Bf.266/2019/44 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés a) pont, egy esetben

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont, egy esetben

(4)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli - négy esetben folytatólagosan elkövetett - magánokirat-hamisítás vétségének (

1. évi IV. törvény
2. §) minősíti. Az I. rendű vádlott szabadságvesztését 5 (öt) év börtönbüntetésre enyhíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(4)bekezdés a) pont], 3 rendbeli - egy esetben bűnsegédként, kettő esetben közvetett tettesként elkövetett - közokirathamisítás bűntettének [Btk. 342. §

(1)bekezdés, egy esetben

1. a)pont, kettő esetben
2. c)pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) minősíti. A II. rendű vádlott szabadságvesztését 3 (három) évre enyhíti. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott cselekményeit 3 rendbeli - kettő esetben bűnsegédként, egy esetben felbujtóként elkövetett - költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés a) pont, egy esetben

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont, egy esetben

(4)bekezdés a) pont], 3 rendbeli - egy esetben bűnsegédként, kettő esetben felbujtóként elkövetett - közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés, egy esetben

1. a)pont, kettő esetben
2. c)pont] és 5 rendbeli bűnsegédként - négy esetben folytatólagosan - elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (1978. évi IV. törvény 276. §) minősíti. A III. rendű vádlott szabadságvesztését 5 (öt) év börtönbüntetésre enyhíti. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés a) pont], közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) minősíti. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott vonatkozásában a büntetés kiszabása köréből a bűnszervezetben elkövetésre történő utalást mellőzi. A IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott szabadságvesztésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti, a közügyektől eltiltást mellőzi. A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti. A IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést a végrehajtás elrendelése esetén börtönben rendeli végrehajtani, mely esetben a IV. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott által a
2. január
3. napjától
4. november
5. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésükbe beszámítja. Felhívja a Szegedi Törvényszéket, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 6.396.- (hatezer-háromszázkilencvenhat) forint vonatkozásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárást folytasson le. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [
6. évi IV. törvény
7. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés bb) pont,

(5)bekezdés b) pont] és 3 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 8 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte annak megállapítása mellett, hogy az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont], 5 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - közokirat-hamisítás bűntette [3 esetben Btk. 342. §

(1)bekezdés b) pont, 2 esetben Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont) és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 5 év gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, amelyből a II. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. vádlottal szemben 1.080.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés bb) pont,

(5)bekezdés b) pont], 3 rb. felbujtóként - 1 esetben folytatólagosan - elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés b) pont, 1 esetben

1. évi IV. törvény
2. §

(1)bekezdés c) pont] és 3 rb. - 1 esetben felbujtóként, 2 esetben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 8 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra, valamint 8 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a III. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben 1.200.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés bb) pont,

(4)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 5 év fegyházra, 5 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a IV. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottal szemben 1.000.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 325.424.-Ft, III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat 282.200.-Ft, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat 344.500.-Ft önálló megfizetésére, I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat egyetemlegesen 213.972.Ft, I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottakat 10.704.- Ft egyetemleges megfizetésére, I.rendű vádlott neve I. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottakat 42.801.-Ft egyetemleges megfizetésére, valamint I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat és III.rendű vádlott neve III.. r. vádlottat 5.288.-Ft egyetemleges megfizetésére, míg valamennyi vádlottat 6.396.- Ft egyetemleges megfizetésére kötelezte. Megállapította továbbá, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 88.400.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt felmentés, illetve részfelmentés érdekében, az elkövetői minőség megállapítása vonatkozásában - amennyiben a felmentésre irányuló fellebbezés nem vezet eredményre - a bűnsegédi minőség megállapítása érdekében. Ezen túlmenően az üzletszerűség mellőzése érdekében, a bűnszervezeti minőség mellőzése érdekében és eltérő jogi minősítés iránt, a kiszabott szabadságvesztés tartamának jelentős enyhítése érdekében, a feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés miatt, és az enyhítő szakasz alkalmazása érdekében, a büntetés próbaidőre történő felfüggesztése érdekében. - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a költségvetési csalás vonatkozásában bizonyítottság hiányában történő felmentés és a kiszabott szabadságvesztés büntetés jelentős enyhítése, míg védője a büntetésnek a Btk.
3. §-a alapján történő enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és védője egyezően elsősorban felmentésért, másodsorban részbeni felmentésért, enyhítés érdekében, eltérő minősítés megállapítása, a bűnszervezet és az üzletszerűség megállapításának mellőzése, a felbujtói minőség mellőzése, valamint a kiszabott büntetés lényeges enyhítése, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett. - IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbeztek. Az elsőfokú ítélet V.rendű vádlott neve V. r. és VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottak vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett. A fellebbviteli főügyészség a bejelentett fellebbezések közül I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője által a bűnsegédi elkövetői minőség megállapítása érdekében bejelentett fellebbezést tartotta alaposnak, egyebekben a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás több ponton történő kiegészítésére, helyesbítésére tett indítványt az elkövetői magatartásokra vonatkozóan. Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a vádlottak által elkövetett bűncselekményeket csak részben minősítette a törvénynek megfelelően, amely az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontjára vezethető vissza az elkövetői minőségekkel, illetve a pénzügyi bűncselekmény rendbeliségével kapcsolatban. Ezen túlmenően a törvényszék a pénzügyi és költségvetést károsító bűncselekmények esetében az elkövetési magatartás törvényi fordulatát elmulasztotta feltüntetni a bűncselekmény megnevezéséből. Az ügyészség álláspontja szerint a pályázatokat és az ahhoz szükséges beadványokat, okiratokat mindhárom ítéleti tényállási pont esetében az érintett vállalkozások ügyvezetői írták alá, ezáltal a megtévesztő magatartást is ők fejtették ki, ehhez a többi vádlott-társ csak felbujtói, majd bűnsegédi magatartást nyújthatott. Az irányadó tényállás alapján tehát tanú neve1, valamint II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak, mint bejegyzett ügyvezetők követték el tettesként a bűncselekményt, amelyhez I.rendű vádlott neve I. r. vádlott segítséget nyújtott, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott pedig II.rendű vádlott neve II. r. vádlott felé kifejtett rábíró magatartásával felbujtói, illetve később bűnsegédi magatartást fejtett ki. Észrevételezte a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú bíróság bár helyesen állapította meg az üzletszerű elkövetést az I., II., III. és IV. r. vádlottak vonatkozásában, azonban ezzel összefüggésben elmulasztotta az
4. évi IV. törvény
5. §
6. pontjára, valamint a Btk.
7. §

(1)bekezdés 28. pontjára történő hivatkozást, továbbá az elkövetési értékekkel kapcsolatban nem hivatkozott az 1978. évi IV. törvény 138/A. §

1. c)és
2. d)pontjára az I., III. és IV. r. vádlott esetében, míg a II. r. vádlott tekintetében elmulasztotta a Btk. 459. §

(6)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjára hivatkozást. A bűnösségi körülményekkel kapcsolatban indítványozta a fellebbviteli főügyészség, hogy a másodfokú bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelje, hogy hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében a bűnsegédi elkövetési magatartást, míg II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak vonatkozásában mellőzze a bűnsegédi elkövetés enyhítő körülményként történő értékelését. További súlyosító körülményként indítványozta értékelni a költségvetést károsító bűncselekmények országos és helyi elszaporodottságát. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az I., II., III. és IV. r. vádlott vonatkozásában a büntetés kiszabása során irányadó középmérték ítéletben történő megjelenítését. Összességében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott pénzügyi bűncselekményét 1 rb. bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rb. bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rb. bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont], II.rendű vádlott neve II. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményét 1 rb. költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat], III.rendű vádlott neve III. r. vádlott pénzügyi bűncselekményét 1 rb. felbujtóként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rb. bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont], IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott pénzügyi bűncselekményét pedig költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont] minősítse, és az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője bizonyítási indítványt terjesztett elő a kft neve1 Kft. NAV általi ismételt ellenőrzéséről szóló iratok tárgyalás anyagává tétele iránt. Fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, figyelemmel arra, hogy a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, ugyanis a 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) hatálybalépését követően is egy bíróból és két ülnökből álló tanácsban járt el az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a Be. 868. §

(3)bekezdése alapján a Be.

1. §-a az ilyen összetételű tanácsban történő eljárást már nem teszi lehetővé. Álláspontja szerint a Be.
2. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. d)pontjaira figyelemmel is az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, hiszen relatív eljárási szabálysértések miatt a bizonyítás törvényessége megkérdőjelezhető. Ezen túlmenően álláspontja szerint a törvényszék az indokolási kötelezettségét is megsértette az üzletszerűség vonatkozásában. Ezzel összefüggésben azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a jelen ügyben legfontosabbnak ítélt két tanú, tanú neve2 és tanú neve3 más ügyekben tett vallomásai között mutatkozó különbségeket annak ellenére, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra kizárólag tanú neve3 tett terhelő tartalmú vallomást. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védőjének álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan is, figyelemmel arra, hogy a törvényszék tényből tényre helytelenül következtetett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet tényállásában I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben más bíróság előtt folyamatban lévő ügyben benyújtott vádirat tényállását szerepeltette annak ellenére, hogy azon ügyben nem történt meg az I. r. vádlott marasztalása. Véleménye szerint a bizonyítékok alapján nem állapítható meg kétséget kizáró módon, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményt, vagy bűncselekményeket követett el, így a Be. 7. §

(4)bekezdésére figyelemmel felmentésének van helye. Álláspontja szerint tényből tényre történő következtetéssel megállapítható, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy költségvetést károsító bűncselekményt követ el, avagy ilyenhez segítséget nyújt. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte a kár részbeni megtérüléseként azt, hogy VII.rendű vádlott neve VII. r. elítélt a tényállás szerint is a NAV letéti számlájára befizetett 20.000.000.-Ft-ot. A tényállás II. pontjával kapcsolatban pedig aggályosnak tartotta, hogy az elsőfokú bíróság az elkövetési érték körébe vonta a V.rendű vádlott neve V. r. terhelt által felvett 13.000.000.-Ft-ot is annak ellenére, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak ezen összeg felvételéről a tényállás alapján sem volt tudomása. Másodlagosan a bűnösség megállapítása esetére a védő I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények eltérő minősítését indítványozta. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak indokát adni, hogy a költségvetést károsító cselekményt miért üzletszerűen elkövetettnek minősítette. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a törvényszék által megállapított tényállás szerint sem kapott semmit a bűncselekményben való részvételért. Álláspontja szerint I.rendű vádlott neve I. r. vádlott, mint tanú neve1 titkárnője a tanú neve1 érdekeltségi körébe tartozó legális tevékenységet végző cégek ügyeit intézte, ezért munkabért kapott, és a cselekménnyel összefüggésben I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nem gazdagodott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság által 1 rendbelinek minősített költségvetést károsító cselekmény ténylegesen 3 rendbelinek minősül, amelyeknek a tettesei különböző személyek, így a másnak való rendszeres haszonszerzési cél sem állapítható meg. Kifogásolta továbbá, hogy a törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában bűnszervezetben való elkövetést állapított meg. Álláspontja szerint a büntető törvénykönyvről szóló

1. évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
2. július
3. napjától hatályos módosítása a bűnszervezet fogalmát további elemekkel - a hierarchikus szervezett és a konspiratív elkövetés bővítette, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált, és azt nem is vizsgálhatta, figyelemmel arra, hogy a vádirat sem tartalmazta az erre utaló körülményeket. A hierarchikus szervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és tanú neve1 közötti aláfölérendeltségi viszony munkajogi jellegű volt csupán, az I. r. vádlott nem tanúsított konspiratív magatartást, így esetében téves volt a bűnszervezetben való elkövetés megállapítása. Harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítése körében I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője hivatkozott arra, hogy további enyhítő körülményként kell értékelni azt, hogy az I. r. vádlott hosszú ideje büntetőeljárás hatálya alatt áll, letartóztatásban van, a költségvetést károsító bűncselekményekben bűnsegédi bűnrészes, a 2./ tényállási pont részben kísérleti szakban rekedt, az I. r. vádlott idős szülei ápolásában vesz részt és a költségvetést károsító cselekmények a minősítést megalapozó értékhatár alsó határához közeli értékre valósultak meg. Álláspontja szerint a bűnösség megállapítása esetén I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával indokolt a büntetést kiszabni, amely végrehajtásának felfüggesztése már nem kizárt abban az esetben, amennyiben a másodfokú bíróság a bűnszervezetben való részvétel megállapítását mellőzi az I. r. vádlott vonatkozásában. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a II. r. vádlott által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés indokolása körében utalt arra, hogy a törvényszék nem tett eleget indokolási kötelezettségének, így nem adta indokát annak, hogy mire alapozza azt, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a többi vádlottal szándékegységben járt el, illetve milyen körülmények alapján kellett tudomással bírnia arról, hogy a felvett pénzt nem a pályázati célra fordítják majd. Álláspontja szerint mivel II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a kiskőrösi elkövetés helye neve tartott megbeszéléseken nem vett részt, ezért nem bírt tudomással arról, hogy milyen bűncselekmények elkövetéséhez nyújt segítséget. Így ezzel összefüggésben a törvényszék tényről tényre helytelenül következtetett, és ebből kifolyólag a költségvetési csalás bűntette alól felmentésnek van helye, amely esetben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Másodlagosan a költségvetési csalás vonatkozásában a bűnösség megállapítása esetére az enyhítést célzó fellebbezését akként indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette kellő nyomatékkal figyelembe az időmúlást, a II. r. vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy egy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, valamint azt, hogy a nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményt a II. r. vádlott bűnsegédként követte el. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője elsődlegesen a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta megalapozatlanság okából [Be.
4. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pont]. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás követhetetlen és nem megfelelően indokolt. Sérelmezte, hogy a törvényszék nem adta indokát annak, hogy miért minősítette a költségvetést károsító bűncselekményt üzletszerűen elkövetettnek. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem oldotta fel kellőképpen a tanú neve1 és tanú neve3 tanúk vallomásaiban mutatkozó ellentmondást, az 1./ tényállási ponttal kapcsolatban pedig egyáltalán nincsen olyan adat, amelyből megalapozottan lehetne arra következtetést vonni, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bármilyen cselekvőséget kifejtett volna. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott az eljárás során a 2./ és 3./ tényállási ponttal kapcsolatban mindvégig következetes vallomást tett. Elismerte, hogy „strómanként" részt vett gazdasági társaságokban, azonban az elsőfokú bíróság azt nem vizsgálta, hogy az kft neve2 legális tevékenységet is folytatott, így elsődlegesen III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felmentésére tett indítványt. Másodlagosan a bűnösség megállapítása esetére a költségvetést károsító bűncselekmények eltérő minősítését indítványozta, e körben osztva a fellebbviteli főügyészség átiratában kifejtetteket. Álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy 3 rendbeli költségvetést károsító bűncselekmény valósult meg, nem állapítható meg III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában az, hogy rendszeresen haszonszerzésre törekedet, így az üzletszerű elkövetés megállapítása téves volt, amelyből fakadóan a költségvetést károsító bűncselekmények enyhébb minősítésének van helye. A bűnszervezetben való elkövetéssel kapcsolatban III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője kifejtette, hogy a hatályos Btk. által megkövetelt konspiratív jelleg nem állapítható meg, azt az elsőfokú ítélet sem tartalmazza és arra a vádirat sem utalt, így nincsen helyen a bűnszervezetben való elkövetés megállapításának. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője fellebbezésének a büntetés enyhítését célzó irányát azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő nyomatékkal a III. r. vádlott büntetlen előéletét, a bűncselekmény elkövetése óta eltelt időt, a bűnsegédi bűnrészességet, azt, hogy a kár nagyobbrészt megtérült, az időmúlással kapcsolatban azt, hogy a III. r. vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt, valamint hosszabb ideje van előzetes fogva tartásban. További enyhítő körülményként indítványozta értékelni a költségvetést károsító bűncselekmény vonatkozásában a minősítést megalapozó értékhatár alsó határához közeli elkövetést is. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában hivatkozott arra, hogy a törvényszék ítélete részben megalapozatlan, amely azonban tényből tényre való következtetéssel kiküszöbölhető. A bűnszervezetben való részvétellel kapcsolatban az I. r. vádlott védője által kifejtettekhez csatlakozva hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság sem a hierarchikus szervezetet, sem a konspiratív jelleget nem állapította meg, egyebekben IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat csupán kihasználták, azonban az ő magatartása nem értékelhető a bűnszervezetben történő elkövetésként. A bűnösség megállapítása esetére indítványozta IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában a bűnszervezetben való elkövetés megállapításának mellőzését és a kiszabott büntetés jelentős enyhítését, és a IV. r. vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását. A hatályon kívül helyezés és felmentés érdekében bejelentett fellebbezések nem alaposak, az eltérő minősítés és enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések részben alaposak. A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(1)bekezdése és

(9)bekezdése alapján eljárva a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottra vonatkozó részét az azt megelőző eljárással együtt felülvizsgálta, és azt állapította meg, hogy a törvényszék eljárása során nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az érdemi felülbírálat akadályát képezné. Nem osztotta az I. r. vádlott védőjének azt az álláspontját, amely szerint a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. A Be. 868. §

(2)bekezdése alapján az eljárást a

(3)bekezdésben szabályozott kivétellel a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett. A Be. 868. §

(3)bekezdése szerint pedig, ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és a törvény alapján egyesbíró jár el, e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el. A Be. 10. §

(1)bekezdés f) pontja alapján a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek minősül a Btk. 396. §

(4)bekezdés a) pontja és

(5)bekezdése szerinti költségvetési csalás. A Be. 13. §

(3)bekezdése alapján pedig az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ebből következően tehát, mivel a jelen ügyben a hatályos Be. alapján az elsőfokú bíróságnak nem egyesbíróként, hanem tanácsban kell eljárnia, ezért a Be. 868. §

(3)bekezdése szerinti kivétel nem alkalmazható, így a Be. 868. §

(2)bekezdése alapján a már hivatkozottak szerint a korábbi összetételű bíróság folytatja le az eljárást, hiszen az ügy

1. július
2. napját megelőzően érkezett a bírósághoz. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának is eleget tett, és a vád tárgyát képező lényeges, releváns tényekre nézve a bizonyítást az elbíráláshoz szükséges körben és mélységben felvette. Ennek során részben egymást támogató, részben egymással ellentétes bizonyítékok kerültek beszerzésre. A Be.
3. §

(4)bekezdése alapján a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése alapján állapítja meg. Ebből fakadóan a bizonyítékok értékelése, és ennek eredményeként a tényállás megállapítása az elsőfokú bíróság feladata, amelyet az elsőfokú bíróság önállóan, a vád keretei között végez el. Az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenységének csupán az képezi korlátját, hogy ezen tevékenységének iratszerűnek, logikusnak és minden lényeges bizonyítékra kiterjedőnek kell lennie. A törvényszék bizonyíték értékelő tevékenysége megfelelt ezeknek a kritériumoknak, az elsőfokú bíróság a szükséges mértékben foglalkozott az egymással ellentétes bizonyítékokkal. Az iratoknak megfelelő, logikus indokát adva vetette el I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak védekezését az I. r. és a II. r. vádlottak nyomozás során tett részbeni, ténybeli beismerő vallomása, II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott okiratokkal kapcsolatos ténybeli beismerő vallomása, a rendelkezésre álló tanúvallomások, így különösen tanú neve1 és tanú neve3 nyomozás során tett vallomása valamint az eljárás anyagává tett egyéb bizonyítékok (okiratok, szakvélemények) alapján. Ennek során a törvényszék a kellő mértékben foglalkozott a különböző vallomások között mutatkozó ellentétekkel is. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által a vádlottak tudattartalmával kapcsolatosan kifejtetteket maga is osztotta. Az elsőfokú bíróság által e körben kifejtett indokolás az iratoknak megfelelő és logikus volt. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az I. r. vádlott védője által a tényállás 3./ pontjával kapcsolatos bizonyítási indítványát elutasította, figyelemmel arra is, hogy az adóhatóság megállapításai a tényállás megállapítása során nem relevánsak, a büntetőeljárás során ugyanis a bíróság önállóan dönt a vádról, a tényállásról és ezzel kapcsolatban a büntetőjogi felelősségről. A törvényszék által megállapított tényállás alapvetően megalapozott, azonban az több ponton kiegészítésre, helyesbítésre szorul. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az ügyiratok egybehangzó adatai, valamint a IV. r. vádlott védője által a nyilvános ülésen csatolt irat alapján a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjára tekintettel a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. vádlott, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét, valamint tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: Az ítélet

1. oldal
2. bekezdését,
3. oldal 2., 3.,
4. és
5. bekezdését,
6. oldal
7. és
8. bekezdését, mint a jelen ügyre nem tartozót mellőzte. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott karbantartó a zrt neve1 Zrt.-nél, bérezése órabérben került megállapításra 2.000.-Ft/óra összegben. Az ítélet
9. oldalának
10. bekezdését akként helyesbítette, hogy a hamis bankgarancia sorszáma helyesen ... volt (nyom. iratok VI. kötet
11. old.). Az ítélet
12. oldal
13. bekezdését akként helyesbítette, hogy a kft neve3 Kft. - helyesen -
14. április
15. napján utalta át a 84.163.415.-Ft-ot, amely összeg
16. április
17. napján került jóváírásra a kft neve4 Kft. bankszámláján (nyom. iratok I. kötet
18. oldal, VI. kötet
19. oldal). Az ítélet
20. oldalának utolsó előtti bekezdéséből mellőzte annak megállapítását, hogy II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., valamint tanú neve1 és tanú neve3 a fenti magatartásukkal segítséget nyújtottak I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak és VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottnak a kft neve5 Kft. képviselőjének megtévesztéséhez, valamint annak megállapítását, hogy az általuk okozott vagyoni hátrány nem térült meg, és azt állapította meg, hogy az okozott kárból 20.000.000.-Ft VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott befizetésével összefüggésben megtérült. A
21. oldal
22. bekezdésének első mondatát akként helyesbítette, hogy a kft neve4 Kft. ügyvezetőjeként II.rendű vádlott neve II. r. vádlott tévesztette meg a kft neve3 Kft. képviselőjét, és ezáltal ő okozta a tényállás 1./ pontjában feltüntetett vagyoni hátrányt. Az ítélet
23. oldalának
24. bekezdés utolsó két mondatát mellőzte és megállapította, hogy a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által okozott vagyoni hátrányból 20.000.000.-Ft VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott befizetése folytán megtérült. Az ítélet
25. oldalának
26. bekezdését akként helyesbítette, hogy a pályázati kiírás száma helyesen: ... volt (nyom. iratok VI. kötet
27. oldal). A
28. oldal
29. bekezdését akként helyesbítette, hogy a pályázati kiírás száma helyesen ... volt (nyom. iratok VI. kötet
30. oldal). Az ítélet
31. oldalának
32. bekezdését kiegészítette azzal, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott az ... számú számláról utalta át a 13.000.000.-Ft-ot az kft neve2 bankszámlájára. Az ítélet
33. oldalának utolsó bekezdését és
34. oldal
35. bekezdését mellőzte és azt állapította meg, hogy a kft neve7 Kft. - korábban kft neve6 Kft. - pályázataival összefüggésben IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott tévesztette meg a zrt neve2 Zrt. képviselőjét, és ezzel 27.000.000.-Ft vagyoni hátrányt kísérelt meg okozni, és cselekményével 10.925.279.-Ft vagyoni hátrányt okozott. Az ítélet
36. oldalának
37. bekezdését akként helyesbítette, hogy a kft neve1 Kft. nevében benyújtott pályázat száma helyesen: ...-0139 volt (nyom. iratok VI. kötet
38. oldal). Az ítélet
39. oldalának
40. bekezdését akként helyesbítette, hogy a zrt neve2 Zrt.
41. október
42. napján megkereste a NAV-ot, hogy a kft neve1 Kft.-nek kiutalt 1.852.500.-Ft előleget adó módjára hajtsák be, és ennek folytán
43. november
44. napján ezen összeg a kft neve1 Kft. számlájáról a NAV letéti számlájára került (nyom. iratok VI. kötet
45. és
46. oldal). Az ítélet
47. oldal utolsó bekezdését akként helyesbítette, hogy a pályázati kiírás száma helyesen: ... volt (nyom. iratok VI. kötet
48. oldal). Az ítélet
49. oldalának
50. bekezdését mellőzte, és azt állapította meg, hogy tanú neve1, mint a kft neve1 Kft. ügyvezetője ejtette tévedésbe a zrt neve2 Zrt. képviselőjét, és ő okozott az állami költségvetésnek 17.282.000.-Ft vagyoni hátrányt, amely megtérült. A
51. oldal
52. és
53. bekezdésébe írtakat, amelyek téves jogi állásponton alapultak, mellőzte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a felülbírálat alapját képezte. A törvényszék a tényállásból helyesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott bűnösségére, azonban a cselekmények minősítésével kapcsolatos jogi indokolás kiegészítésre szorult, illetve a cselekmények minősítése részben téves volt. Az elsőfokú bíróság a bűncselekmények jogi minősítésével kapcsolatban az
54. évi IV. törvény
55. §-a alapján helyesen eljárva megvizsgálta, hogy az I., II., III. és IV. r. vádlottak vonatkozásában a cselekmények elkövetésekor, avagy elbírálásakor hatályos büntető törvény tartalmaz enyhébb rendelkezéseket. Az ezzel kapcsolatos jogi indokolása azonban kiegészítésre szorult. Az elsőfokú bíróság ugyanis azt helyesen állapította meg, hogy a vonatkozó büntetési tételek mindkét büntető törvény esetében azonosak, azonban az elbíráláskor hatályos Btk. kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban azon esetben, amikor annak lehetősége nem kizárt. Ugyanakkor elmulasztotta annak értékelését, hogy a Btk.
56. §

(1)bekezdése szerint azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a 25 évet nem haladhatja meg. A halmazati büntetésre vonatkozó szabályok körében pedig a Btk. 81. §

(3)bekezdése alapján, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, míg a

(4)bekezdés szerint abban az esetben, ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűncselekmény büntetési tételét a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján a

(2)és

(3)bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani, azaz az elbíráláskor hatályos Btk. a Különös Részben meghatározott büntetési tételek kétszeres emelését írja elő a bűnszervezetben elkövetővel szemben halmazati büntetés kiszabása esetére. Ezzel szemben a cselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 98. §

(1)bekezdése szerint azzal szemben, aki az öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, de a 20 évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. §

(2)bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni. Az

1. évi IV. törvény halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak olyan rendelkezést, mint a Btk.
2. §

(4)bekezdése, így az elkövetéskor hatályban volt büntető törvény rendelkezései szerint a bűnszervezetben elkövető személlyel szemben halmazati büntetés kiszabása során nem kellett kétszer emelni a büntetési tételkeret felső határát. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság az alkalmazandó büntető törvénnyel összefüggésben értékelésen kívül hagyta, hogy a bűncselekmények elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 40. §

(2)bekezdése szerint a szabadságvesztés leghosszabb tartama bűnszervezetben történő elkövetés, továbbá halmazati büntetés esetén 20 év, míg a Btk.

1. §-a szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama bűnszervezetben történő elkövetés, illetve halmazati büntetés esetén 25 év. A fenti hiányosságok ellenére is az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy azon vádlottak esetében, akik a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el, az elbíráláskor hatályos büntető törvény nem tartalmaz kedvezőbb rendelkezéseket, míg a bűnszervezetben részt nem vevő vádlott esetében az elbíráláskor hatályos büntető törvény kedvezőbb rendelkezést tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a pénzügyi, illetőleg a költségvetést károsító bűncselekmények minősítése során több szempontból is tévesen járt el. Az
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdése, és a Btk. 13. §

(1)bekezdése egyaránt akként rendelkezik, hogy a tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja, míg a Btk. 13. §

(2)bekezdése szerint közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményéért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdésébe, és a Btk. 396. §

(1)bekezdésébe ütköző költségvetési csalás bűncselekményét is tettesként csakis az követheti el, akit az adott kötelezettség terhel, vagyis az adóalany, akit az adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli. Ez pedig az adott cég képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője. Rajta kívül más személy csak részesi magatartást fejthet ki a költségvetési csalással kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság által megállapított irányadó tényállás szerint valamennyi esetben a pályázatokat az azokhoz kapcsolódó további iratokat, így kérelmeket, nyilatkozatokat és szerződésmódosításokat az érintett vállalkozások aktuális ügyvezetői írtak alá, ezáltal a megtévesztő magatartást is ők fejtették ki, amely tevékenységükhöz a többi vádlott csak felbujtói, avagy bűnsegédi magatartást nyújthatott. Téves volt tehát a törvényszéknek az az álláspontja, amely szerint I.rendű vádlott neve I. r. vádlott alapvetően adminisztrációs jellegű tevékenysége, azaz a különböző iratok elkészítése, aláírattatása és továbbítása tettesi magatartásként értékelhető a pénzügyi, illetve a költségvetést károsító bűncselekmények tekintetében, hiszen az irányadó tényállás szerint az érintett cégek ügyvezetői, azaz tanú neve1, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott egyaránt tudomással bírtak arról, hogy valótlan tartalmú okiratokat írnak alá a pályázatokkal összefüggésben, így nem merülhet fel az, hogy tévedésben voltak, amely esetlegesen az I. r. vádlott közvetett tettesi magatartását tenné megállapíthatóvá. A pénzügyi, illetőleg a költségvetést károsító bűncselekményekkel kapcsolatban a minősítés körében a törvényszék elmulasztotta annak indokát adni, hogy mire figyelemmel állapította meg az üzletszerű elkövetést. Az 1978. évi IV. törvény 137. § 9. pontja és a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeresen haszonszerzésre törekszik. Tekintettel arra, hogy a már kifejtettek szerint a pénzügyi, illetőleg a költségvetést károsító bűncselekmények tettesei az érintett társaságok képviseletére jogosult ügyvezetők voltak, a törvényszéknek azt kellett volna vizsgálnia, hogy tanú neve1, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott, illetőleg IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott rendszeres haszonszerzésre törekedett-e a bűncselekmény elkövetésével. Megjegyzi ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság, hogy a haszonszerzési cél más személy gazdagodására is irányulhat, illetve egy bűncselekmény elkövetése esetén is megállapítható az üzletszerűség, amennyiben az irányadó tényállásból azt lehet megállapítani, hogy további haszonszerzést célzó bűncselekmények elkövetésére irányult az elkövető szándéka. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállás bevezető részében utalt arra, hogy a tanú neve1 által létrehozott bűnszervezet célja kifejezetten az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése volt, ezért abban az esetben, amikor az ilyen bűncselekmény tettese bűnszervezet tagjaként követtel el a bűncselekményt, az üzletszerűség mind a tettes, mind a részes vonatkozásában - az egy rendbeli pénzügyi, avagy költségvetést károsító bűncselekmény esetén is megállapítható volt, figyelemmel arra is, hogy a részes cselekményének minősítése a tettesi alapcselekmény minősítéséhez igazodik. Erre figyelemmel a tényállás 3./ pontjában részletezett költségvetési csalás valóban üzletszerűen elkövetettnek minősül, hiszen azt tettesként a kft neve1 Kft. ügyvezetője mint költségvetési csalásra létrejött bűnszervezetben résztvevő személy követte el. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében azonban a költségvetési csalás bűntettével kapcsolatban nem állapítható meg a rendszeres haszonszerzési célzat, hiszen a II. és IV. r. vádlott ilyen bűncselekményt csak egy céghez kapcsolódóan követett el, és az irányadó tényállásban nincsen arra vonatkozó megállapítás, amely szerint további ilyen bűncselekmény elkövetése szándékukban állt volna. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az irányadó tényállás szerint alkalmanként 20.000.-Ft-ot kapott a valótlan tartalmú okiratok aláírásáért, azonban ez a rendszeres haszonszerzési cél nem a költségvetési csaláshoz kapcsolódott a II. r. vádlott vonatkozásában. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében a törvényszék megállapította a bűnszervezetben elkövetést, amelyre figyelemmel helye lehetett volna a költségvetési csalás tekintetében az üzletszerűség megállapításának, azonban az előbb kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja téves volt. Az elsőfokú ítélet meghozatala óta bekövetkezett jogszabályváltozás folytán a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján a bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Az elsőfokú ítélet meghozatala során irányadó Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti fogalom meghatározás alapján pedig bűnszervezet három, vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A két rendelkezés összevetéséből megállapíthatóan az elsőfokú ítélet meghozatala óta a bűnszervezet fogalma két új elemmel bővült, a hierarchikus szervezettséggel és a konspiratív működéssel. A másodfokú bíróságnak ezért az
2. évi IV. törvény
3. §-ára figyelemmel vizsgálni kellett, hogy ezen kritériumoknak is megfelel-e az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás. A hierarchikus szervezettség megléte nem jelenti azt, hogy a bűnszervezetben résztvevő összes személynek hierarchikus viszonyban kell egymással állnia, elegendő, ha legalább egy kiemelt szerepet betöltő személy van a szervezetben, amely tény az irányadó tényállásban megtalálható, hiszen a tényállás bevezető részében a törvényszék utalt arra, hogy tanú neve1 volt az a személy, aki egy bűnszervezetet létrehozott, s azt irányította. tanú neve1 alatt I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és tanú neve3 helyezkedett el ezen szervezetben, akik egyrészt végrehajtották tanú neve1 utasításait, másrészt azokat közvetítették további személyek, közöttük III.rendű vádlott neve III. r vádlott felé is. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy bár az ítélet meghozatala során a már hivatkozottak szerint a bűnszervezet megállapításának nem volt feltétele a hierarchikus viszonyok megléte, az elsőfokú bíróság az ítélet
4. oldal
5. bekezdésében ezzel a kérdéssel is foglalkozva azt az álláspontot foglalta el, hogy a tanú neve1 által irányított csoport hierarchikusan szervezett volt. A konspiratív működés pedig abban az esetben állapítható meg, amikor az elkövetői csoport tagjai, vagy a tagok egy része annak érdekében hajt végre különböző cselekvéseket, hogy a csoport tevékenysége a külvilág előtt rejtve maradjon, ezáltal a büntetőjogi felelősségre vonást elkerüljék. Jelen esetben az ítélet történeti tényállása tartalmaz ezt megalapozó megállapításokat, így a szemály neve fiktív személyazonosságának létrehozása, és részére a kft neve4 Kft. (1./ tényállási pont) illetve a kft neve7 Kft. (2./ tényállási pont) átruházása, illetve a hamis dokumentumok gyártása az ... részéről ilyen jellegű tevékenységnek minősül. Az ítélőtábla álláspontja szerint a történeti tényállás ezen megállapításai önmagukban megalapozzák a konspiratív működés megállapítását, azonban a bizonyítékok mérlegelése körében is hivatkozik az elsőfokú bíróság ezen túlmenően olyan körülményekre, amelyek a konspiratív működést támasztják alá, így az ún. fekete telefonok használata, illetőleg a titkos iroda léte is. Az elsőfokú bíróság az ítélet
6. oldalának utolsó bekezdésében annak ellenére foglalkozott a tanú neve1 által irányított szervezet konspiratív jellegével, hogy az ítélet meghozatalának során a bűnszervezet megállapításának ez még nem volt feltétele. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen állapította meg, hogy a tanú neve1 által létrehozott, összehangolt működésű csoport bűnszervezetnek minősül, és osztotta a másodfokú bíróság a törvényszéknek azt az álláspontját is, amely szerint I.rendű vádlott neve vádlott és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tudatában volt annak, hogy a tényállásban írt magatartásukat olyan szervezett elkövetői csoport részeként valósítják meg, amely hosszabb időre szervezett, és amelynek célja súlyos megítélésű költségvetést károsító bűncselekmények elkövetése. Helyesen jutott tehát az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy I.rendű vádlott neve I r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak az elbírált cselekményeket bűnszervezet tagjaként követték el. Ugyanakkor IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg az ítélet
7. oldal
8. bekezdésében, hogy tisztában volt azzal, hogy egy hosszabb időre szervezett csoport tagjaként követi el a cselekményt. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott ugyanis az irányadó tényállás szerint csupán rövidebb ideig vett részt a cselekmény elkövetésében, arra vonatkozóan adat nem merült fel, hogy további cégekben is tervezte volna a költségvetést károsító tevékenység folytatását. Ezért, bár IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott azzal valóban tisztában volt, hogy tevékenysége több személy tevékenységéhez kapcsolódik, és a felvett összeg nagyságából fakadóan nagyobb tárgyi súlyú, ezáltal magasabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény elkövetésében vesz részt, azonban az alkalmi elkövetésre, illetőleg az alkalmi utasítások végrehajtására figyelemmel sem az összehangolt működés, a szervezettség tudata, sem a hosszabb időre vonatkozó működés tudata esetében nem állapítható meg. A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a tényállás 1./ pontban írt költségvetést károsító cselekmény, amelynek tettese II.rendű vádlott neve II. r. vádlott volt, nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, annak helyes minősítése költségvetési csalás bűntette [Btk.
9. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(4)bekezdés a) pont, melyet I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnsegédként, II.rendű vádlott neve III. r. vádlott pedig arra figyelemmel, hogy ő bírta rá testvérét a cselekmény elkövetésében való részvételre, felbujtóként követett el. Ezért az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tényállás 1./ pontjában írt pénzügyi cselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott pénzügyi cselekményét pedig felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettének minősítette az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulata, és a

(4)bekezdés a) pontja alapján. A tényállás 2./ pontjában írt költségvetést károsító bűncselekményt IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott a már hivatkozottak szerint nem bűnszervezetben és nem üzletszerűen követte el, így azt az ítélőtábla költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés a) pont] minősítette, míg I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott ehhez kapcsolódó magatartását egyezően bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés a) pont] minősítette. A tényállás 3./ pontjában írt pénzügyi bűncselekmény tettese a már kifejtettekre figyelemmel a cselekményt bűnszervezet tagjaként és ebből fakadóan üzletszerűen követte el, így ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tényállás 3./ pontjában írt pénzügyi bűncselekményét egyezően bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. Az elsőfokú bíróság az ítéletben nem adta kellő indokát annak, hogy a közbizalom elleni bűncselekményeket milyen szempontok alapján minősítette, ezért az ítélőtábla az ezzel kapcsolatos jogi indokolást is kiegészítette. A közokirat-hamisítás bűntettével kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott azáltal, hogy az ítélet 9. oldalának utolsó bekezdésében írtak szerint az igazolványképét digitális formában tanú neve3hoz eljuttatta, ezáltal segítséget nyújtott a szemály neve névre szóló hamis közokirat elkészítéséhez, s így bűnsegédként megvalósította a Btk. 342. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét. Tekintettel arra, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat erre III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bírta rá, a III. r. vádlott tényállás

1. oldalának utolsó bekezdésében írt magatartását a másodfokú bíróság bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény

(1)bekezdés a) pont] minősítette. Mivel II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a törvényszék által megállapított tényállás szerint azonos közokiratot érintően valósította meg a többféle elkövetési magatartást (hamis közokirat készítése, majd felhasználása), azaz a szemály neve névre szóló hamis okmányok elkészítéséhez való segítségnyújtás, majd annak többszöri felhasználása, a különböző elkövetési magatartások természetes egységet képeznek és egységesen a Btk. 342. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntetteként minősülnek (1/

1. BJE). Ettől eltér a közokirat-hamisítás azon esete, amikor a vádlottak cselekvősége folytán hamis adat került bejegyzésre a cégnyilvántartásba, hiszen ez esetben már egy különböző közokiratról van szó. Ezért a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás, illetve az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás, a Btk. 342. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette, illetve az 1978. évi IV. törvény

(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette mellett halmazatban megállapítható. A hamis magánokirat felhasználásával, illetőleg a magánokirat-hamisítással kapcsolatban az ítélőtábla megjegyzi, hogy ezen bűncselekmény rendbelisége az érintett jogviszonyok számához igazodik oly módon, hogy abban az esetben kerül sor folytatólagos elkövetés megállapítására, amennyiben több alkalommal került sor az ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódóan hamis magánokirat felhasználásra. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az I., II., III. és IV. r. vádlottak által elkövetett közbizalom elleni bűncselekményeket a következők szerint minősítette: I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 1./ tényállási pontban írt magatartását magánokirat-hamisítás vétségének (

1. évi IV. törvény
2. §) értékelte. Megjegyzi az 1./ tényállási ponttal kapcsolatban az ítélőtábla, hogy mivel a kft neve4 Kft. pályázatával kapcsolatban I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által egyetlen alkalommal (ítélet
3. oldal
4. bekezdése) került sor valótlan iratok csatolására, ezért ezen cselekmény nem minősül folytatólagosan elkövetettnek. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tényállás 2./ és 3./ pontjában írt cselekményét összesen 4 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének értékelte, figyelemmel arra, hogy mind a 2./, mind a 3./ tényállási pontban kettő pályázattal összefüggésben került sor több alkalommal hamis tartalmú magánokiratok benyújtására. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az ítélet
5. oldal utolsó bekezdésében írt magatartását bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pont], a tényállás 1./ pontjában írt magatartását közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont], és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott magatartásához kapcsolódóan bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §), a tényállás 2./ pontjában írt cselekményét közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont] minősítette (ítélet

1. old.
2. bekezdés és
3. oldal
4. és
5. bekezdés). III.rendű vádlott neve III. r. vádlott közbizalom elleni cselekményeit, az ítélet
6. oldal utolsó bekezdésében írt magatartását - figyelemmel arra, hogy a felbujtói magatartás II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnsegédi magatartására vonatkozott - bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettének [
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdés a) pont], az 1./ tényállási pontban írt magatartását II.rendű vádlott neve II. r. vádlott magatartásához kapcsolódóan felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont], és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódóan bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (

1. évi IV. törvény
2. §), a tényállás 2./ pontban írt magatartását II.rendű vádlott neve II. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódóan felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés c) pont] és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódva 2 rb. bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (

1. évi IV. törvény
2. §), a tényállás 3./ pontjában írt cselekvőségét I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódva további 2 rb. bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (
3. évi IV. törvény
4. §) minősítette (ítélet
5. oldal
6. és
7. bekezdés,
8. oldal
9. bekezdés,
10. oldal
11. és
12. bekezdése,
13. oldal 4.,
14. bekezdés,
15. oldal
16. bekezdés,
17. oldal
18. és
19. bekezdése,
20. oldal
21. és
22. bekezdése). IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott a tényállás 2./ pontjában írt közbizalom elleni bűncselekményeit közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
23. §

(1)bekezdés c) pont], és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódóan 2 rb. bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) minősítette (ítélet
2. oldal
3. és
4. bekezdése és
5. oldal
6. és
7. bekezdése,
8. oldal 2., 4.,
9. bekezdés,
10. oldal
11. bekezdés). A büntetés kiszabása során irányadó büntetési tétel I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezésekre és a halmazati büntetésre vonatkozó szabályokra figyelemmel 2 évtől 16 évig terjedő szabadságvesztés, így a büntetés kiszabása során az
12. évi IV. törvény
13. §

(2)és

(3)bekezdése alapján számítandó középmérték 9 év, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a halmazati szabályokra figyelemmel a büntetési tétel 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, a Btk. 80. §

(2)és

(3)bekezdése szerint számítandó középmérték 7 év, míg IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében a halmazati szabályokra figyelemmel a büntetés kiszabása során irányadó büntetési tételkeret 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés, a Btk. 80. §

(2)és

(3)bekezdése szerinti középmérték pedig 4 év 3 hónap. Az ítélőtábla a büntetés kiszabásának felülbírálata során azt állapította meg, hogy a törvényszék által megállapított bűnösségi körülmények - részben az eltérő minősítésből fakadóan - helyesbítésre, kiegészítésre szorultak. Valamennyi vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte a másodfokú bíróság a jelentős időmúláson túlmenően azt, hogy hosszú ideje állnak a vádlottak büntetőeljárás hatálya alatt, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában azt, hogy hosszabb ideje kényszerintézkedés hatálya alatt állnak, valamint valamennyi vádlott vonatkozásában a pénzügyi, illetőleg a költségvetést károsító bűncselekmény vonatkozásában, hogy a cselekményt a minősítést megalapozó értékhatár alsó határához közeli értékre követték el. A tényállás 1./ pontjához kapcsolódóan a vagyoni hátrány részbeni megtérülését az I., II. és III. r. vádlott vonatkozásában és az okozott vagyoni hátrány megtérülését a tényállás 3./ pontjához kapcsolódóan (az I. és III. r. vádlott vonatkozásában). További súlyosító körülményként vette figyelembe a másodfokú bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában a költségvetést károsító bűncselekmények elszaporodottságát. További súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében 4 rb. magánokirat-hamisítás vétsége, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tekintetében 4 rb. magánokirat-hamisítás vétsége, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében a közokirat-hamisítás bűntette és a 2 rb. hamis magánokirat felhasználása vétsége tekintetében. Enyhítő körülményként értékelte I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében a 3 rb. költségvetési csalás bűntette vonatkozásában, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében az 1 rb. közokirathamisítás bűntette vonatkozásában, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében 2 rb. költségvetési csalás bűntette, 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette, és az

1. rb. magánokirat-hamisítás vétsége vonatkozásában, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében pedig a 2 rb. hamis magánokirat felhasználása vétsége vonatkozásában a bűnsegédként történő elkövetést. II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában mellőzte a költségvetést károsító cselekmények tekintetében a bűnsegédi elkövetést mint enyhítő körülménynek a figyelembe vételét, tekintettel a megváltozott minősítésre. I.rendű vádlott neve vonatkozásában azt vette enyhítő körülményként figyelembe, hogy egy kiskorú és egy nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint közreműködik idős, beteg szülei ápolásában. Az így kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a büntetési célok eléréséhez I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában egyaránt szükséges szabadságvesztés büntetés kiszabása. Az enyhítő körülmények jelentős túlsúlyára tekintettel helyes volt az is, hogy a törvényszék az I., II., III. és IV. r. vádlottak vonatkozásában a büntetés kiszabása során irányadó középmértéktől jelentősen eltért a vádlottak javára. Ugyanakkor a megváltozott, és ezáltal enyhébb minősítésre is figyelemmel a felülbírálattal érintett valamennyi vádlott vonatkozásában szükségessé vált az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés jelentős enyhítése, ezért a másodfokú bíróság azt a rendelkező részben írtak szerint enyhítette. I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában a büntetés kiszabása során is értékelt jelentős számú enyhítő körülményre figyelemmel az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az
2. évi IV. törvény
3. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó fegyház végrehajtási fokozatnál az 1978. évi IV. törvény 45. §

(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meghatározása volt indokolt, ezért esetükben a törvényszék által kiszabott fegyházbüntetést a rendelkező részben írt tartamú börtönbüntetésre enyhítette. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében arra tekintettel, hogy a bűnszervezetben történő elkövetést nem tartotta megállapíthatónak, az ítélőtábla arra az álláspontra jutott, hogy a büntetési célok a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhetők. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének - tekintettel arra, hogy a bűnszervezetben való elkövetést a másodfokú bíróság mellőzte - immár törvényi akadálya nem volt, ezért IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottal kiszabott a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint próbaidőre felfüggesztette és a IV. r. vádlottal szemben a közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte. A másodfokú bíróság a szabadságvesztést a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján rendelte börtönben végrehajtani, és az elrendelés esetére a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontján alapult. Egyebekben az elsőfokú bíróság által I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakkal szemben kiszabott közügyektől eltiltás, illetve II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottal szemben kiszabott gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozástól történő eltiltás törvényes és arányos volt. A másodfokú bíróság a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatban írtak alapján hivatalból megvizsgálta, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott érdemes-e a Btk. 102. §

(1)bekezdése szerinti előzetes bírósági mentesítésre. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott az általa elkövetett bűncselekmények jellegére figyelemmel nem érdemes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezései körében egyebek mellett akként rendelkezett, hogy valamennyi vádlottat kötelezte arra, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 6.396.-Ft bűnügyi költséget. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezése V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, a Be. 671. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ezért a másodfokú bíróság a törvényszéket ennek lefolytatására felhívta. Az elsőfokú bíróságnak I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottra vonatkozó egyéb rendelkezései törvényesek voltak. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a hatályon kívül helyezés és felmentés érdekében bejelentett fellebbezéseket alaptalannak, az eltérő minősítés érdekében bejelentett fellebbezéseket részben alaposnak, míg az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket alaposnak ítélte, és az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottra vonatkozó részét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla az 1978. évi IV. törvény 99. §

(1)és

(2)bekezdése alapján rendelkezett I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatala óta előzetes fogva tartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. november
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.266/2019/
4. számú ítélte és a Szegedi Törvényszék 7.B.150/2016/
5. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottakra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
6. november
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke