felelt meg az alapszabály
- és
- pontjai előírásainak, mert az alperes a meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kézhez vehetően a felperes részére írásban nem küldte ki, illetve nem kézbesítette, a postai úton írásban kiküldött meghívó kézbesítésére csak
- november 17-én került sor. A közgyűlési meghívó
- november 2-án e-mailben történt megküldése a bírói gyakorlatra is figyelemmel nem tekinthető írásbeli közlésnek. A Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés megtartása jogszabálysértő volt, ezért a közgyűlési határozatok is jogszabályba és az alapszabályba ütköznek. Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Állította, a közgyűlés összehívása szabályszerűségének vizsgálatakor a
- március 11-i közgyűlésen elfogadott új alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, függetlenül attól, hogy az alapszabály-módosítás időpontja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába nem került bejegyzésre. Az új alapszabály elfogadásáról döntő közgyűlési határozat érvényessége a felülvizsgálatára irányuló per megindítására nyitva álló határidő lejárta után már nem tehető vitássá. A közgyűlés összehívására az új alapszabály 8.1.
- pontjának megfelelően került sor, a meghívó kézbesítése a felperes részére az általa megadott elektronikus levelezési címen a közgyűlés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megtörtént. Az alperes véleménye szerint egyébként a közgyűlés összehívása a
- április 20-án módosított alapszabály
- és
- pontjaiban foglaltaknak is megfelelt. A meghívót e-mailben a közgyűlés időpontját 9 nappal megelőzően megküldte a felperesnek, azt pedig semmi nem írta elő, hogy a meghívót papír alapon, ajánlott küldeményként kell postára adni. Az összehívás szabályszerűsége körében nem annak van jelentősége, hogy a felperes a meghívót mikor vette át, hanem annak, hogy azt az alperes mikor küldte meg a részére. Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
- november 11-én tartott közgyűlésen meghozott határozatait és kötelezte, hogy a
- április 20-án kelt alapszabályának, valamint a jogszabályoknak megfelelően összehívott új közgyűlésen a jogszabályoknak megfelelő új alapszabályt fogadjon el; ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alperest a felperes részére 74.100 forint perköltség 15 napon belül történő megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában a
- évi CLXXV. törvény (Etv.)
- §
(2)bekezdésére, a
- évi CLXXXI. törvény (Cnytv.)
- §
(1)bekezdésére, valamint a BH
- számú eseti döntésben foglaltakra utalva kifejtette, az alperes alapszabályának
- március 11-i módosítása a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába történő bejegyzéssel vált volna hatályossá, a bejegyzésre azonban nem került sor, mert az alperes visszavonta az erre irányuló kérelmét, így a nyilvántartásban a létesítő okirat utolsó módosításának dátumaként
- április 20-a szerepel. Mindebből az következik, hogy az alperes
- november 11-i közgyűlésének összehívására a
- április 20-án módosított alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az alapszabály
- pontja a meghívó megküldésére írásbeli formát ír elő, a
- pont alapján pedig teljesen egyértelmű, hogy a határidők szempontjából nem a meghívó postára adása, hanem kézhezvétele időpontjának van jelentősége, ugyanakkor nincs relevanciája annak, hogy a meghívóról a felperes e-mailben értesült. A felperes bizonyította - maga az alperes sem tette vitássá - azt, hogy a részére postán kiküldött meghívót
- november 17-én vette át. A közgyűlés összehívása tehát nem volt szabályszerű. A nem szabályszerűen összehívott közgyűlés megtartásának a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn, az sem állapítható meg, hogy az emiatt érvénytelen közgyűlési határozatok utóbb a Ptk. 3:74. §
(5)bekezdése szerint visszamenő hatállyal érvényessé váltak volna. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az alperes közgyűlési határozatai az alapszabályba és a jogszabályba ütköznek, ezért azokat a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá a jogszabálynak megfelelő új alapszabály elfogadása érdekében új határozat meghozatalát rendelte el. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a keresetnek helyt adó részében elsődlegesen a megváltoztatását és annak elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Az elsőfokú eljárás során előadottakra utalva továbbra is állította, a perbeli közgyűlés összehívására a 2017. március 11-én módosított alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az elsőfokú bíróság az Etv. 4. §
(2)bekezdése és a Cnytv. 37. §
(1)bekezdése téves értelmezésével helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály a civil szervezetek nyilvántartásba vételéhez fűz konstitutív hatályt, a változásbejegyzés vonatkozásában nincs ilyen anyagi jogi rendelkezés. Véleménye szerint a keresetnek helyt adó részében az ítélet azért is téves, megalapozatlan, mert a perbeli közgyűlés összehívása - az elsőfokú eljárásban már ugyancsak részletesen előadottak szerint - a
- április 20-án módosított alapszabály
- és
- pontjainak is megfelelt. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, nincs olyan előírás, amely szerint a meghívót papír alapon, ajánlott küldeményként kellett volna postára adnia. Állította, az e-mail is ugyanolyan írásbeli formának minősül, mint a postai küldemény, a kézhezvehetőség követelménye e-mail esetén is érvényesül annak a címzetthez való megérkezésével. Az ítélet hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló eljárási szabálysértésként az
- évi III. törvény (rPp.)
- §
(1)bekezdésének a bizonyítékok okszerű értékelésére vonatkozó rendelkezése megsértését jelölte meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rPp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, jogorvoslati kérelem hiányában a jogszabályoknak megfelelő új alapszabály elfogadására kötelező és a keresetet részben elutasító rendelkezést nem vizsgálta, mivel ezek a rPp. 228. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértése nélkül meghozott ítéletében a kereset elbírálásához szükséges releváns tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetést levonva adott részben helyt a felperes keresetének. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazó 2013. CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §
(3)bekezdése értelmében
- március
- napjától az alperesi egyesület működésére is a Ptk. rendelkezései az irányadók, függetlenül attól, hogy létesítő okirata Ptk. szabályainak megfelelő módosítása és ennek nyilvántartásba vétele megtörtént vagy sem. A Ptk. 3:
- §
(4)bekezdése valamennyi jogi személyre irányadó rendelkezése szerint a jogi személy a jogi személy típusának megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba történő bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A jogi személy nyilvántartásának alapelvei körében a Ptk. 3:13. §
(2)bekezdése kimondja azt is, a nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok fennállnak és valósak. A Ptk. 3:64. §-a szerint az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása szükséges. Az Etv. 4. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. A civil szervezetek, köztük az egyesület bírósági nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartás adattartalmáról, a nyilvántartásba vett egyesületre vonatkozó adat, jog, tény nyilvántartásba történő bejegyzésére, módosítására, törlésére irányuló változásbejegyzési eljárásról a Cnytv. rendelkezik. A Cnytv. 67. §
(1c)bekezdése értelmében az egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a bíróság a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeinek a meglétét vizsgálja. A
(3)bekezdés szerint a bíróság vizsgálódási köre a nyilvántartási kérelemhez csatolt alapszabály alapján arra is kiterjed, hogy annak rendelkezései biztosítják-e az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését. A Cnytv. 91. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a létesítő okirat keltének, míg 92. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a létesítő okirat módosításának időpontját is tartalmaznia kell a nyilvántartásnak. A Cnytv. 37. §
(1)bekezdése a változásbejegyzési eljárásra is a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazását írja elő, azt is kimondva, a változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását követő 60 napon belül kell a bíróságnak bejelenteni. A Cnytv. 24. §
(3)bekezdése szerint a létesítő okirat módosítása esetén a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is csatolni kell. A Cnytv. 38. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak. A
(3)bekezdés értelmében a bíróság a nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Mindezekből a jogszabályi rendelkezésekből a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az következik, hogy az egyesületnek mint jogi személynek a létrejöttét, a bírósági nyilvántartásba vételét követően is olyan alapszabállyal kell rendelkeznie, amely megfelel a jogszabályoknak és biztosítja az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését. Ennek egyik garanciája, hogy az alapszabály változása, módosítása - annak időpontja - is a nyilvántartásba történő bejegyeztetési kötelezettség alá esik. A már nyilvántartásba vett egyesület alapszabályának módosítása esetén a bíróság az alapszabály módosításának - a módosítás időpontjának - a nyilvántartásba vételével arról dönt, hogy a módosított, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály rendelkezései nem ütköznek jogszabályba, a módosított alapszabályt érvényesnek fogadja el. Ennek hiányában az alapszabály módosítása, illetve a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege nem tekinthető a jogszabályi előírásoknak megfelelő, az egyesület törvényes keretek közötti működése biztosítására alkalmasnak, az egyesületnek a legutolsó olyan alapszabály-módosítás alapján kell működnie, amelynek időpontja a nyilvántartásba bejegyzésre került. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a perbeli közgyűlés összehívására az alperes 2012. április 20-án módosított alapszabályának a rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az alperes működésére a perbeli közgyűlés összehívása időpontjában irányadó alapszabály 41. és 42. pontjait értelmezve az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy az alapszabály rendelkezései értelmében a határidők szempontjából nem a meghívó postára adása, hanem kézhez vétele időpontjának van jelentősége, továbbá, hogy a meghívó e-mailben történt megküldése a felperes részére nem felelt meg az alapszabály 41. pontjában előírt írásbeliség követelményének. Ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontja és 4. §
(1)bekezdése értelmében az elektronikus okiratok közül csak azokat lehet írásban létre jöttnek tekinteni, amelyek alkalmasak az aláíró személyének azonosítására, azaz fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátottak. A perbeli esetben nem volt megállapítható az, hogy a felperesnek e-mailben kiküldött alperesi meghívót fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták volna el, és ezt maga az alperes sem állította, megalapozatlanul hivatkozik ezért az alperes a fellebbezésében is arra, hogy az e-mail ugyanolyan írásbeli formának minősül mint a postai küldemény. Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat a rPp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően mérlegelte, értékelte, azok alapján a tényállást a kereset elbírálásához szükséges mértékben feltárta és a közgyűlési határozatok felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelem tekintetében megalapozott, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő döntéssel adott részben helyt a felperes keresetének. Mindezekre tekintettel a fellebbezés sem az elsődleges, sem a másodlagos kérelem vonatkozásában nem vezethetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az indokolást részben kiegészítve helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a rPp. 239. §-a szerint alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdései alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére, míg az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt jogorvoslati illeték viseléséről a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján rendelkezett. Budapest,
- október
- . Kurucz Zsuzsánna s. k. a tanács elnöke . Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Szigeti Krisztina tisztviselő Levek Istvánné dr. s. k. bíró