Mfv.10187/2019/3 – Kúria

(1)2010. CXXII. Tv. 18/B. §

(7)2010. CXXII. Tv. 15/C. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.187/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: ... ... Az alperes: ... ... Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.629/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.M.887/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6Mf.680.629/2018/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a 197.300.- (százkilencvenhétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
5. november 20-tól közszolgálati jogviszonyban, adóellenőr munkakörben,
6. júniustól pénzügyi nyomozóként dolgozott az alperes ... Osztályán. Feladatát revizori szakértői jelentéseket készítése, akciókban nyomozói igényeknek megfelelő segítő jelenlét képezte, amely tevékenységet
7. október 31-ig látta el. A felperes
8. évi teljesítmény értékelése 96%-os, míg a
9. évi teljesítmény értékelése 88%-os mértékű volt. A felperest
10. november 1-től a NAV ... Osztály ... pénzügyi nyomozó I. munkakörbe nevezték ki.
11. február 16-ával az alperes 399.BF. számú parancsával pénzügyőr rendfokozatba hivatásos állományba került, illetményének összege 372.400.- forint volt. A felperes a korábbi feladatainak egy részét megtartva korábbi két legnagyobb ügyét folytatta, abban ügyészi utasítások szerinti számításokat készített. E feladatok mellett más osztályoknak ügyészi kérésre segítséget nyújtott, különösen hulladékkal kapcsolatos bűnügyekben, ezt meghaladóan pedig kisebb vizsgálói [4] [5] [6] [7] [8] feladatokat látott el.
12. tavaszától kellett eljárnia az úgynevezett Török ügyben, amelyet azonban már nem ő fejezett be. A felperes a nyomozási feladatok elsajátítása érdekében
13. szeptember 22-től vezénylésre került a .... Osztályára, ahol közvetlen felettese ... főhadnagy volt. Ezen az osztályon a felperes november 23-ig összesen 39 munkanapot dolgozott.
14. november 14-étől a .... Osztályra került, ahol az értékelés elkészítéséig 8 napot irodai szolgálattal töltött. A felperes a ...-n
15. december 18-ig összesen 27 bűnüggyel foglalkozott. Az alperes
16. december 22-én készített teljesítmény értékelésében a pénzügyi nyomozó I. munkakörben a felperes teljesítményét 48%-ban, átlag alattiként határozta meg. A felperes az értékeléssel szemben panasszal élt, amelyben annak részletes indokolását kérte. Az alperes a felperes panaszát elutasította. A pénzügyi nyomozói munkakör revizori és vizsgálói feladatokat is magában foglalt. ... a felperest a vizsgálati osztályra nem vizsgálónak hívta, azonban a távozását követően, a feltételek megváltozásával a felperes
17. szeptember közepétől vizsgálói feladatokat látott el. A felperest
18. március 16-tól a ... Hivatalhoz bűnügyi főreferens munkakörbe helyezték át, illetménye 293.700.- forintra csökkent.
19. január 1-től az alperes a 940.BF. számú paranccsal a felperest a NAV ... Főosztály szolgálati helyre osztotta be, illetményét 352.100.- forintban határozta meg. A felperes
20. január 5-ével kérte hivatásos szolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, ekként a jogviszonya
21. szeptember 16-án szűnt meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a pontosított keresetében a
22. december 22-én kelt teljesítmény értékelése, valamint a
23. és a
24. számú BF. parancsok hatályon kívül helyezését, továbbá
25. évre 791.400.- forint, míg
26. évre 1.181.200.- forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amelyen túl 1.000.000.- forint sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [9] [11] Az első- és másodfokú bíróság ítélete A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
27. sorszám alatt kijavított és kiegészített 42.M.887/2015/
28. számú ítéletével a felperes
29. évre vonatkozó teljesítmény értékelését megsemmisítette és a rá vonatkozó
30. és
31. számú alperesi parancsokat hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest 1.972.600.- forint elmaradt illetmény, 500.000.- forint sérelemdíj, valamint 30.000.- forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keretét elutasította. Ítéletének indokolásában a ...ról szóló
32. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/Y. §

(1)-

(10)bekezdése, 34/W. §

(1),

(4)bekezdése, a munka törvénykönyvéről szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
2. §

(1)-

(3)bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
2. §, 2:
3. §. 2:
4. §, 2:
5. § rendelkezéseire hivatkozással a felperes keresetét túlnyomó részt megalapozottnak találta. A lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás adatai közül a ... Elnökének 5038/2014.ELN körlevelét tekintette kiinduló pontnak, amely a
6. évre vonatkozó egyéni teljesítmény értékelési rendszer alkalmazását tartalmazta és előírta, hogy amennyiben a foglalkoztatott a feladatok végrehajtása során év közben nem nyújt megfelelő teljesítményt, erről őt írásos formában tájékoztatni kell. Megállapította, hogy a körlevél kötelező jellege ellenére a felperest egyik felettese sem tájékoztatta nem megfelelő teljesítményéről, az alperes által hivatkozott feljegyzésekről pedig a felperesnek nem volt tudomása. ..., ..., ..., ..., ..., ... és ... tanúvallomásainak egybevetésével arra a következtetésre jutott, hogy az előjárók előtt nyilvánvaló és ismert tény volt, hogy a felperes a
7. november 1-jei áthelyezésekor a nyomozati tevékenységhez szükséges adminisztrációs gyakorlattal nem rendelkezett. Kiemelt jelentőséget tulajdonított ... tanúvallomásának, amely szerint a felperesnek
8. május 20-ig a kisebb nyomozati [12] [13] [14] [15] feladatok mellett túlnyomórészt revizori feladatai voltak, a
9. évi vizsgált időszak csaknem felében jelentős mértékű nyomozati munkát nem végzett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az átmeneti és betanulási időszakra kiállított teljesítmény értékelés akkor lett volna objektív, ha figyelembe veszi a felperes nyomozati adminisztrációs tapasztalatának és rutinjának hiányát, vagyis azt, hogy ezen feladatok hibátlan ellátása részéről nem is volt elvárható. Hangsúlyozta, hogy az elnöki körlevél rendelkezése ellenére a felperest nem figyelmeztették, továbbá a
10. november 1jei áthelyezéssel a részére szánt feladat más célú volt, mint amit végül ténylegesen el kellett látnia. Azt is figyelembe vette, hogy a felperes először
11. szeptember 30-án kapott nyomozati munkára vonatkozó munkaköri leírást. Mindezekre tekintettel a
12. évre készített teljesítmény értékelést annak valótlan tartalma miatt megsemmisítette. Miután a minősítésre alapított jövedelemkiesés összegszerűségét az alperes nem vitatta, annak jogalapját a NAV tv. 34/W. §

(10b)bekezdésére alapítottan állapította meg. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperesnek a teljesítményértékelés következményeként történt áthelyezése emberi méltóságát sértette, ezért a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és annak tartamára figyelemmel az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.629/2018/7. ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest terhelő 500.000.- forint sérelemdíj és 30.000.- forint perköltség fizetésre kötelező rendelkezését mellőzve a felperes sérelemdíj címén előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felek viselik a saját elsőfokú perköltségüket. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és megállapította, hogy a felek viselni tartoznak a saját másodfokú költségeiket is. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette - többek között - azzal, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a NAV tv. 18/B. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján kérelmére a munkáltató

1. november
2. napjával munkaköre és illetménye változatlanul hagyása mellett módosította akként, hogy munkavégzése helyéül a NAV .... jelölte ki. A
3. február 14-én kelt 399.BF. számú parancs rendelkezett a felperes hivatásos szolgálati állományba vételéről pénzügyi nyomozó I. munkakörbe, tiszti állománycsoportba a ... ... Főigazgatóságának állományába. Az alperes a felperest a 913.BF. számú paranccsal a folyamatban lévő nyomozások eredményes lefolytatás érdekében
4. szeptember 15-től
5. március 14-ig a NAV ... Igazgatósága állományába vezényelte, annak időtartamára havi illetménye és illetmény-kiegészítésének mértéke nem változott. A
6. március 15-én kelt 327.BF. paranccsal az alperes a felperest a NAV ... Főosztályának állományából a ... Hivatalának állományába bűnügyi főreferens munkakörbe helyezte át. A NAV tv.
7. § és 20/A. §-a alapján a NAV alsófokú szervéhez I. besorolási osztály vezető főtanácsos besorolási fokozat
8. fizetési fokozatába került, illetményének megállapítására a NAV ... Főigazgatójának
9. évi 123.BF. számú parancsban megállapított -5%-os illetmény eltérítés alkalmazásával került sor. A törvényszék rögzítette, hogy a felperes részére
10. április 6-án kelt, de
11. június 7-én átadott, továbbá
12. február 18-án kelt, de július 26-án közölt, majd
13. szeptember 22-én készült és szeptember 30-án kézbesített munkaköri leírások készültek. A felperes
14. évi teljesítmény követelményei április 16-án kerültek megállapításra és ... alezredes főosztályvezető által jóváhagyásra, amit a felperes április 17-én vett át. Ezen teljesítmény követelmény I.
15. pontja határozta meg a munkaköri feladatait, utalva a nyomozás lefolytatására, a szükségessé vált kényszerintézkedések, illetőleg egyéb nyomozási cselekmények foganatosítására, továbbá a nyomozással kapcsolatos egyéb tevékenységek végzésére. A
16. évi teljesítmény értékelést ...
17. december 18-án készítette el és azt december 22-én hagyta jóvá ... főosztályvezető. Az értékelés alapján tett javaslatok alatt megfogalmazásra került, hogy a teljesítmény értékelés során feltárt súlyos szakmai ismeretek hiánya, magatartási problémái, közvetlen vezetői iránti tiszteletlenség miatt nem javasolják a felperes hivatásos állományba történő véglegesítését, továbbá [16] [17] [18] [19] javaslatot tettek más munkakörben történő foglalkoztatására. Az értékelés eredménye 48%, vagyis átlag alatti lett. Az összefoglaló szöveges értékelés 4 bekezdéséből 1 tartalmazta a ... Igazgatóságon végzett munkával kapcsolatos megállapításokat. ...
18. január 23-án ... főigazgatónak írt jelentésében a
19. évi teljesítmény értékelést ismertetve javaslatot tett a felperes jelenlegi képzettségnek megfelelő foglalkoztatására a bűnügyi főigazgatóság más szakterületén vagy a NAV adó szakterületén. Az ekként kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes pénzügyi nyomozó megjelölésű munkaköri leírása egy gyűjtőfogalmat jelentett, amely a revizori és a vizsgálói feladatkört is magába foglalta. A felperes
20. június 7-én kelt, valamint a
21. július 26-án átvett munkaköri leírásában megfogalmazott feladatkörök alapján revizori jellegű munkát végzett. Első ízben
22. szeptember 22-én kelt és a felperessel szeptember 30-án közölt munkaköri leírás rögzített ettől eltérő tartalmú feladatkört, amelyben tartalmilag is megjelentek a vizsgálói feladatok. A felperes a
23. június 16-ai,
24. január 1-jei és november 1-jei kinevezési okiratai szerint is pénzügyi nyomozó I. munkakört látott el, ekként ezen időszakban hatályban lévő munkaköri leírások alapján a felperes számára ténylegesen revizori jellegű feladatok lettek meghatározva. A
25. szeptember 15-től rendelkező 913.BF. számú parancs a felperes munkakörét szintén pénzügyi nyomozó I. határozta meg, azonban tartalmilag ez volt az első olyan alperesi intézkedés, amely rögzítette a vizsgálói feladatokat is. Mindebből a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a felperes részére a munkakör tényleges tartalmát illetően egészen
26. szeptemberig revizori jellegű feladatok kerültek meghatározásra. Megállapította, hogy ugyan a
27. április 17-én átadott
28. évre vonatkozó teljesítmény követelmények
29. pontja munkaköri feladatként határozta meg a nyomozást és a nyomozás során szükségessé vált kényszerintézkedések megtételét, ez azonban nem állt összhangban az ebben az időben hatályos munkaköri leírással. A
30. március 26-án kiadott elnöki körlevél ugyanakkor azt rögzítette, hogy a teljesítmény követelmények meghatározását biztosító űrlapokon a tárgyév kiemelt munkaköri feladatait az egyéntől elvárt kompetenciákat, magatartásformákat a munkaköri leírás figyelembevételével kell meghatározni. Mindezekből következően nem volt helytálló az alperes azon hivatkozása, hogy a munkaköri feladatok a felperes részére a teljesítmény követelmény kitűzésben kerültek meghatározásra. A törvényszék álláspontja szerint a felperes munkaköri feladatait tekintve a perben meghallgatott tanúk vallomásaiból egyértelműen levonható volt az a következtetés, hogy bár az alperesnél hatályos SZMSZ szerint a vizsgálati osztályon ténylegesen revizori feladatkört nem lehetett volna ellátni, azonban a felperesnek
31. januárját követően is voltak revizori feladatai. Peradat, hogy a felperesnek az úgynevezett klasszikus nyomozati (vizsgálói) feladatai egyszerűbb, kisebb végzések voltak, míg a revizori munkái nagy jelentőségű, jelentős összegre vonatkozó, titkos információkat is tartalmazó feladatokat jelentettek. Az alperesnek a
32. évre vonatkozó teljesítmény értékelést a felperes valamennyi feladatára kiterjedően kellett volna elkészítenie, mert az csak akkor lehet megalapozott, ha igazodik a ténylegesen ellátott, a felperes részére jogszerűen előírt feladatok tényleges tartalmi köréhez. A másodfokú bíróság szerint ugyan
33. szeptember 15-ével, vagyis a felperes ...-re való vezénylésével valóban csak klasszikus nyomozói feladatok kerültek kiosztásra, ehhez igazodóan meg is történt a munkaköri leírása módosítása, a teljesítmény értékelés összefoglaló szöveges részének azonban csak a
34. bekezdése utalt erre az időszakra. Az ebben foglalt megállapítások valóságának elfogadása sem helyettesíthette a teljes évre kiterjedő teljesítmény értékelését. Mindezek alapján a másodfokú bíróság részben eltérő jogi indokolás mellett, de jogszerűnek találta az elsőfokú ítélet teljesítmény értékelés megsemmisítésére vonatkozó rendelkezését. A jogerős ítélet szerint a
35. évi jogellenes teljesítmény értékelés volt az alapja a
36. évet érintő 5%-os negatív irányú illetmény-eltérítésnek, amely ekként szintén megalapozatlan volt. Ez a negatív irányú eltérítés a felperes esetében
37. március 15-ét követően is fennállt. A felperes áthelyezésével kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a NAV tv.
38. §

(1)bekezdése alapján a teljesítmény értékelésre alapítottan lehetőség van az értékelt személy illetményének negatív irányba történő eltérítésére. A törvény azonban annak a lehetőségét nem teremti meg, hogy az értékelt személyt a minősítés következményeként más munkakörbe helyezzék. A felperes más munkakörbe történő helyezése és a teljesítmény értékelésben megfogalmazottak közötti okozati összefüggés egyértelműen bizonyított, hiszen azt maga a teljesítmény értékelés fogalmazta meg, tulajdonképpen megágyazva egy későbbi munkáltatói intézkedésnek. Az alperesnek tehát a NAV tv. 18/B. §-ára alapítottan lehetősége volt a felperes áthelyezésére, joggyakorlása formálisan jogszerű volt, azonban a NAV tv. 15/C. §

(1)bekezdése szerint ezen jogát az alperes visszaélésszerűen, rendeltetésellenesen gyakorolta. Egy jogszerűtlen intézkedés pedig nem teremthetett jogszerű alapot az illetmény összegének megváltozására sem, ezért a felperes

1. évre járó, az áthelyezésből fakadó illetmény-különbözetre is alappal tarthatott igényt. A törvényszék ezen túl a bűnügyi főreferensi munkakörben elért jövedelmek alapulvételével határozta meg a felmondási időre járó illetmény, végkielégítés, valamint egyéb kifizetések alapösszegét és mindezek alapján az alperest a különbözet megfizetésére kötelezte. [21] A másodfokú bíróság ugyanakkor nem találta megalapozottnak a felperes sérelemdíjra vonatkozó igényét, ezért e kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elutasította. [20] [22] [23] [24] [25] [26] A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes elutasítását, valamint perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.
2. §

(1)bekezdésében ütközően jogszabálysértő, mert a törvényszék a bizonyítás eredményének mérlegelésekor a tényállást nem megfelelően állapította meg. A felperes azon nyilatkozata, miszerint a vizsgálati osztályon is revizori tevékenységet folytatott, mivel ... őt revizornak vette át, ellentmond a

1. február 8-án tartott tárgyaláson tett azon előadása, mely szerint „nyilvánvaló, hogy ... úr is tudta, hogy a vizsgálati osztályokon revizort alkalmazni nem tud.". Ezen nyilatkozatból egyértelmű, hogy maga a felperes is pontosan tudta, hogy a revizori osztályon nem lehet vizsgálati tevékenységet folytatni, ennek ellenére az elsőfokú bíróság a tanúvallomások ellentmondásait és az okirati bizonyítékokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, ítéletét kizárólag a felperes azon nyilatkozatára alapozta, hogy ő nem érezte magát vizsgálónak és revizor akart lenni. Az alperes álláspontja szerint azonban közömbös, hogy ... miként akarta alkalmazni a felperest, ha erre jogszabályi lehetősége nem volt, és a robotzsaru rendszerben rögzített munkái alapján egyértelműen látható, hogy kizárólag vizsgálói feladatokat látott el.
2. november 1-jével a felperes korábbi revizori munkaköre kérelmére módosult pénzügyi nyomozói munkakörre. Ez a változás nem egy egyszerű névcserét takart, hanem alapjaiban és lényegesen módosította a felperes korábbi munkakörében ellátott feladatait. A felperes részére
3. januárban kiadott,
4. évre vonatkozó, a ... Osztályán kiadott teljesítménykövetelmény 3.pontja határozta meg a felperes munkaköri feladatait Ezen időponttól a korábbiaktól teljes mértékben különböző vizsgálati, azaz nyomozói feladatokat kellett ellátnia, tevékenységének alapját a korábbiaktól eltérően a Be. rendelkezései képezték. A per eldöntése szempontjából lényeges jelentősége van a revizori és a vizsgálói munkakör elkülönítésének, valamint annak, hogy mely tevékenység melyik szervezeti egységnél végezhető, amit az elsőfokú bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyott. A bizonyítékok helyes értékelése alapján azt kellett volna megállapítania, hogy a felperesnek 2014-ben pénzügyi nyomozó munkakörben vizsgálói feladatokat kellett végeznie és e szerint kellett volna a teljesítményét értékelni. A felperes a teljesítmény követelmény áttekintése alapján maga is láthatta, hogy az egyetlen korábban végzett revizori feladatot sem tartalmaz, ennek ellenére azt aláírta és magára nézve kötelezőnek ismerte el. A felperes a per során maga sem vitatta, hogy a kiemelt súlyú bűncselekmények nyomozásához szükséges tapasztalattal, tudással nem rendelkezett. Ezt a tényt alátámasztotta a közvetlen munkahelyi vezetője ..., valamint ... tanúvallomása is. Az elsőfokú ítélet indokolásával szemben az alperes a felperes értékelésénél teljes mértékben figyelembe vette ezeket a hiányosságokat. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felperes a feltételeknek nem felelt meg, ezért a vezető még a rutin adminisztrációs tapasztalat figyelembevétele mellett sem adhatott számára kiváló vagy jó értékelést. E mellett
5. szeptember 15-től a NAV ... ... Igazgatóságára a felperest kifejezetten abból a célból vezényelték, hogy ott a nyomozás alapjait elsajátítsa, felperes ott végzett tevékenységét, munkához való hozzá állását az értékelés során kiemelkedő súllyal kellett figyelembe venni. Mindezért a bíróságnak is kiemelkedő jelentőséget kellett volna tulajdonítania annak az értékelés 1/3 részét kitevő időszaknak, amely alatt a felperes helyett 4 estben is közvetlen vezetőjének kellett elvégeznie a feladatát. Az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a felperes állításaira alapozta és jogellenesen hagyta figyelmen kívül az értékelést készítő előjáró, továbbá ..., ... ... és ... vallomását. [27] Az elsőfokú bíróság ítélete semmilyen indokolást nem tartalmazott a kereset összegszerűsége körében, nem adta magyarázatát annak, hogy a megítélt összegre a felperes milyen jogszabályi rendelkezés alapján jogosult. A
6. évi illetmény vonatkozásában figyelembe kellett venni, hogy a felperes
7. február 16-tól a NAV ... Főigazgatósága hivatásos állományába került pénzügyi nyomozó I. munkakörbe, pénzügyőr hadnagy rendfokozatba. A 399.BF. számú parancs alapján került besorolásra a NAV középfokú szerv, I. besorolási osztály, vezető- főtanácsos besorolási fokozat
8. fizetési fokozatába, megállapított illetménye 372.400.- forint volt. A felperes illetményét a munkáltató a
9. számú parancsban
10. január 1-től
11. december 31-ig terjedő időszakra a NAV tv.
12. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően 5%-kal negatív irányban térítette el. [28] A felperes

1. március 15-től a NAV ... Főosztálya állományából a ... Hivatala állományába került áthelyezésre, amelyről a 327.BF. számú parancs rendelkezett. E parancs a felperest a NAV tv.
2. §a és 20/A. §-a alapján a NAV alsófokú szerv I. besorolási osztály vezető- tanácsos besorolási fokozat
3. fizetési fokozatába sorolja, így megállapított illetménye 293.700.- forint volt. A parancs tartalmazta azt a kioktatást, hogy a NAV tv. 18/B. §

(7)bekezdése alapján a közléstől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, azonban a felperes új munkakörét elfogadta, felmentését nem kérte. Az átsorolás jogszabályi alapja a NAV tv. 18/B. §

(3)bekezdése volt. Az alperes álláspontja szerint a munkáltatói intézkedés a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelt, ugyanis a munkáltató hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a foglalkoztatottat melyik munkakörben tudja leghatékonyabban alkalmazni. A felperes az áthelyezéssel központi szervtől alsófokú szervhez, új munkakörbe került, új illetménye

1. március 15-ét követően ennek megfelelően az alsófokú szervnél törvény alapján megállapítható szorzószámok figyelembevételével került megállapításra. Ebből következően
2. március 15-ét követően - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - az illetmény csökkenése az új munkakörbe helyezés következménye volt, illetményének megváltozása a teljesítmény értékeléssel semmilyen összefüggésben nem állt. Az áthelyezés olyan speciális jogintézmény, melyre vonatkozóan a munkáltatónak nincsen indokolási kötelezettsége, ezért nem lehet jogellenes még akkor sem, ha a munkáltató döntésében esetlegesen a teljesítmény értékelés is közrehatott. Az ezzel ellentétes bírósági döntés éppen a hivatásos jogviszony specialitásával járó jogától fosztja meg a munkáltatót, mivel az indokoláshoz nem kötött áthelyezés jogintézményét kiüresíti és beszűkíti. [29] A felperes tévesen állította, hogy az alperes jogellenesen a jogviszonya megszüntetéséig fenntartotta az illetmény eltérítést, mivel az eltérítés csak
3. december 31-ig volt érvényben, ezen időponttól ismét visszaállt 100%-ra. Ennek alapján ezen időponttól a munkáltató a 940.BF. számú parancs szerint a felperest ismét besorolta bűnügyi főreferens munkakörbe, illetményét a központi szervre vonatkozó törvényi szabályok szerint magasabb szorzókkal állapította meg. Ez a parancs is tartalmazta a NAV tv. 18/B. §

(7)bekezdése szerinti kioktatást, amelynek alapján a felperes felmentését kérte. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte e körben a NAV tv. 18/B. §

(7)bekezdésének utolsó fordulatát akként, hogy a korábbi munkakörben megállapított illetmény a felperes esetében a 2014. évi pénzügyi nyomozó I. munkakörben megállapított illetményt jelenti. Ezzel szemben a korábbi munkakör minden esetben az el nem fogadott munkakört tartalmazó parancsot megelőző parancsban megállapított munkakört jelenti akkor is, ha az megegyezik az új parancsban megállapított munkakörrel. Mindez a felperes esetében a 327.BF. számú parancs volt, ezért a NAV tv. 18/B. §

(7)bekezdése alapján a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor a munkáltatónak ezt a parancsot kellett figyelembe vennie. [30] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítéletében a tényállás kiegészítése és pontosítása során iratellenesen és tévesen állapította meg, hogy a felperes munkaköri feladatait a teljesítmény követelményben határozta meg. Az alperes a foglalkoztatási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően

1. október hónapot követően - amikor a felperes a saját kérelmére a NAV ... Főigazgatóság ... Osztályára került - új, az SZMSZ szerint azon az osztályon végezhető feladatokat tartalmazó munkaköri leírást adott át a felperesnek, amit a
2. április 4-én kelt beadványához A/
3. alatt csatolt ... feljegyzése rögzített. Mindebből következően a másodfokú bíróság azon tényállás kiegészítése, hogy első ízben a
4. szeptember
5. napján és a felperessel szeptember 30-án közölt munkaköri leírás rögzítette a korábbiaktól eltérő tartalmú feladatkört, teljes mértékben iratellenes. A
6. októberében készült vizsgálói feladatokat tartalmazó munkaköri leírást ugyan a felperes személyi anyagában nem lelte fel és annak hollétéről ... osztályvezető sem tudott nyilatkozni, ezért került sor a teljesítmény követelmény becsatolására, mivel annak tartalma gyakorlatilag teljes egészében megegyezik a munkaköri leírással. [31] A törvényszék ítéletében a felperes valamennyi pénzbeli követelésének helyt adott, mert álláspontja szerint az áthelyezésre a teljesítmény értékeléssel okozati összefüggésben, rendeltetésellenesen került sor. Az alperes érvelése szerint azonban
7. március 15-ét követően az illetmény csökkenés oka nem a teljesítmény értékelés alapján történő eltérítés volt, hanem az új munkakörbe helyezés következménye. A felperes bűnügyi főreferensi munkakörében a korábbi pénzügyi nyomozói munkakörétől teljes mértékben eltérő feladatokat látott el, így például pótlékra sem tarthatott igényt. A munkáltató a legkiválóbb foglalkoztatottat is jogosult áthelyezni olyan munkakörbe, amelyről úgy gondolja, hogy tudása, képessége ott alkalmazható a leghatékonyabban, ehhez az érintett beleegyezése sem szükséges, amennyiben a NAV tv. 18/B. §-ában meghatározottaknak megfelelően történik. Tekintettel arra, hogy az áthelyezés indokolási kötelezettséghez nem kötött, nem lehet jogellenes még akkor sem, ha a munkáltató áthelyezésről való döntésében esetlegesen a teljesítmény értékelés is közrehatott. Az eljárt bíróságok ítéletei arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nem megfelelő teljesítmény értékelést nem lehet figyelembe venni egy foglalkoztatott más munkakörbe történő áthelyezésekor, holott a törvény értelmében a munkáltató bármely okból áthelyezhet egy hivatásos állományú foglalkoztatottat, amennyiben azt szolgálati érdekből teszi, ennek szűkítő értelmezésére a bíróság nem jogosult. A jogerős ítélet megfosztja az alperest attól a lehetőségtől, hogy az egyik munkakörben kevésbé jól teljesítő foglalkoztatottat olyan munkakörbe helyezze át, amelyről úgy gondolja megfelelően el tudja látni. Jogellenes és a munkáltatói jogot korlátozó döntés mely szerint csak az egész éves munkavégzés vehető figyelembe az áthelyezés kérdésében való döntés során. [32] Az alperes a
8. július 9-én és
9. január 9-én kelt előkészítő iratában részletesen nyilatkozott arról a szolgálati érdekről, amelynek okán a felperes áthelyezéséről döntött. Ez a szolgálati érdek a NAV ... Igazgatóság bűnjelkezelési feladatainak a ... Hivatala általi átvétele volt. Az okiratból kiderül, hogy a feladat nagysága, összetettsége, bonyolultsága okán
10. január 20-től 4 fő került áthelyezésre a NAV ... Igazgatóság állományából a ... Hivatalához. Az irat részletesen tartalmazza a több ezer tétel átvételének időpontját, az elvégzett és még elvégzendő feladatok felsorolását. A feladat nagyságát, fontosságát és időigényességét bizonyítja, hogy a bűnjelkezelési feladatok végzése a mai napig is folyamatosan tart, annak hatékony elvégzése érdekében még
11. és
12. évben is sor került áthelyezésre, ezért intézkedése nem volt rendeltetésellenes. A Kúria döntése és annak jogi indokai [33] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [34] A Pp.
13. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [35] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását annak indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmazni és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3-6. pont]. [36] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölte meg, továbbá hivatkozott a NAV tv. 18/B. §-ának rendelkezéseire is. [37] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírája el. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH1995.193., BH2012.179.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincsen nyilvánvaló helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése alapján nem a maguk összességében értékelte és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [38] A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet ilyen jellegű eljárási fogyatékosságban nem szenved. [39] Nem volt vitatott, hogy a felperes

1. november 1-től a NAV ... Osztály ... került pénzügyi nyomozó I. munkakörbe. Az utoljára elkészített munkaköri leírása
2. február 18-ai dátummal, de július 26-án kézbesítetten került kiadásra, amely a pénzügyi nyomozói munkakör feladataként alapvetően revizori jelentések elkészítését, illetőleg az e tárgykörrel kapcsolatos egyéb feladatokat rögzítette. A felperes
3. február 14-én kelt 399.BF. számú parancs alapján hivatásos szolgálati állományba került, pénzügyi nyomozó I. munkakörbe, amellyel kapcsolatban azonban munkaköri leírás átadására bizonyíthatóan nem került sor. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében ugyan azt állította, hogy a felperes részére
4. októberben vizsgálói feladatokat tartalmazó munkaköri leírás készült, azonban elismerte, hogy azt a felperes személyi anyagában nem lelte fel, illetőleg a perben csatolni nem tudta. A munkaköri leírás létének és közlésének bizonyítatlansága a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján ekként terhére esett, ezért a bíróságok jogszabálysértés nélkül vették figyelembe a felperes utolsó, vele is bizonyítottan közölt munkaköri leírásban foglalt feladatait. [40] Nem vitatott, hogy a felperes részére

1. április 16-án keltezetten és április 17-én közölten teljesítmény követelmények lettek meghatározva, amelyben nyomozási feladatok is rögzítésre [41] [42] [43] [44] [45] [46] kerültek. Az alperes felülvizsgálati érvelésével szemben az eljárt bíróságok nem kizárólag a felperes személyes előadása, hanem a meghallgatott tanúvallomások alapján állapították meg tényállásukban azt a körülményt, hogy a felperes
2. november 1-jét követően több hónapon keresztül elsődlegesen revizori feladatokat látott el. Az alperes a
3. beadványának
4. oldalán akként nyilatkozott, hogy a pénzügyi nyomozó munkakörbe sorolás nem jelenti azt, hogy az ilyen munkakörben dolgozó foglalkoztatott valóban ténylegesen nyomozói tevékenységet végez. Ugyanezen beadványban állította, hogy „a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott munkakört minden esetben a munkaköri leírás tölti ki tényleges tartalommal, az abban meghatározottak képezik tényleges feladatát és ebből következően az abban előírtak teljesítése kérhető számon és értékelhető a teljesítmény értékelésében.". Minthogy a fent kifejtettek szerint
5. szeptember 30-ig a felperes részére bizonyítottan olyan munkaköri leírás nem került átadásra, amelyben vizsgálói feladatokat határoztak volna meg számára, a
6. szeptember 30-át megelőző időszakra teljesítmény követelményben meghatározott ilyen jellegű feladatok értékelésére nem kerülhetett jogszerűen sor. A meghallgatott tanúk vallomásai közül kiemelt jelentősége volt ... alezredes nyilatkozatának, aki
7. őszén maga hívta át a felperest az általa vezetett osztályra. Állítása szerint a felperes munkaszervezettsége, szorgalma, igyekezete, a szervezet iránti elköteleződése és felelősség tudata az átlagnál jobb volt. A tanú előadása szerint a felperes 2014-ben a vizsgálati osztályon is revizori feladatokat kapott, tehát az általa végzett munka elsősorban operatív jellegű volt, nyomozati feladatok nem merültek fel. A fentiekből következően - a
8. július 26-án kelt munkaköri leírást is figyelembe véve - azt lehetett megállapítani, hogy a felperes munkakörének elnevezése ellenére elsősorban revizori feladatokat látott el, ebből a célból került sor áthelyezésére is, közvetlen vezetője ilyen jellegű munkát adott számára. A meghallgatott tanúk vallomásának összevetéséből az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes előjárói előtt nyilvánvaló és ismert tény volt, hogy a felperesnek a nyomozati tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs gyakorlata
9. november 1-jei áthelyezésekor nem volt, ennek ellenére szorgalmazták és támogatták az áthelyezését. A bizonyítás adatai azt is alátámasztották, hogy a vizsgált időszak majdnem felében a felperes jelentős nyomozati munkát nem végzett, ezért alaptalan az alperes azon érvelése, hogy a
10. évi teljesítmény értékelését teljes egészében a nyomozati munkák alapján kellett volna teljes egészében megítélni. A felperes teljesítmény-értékelésében a
11. szeptember 30-ig kiemelkedő minőségben végzett revizori feladatok értékelése nem lett volna figyelmen kívül hagyható, ezért az a körülmény, hogy az ott ellátott feladatok figyelmen kívül hagyásával az alperes szinte kizárólag a nyomozati munka minőségéből vont le következtetést, aránytalanságot, az objektív értékelés megsértését, ezáltal jogellenes minősítését eredményezett. A felperes
12. évi, a NAV tv.
13. §

(1)bekezdésén alapuló 5%-os negatív irányban történő illetmény-eltérítése a

1. évi teljesítmény értékelésén alapul, amelynek jogellenessége folytán a felperes megalapozottan tarthatott igényt az illetmény-különbözet összegére. A felperes
2. március 15-től a NAV ... Főosztálya állományából a ... Hivatala állományába került, amely áthelyezés kapcsán az alperes a felülvizsgálati kérelmében a NAV tv. 18/B. §

(7)bekezdésének megsértését kifogásolta és arra hivatkozott, hogy arra szolgálati érdekből, indokolási kötelezettség nélkül, jogszerűen került sor. A törvényszék a jogerős ítéletében az áthelyezést formálisan jogszerű intézkedésként értékelte és annak jogellenességét a NAV tv. 15/C. §

(1)bekezdésére alapítottan állapította meg, amely a jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlását írja elő és amely jogszabály megsértését az alperes felülvizsgálati kérelmében nem kifogásolt. Ekként a NAV. tv. 18/B.§

(7)bekezdésére alapított érvelése a jogerős ítélettől eltérő döntés meghozatalát nem eredményezhette. Az alperes tehát az áthelyezés jogintézményével nem a jogszabályban meghatározott célból, hanem annak érdekében élt, hogy a felperest a korábban ellátott munkaköréből eltávolítsa - mert értékelése szerint ott nem megfelelő teljesítményt nyújtott-, erre azonban az áthelyezés jogintézménye nem ad lehetőséget, ezért azt annak céljával ellentétesen használta fel a munkáltató, így intézkedése rendeltetésellenes volt. [47] A fentiekből következően az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul kifogásolta a jogerős ítélet

1. évi illetmény-különbözetre vonatkozó marasztaló rendelkezését is. A felperes a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlása, ekként jogellenes intézkedése eredményeként került áthelyezésre az alsóbb fokú szervezeti egységhez, ezért illetményének összege az áthelyezést megelőzően betöltött beosztása alapján illette meg. Az alperes kétszeres jogsértése - a teljesítmény értékelés és az áthelyezés jogellenessége - az adott esetben azt eredményezte, hogy a figyelembe vehető illetmény-különbözetet nem a korábban betöltött, hanem az eredetileg illetmény-eltérítés nélkül meghatározott illetményösszeg alapulvételével kellett a bíróságoknak meghatározni. [48] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [49] A felperes perköltséget nem igényelt, ezért arról rendelkezni nem kellett. [50] A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [51] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. január
2. Dr. Stark Marianna sk. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő