Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.469/2019/
- A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott képviselője: Dr. Pingiczer László ügyvéd Az I. rendű alperes: I.rendű alperes neve (címe) személyesen jár el A II. rendű alperes: II.rendű alperes neve (címe) A II. rendű alperes meghatalmazott képviselője: pártfogó ügyvéd neve (címe) A III. rendű alperes: III.rendű alperes neve (címe) személyesen jár el A per tárgya: személyiségvédelmi igény érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 4.P.21.600/2017/
- A fellebbezést benyújtó fél: A felperes ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben - az alábbiak szerint - megváltoztatja. Megállapítja, az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a (sajtótermék 1) online felületén
- április 30-án megjelent „A" cikkhez kapcsolódó hozzászólásában a felperest csalónak nevezte és valótlanul azt állította róla, hogy orvosi igazolást kreált. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 8 napon belül tegye közzé a saját facebook profilján legalább 30 napon át hozzáférhető módon a saját neve alatt az alábbi nyilatkozatot: „Én, I.rendű alperes tájékoztatom Önöket, hogy a (sajtótermék 1) online felületén
- április 30-án megjelent „A" cikkhez kapcsolódó hozzászólásomban megsértettem felperes jóhírnevét azzal, hogy őt csalónak neveztem, és valótlanul azt állítottam róla, hogy orvosi igazolást kreált. Ezúton elnézést kérek felperes-től azért, hogy ezzel a hozzászólásommal megsértettem a jóhírnevét." Megállapítja, hogy a II. rendű alperes - megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a facebook közösségi oldalon létrehozott különböző csoportokban közzétett bejegyzéseiben az állította, a felperes egymás ellen uszítja a rokkantakat, és kénye-kedve szerint meghurcol ártatlan, beteg embereket, továbbá azzal, hogy a felperest jobbikos nácinak, trotty nácinak, elmebetegnek nevezte, valamint az alábbi kijelentésével: „dugja fel magának ezt a kitüntetést, a mögötte állók kaptak volna, nekik járt volna a díj; - megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a facebook közösségi oldalon létrehozott különböző csoportokban közzétett bejegyzéseiben valótlanul azt állította a felperesről, hogy másokat zsarol, és vadidegen embereknek beszél rokkant emberek magánéletéről, privát problémájáról, betegségeiről; Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 8 napon belül tegye közzé a bejegyzésekkel azonos formában a saját facebook profilján valamint a „B" és a „C" nevű facebook csoportokban legalább 30 napon át hozzáférhető módon, a saját neve alatt az alábbi nyilatkozatot: „Én, II.rendű alperes tájékoztatom Önöket, hogy korábbi bejegyzéseimben megsértettem felperes becsületét és jóhírnevét azzal, hogy azt állítottam róla, egymás ellen uszítja a rokkantakat, kényekedve szerint meghurcol ártatlan, beteg embereket, másokat zsarol, és vadidegen embereknek beszél rokkant emberek magánéletéről, privát problémájáról, betegségeiről, továbbá azzal, hogy jobbikos nácinak, trotty nácinak, elmebetegnek neveztem őt, valamint az alábbi kijelentésemmel: „dugja fel magának ezt a kitüntetést, a mögötte állók kaptak volna, nekik járt volna a díj." Ezúton elnézést kérek felperes-től azért, hogy ezekkel a bejegyzéseimmel megsértettem a becsületét és a jóhírnevét." Megállapítja, hogy a III. rendű alperes - megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a facebook közösségi oldalon létrehozott különböző csoportokban közzétett bejegyzéseiben azt állította, a felperes koholt vádakkal rohangál a rendőrségre és a bíróságra csak azért, mert saját nárcisztikussága miatt sértve érzi magát, ki akar használni másokat, meg akarja szerezni mások vagyonát, le akarja tiltani rokkant emberek ellátását, halálba akar kergetni másokat; - megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a facebook közösségi oldalon létrehozott különböző csoportokban közzétett bejegyzéseiben valótlanul azt állította a felperesről, hogy szándékosan félrevezeti, megtéveszti a hatóságot, és „ki akarja nyírni" az alpereseket. Kötelezi a III. rendű alperest, hogy 8 napon belül saját költségén tegye közzé a bejegyzésekkel azonos formában a saját facebook profilján valamint a „D" nevű facebook csoportokban legalább 30 napon át hozzáférhető módon, a saját neve alatt az alábbi nyilatkozatot: „Én, III.rendű alperes tájékoztatom Önöket, hogy korábbi bejegyzéseimben megsértettem felperes becsületét és jóhírnevét azzal, hogy azt állítottam róla, koholt vádakkal rohangál a rendőrségre és a bíróságra csak azért, mert saját nárcisztikussága miatt sértve érzi magát, ki akar használni másokat, meg akarja szerezni mások vagyonát, le akarja tiltani rokkant emberek ellátását, halálba akar kergetni másokat, szándékosan félrevezeti, megtéveszti a hatóságot, és ki akar nyírni engem, valamint I.rendű alperes-t és II.rendű alperes-t. Ezúton elnézést kérek felperes-től azért, hogy ezekkel a bejegyzéseimmel megsértettem a becsületét és a jóhírnevét." Eltiltja az alpereseket attól, hogy a jövőben a felperes jóhírnevét és becsületét sértő nyilatkozatokat tegyenek. Kötelezi a II. és a III. rendű alperest, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg a felperesnek 100 000 (százezer) - 100 000 (százezer) Ft-ot. Mellőzi a felperest elsőfokú perköltség fizetésére kötelező rendelkezést, és kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 81 000 (nyolcvanegyezer) Ft elsőfokú perköltséget. Kötelezi a II. és III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 107 200 (egyszázhétezer-kettőszáz) - 107 200 (egyszázhétezer-kettőszáz) Ft elsőfokú perköltséget. Ezt meghaladóan a peres felek az elsőfokú költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 18 000 (tizennyolcezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes 56 600 (ötvenhatezer-hatszáz), az I. rendű alperes 24 000 (huszonnégyezer), a ...I. rendű alperes 31 700 (harmincegyezer-hétszáz) Ft fellebbezési illetéket köteles megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak, míg a fennmaradó 31 700 (harmincegyezerhétszáz) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad. A peres felek a másodfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik. Megállapítja, hogy a II. rendű alperest a másodfokú eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját 34 %-ban a felperes, 66 %-ban pedig a II. rendű alperes viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] A tényállás A peres felek a felperes által alapított (szervezet neve) elnevezésű civil érdekvédő szervezet tagjai voltak. A felperes és az alperesek kapcsolata egy idő után megromlott, majd az alperesek
- július
- és
- szeptember
- napja között különböző facebook csoportokban, valamint a saját facebook profiljukon tett bejegyzéseikben, és egyes hírportálokon megjelent cikkekhez fűzött hozzászólásaikban a felperesre nézve számos sértő, a személyét negatív színben feltüntető nyilatkozatot tettek. Ugyanebben az időszakban (személy neve) profillal ugyancsak a felperest lejárató bejegyzések jelentek meg a facebookon, amelyeket esetenként a felperes képmását felhasználó gúnyképekkel illusztráltak. Az alperesek által tett - a keresetlevél F/14-38 számú mellékleteiben szereplő - bejegyzések, hozzászólások az alábbiak: Az I. rendű alperes nyilatkozatai:
- szeptember 21-én az "E" Facebook oldalon közzétett bejegyzésében az alábbi hozzászólást tette közzé: „Minden, amit a (szervezet neve) híradó megszüntetéséről tudni kell, azért hoztam létre e oldalt, mert felperes miatt házkutatásban volt részem, elvittek minden számítástechnikai eszközömet, de abban nem tudnak helytállni, a yard a webmestert kérdezze meg ki, mikor, milyen IP címen lépett be. Viszont a yard felé tett bejelentésében felperes hazudott, hogy ő működtette a honlapot ez nem igaz. Három rokkantat is meg akart hurcolni, és ehhez a rendőrség segédkezik is. I.rendű alperes s.k." (F/14.)
- május 15-én egy magánlevelezés során az alábbi bejegyzést tette: „A villám simogassa meg a haját, mert agya az nincsen. A rohadékja rokkantakat akar bíróság elé rángatni, de ahhoz hülye, hogy egy normális keresetet megírjon. Ráadásul a rendőrségen adja be, a facés csoportok bezárása a [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] panasz. Ezért kell rokkant beteg embereknek bemenni jegyzőkönyvbe mondani, amit szükséges. Inkább takarítana ki otthon mert a kosz eszi meg. Vagy ápolná a beteg urát, és főzne rája. A jó kurva anyját az ilyen rohadék nőnek. Az apja inkább verte volna ki a mezőn, minthogy ilyen hülyét gyártott. De lesz ennek visszaútja. A rák egye ki a belét". (F/18.)
- április 30-án a (sajtótermék 1) online felületén megjelent cikkhez az alábbi hozzászólást fűzte a felperes kommentjéhez: „A díjat átvenni, oda el tudott menni, a bírósági tárgyalásra nem tudott elmenni, csaló orvosi igazolást kreált." (F/23.)
- március 9-én különböző facebook csoportokban bejegyzést tett közzé az alábbi tartalommal: „Ne tovább! felperes-nek STOP! Ne bántsa a rokkantakat, és ne hergelje a népet!" (F/24.). A II. rendű alperes nyilatkozatai:
- július 2-án a következő szövegű hozzászólást tette közzé több facebook csoportban: „(Felperes neve)! Hiteltelenné váltál minden rokkant előtt, miután önmagadat meghazudtoltad. A rokkantakat összeuszítod egymás ellen, azok a rokkantak, akik évek óta a te zsarolásaidnak még mindig fejet hajtva behódolnak neked, és terjesztenek az általad írt posztokat, ami csak ismétli önmagát, hisznek benned és mint rokkant érdekképviselő képesek az adataikat kiszolgáltatni neked. Te pedig minden egyes rokkant bizalmával visszaélsz. Vadidegen embereknek a nap 24 órájában mesélsz mások privát problémájáról, betegségeiről, és felhatalmazva érzed magad, hogy el is döntsd azt, hogy ki a beteg, ki a „szimuláns". Mélységesen szégyelld el magad, szégyelld magad el azért is, mert visszaéltél a rokkant társaid bizalmával, szégyelld el magad azért, mert meghurcolsz ártatlan beteg embereket a saját kényed kedved szerint". (F/19.)
- december 4-én hozzászólásában „jobbikos nácinak" nevezte a felperest (F/20.).
- december 4-én egy (személy neve) néven közzétett kép alá fűzött hozzászólásában „csak nem nyugszik a trotty náci" bejegyzést tette (F/21.).
- április 24-én a "C" facebook csoportban az alábbi tartalmú hozzászólást tette: „Minden törvényt, a törvény értelmezését én szedtem elő neki, akár még hajnali kettőkor is, mert mindent gyorsan azonnal kellett közölte „... néni", hogy neki ilyen csip-csup dolgokra nincs ideje, mert ő írja folyamatosan „szakanyagait", könnyű más farkával verni a csalánt… és bíróságon is jó lesz, ha magyarázatot ad arra, hogy ki kapaszkodott fel kin" (F/22.).
- április 23-án a "C" facebook csoportban az alábbi bejegyzést tette: „Mára hanyatt is estem III.rendű alperes, olyan dolgokkal rágalmazott, hogy a Btk. szerint 5-10 év, és még akkor ne is beszéljünk a tanúiról". (F/25.) Ugyanezen a napon a következő tartalmú bejegyzést tette közzé: „Az pedig, hogy minden rokkantnak kipofázza a magánéletét, a betegségeit az épp aktuális alattvalóinak, az vagy elmebetegség tünete vagy tudatosan teszi, hogy ő legyen a pókháló közepén az anyapók, és rángathatja a szálakat. Az biztos, hogy probléma van a fejében, ez amit művel, az a legaljasabb dolog, amit lehet a beteg emberekkel tenni." (F/26.) Ugyanebben a facebook csoportban
- május 27-én a következő bejegyzést tette: „dugja fel magának ezt a kitüntetést, a mögötte állók kapták volna, nekik járt volna a díj, a törvények megkeresése miatt, az ötletek miatt, a szerkesztés miatt, meg a facén való terjesztés miatt, könnyű más farkával verni a csalánt, mert felperes csak megírta, a többiek meg mindent, terülj, terülj asztalkámat játszottak." (F/27.)
- augusztus 11-én az I. rendű alperes által közzétett fényképfelvételhez az alábbi bejegyzést fűzte: „Hét pert elutasítottak neki, rajta röhög (város 1)-től (város 2)-ig minden bírósági alkalmazott." (F/28). A ...I. rendű alperes nyilatkozatai:
- február 23-án egy (hírportál)-ban megjelent cikkhez az alábbi megjegyzést fűzte: „Ezt a cikket ajánlom mindenkinek a figyelmébe, főleg a hozzászólások miatt. Az önmagát érdekvédőnek nevező észre sem veszi, hogy milyen durván lejáratja magát. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene (F/29.). [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24]
- augusztus 7-én a (szervezet neve) facebook csoportban a következő megjegyzést tette közzé: „Nem foglak kiengedni a perből. Megkapod ami jár. Mindent, mindenért. Innen már nincs visszaút, végre megkapod azt, amit érdemelsz." (F/30.)
- október 3-án az "E" facebook csoportban a következő bejegyzést tette: „Melyik törvény tiltja, hogy elmondjuk a világnak azt, hogy felperes koholt vádakkal rohangál ellenünk a rendőrségre és a bíróságra csak azért, mert saját nárcisztikussága miatt sértve érzi magát. Szánalmas, hogy mert már nem tud minket ingyen kihasználni, hát ráhajt a maradék vagyonunkra, letiltaná a rokkant ellátásokat, hogy halálba kergessen minket. Ideje felkeresni az újságokat, a médiákat és nyilatkozni erről az egész defektes ügyről. Minden álma, hogy sztár akar lenni, hát adjuk meg neki az utolsó kívánság jogán. De olyan sztár legyen, hogy a fal adja a másikat amit megérdemel". (F/34.)
- augusztus 9-én az I. rendű alperes által közzétett fényképfelvétel alá a következő tartalmú bejegyzést tette: „Elhatározta, hogy kinyír minket, mindegy milyen áron. Bár lehet, hogy nem fog neki sikerülni?" (F/35.) Az "E" facebook csoportban
- szeptember 22-én az alábbi bejegyzést tette: „Én vittem neked a (szervezet neve) cikkeket. Akkor még hittem, hogy az összefogás egy jó ügyért működik, de ez nem volt igaz. Kihasználtak, és amikor bajba kerültem belém rúgtak. Akik mellém álltak, azokba is. Sőt feljelentettek, bírósági pert indítottak és el is bukták. Csak arra voltam, illetve voltunk jók, hogy ismertté, híressé tegyük felperes-t. Ahogy rájöttem az átverésre, én léptem. Amit hoztam, azt vittem is. Visszamondtam az általam megrendelt és fizetett domaint. Töröltem az általam létrehozott csoportokat és pá-pá. Az én honlapom omlott össze, mert nem bírta a napi 2000-es látogatottságot, annyira népszerű volt." (F/37.) Az I. rendű alperes által
- szeptember 19-én közzétett bejegyzéséhez a következő megjegyzést fűzte: „A hatóság szándékos félrevezetése és megtévesztése ide fog vezetni. Kezdje szokni a gondolatot". (F/38.) A kereseti kérelmek és az alperesek védekezése A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperesek a keresetlevél F/2-F/
- szám alatt csatolt mellékleteiben szereplő, valótlan és sértő tartalmú internetes bejegyzéseikkel és képmása jogtalan felhasználásával megsértették a becsülethez, jó hírnévhez és képmáshoz való személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogsértés abbahagyására, elégtétel adására és személyenként 300 000 Ft sérelemdíj megfizetésére, továbbá tiltsa el őket a további jogsértéstől. Álláspontja szerint a sérelmezett bejegyzések kifejezetten negatív színben tüntetik őt fel, róla valótlan tényeket állítanak, képmását pedig az alperesek nyilatkozataik illusztrációjaként engedélye nélkül használták fel. Állította, a F/2-F/
- szám alatti mellékletekben megjelölt (személy neve) nevű Facebook profil valójában az I. rendű alperest takarja, az F/19-
- szám alatti mellékletekben szereplő bejegyzések a II. rendű alperestől, míg a 29-38-ig besorszámozott mellékletben lévő kommentek a III. rendű alperestől, az F/39., 40.,
- szám alatti mellékletben sérelmezett kijelentések pedig mindhárom alperestől származnak. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes a 30 napos perlési határidőt elkéste a képmáshoz való joga megsértésének megállapítására irányuló keresetét illetően. Állította, (személy neve) nem azonos személy vele, ő egy távoli rokona, az e néven szereplő facebook profilon megjelent (F/2-F/13, F/15-F/17 alatt csatolt) bejegyzések nem tőle származnak. Ugyancsak tagadta, hogy az ő hozzászólását tartalmazza az F/1 alatti komment. A mellékletekben szereplő nyilatkozatok közül az F/14., F/18., F/
- és az F/
- szám alatti kijelentéseket magáénak ismerte el, ezekkel kapcsolatosan azonban arra hivatkozott, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak, és nem sértik a felperes személyiségi jogait, figyelemmel arra is, hogy a felperes mint a (szervezet neve) érdekképviseleti szerv vezetője közszereplőnek minősül, aki többször vett részt nyilvános rendezvényeken, illetve szerepelt a médiában, az F/
- számú [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] mellékletben szereplő közlés pedig egy magánlevelezésben szerepelt. Kifogásolta, hogy a keresetlevélhez csatolt képernyőmentések homályosak, olvashatatlanok. A II. rendű alperes ellenkérelmében szintén a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az F/19F/22 és az F/25-F/28 alatti bejegyzéseket ő tette, hivatkozása szerint azonban a felperes önkényesen kiemelt a szövegkörnyezetéből egyes részleteket, amelyek egyébként is vélemények, és a szabad véleménynyilvánítás határait nem lépik túl. A III. rendű alperes ellenkérelmében ugyancsak a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint az F/31., 32.,
- szám alatti mellékletekben szereplő bejegyzések nem tőle származnak. Azt elismerte, hogy az F/29., 30., 34-38 szám alatti mellékeltekben szereplő bejegyzéseket ő tette, védekezése szerint azonban azok a felperes személyiségi jogait nem sértik. Kiemelte, hogy az F/
- számú mellékletben szereplő megjegyzés véleménynyilvánításnak minősül, míg az F/
- számú mellékletben szereplő anyag szerkesztett szöveg, amely ki lett emelve a szövegkörnyezetéből. A felperes észrevételében vitatta, hogy közszereplőnek minősülne, figyelemmel arra, hogy állítása szerint
- július 3-át követően érdekképviseleti tevékenységével felhagyott. Az elsőfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában rámutatott, a jogvita elbírálása szempontjából különbséget kell tenni a jóhírnév megsértése és a becsületsértés között. Kifejtette, a becsület megsértése lényegében egy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, megalázó véleménynyilvánítás az adott személyről, ezzel szemben a jóhírnév megsértését az jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Az I. és ...I. rendű alperes védekezésére tekintettel elsődlegesen azt vizsgálata, a felperes által sérelmezett, és nekik tulajdonított tartalmak közzététele hozzájuk köthető-e. A beszerzett informatikai szakvéleményt elfogadva megállapította, a felperes által csatolt képernyőmentések nem tekinthetők hitelesnek, így okirati bizonyítékul nem szolgálhatnak. Nem találta bizonyítottnak a felperesnek azt az állítását, hogy a (személy neve) nevével megjelent facebook bejegyzések az I. rendű alperestől származnak. Nem fogadta el ugyanis e körben elégséges bizonyítéknak, hogy a felperes a facebook kommunikáció során (I.rendű alperes neve)-nak szólította (személy neve)-t, aki ezt nem kifogásolta, és a felperes indítványára meghallgatott tanúk vallomását sem értékelte hitelt érdemlő bizonyítékként, utalva arra, hogy a tanúk az I. rendű alperest nem ismerték személyesen, emellett vallomásuk ellentmondásos volt, sőt egyikük érdektelensége is megkérdőjeleződött. Mellőzte a felperes - a facebook-ot üzemeltető megkeresésére irányuló - bizonyítási indítványának elrendelését, mivel úgy ítélte meg, hogy attól eredmény nem várható. Minderre figyelemmel gyakorlatilag azokat a bejegyzéseket vizsgálta érdemben, amelyek tekintetében nem volt vitatott, hogy azok az alperesektől származnak. Megállapította, hogy az e bejegyzésekben sérelmezett alperesi nyilatkozatok időnként nehezen olvasható, a felpereshez nem minden esetben köthető, a felperes által gyakran egy hosszabb beszélgetésből, időnként magánlevelezésből önkényesen kiemelt szövegrészek, amelyek azok szövegbéli előzményének ismerete nélkül nem minősíthetőek egyértelműen. Összességében álláspontja szerint olyan erőteljes, kirívó, a közéleti szereplő felperes magasabb tűrési küszöbét meghaladó véleménynyilvánítás nem történt az alperesek részéről, ami megalapozná személyiségvédelmi igényüket. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem Az ítélettel szemben a felperes és a II.-III. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést, utóbbiak jogorvoslati kérelmét a Szegedi Ítélőtábla hivatalból elutasította. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az alperesek keresete szerinti marasztalását, [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a tanúvallomások alátámasztották állítását, miszerint a (személy neve) néven szereplő profil valójában az I. rendű alperest takarja. Hangsúlyozta, a facebook tömegtájékoztatási eszköz szerepét tölti be, a bejegyzésekkel, hozzászólásokkal, fényképekkel és az azokban közölt valótlan tényállításokkal az alperesek megsértették a jóhírnevét és a becsületét. Érvelése szerint nincs jelentősége annak, hogy milyen módon rögzítette a keresetlevél mellékletét képező bejegyzéseket, és hogy azok hiteles mentésnek tekinthetőek-e vagy sem, az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy azok beleférneke a véleménynyilvánítás körébe vagy sem, azokat egy átlagember, illetve esetlegesen egy közszereplő köteles-e tűrni. Kiemelte, a véleménynyilvánítás szabadsága sem érvényesülhet korlátlanul, az nem terjedhet ki az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév megsértésére. Állította, a módosított keresetlevélben részletezett alperesi megnyilatkozások, kijelentések valótlanok, és kifejezetten sértik a társadalmi megítélését. Utalt arra, közszereplői minősége megszűnt azt követően, hogy
- június 3-án nyilvános közleményben kijelentette, hogy nem tud és nem akar tovább rokkant érdekvédelmi munkát vállalni. Az I., II. és III. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az I. rendű alperes fenntartotta az elsőfokú eljárás során általa kifejtetteket és hangsúlyozta, (személy neve) létező, élő személy, távoli rokona, amely tényről a felperes is tud, hiszen ismerik is egymást. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során meghallgatott 3 tanú vallomása nem felel meg a valóságnak, a vallomásokban szóról-szóra megegyező részek találhatók, amelyeket valószínűleg a felperes adott a szájukba. A II. rendű alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítéletben megállapított sérelemdíj - helyesen perköltség - felemelését kérte 200 000 Ft-ra. A III. rendű alperes ellenkérelmében szintén fenntartotta az elsőfokú eljárás során általa kifejtetteket, hangsúlyozva, a felperes - állításával szemben - közszereplőnek minősül. A tanúvallomásokat illetően kiemelte, a három tanú háromféle tartalmú vallomást tett, olyan körülményekről is nyilatkozatot tettek, amelyekről nem is kérdezték őket. Az ítélőtábla döntésének indokai A fellebbezés részben alapos. Az ítélőtábla mindenekelőtt kiemeli, hogy az elsőfokú eljárás során beszerzett, aggálytalan informatikai szakvélemény megállapításaiból következően kizárólag azok az internetes bejegyzések voltak érdemben vizsgálhatók, amelyekről az alperesek elismerték, hogy a közzétett szöveg tőlük származik, és nem történt bennük tartalmi változtatás, szerkesztés. Ez az I. rendű alperes esetében az F/14., 18.,
- és 24., a II. rendű alperest érintően az F/19., 20., 21., 22., 25., 26., 27., 28., a III. rendű alperesre vonatkozóan az F/29., 30., 34., 35., 36., 37., 38., számú mellékletekben szereplő közlésekre irányadó. Külön is utal arra, a (személy neve) nevű profilnév alatt közzétett bejegyzések esetében az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelése mellett állapította meg a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-a alapján, hogy a személyazonosság az I. rendű alperessel nem bizonyítható egyértelműen, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a bizonyítási kötelezettségének a felperes etekintetben nem tudott eleget tenni. Az alperesek által saját bejegyzéseikként, hozzászólásaikként elismert közlések jogsértő jellegének megítélését illetően azonban az ítélőtábla csak részben ért egyet az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával az alábbiakra tekintettel: A felperes keresetében a sérelmezett kijelentések kapcsán alapvetően a jóhírnévhez, becsülethez és a képmáshoz való jogai megsértésére hivatkozott. [41] [42] [43] [44] Az elsőfokú bíróság helyesen ismertette a jóhírnév és a becsülethez való jog megsértésének elhatárolására vonatkozó ismérveket és a bírói gyakorlatot. Amint arra helyesen rámutatott, a jogvita elbírálására irányadó Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §-a alapján a becsülethez való jog megsértésének minősül, ha a véleményt alkotó által megfogalmazott értékelés torz, következetlen, túlzó, indokolatlanul bántó, lealacsonyító, becsmérlő, sértő kifejezéseket tartalmaz, míg a jóhírnévsértést különösen a valótlan tényállítás, híresztelés vagy a valóság hamis színben való feltüntetése jelenti azzal, hogy mindkét személyiségi jogot érintően a jogsértés megállapításának további feltétele, hogy az érintett vélemény vagy tényállítás a közmegítélés szerint alkalmas legyen a sértett társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, (PJD
- 4.), amihez pedig az szükséges, hogy a sérelmezett közlések a nyilvánossághoz eljussanak (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.288/2018/9/II., Kúria Pfv.IV.21.277/2017/8.). Az ügy eldöntése szempontjából lényegi szerepet kapott a fentieken túl, hogy az alpereseket terhelte annak bizonyítása, miszerint az általuk közzétett - a felperes által valótlannak minősített - bejegyzésekben szereplő tényállítások megfelelnek a valóságnak. A perben vitás volt az is, hogy a felperes közszereplőnek minősül-e vagy sem. A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja, azonban ez nem járhat a magán- és családi életének valamint otthonának sérelmével. A
(2)bekezdés értelmében a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. A bírói gyakorlat szerint ez azt jelenti, a közélet szereplőinek el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és a tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is (BH
- számú döntés). Amint ugyanis azt az Alkotmánybíróság a 36/
- (VI.24.) AB határozatában kifejtette, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplőkkel kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél. A személyiségi jogsértésre alapított igények elbírálása során a bírói gyakorlat a közszereplő fogalmát ennél szélesebb körben határozta meg. Azt a kérdést, hogy egy bizonyos személy közszereplőnek tekinthető-e, általában nem az adott személy pozíciója, hivatali beosztása, közéleti státusza vagy bármely okból fennálló szélesebb körű ismertsége, hanem a jogi megítélése szempontjából releváns konkrét élethelyzet dönti el (BDT
- 2420.). Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával abban, hogy a felperes közszereplőnek minősül függetlenül attól, hogy állítása szerint már nem végez érdekvédő tevékenységet és nem vállal közszereplést. Az alperesek közzétett bejegyzései ugyanis túlnyomó részt a felperes érdekvédő tevékenységével kapcsolatosak, így e bejegyzések tekintetében a véleménynyilvánítás határai tágabbak (BDT
- 2215.). Ez azonban csak szűkíti az ezzel összefüggő személyiségi jogok védelmét, de nem zárja ki az azzal kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét (BDT
- 3130.). Ez tartalmilag azt jelenti, hogy pusztán a felperes közszereplőkénti minősítése nem eredményezheti a kereset elutasítását. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, ugyanakkor az alkotmányos védelem nem terjedhet ki a tények meghamisítására (BDT
- 2592.), a valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás esetén ezért a közszereplő ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre mint bármely más személy (BDT
- 1278.). Az alperes kijelentéseinek értékeléséhez szükséges a fentieken túl annak megjegyzése, hogy azok tartalmát mindig a szövegkörnyezetében és nem abból kiemelve kell értékelni (PK
- számú állásfoglalás). A fenti általános alapvetéseket követően az ítélőtábla álláspontja az egyes sérelmezett tartalmakat illetően a következő: [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] Az I. rendű alperes a keresetlevél F/14., F/18., F/
- és F/
- szám alatti mellékleteiben megjelölt kijelentéseket ismerte el tőle származóknak, így a felülbírálat e négy bejegyzés illetve hozzászólás érdemi vizsgálatára szorítkozhatott. Az F/
- szám alatti kijelentésből a felperes azt kifogásolta, az I. rendű alperes valótlanul állította, hogy hazudott a rendőrségi eljárás során a honlap üzemeltetését illetően, és 3 rokkantat kívánt meghurcolni. E kijelentések közül egyik kijelentés sem sérti a felperes személyiségi jogait. Tény ugyanis, hogy a peres felek között eltérő álláspont van abban a kérdésben, ki üzemeltette a (szervezet neve) civil szervezet honlapját, így önmagában annak feltüntetése, hogy az I. rendű alperes szerint nem a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tett a felperes a hatóság felé, még nem tekinthető személyiségi jogot sértőnek, mivel az nem minősül egyértelműen rosszhiszemű kijelentésnek figyelemmel a felek ezzel kapcsolatos vitájára is. A rokkantak meghurcolására vonatkozó véleménynyilvánítás sem tartalmaz indokolatlanul sértő, megalázó szövegrészt, így az nem sérti a felperes becsülethez való jogát. Az F/
- szám alatti mellékletben kifogásolt szövegrészt annak tartalma és kifejezésmódja miatt a felperes joggal érezheti magára nézve sértőnek, ugyanakkor az I. rendű alperes állítása szerint ez a közlés a privát levelezéséből való, nem az ő akaratából illetve tudtával és hozzájárulásával került a facebook honlapjára, ezért a nyilatkozat kapcsán nem állapítható meg a felelőssége. Megjegyzi az ítélőtábla, mivel a felperes nem hiteles képernyőmentést csatolt állítása igazolására, így az sem tekinthető bizonyítottnak, hogy a bejegyzés más számára is ismertté válhatott, annál is inkább, mert a felperes arra sem tudott elfogadható magyarázatot adni, miként jutott a privát levélrészlet birtokába. Az F/
- szám alatti mellékletből a felperes a hamis orvosi igazolás felhasználására utaló szövegrészt kifogásolta, ennek valóságtartalmát az I. rendű alperes nem tudta igazolni, a valótlan tényállítás pedig alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, ezért az ítélőtábla e bejegyzés kapcsán a jóhírnévsértést megállapíthatónak találta. Az F/
- szám alatti melléklet szerint a „ne bántsa a rokkantakat" szövegrészt kifogásolta a felperes, amely tartalma szerint burkolt véleménynyilvánításnak minősül, azonban szóhasználatát, kifejezésmódját tekintve nem minősül becsületsértőnek. A II. rendű alperes az F/19., 20., 21., 22., 25., 26., 27.,
- szám alatti mellékletekben kifogásolt szövegrészeket ismerte el tőle származónak. Az F/
- és az F/
- szám alatti mellékletben lévő bejegyzésekkel kapcsolatban megalapozottan hivatkozott arra, hogy azok ki lettek emelve szövegkörnyezetükből, ezért hiteles képernyőmentés hiányában ezek érdemi vizsgálatára nem volt lehetőség. Megjegyzi az ítélőtábla, sem az F/22., sem az F/
- számú mellékletben feltüntetett tartalom nem minősül személyiségsértőnek, így azok érdemi vizsgálata esetén is etekintetben alaptalan lett volna a kereset. Az F/
- szám alatti szövegből a zsarolásra, valamint a privát problémák, betegségek idegen emberekkel való megosztására vonatkozó szövegrész tényállításnak, míg a rokkantak egymás ellen való uszítására, a rokkanttársak bizalmával való visszaélésre, valamint az ártatlan, beteg emberek saját kénye-kedve szerinti meghurcolására vonatkozó kijelentések véleménynyilvánításnak minősülnek. Ezek közül a tényállítások valóságtartalmát a II. rendű alperes nem igazolta, s azokat, továbbá az ártatlan, beteg emberek önkényes meghurcolására utaló véleménynyilvánítást személyiségsértőnek találta, miután ezek a közlések alkalmasak a felperes társadalmi megítélésének a hátrányos befolyásolására. A véleménynyilvánításnak minősülő egyéb kijelentéseket viszont egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával, nem ítélte becsületsértőnek. Az F/
- alatti mellékletből a „jobbikos náci" szövegrész, illetve az F/
- szám alatti mellékletből a „trotty náci" szövegrész véleménynyilvánítás, amely azonban tartalmát tekintve nem utal semmiféle kritikai észrevételre a felperes érdekvédő tevékenységét illetően, hanem kizárólagos célja a felperes önkényes sértegetése. Az ítélőtábla ezért mind az F/20., mind a F/
- szám alatti mellékletben [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] kifogásolt szövegrész tekintetében megállapíthatónak találta a felperes becsülethez való jogának megsértését. Az F/
- szám alatti mellékletben szereplő bejegyzésből a „minden rokkantnak kipofázza a magánéletét, a betegségeit" szövegrész tényállításnak, míg az „elmebetegség tünete", „probléma van a fejében", „amit művel a legaljasabb dolog amit lehet a beteg emberekkel tenni" szövegrész véleménynyilvánításnak minősül. A tényállítás vonatkozásában az ítélőtábla utal az F/
- szám alatti mellékletnél kifejtettekre, míg a felperes „elmebetegnek" való minősítését - közszereplői mivoltát figyelembevéve is - indokolatlanul sértőnek, lealacsonyítónak találta, ezért etekintetben a személyiségi jogsértést megállapította. A mellékletben feltüntetett egyéb véleménynyilvánítások viszont nem lépik túl a szabad véleménynyilvánítás határát, ezért nem tekinthetők becsületsértőek. Az F/
- szám alatti melléklet szerinti szövegből a „dugja fel magának ezt a kitüntetést, a mögötte állók kapták volna, nekik járt volna díj" sérelmezett szövegrész véleménynyilvánításnak minősül, amely különösen annak első tagmondatát tekintve sérti a felperes emberi méltóságát és azon belül a becsülethez való személyiségi jogát, ezért a személyiségi jogsértés megállapítható. Az F/
- szám alatti mellékletben szereplő szövegből a „rajta röhög (város 1)-től (város 2)-ig minden bírósági alkalmazott" szövegrész tényállításba burkolt véleménynyilvánításnak minősül, az azonban a felperes személyiségi jogait nem sérti, mivel sem kifejezésmódjában, sem szóhasználatában nem kifogásolható. A III. rendű alperes az F/29., 30., 34., 35.,
- és
- szám alatt feltüntetett bejegyzéseket ismerte el sajátjaként, ezek közül azonban az F/29., az F/
- számú mellékletekben lévő szövegekkel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy azok kiragadott, összevágott mondatoknak minősülnek, ezért hiteles képernyőmentés hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatók. Megjegyzi az ítélőtábla, érdemi vizsgálat esetén sem lett volna megállapítható a személyiségi jogsértés sem az F/29., sem F/
- számú mellékletekben feltüntetett szövegeket illetően. Az F/
- számú mellékletben szereplő kijelentés a ...I. rendű alperes véleménye, ami sem tartalmában, sem megszövegezését tekintve nem minősíthető indokolatlanul bántónak, megalázónak, következésképpen nem sérti a felperes becsületét. Az F/
- számú mellékletben sérelmezett szövegrész véleménynyilvánításnak minősül, amely azonban tartalmában indokolatlanul sértő módon azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a felperes önös érdekei miatt kezdeményez hatósági eljárásokat és mindezt haszonszerzési célzattal teszi. A kijelentés tartalma sérti a felperes becsülethez való személyiségi jogát. Az F/
- számú mellékletben kifogásolt szövegrész - amely szerint a felperes „elhatározta, hogy kinyír minket" - tényállításnak minősül, ennek valóságtartalmát a ...I. rendű alperes nem tudta bizonyítani, ezért az ítélőtábla a személyiségi jogsértést megállapította. Az F/
- számú mellékletben kifogásolt azon kijelentés miszerint „a hatóság szándékos félrevezetése és megtévesztése ide fog vezetni" tényállításnak minősül, melynek valóságtartalmát a ...I. rendű alperes nem bizonyította, ezért az sérti a felperes jóhírnévhez való jogát. Az F/39., 40.,
- számú mellékleteket illetően az alperesek tagadták, hogy e kijelentések tőlük származnának. Mivel e bejegyzések már nem találhatók meg az interneten, azok tartalma érdemben nem volt vizsgálható. Megjegyzi azonban az ítélőtábla, hogy az F/
- mellékletben szereplő fénykép, amelyre a felperes állítása szerint egy náci egyenruhás katonára szerkesztették az arcmását, tartalmát tekintve valóban alkalmas lenne a felperes képmáshoz való jogának, illetve jóhírnevének megsértésére, amennyiben igazolható lett volna, hogy azt az alperesek tették közzé vagy megosztották. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a személyiségi jogsértés felróhatóságtól független szankciójaként megállapította a jogsértés megtörténtét, a jogsértések számosságára, ismétlődő jellegére tekintettel a 2:51. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján eltiltotta az alpereseket a további jogsértéstől, valamint elégtételadás címén kötelezte őket [63] [64] [65] [66] [67] arra, kérjenek elnézést a felperestől, és tájékoztassák a jogsértő közlések lehetséges olvasóit arról, mikor és milyen kijelentésekkel sértették meg a felperes jóhírnevét és becsületét. Figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes bizonyíthatóan csak egy valótlan tényállítással sértette meg a felperes jóhírnevét, az ítélőtábla indokolatlannak tartotta őt sérelemdíj fizetésére kötelezni, mivel a felperes oldalán ezzel az egy sértő kijelentéssel nem következett be olyan immateriális hátrány, illetve a jogsértés nem volt olyan súlyú, ami a sérelemdíj iránti igényt megalapozottá tenné (PJD2017. 9). A II. és III. rendű alperes esetében azonban az ítélőtábla részben alaposnak találta a sérelemdíj iránti igényt is figyelemmel arra, hogy esetükben több, a felperes személyiségi jogait súlyosan sértő valótlan tényállítás, illetve becsületsértő kijelentés volt megállapítható, ezért a Ptk. 2:52. §
(3)bekezdésében foglalt körülményeket - azaz a jogsértések súlyát, ismétlődő jellegét, az alperesek felróhatóságát és a jogsértés felperesre valamint környezetére gyakorolt hatását - mérlegelve a IIIII. rendű alpereseket személyenként 100 000 - 100 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Ezt az összeget ítélte alkalmasnak arra, hogy megfelelő kompenzációt nyújtson a felperesnek az őt - a II. és III. rendű alperes által elkövetett személyiségi jogsértésekkel - ért nemvagyoni hátrányokért, egyben érvényre juttassa a sérelemdíj magánjogi büntetés funkcióját. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. A részbeni megváltoztatás eredményeként mellőzte a felperes elsőfokú perköltség megfizetésére kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést. A felperes az elsőfokú eljárás során 90 000 Ft illetéket lerótt, azonban tévesen határozta meg a pertárgyértéket. A pertárgyérték helyesen mindhárom alperes esetében meg nem határozható, a követelt sérelemdíj összege ugyanis nem haladja meg a meg nem határozható perérték 600 000 Ftos összegét (EBH
- 99.). Ebből kiindulva az elsőfokú eljárásban 3 x 36 000 Ft illeték merült fel, amelyből levonva a felperes által lerótt 90 000 Ft-os összeget, az ítélőtábla további 18 000 Ft elsőfokú illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A részbeni megváltoztatás eredményeként a felperes az I. rendű alperessel szemben 50 %-ban, a IIIII. rendű alperesekkel szemben 66 %-ban tekinthető pernyertesnek (az objektív szankciók iránti kereset mindhárom alperessel szemben alapos, a sérelemdíj az I. rendű alperessel szemben alaptalan, a II-III. rendűekkel szemben részben alapos). Ennek alapján - figyelembe véve a felperes által előlegezett 378 200 Ft-os szakértői díjat is - az ítélőtábla pervesztességük arányában kötelezte az alpereseket az elsőfokú perköltség részbeni megfizetésére (I. rendű alperes 18 000 Ft illeték + 63 000 Ft szakértői díj, II-III. rendű alperes 24 000 Ft illeték + 83 200 Ft szakértői díj személyenként). Ezt meghaladóan a peres felek mind az első- mind a másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. Ugyancsak pervesztességük arányában kötelesek a felperes és a II. rendű alperes viselni a II. rendű alperest a másodfokú eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját. A feljegyzett 3 x 48 000 Ft fellebbezési illetékből a felperes 24 000 Ft, a III. rendű alperes pedig 31 700 Ft fellebbezési illetéket köteles megfizetni a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján, míg a II. rendű alperes személyes költségmentessége folytán a további 31 700 Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad. Szeged,
- január
- Dr. Szeghő Katalin s.k.. Bálind Attila s.k. . Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró