← Magyarország

Kf.37899/2019/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényszék helyesen mutatott rá, hogy a Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlet tartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú ítélet sért. Helyesen állapította meg a törvényszék azt is, hogy az alperes fellebbezése - a jogszabálysértés tényén túl - nem tartalmazza annak szabatos, jogi indokolását sem, ezért az felülbírálatra alkalmatlan. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kf.IX.37.899/2019/
  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró . Tánczos Rita bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kereszturi Mónika ügyvéd Az alperes: .... Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: veszélyességi pótlék A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.163/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Szombathelyi Közigazgatási és 10.K.17.161/2018/12-I. Munkaügyi Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.163/2019/
  3. számú végzését helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült illetéket az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás A hivatásos szolgálati viszonyában álló felperes szolgálati panaszában, majd keresetében 164.260.- forint veszélyességi pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  4. évi XLII. törvény (Hszt.)
  5. §
(1)bekezdése, valamint a belügyminiszteri irányítás alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
  1. (VI.16.) BM rendeletben foglaltak alapján. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.161/2018/12-I. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 115.950.- forint illetmény-pótlékot. Ezt [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte a felperes részére. A Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.163/2019/
  2. számú végzésével az alperes fellebbezését visszautasította. Határozata indokolásában foglaltak szerint az alperes elmulasztotta feltüntetni a jogorvoslatot megalapozó jogszabálysértést, illetőleg az ezt alátámasztó jogszabályhely pontos megjelölését, ekként a fellebbezés nem tartalmazza a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (Kp.)
  4. §
(2)bekezdésének b) pontjában rögzített tartalmi követelményt. A fellebbezés továbbá nem felel meg a Kp. 28. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 114. §
(1)bekezdésében foglalt alaki követelményeknek sem, ugyanis nem tartalmazza a felek és képviselőik lakóhelyét, vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlet tartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú ítélet sért. Nem elegendő csupán arra hivatkozni, hogy az érdemi ellenkérelemben foglaltakat továbbra is fenntartja a fél, különös tekintettel arra is, hogy míg az elsőfokú eljárás során a kereset tárgyát képező követelésről nyilatkoznak a felek, addig a fellebbezésben az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát kell állítani és jogi érvekkel alátámasztani. A felperesi igénnyel kapcsolatos jogszabályi hivatkozáson túl a fellebbező félnek konkrétan a megsértett jogszabályhely megjelölésével - meg kellett volna határoznia az elsőfokú bíróság általi jogszabálysértést. A fellebbező félnek a jogszabálysértés tényén túl elő kell adnia annak szabatos, jogi indokolását is. Figyelemmel arra, hogy a fellebbezés alapvető jelentőséggel bír a felülbírálati jogkör kereteinek meghatározásánál, így a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja nélkülözhetetlen eleme a fellebbezésnek. A Kp. 104. §
(1)bekezdése értelmében a 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. Mindezekre tekintettel a törvényszék a Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint eljárva a fellebbezés visszautasításáról határozott. Az alperes fellebbezése [10] A visszautasító végzés ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben arra kérte a Kúriát, hogy utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új érdemi határozat hozatalára. [11] Álláspontja szerint a visszautasító végzés sérti a Kp. 100. §
(2)bekezdését, azt jogszabálysértő módon alkalmazta, továbbá jogszabálysértő módon nem alkalmazta a Kp. 28. §
(3)bekezdését. [12] Hivatkozása szerint az alperesi fellebbezésben az elsőfokú bíróság által jogszabálysértő módon alkalmazott jogszabály - azaz a belügyminiszter 33/
  1. BM rendelete és kifejezetten annak I. számú melléklete pontosan megjelölésre került. Ezenfelül alperes részletesen indokolta is azon érvelését, hogy álláspontja szerint miben és mennyiben alkalmazta jogszabálysértő módon az elsőfokú bíróság a rendeletet, annak az érintett állományi tagra vonatkozó mellékletét, és ezáltal alperesi intézetet olyan költségek megfizetésére kötelezte, amelyet sem a bizonyítási eljárás, sem a szakértői vélemény, sem a jogszabályi rendelkezés nem támaszt alá. Mindemellett az alperes hivatkozott a Kp.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakra is. A Kúria döntése és jogi indokai [13] Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [14] A Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza
  1. a)a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
  2. b)a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével és
  3. c)a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [15] A Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [16] A törvényszék helyesen mutatott rá, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlet tartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú ítélet sért. Helyesen állapította meg a törvényszék azt is, hogy az alperes fellebbezése a jogszabálysértés tényén túl - nem tartalmazza annak szabatos, jogi indokolását sem, ezért az felülbírálatra alkalmatlan. [17] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az érdemi döntése alapjául szolgáló tényállást a felperes alperes által nem vitatott előadása, okirati bizonyítékok és más eljárásban beszerzett szakvélemény alapján állapította meg. Az alperes fellebbezésében lényegében a bizonyítékok értékelését kifogásolta, de a tényállás megállapítását a jogszabálysértés megjelölésével, részletes kifejtésével nem támadta, ezért az irányadó tényállás alapján alkalmazott jogszabály megjelölése egymagában a fellebbezés törvényben előírt tartalmi követelményének nem felel meg. A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása miatt nem lehet hiánypótlási felhívást kibocsátani, és ezt a hiányt önként sem lehet pótolni a fellebbezésre nyitva álló határidő lejárta után. A Kp. 104. §
(2)bekezdése csupán a megsértett jogszabályhely téves megjelölésének esetére nem teszi lehetővé a fellebbezés ezen okból történő visszautasítását. Adott ügyben azonban a Fővárosi Törvényszék nem a téves megjelölésből adódóan intézkedett a fellebbezés visszautasítása iránt, hanem a megjelölés teljes hiányára visszavezethető okból. [18] Mindezekre tekintettel az alperes fellebbezésében foglalt további érvelés vizsgálata szükségtelen volt. [19] A Kúria a törvényszék ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [20] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
  2. december
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.