Bfv.1128/2019/7 – Kúria

(2)bekezdésében fel nem tüntetett eljárási szabálysértés miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.128/2019/

1. felülvizsgálat . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Somogyi Gábor előadó bíró . Vaskuti András bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény Terhelt: ... Első fok: émi Járásbíróság 12.B.692/2018/24., ítélet,
4. november 28., tárgyalás Másodfok: émi Törvényszék 3.Bf.22/2019/8., végzés,
5. március 27., nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 12.B.692/2018/
6. számú ítéletét, valamint a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.22/2019/
7. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
8. A Veszprémi Járásbíróság a
9. november
10. napján meghozott és kihirdetett 12.B.692/2018/
11. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki magánlaksértés bűntettében [Btk.
12. §

(2)bekezdés d) pont], valamint 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [Btk. 222. §

(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 hónap szabadságvesztésre [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Úgy rendelkezett, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a

1. március
2. napján meghozott és kihirdetett 3.Bf.22/2019/
3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
4. A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a sértett és ... terhelt osztatlan közös tulajdonát képezi a ... szám alatt található ingatlan. ... terhelt az ingatlan 140/462-ed tulajdoni hányadát a
5. március 31-én kelt ingatlancsereszerződéssel szerezte meg. A tulajdonosi jogviszonyból eredően a felek között haragos viszony alakult ki. ... terhelt kifejezetten félelemkeltés céljából több alkalommal megfenyegette a sértettet és családtagjait az alábbiak szerint: ... terhelt
6. április
7. napján 17 óra 30 perc körüli időben ... szám előtt sértettel és annak élettársával, tanú 1-el, a tulajdonjoggal és a „Mini bár" felújításával kapcsolatos nézeteltérésük kapcsán tanú 1 sértettet azzal fenyegette meg, hogy „így vagy úgy, de eltaposlak és akkor megnyitok, eltaposlak és kicsinállak benneteket".
8. április hónapban ... terhelt - több alkalommal, pontosan meg nem határozható napokon és időpontokban - ... számú ingatlan előtt megfenyegette sértett és tanú 1et azzal, hogy kicsinálja a családját és mindenképpen be fog menni az udvarra, hogy a felújítási munkálatokat el tudja kezdeni. ... terhelt
9. április
10. napján délelőtt megfenyegette sértettet az ingatlan udvarán azzal, hogy „kurva mód vigyázzon magára, mert el lesz kalapálva!". Még aznap délután visszament az ingatlanhoz és kérdőre vonta az udvaron tartózkodókat, hogy mit keresnek ott, majd sértett fiát, tanú 2t „kicsinálással", valamint azzal fenyegette meg, hogy „vigyázzon magára, nézzen mindig a háta mögé", valamint „remegő kezű dagadt buzi geci" sértő kifejezésekkel illette. Sértett ekkor odament fiához, nehogy a vita tettlegességig fajuljon, ... terhelt azonban tanú 2t tovább fenyegette eképpen: „kicsi geci nincs bajod? Majd lesz nagy bajod. Kicsinállak a családoddal együtt!".
11. április
12. napját követően pár nap elteltével az ingatlan udvarán ... terhelt tanú 2vel közölte, hogy vigyázzon magára, apjára, anyjára és a szép húgaira, valamint több alkalommal megfenyegette azzal, hogy kicsinálja. ... terhelt fenyegetései sértett, tanú 2 és tanú 1ben komoly félelmet keltettek. Az eljárás során tanú 1, sértett és tanú 2 zaklatás miatt joghatályos magánindítványt terjesztettek elő ... terhelttel szemben. [10] ... terhelt, tanú 1, tanú 3, tanú 4 társaival
13. április
14. napján 10 óra körül a ... szám alatti a sértett kizárólagos használatában lévő zárt ingatlan udvarára sértett beleegyezése nélkül, a kaput átmászva bementek és több percig - a rendőrök kiérkezéséig - ott tartózkodtak. tanú 1, tanú 3, tanú 4 cselekményüket abban a téves feltevésben követték el, hogy az ingatlan ... terhelt birtokában van. [11] A sértett magánlaksértés miatt magánindítványt terjesztett elő. [12] II.
15. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be.
16. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján. [13] Az indítvány szerint a terhelt a másodfokú eljárás alatt került egy olyan hangfelvétel birtokába, amely az ártatlanságát bizonyítja, a másodfokú bíróság azonban azt figyelmen kívül hagyta. A hangfelvétel tartalma alapján megállapítható, hogy a sértettek szavahihetetlenek, az ügyben hamis tanúvallomást tettek. Az elsőfokú ítélet ezeken a hamis tanúvallomásokon alapszik. [14] A hangfelvételen a sértett elmondja, hogy az ingatlanra vonatkozóan nincs használati megosztás, utóbb mégis egy 2007-ben aláírt, ugyanarra az ingatlanra vonatkozó használati megosztási szerződés alapján indított eljárást a terhelt ellen magánlaksértés miatt. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a felek között nem volt érvényes használati megosztási szerződés, úgy a terhelt a magánlaksértést nem követhette el. [15] A védő kifejtette, hogy id. és ifj. sértett 2007-ben használati szerződést kötöttek, de azt id. sértett nem írta alá, mert nem a megbeszélteket tartalmazta. Ifj. sértett mégis felhasználta. [16] Az elsőfokú bíróság nem hallgatta ki id. sértettet, ezért a terhelt a másodfokú eljárásban szerezte be id. sértett közjegyző előtt tett nyilatkozatát. A másodfokú bíróság azt is figyelmen kívül hagyta. Id. sértett tanúkénti kihallgatása az ügyben elengedhetetlen, ezért a védő a kihallgatását indítványozta. [17] A védő szerint a bíróság nem vizsgálta, hogy az általa elfogadott vallomásokat tevő tanúk szavahihetők-e. A másodfokú eljárásban részletesen bebizonyították, hogy nem. Ezért új eljárás lefolytatása szükséges. Felsorolta azokat a konkrét tényeket, körülményeket is, melyekre vonatkozóan az új eljárásban bizonyítást kell felvenni. [18] A védő kifogásolta, hogy az ügyész a vádindítványban pénzbüntetés kiszabására tett indítványát kizárólag a perbeszédében módosította jóval súlyosabbra. A terhelt védelmében az elsőfokú eljárásban nem vett részt védő, noha akár több év szabadságvesztést is kaphatott volna. Sérelmezte továbbá, hogy a terheltet a sértettek meghallgatása alatt a tárgyalóteremből kiküldték, így kérdéseket nekik nem tehetett fel. A vallomásukról készült jegyzőkönyvet sem adták ki a számára, ezzel védekezési jogát súlyosan korlátozták. [19] A védő mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [20] A védő a második beadványában „az ügy pontosabb megítélése érdekében további bizonyítékokat" csatolt. Becsatolta a Veszprémi Járásbíróság előtt folyamatban lévő polgári perben készült jegyzőkönyvet, amely igazolja, hogy ifj. sértett annak tudatában jelent meg a tárgyaláson, hogy ott a terhelttel találkozni fog. Ez - a védő álláspontja szerint - igazolja, hogy a sértett félelme a terhelttől alaptalan volt, e vonatkozásban is megtévesztette a bíróságot. [21] ... sértett félelme ugyancsak színlelt volt, amit igazol, hogy utóbb ingatlant vásárolt a terhelt egyik ingatlanjának közvetlen szomszédságában, aminek megvételéről egyébként a terhelt is évek óta tárgyalt, azonban a sértett a terhelt „orra elől" megszerezte azt. [22] Mindez igazolja, hogy a sértettek nem féltek a terhelttől. A félelem és a rosszullét csak „megjátszott színjáték" volt a részükről. A sértettek nem félelmükben, hanem egy panzió üzemeltetése miatt hagyták el otthonukat. A védő fényképpel igazolta, hogy tanú 1 ezt követően is megjelent az ingatlanban, rendszeresen találkozott a terhelttel, megjegyzéseket tett rá és fényképeket is készített róla. [23] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1353/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [24] Álláspontja szerint az indítvány jelentős részében a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadja, amit felülvizsgálati eljárásban a törvény kizár. Nem alapos az elsőfokú eljárásban a védő hiányát, és a sértetteknek a terhelt távollétében való kihallgatását sérelmező kifogás sem. A védő eljárása az ügyben nem volt kötelező, a sértettek kihallgatására pedig a Be. 526. §

(3)bekezdése szerint került sor. [25] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [26]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvényben (Be.) meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. Felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és csak a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [27] A felülvizsgálat során a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
4. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján [28] A felülvizsgálati ok, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg. Ezt azonban a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell megvizsgálni és elbírálni. Az említett okból ezért akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság jogerős ítéletében megállapított cselekmény nem bűncselekmény, avagy a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét - a tényállásból kitűnő - büntethetőséget kizáró vagy büntethetőséget megszüntető ok ellenében állapította meg. Nem állapítható meg a hivatkozott felülvizsgálati ok, ha az indítvány szerint az ügyben más, a jogerős ítéletben foglalttól eltérő tényállást kell megállapítani, és a terheltet az alapján kell felmenteni. Ez a jogerős ítéletben megállapított tényállás fent írt törvényi rendelkezésekkel tilalmazott támadása. [29] Következésképpen jelen ügyben az indítvány azon részei, amelyekben a védő a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadja - azaz a tényállásban foglaltak bizonyítatlanságát állítja, a bizonyítási indítványok elutasítását kifogásolja, és az elfogadott bizonyítékok hiteltelensége mellett érvel, sőt azokra nézve további bizonyítást kínál fel - a Be. 650. §

(2)bekezdésében és a Be. 659. §

(1)bekezdésében írt tételes jogi rendelkezésekbe ütköznek, ezért az indítvány ezen részei tekintetében a felülvizsgálat törvényben kizárt. [30] Megjegyzi a Kúria, hogy a hamis vagy hamisított bizonyítékok felhasználása nem felülvizsgálati ok, hanem a Be. 637. §

(1)bekezdés d) pontja alapján perújítási ok. A Be. 637. §

(3)bekezdése szerint azonban csak akkor, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és e bűncselekmény a bíróság ügydöntő határozatát érdemben befolyásolta. [31]

1. A Be.
2. § b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető eljárásjog szabályainak megsértése miatt is. A felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértéseket a Be.
3. §

(2)bekezdése taxatíve sorolja fel. [32] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság ügydöntő határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében említett eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint feltétlenül az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [33] A védő kötelező eljárásának eseteit a Be.

1. §-a határozza meg. Eszerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha - a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, - a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá a beszámítási képességére tekintet nélkül kóros elmeállapotú, a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, - a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki, avagy - e törvény erről külön rendelkezik. [34] Jelen ügyben azonban a fent írt körülmények egyike sem áll fenn, következésképpen nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor a tárgyalást védő részvétele nélkül tartotta meg. A kötelező védelem kapcsán közömbös, hogy az ügyész milyen tartalmú indítványt tesz a bíróságnak a büntetés kiszabására a vádiratban, illetőleg a perbeszédében. A törvény kötelező védelmet erre az esetre nem ír elő. A védő tárgyalási távollétére alapított felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás pedig csak akkor lehet alapos, ha az adott ügyben a védelem kötelező volt (BH 2017.45.I., BH 2003.56.). Jelen ügyben tehát a védő tárgyalási részvételének hiánya eljárási szabálysértést nem valósított meg. [35]
2. Miután eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak csak a Be.
3. §

(2)bekezdésében meghatározott esetekben van helye, ezért az e törvényhelyben [illetőleg az annak d) pontjában utalt Be. 608. §

(1)bekezdésében] fel nem sorolt eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak nincs helye. Ekként nem felülvizsgálati ok a védekezés jogának korlátozása sem. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy nem lehet eljárási szabálysértés az, amit a törvény kifejezetten megenged. A tanúknak a terhelt távollétében való tárgyalási kihallgatását a Be. 526. §

(3)bekezdésének első mondata - jelen ügyben a Be. 81. §

(2)bekezdés d) pontjára és

(5)bekezdés a) pontjára tekintettel - lehetővé teszi; ekként az még csak eljárási szabálysértést sem valósított meg. [36] Ehhez kapcsolódóan a Be. 526. §

(3)bekezdésének zárómondata valóban előírja, hogy az ekként a terhelt távollétében felvett vallomás tartalmának lényegét a terhelttel ismertetni kell, a tárgyalási jegyzőkönyv megismerésének joga pedig a Be. 100. §

(1)bekezdés a) pontja és

(7)bekezdés a) pontja értelémében korlátozhatatlanul megilleti a terheltet. Ugyanakkor e rendelkezések megsértése sem felülvizsgálati ok. Megjegyzi azonban a Kúria, hogy a

1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
2. oldalán, valamint a
3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
4. és
5. oldalán foglaltak szerint az elsőfokú bíróság mindhárom sértett vallomásának lényegét szabályszerűen ismertette a terhelttel, és azokra a terhelt mindhárom esetben részletes észrevételeket is tett. Az indítvány elvi tartalma [37] A bíróság hamis tartalmú tanúvallomások alapján téves tényállást állapított meg. Eljárási szabálysértés valósult meg azáltal, hogy a terhelt védelmében az elsőfokú eljárásban nem vett részt védő, a sértettek kihallgatására pedig a terhelt távollétében került sor. A döntés elvi tartalma [38] A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre való hivatkozás alaptalan, ha az adott ügyben a védelem nem volt kötelező. A jogerős ítéletben megállapított tényállás, az ahhoz vezető bírói mérlegelés, illetve a Be.
6. §

(2)bekezdésében fel nem tüntetett eljárási szabálysértés miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak. Záró rész [39] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [40] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [41] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely

(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,

1. február
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő