Bfv.1128/2019/7 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre való hivatkozás alaptalan, ha az adott ügyben a védelem nem volt kötelező. A jogerős ítéletben megállapított tényállás, az ahhoz vezető bírói mérlegelés, illetve a Be. 649. § (2) bekezdésében fel nem tüntetett eljárási szabálysértés miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak.
Kúria végzése Az ügy száma:
A határozat szintje:
A tanács tagjai:
Bfv.II.1.128/2019/7. felülvizsgálat . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Somogyi Gábor előadó bíró . Vaskuti András bíró Az eljárás helye:
Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2020. február 3.
Az ügy tárgya: magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény Terhelt: ...
Első fok: émi Járásbíróság 12.B.692/2018/24., ítélet, 2018. november 28., tárgyalás Másodfok: émi Törvényszék 3.Bf.22/2019/8., végzés, 2019. március 27., nyilvános ülés Harmadfok:
Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 12.B.692/2018/24. számú ítéletét, valamint a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.22/2019/8. számú végzését hatályában fenntartja.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] I.
Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 hónap szabadságvesztésre [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Úgy rendelkezett, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2019. március 27. napján meghozott és kihirdetett 3.Bf.22/2019/8. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
2017. április hónapban ... terhelt - több alkalommal, pontosan meg nem határozható napokon és időpontokban - ... számú ingatlan előtt megfenyegette sértett és tanú 1et azzal, hogy kicsinálja a családját és mindenképpen be fog menni az udvarra, hogy a felújítási munkálatokat el tudja kezdeni. ... terhelt 2017. április 17. napján délelőtt megfenyegette sértettet az ingatlan udvarán azzal, hogy „kurva mód vigyázzon magára, mert el lesz kalapálva!". Még aznap délután visszament az ingatlanhoz és kérdőre vonta az udvaron tartózkodókat, hogy mit keresnek ott, majd sértett fiát, tanú 2t „kicsinálással", valamint azzal fenyegette meg, hogy „vigyázzon magára, nézzen mindig a háta mögé", valamint „remegő kezű dagadt buzi geci" sértő kifejezésekkel illette. Sértett ekkor odament fiához, nehogy a vita tettlegességig fajuljon, ... terhelt azonban tanú 2t tovább fenyegette eképpen: „kicsi geci nincs bajod? Majd lesz nagy bajod. Kicsinállak a családoddal együtt!".
2017. április 28. napját követően pár nap elteltével az ingatlan udvarán ... terhelt tanú 2vel közölte, hogy vigyázzon magára, apjára, anyjára és a szép húgaira, valamint több alkalommal megfenyegette azzal, hogy kicsinálja. ... terhelt fenyegetései sértett, tanú 2 és tanú 1ben komoly félelmet keltettek.
Az eljárás során tanú 1, sértett és tanú 2 zaklatás miatt joghatályos magánindítványt terjesztettek elő ... terhelttel szemben. [10] ... terhelt, tanú 1, tanú 3, tanú 4 társaival 2017. április 28. napján 10 óra körül a ... szám alatti a sértett kizárólagos használatában lévő zárt ingatlan udvarára sértett beleegyezése nélkül, a kaput átmászva bementek és több percig - a rendőrök kiérkezéséig - ott tartózkodtak. tanú 1, tanú 3, tanú 4 cselekményüket abban a téves feltevésben követték el, hogy az ingatlan ... terhelt birtokában van. [11] A sértett magánlaksértés miatt magánindítványt terjesztett elő. [12] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 649. §
A hangfelvétel tartalma alapján megállapítható, hogy a sértettek szavahihetetlenek, az ügyben hamis tanúvallomást tettek. Az elsőfokú ítélet ezeken a hamis tanúvallomásokon alapszik. [14] A hangfelvételen a sértett elmondja, hogy az ingatlanra vonatkozóan nincs használati megosztás, utóbb mégis egy 2007-ben aláírt, ugyanarra az ingatlanra vonatkozó használati megosztási szerződés alapján indított eljárást a terhelt ellen magánlaksértés miatt.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a felek között nem volt érvényes használati megosztási szerződés, úgy a terhelt a magánlaksértést nem követhette el. [15] A védő kifejtette, hogy id. és ifj. sértett 2007-ben használati szerződést kötöttek, de azt id. sértett nem írta alá, mert nem a megbeszélteket tartalmazta. Ifj. sértett mégis felhasználta. [16] Az elsőfokú bíróság nem hallgatta ki id. sértettet, ezért a terhelt a másodfokú eljárásban szerezte be id. sértett közjegyző előtt tett nyilatkozatát. A másodfokú bíróság azt is figyelmen kívül hagyta.
Id. sértett tanúkénti kihallgatása az ügyben elengedhetetlen, ezért a védő a kihallgatását indítványozta. [17] A védő szerint a bíróság nem vizsgálta, hogy az általa elfogadott vallomásokat tevő tanúk szavahihetők-e. A másodfokú eljárásban részletesen bebizonyították, hogy nem.
Ezért új eljárás lefolytatása szükséges. Felsorolta azokat a konkrét tényeket, körülményeket is, melyekre vonatkozóan az új eljárásban bizonyítást kell felvenni. [18] A védő kifogásolta, hogy az ügyész a vádindítványban pénzbüntetés kiszabására tett indítványát kizárólag a perbeszédében módosította jóval súlyosabbra. A terhelt védelmében az elsőfokú eljárásban nem vett részt védő, noha akár több év szabadságvesztést is kaphatott volna.
Sérelmezte továbbá, hogy a terheltet a sértettek meghallgatása alatt a tárgyalóteremből kiküldték, így kérdéseket nekik nem tehetett fel. A vallomásukról készült jegyzőkönyvet sem adták ki a számára, ezzel védekezési jogát súlyosan korlátozták. [19] A védő mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [20] A védő a második beadványában „az ügy pontosabb megítélése érdekében további bizonyítékokat" csatolt. Becsatolta a Veszprémi Járásbíróság előtt folyamatban lévő polgári perben készült jegyzőkönyvet, amely igazolja, hogy ifj. sértett annak tudatában jelent meg a tárgyaláson, hogy ott a terhelttel találkozni fog. Ez
A sértettek nem félelmükben, hanem egy panzió üzemeltetése miatt hagyták el otthonukat. A védő fényképpel igazolta, hogy tanú 1 ezt követően is megjelent az ingatlanban, rendszeresen találkozott a terhelttel, megjegyzéseket tett rá és fényképeket is készített róla. [23] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1353/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [24] Álláspontja szerint az indítvány jelentős részében a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadja, amit felülvizsgálati eljárásban a törvény kizár. Nem alapos az elsőfokú eljárásban a védő hiányát, és a sértetteknek a terhelt távollétében való kihallgatását sérelmező kifogás sem. A védő eljárása az ügyben nem volt kötelező, a sértettek kihallgatására pedig a Be. 526. § (3) bekezdése szerint került sor. [25] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [26] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (Be.) meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. Felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és csak a Be.
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye.
A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bekezdés].
Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján [28] A felülvizsgálati ok, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg.
Ezt azonban a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell megvizsgálni és elbírálni. Az említett okból ezért akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság jogerős ítéletében megállapított cselekmény nem bűncselekmény, avagy a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét - a tényállásból kitűnő
Eszerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
A védő tárgyalási távollétére alapított felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás pedig csak akkor lehet alapos, ha az adott ügyben a védelem kötelező volt (BH 2017.45.I., BH 2003.56.).
Jelen ügyben tehát a védő tárgyalási részvételének hiánya eljárási szabálysértést nem valósított meg. [35] 3. Miután eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak csak a Be.
Ugyanakkor e rendelkezések megsértése sem felülvizsgálati ok. Megjegyzi azonban a Kúria, hogy a 12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 11. oldalán, valamint a 18. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 9. és 14. oldalán foglaltak szerint az elsőfokú bíróság mindhárom sértett vallomásának lényegét szabályszerűen ismertette a terhelttel, és azokra a terhelt mindhárom esetben részletes észrevételeket is tett.
Az indítvány elvi tartalma [37] A bíróság hamis tartalmú tanúvallomások alapján téves tényállást állapított meg. Eljárási szabálysértés valósult meg azáltal, hogy a terhelt védelmében az elsőfokú eljárásban nem vett részt védő, a sértettek kihallgatására pedig a terhelt távollétében került sor.
A döntés elvi tartalma [38] A védő tárgyalási távollétére alapított, felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértésre való hivatkozás alaptalan, ha az adott ügyben a védelem nem volt kötelező. A jogerős ítéletben megállapított tényállás, az ahhoz vezető bírói mérlegelés, illetve a Be. 649. § (2) bekezdésében fel nem tüntetett eljárási szabálysértés miatt pedig nincs helye felülvizsgálatnak.
Záró rész [39] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. § (1) bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [40] A Be. 653. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC.
Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. § (1) bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [41] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul; az említett törvényhely (7) bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. , 2020. február 3.
Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül:
Schulz Oszkárné tisztviselő