Mfv.10178/2019/6 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.178/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Pájer Attila ügyvéd Az alperes: ... Kft. Az alperes képviselője: Dr. Szabó Dániel ügyvéd A per tárgya: versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.335/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.128/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.335/2018/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.128/2017/
5. számú ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.877.887.(huszonhárommillió-nyolcszázhetvenhétezer-nyolcszáznyolcvanhét) forint versenytilalmi ellenértéket, valamint 1.000.000.- (egymillió) forint együttes első- másodfokú és felülvizsgálati költséget, továbbá külön felhívásra a magyar államnak 1.432.700.- (egymilliónégyszázharminckettőezer-hétszáz) forint elsőfokú, 1.910.200.- (egymillió-kilencszáztízezerkettőszáz) forint fellebbezési és 2.387.790.(kétmillió-háromszáznyolcvanhétezerhétszázkilencven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2004-től állt munkaviszonyban az alperessel,
6. április 1-jétől ügyvezető igazgató munkakört töltött be. A munkaszerződésében vállalta, hogy munkaviszonya fennállása idején és annak megszűnését követő 12 hónap (versenytilalmi időszak) időtartama alatt nem létesít sem közvetlen, sem közvetett módon munkaviszonyt, illetve munkára vonatkozó jogviszonyt a munkáltatóéhoz hasonló, vagy azzal megegyező tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval fontos gazdasági kapcsolatban álló társasággal és vállalkozással, amely negatív hatással lehetne a munkáltatóra. A versenytilalmi időszakban a munkáltató köteles havonta megfizetni a részére havi alapbére 50%át ellentételezésül a vállalt versenytilalmi kötelezettségekért. Ha a munkavállaló megszegi a [3] [4] [5] versenytilalmi kötelezettséget, akkor elveszíti a kifizetésre való jogosultságát és kötelezettséget vállal arra, hogy alapbére 6 szorosával megegyező összeget fizet meg a munkáltató számára. A felperes
7. március 1-jén felmondással megszüntette munkaviszonyát, amely 6 havi felmondási idő elteltét követően
8. augusztus 31-én szűnt meg. A munkavállaló kezdeményezte a versenytilalmi kötelezettség alól való mentesítését, ehhez azonban a munkáltató nem járult hozzá. Alapbére a munkaviszonya megszűnésekor 4.341.434.- forint volt. Az alperes fő tevékenysége a munkaviszony megszűnésekor keményítő, keményítő termék gyártása volt. Magyarországon a legnagyobb kukoricafeldolgozó üzemet működtette, kukoricából több terméket - izocukrot, bioetanolt és keményítőt - állított elő, a melléktermékként keletkező anyagot takarmányként értékesítette.
9. május 8-án létrejött a ... Kft., ami
10. április 28-ától ... Kft. néven működött tovább. A Kft. fő tevékenysége
11. május 8-tól gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme,
12. október 8-ától egyéb máshová nem sorolt tevékenység (építés) volt, és
13. november 4-től tevékenységi körébe tartozott a keményítő, keményítő termék gyártása, ami
14. május 2-tól a gazdasági társaság fő tevékenysége lett. A ... Kft. beruházásában ...ben a versenytilalmi időszak fennállta alatt kukoricafeldolgozó üzem épült, illetve a kukoricából izocukor és keményítő gyártásához szükséges technológia kialakítása elkezdődött. A ... Kft. tulajdonosa
15. augusztus 4től a ... Kft. volt, aminek székhelye
16. szeptember 1-jétől
17. december 22-ig megegyezett a felperes lakcímével, annak az adott időszakban ... mellett a felperes is a tulajdonosa volt. A ... Kft.-n keresztül a felperes ennek megfelelően tulajdonosa volt a ... Kft.-nek. A felperes keresete az alperes ellenkérelme A felperes keresetében 23.877.877.- forint versenytilalmi ellenérték, valamint a perköltség [6] megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a munkaszerződésébe foglalt versenytilalmi megállapodást kötött az alperessel, amelynek értelmében a munkaviszonya megszűnését követő 12 hónapon át (
18. szeptember 1-jétől
19. augusztus 31-ig) nem létesíthetett munkaviszonyt, illetve munkára vonatkozó jogviszonyt az alpereshez hasonló vagy azzal megegyező tevékenységet folytató, vagy az alperessel fontos gazdasági kapcsolatban álló társasággal és vállalkozással, amely negatív hatással lehetne az alperesre. A megállapodás alapján a versenytilalmi időszakban az alperes köteles lett volna a munkaviszony megszűnésekor érvényes bére 50%-át (havonta 2.170.717.forintot) a versenytilalmi kötelezettség ellenértékeként megfizetni. Az alperes csak 1 havi ellenértéket fizetett meg, azt követően indokolás nélkül a kifizetést megszüntette. Nem vitatta, hogy a versenytilalmi időszakban közvetetten tulajdonosa volt a ... Kft.-nek amely [7] azonban nem volt versenytársa az alperesnek. Bár tevékenységi köre részben megegyezett az alperessel, a
20. szeptember 30-ig érvényes cukorkvóta rendszer miatt nem végezhetett az alperessel megegyező vagy hasonló tevékenységet, a megadott időszakban ugyanis Magyarországon csak az alperes értékesített izocukrot. Ezen túl sem közvetett, sem közvetlen módon nem állt munkaviszonyban vagy munkára vonatkozó jogviszonyban a versenytilalmi időszak alatt a ... Kft.vel. A fennálló tagsági jogi kapcsolata nem tekinthető versenytilalmi megállapodásban szabályozott és tiltott jogviszonynak, mert nem végzett munkát a Kft.-nek, utasítást nem adott a Kft. munkavállalóinak, nem volt beszámolási és beszámoltatási kötelezettsége, nem részesült díjazásban. Nem vitatta, hogy a Kft. által folytatott építkezés területén többször járt a versenytilalmi időszak alatt is, ahol a befektetését ellenőrző tulajdonosként volt jelen. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. Álláspontja [8] szerint a ... Kft. az alperessel lényegében megegyező technológiával készült kukoricából izocukrot előállítania. Fő tevékenysége az alperesével megegyezett, a kukorica feldolgozása és az izocukor értékesítése területén az alperes egyetlen komoly vetélytársává vált. Nem vitatta, hogy a Kft. a versenytilalmi időszakban termelő tevékenységet nem folytatott, mert a projekt felállítása, a technológia kiépítése, az engedélyek beszerzése, a beruházás kivitelezése időigényes folyamat volt, [9] amit azonban már
21. nyarán megkezdett. Álláspontja szerint két fő terméke tekintetében a ... Kft. az egyetlen vetélytársa és annak minősült már a termelésre való felkészülés időszakában is. A gazdasági ismeretekkel rendelkező szakembergárda legnagyobb részét a ... Kft. előtt maga foglalkoztatta. A versenytilalmi időszak alatt a felperes kizárólagos tulajdonosa volt a ... Kft.-nek, ami a ... Kft. 50%-os tulajdonosa volt, illetve rendszeresen megjelent a ...i beruházás építési területén, felügyelte a folyamatokat, a szerződések megkötését. Az első- és másodfokú bíróság határozata [10] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.128/2017/
22. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 635.000.- forint perköltség, valamint 1.432.700.- illeték megfizetésére. Kifejtette, hogy a felperes már munkaviszonya fennállása alatt, majd a versenytilalmi időszakban folyamatosan tulajdonosként aktív szerepet vállalt az alperes egyetlen komoly hazai vetélytársának, az úgynevezett ...i beruházásnak a létrehozásában. Tulajdonosa volt a ... Kft.-nek, amely tulajdonosa volt a ... Kft.-nek így közvetetten kapcsolatban állt az alperes piaci versenytársaként megjelölt Kft.-vel. A tanúvallomások alapján megállapította, hogy a beruházás megvalósításában szellemi tevékenységével aktívan részt vett, kvázi bújtatott módon ügyvezető tevékenységet látott el, munkára vonatkozó jogviszonyt létesített tagsági jogviszonyként. Ez a jogviszony a versenytilalmi időszakban végig fennállt. A versenytilalmi megállapodás lejárta után szerepvállalása erőteljesebb lett, a versenytilalmi megállapodás megsértése szempontjából azonban a tevékenység meglétének és nem a mennyiségének, aktivitásának volt jelentősége. [11] Az alperes és a ... Kft. fő tevékenysége
23. május 2-tól teljes mértékben megegyezett. Az alperes fő tevékenysége már
24. november 4-től a ... Kft. tevékenységi körében is megjelent,
25. november 4-től a ... Kft. tevékenységi körében feltüntetésre került a keményítő és keményítőszármazék gyártás, azaz ilyen jellegű tevékenység kifejtésére jogosult volt. [12] A tevékenység folytatása nem csak az adott termék gyártását jelenti, hanem a megelőző folyamatokat, az alapanyag, a gyártósor beszerzését, ezt megelőzően az üzem építését, vagyis mindazt a tevékenységet, ami a termék előállításához szükséges. Ebben az értelmében amikor a ... Kft. a versenytilalmi időszak alatt a gyártás előkészítéséi folyamatát megkezdte, tevékenységi köre megegyezett az alperesével vagyis az alperes versenytársa volt már a versenytilalmi időszakban. [13] Összességében megállapította, hogy a felperes a versenytilalmi időszak alatt szellemi munkájával a ... Kft.-ben tulajdonoskénti személyes közreműködésével negatív gazdasági helyzetbe hozta az alperest azzal, hogy az alperessel már a versenytilalmi időszakban megegyező tevékenységet folytató ... Kft. létrehozásában részt vett, vagyis a versenytilalmi megállapodását megsértette. [14] A felperes fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.335/2018/
26. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és 300.000.- másodfokú perköltség, valamint 1.910.200.- forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a ... Kft.-nél a versenytilalmi időszakban az alperes számára piaci konkurenciát jelentő működés aktív előkészítése folyt, amiben számos korábban az alperesnél vezető szerepet betöltő szakember közreműködött. A konkurens piaci tevékenységhez épp úgy hozzátartoznak a termelés beindulását, a technológiai feltételek megteremtését, a vállalkozás felépítését szolgáló lépések, mint maga a megkezdett keményítő, keményítő termék gyártás. A jogvita eldöntése szempontjából nem annak volt elsődleges és kizárólagos jelentősége, hogy a keményítő gyártást a ... Kft.-nél mikor kezdték meg, a versenytilalmi kikötés pusztán nyelvtani értelmezés alapján álló alkalmazásának nem lehetett helye. [15] A felek közötti megállapodás alapján a felperes a versenytilalmi időszak alatt sem munkaviszonyt, sem „munkára irányuló" közelebbről nem nevesített egyéb jogviszony keretében nem végezhetett a munkáltatóéval ellentétes piaci üzleti érdekeket szolgáló tevékenységet. Megállapította, hogy a felperes közvetett tagi státusza, a tulajdonosi gondoskodás szűkebben vett fogalmi körébe tartozó szerepe önmagában nem igazolja a versenytilalmi megállapodás megsértését, azonban a felperes beruházással kapcsolatos tevékenysége nem maradt e körben. Rendszeresen jelen volt ugyanis a beruházás helyszínén, ahol saját irodával is rendelkezett, így a projekt bonyolítását közvetlenül nyomon követte, személyes jelenléte a szakszerű kivitelezés levezénylésének biztosítéka volt. A tanúvallomások értékelése alapján megállapította, hogy a felperes nem csupán tulajdonosi érdekeltségéből kifolyólag volt jelen a beruházás helyszínén, a projektvezető, illetve az ott feladatot teljesítők számára szakmai orientációs pontként jelent meg. A felperes a tagi tulajdonosi státuszán túlmutató aktivitással, érdemi közreműködésével vett részt az alperesi társaság számára egyértelmű konkurenciát jelentő versenytárs „felépítésében", ezen a versenytilalmi időszakra is kiterjedően megvalósított tevékenysége olyan, az alperes piaci pozícióit érintő hátránnyal, negatív hatással jár, amelyet a felek a versenytilalmi megállapodásukban rögzítettek szerint kizárni szándékoztak. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, az elsőfokú ítéletet változtassa meg és keresetének adjon helyt, s marasztalja az alperest a perköltségben. Vitatta, hogy a versenytilalmi megállapodásban megjelölt konkurens tevékenységet folytatott volna a ... Kft. által. A jogerős ítélet is megállapította, hogy az alperessel hasonló vagy azzal megegyező tevékenységet ténylegesen nem folytatott, azonban ezen túllépve megállapította, hogy a versengő tevékenység előkészítése maga is versengő tevékenységnek minősül. [17] Álláspontja szerint tevékenysége megítélésénél az eljárt bíróságok tévesen értékelték a tanúk nyilatkozatát. ... és ... kizárólag közvetett információkra, hallomásokra hagyatkoztak, meghallgatásuk során mindketten azt adták elő, hogy a felperest nem ismerték személyesen, hallomásból vannak információik szerepvállalásáról. ... tanú is megerősítette, hogy nem adott számára utasításokat, hanem elsősorban az ügyvezető beszámolóit hallgatta meg. Azt vallotta, hogy tulajdonosként volt jelen a területen, a hierarchia szerint nem ő volt a főnök. Nem csak ... vallomása alapján lehet az ítélettel ellentétes következtetésre jutni, hanem ... és ... vallomása alapján is. [18] A tanúvallomások alapján ugyan levonható az a következtetés, hogy többször járt az új üzem építkezésén, de az, hogy ott munkát végzett vagy valami hasonló tevékenységet folytatott volna, nem állapítható meg, illetve a tanúvallomások éppen ennek az ellenkezőjét támasztják alá. A munkára irányuló jogviszonyokat tiltotta a versenytilalmi megállapodás, viszont egyértelműen kitűnik, hogy a munkára irányuló jogviszony nem egy specifikus kötelem, hanem a gyakorlat által kialakított összefoglaló jellegű megnevezése a vállalkozási, megbízási és hasonló típusú szerződéseknek. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában köteles lett volna megnevezni azt a munkára irányuló jogviszony fajtát, amelyet az álláspontja szerint megvalósított. A másodfokú bíróság ennek nem tett eleget, de még a saját minősítését is idézőjelbe tette. A tagsági jogviszony nem munkára irányuló jogviszony és, hogy a társaság közvetett tulajdonosa időről időre megjelent az építkezés helyszínén, nem változtatja meg a tagsági jogviszony tartalmát. A versenytilalmi időszak alatt nem létesített semmilyen polgári jogi jogviszonyt, ami a megállapodás rendelkezésébe ütközött volna. [19] Kiemelte, hogy az EU cukorpiacán a kvótarendszernek köszönhetően
27. október 1-jéig csak azok a cégek folytathattak az alperes tevékenységével megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet, amelyek az EU által kiosztott kvótákat kapták. Annak hiányában nem lehetett az alperes tevékenységével megegyező vagy azzal hasonló tevékenységet folytatni az érintett piacon, az alperes pedig maga is elismerte, hogy Magyarországon egyedül ő végzett izocukor értékesítést. Amennyiben az adott vállalkozás az érintett piacon az érintett időszak alatt nem végzett izocukor értékesítést, úgy nem folytatott az alperes tevékenységével megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet, ennek hiányában pedig a versenytilalmi megállapodás megszegése fel sem merülhetett. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabályoknak és marasztalja a felperest a felülvizsgálati eljárás költségében. A Kúria döntése és annak jogi indokai [21] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott. [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében a munka törvénykönyvéről szóló
28. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.)
29. §

(6)bekezdése, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
2. §-ának, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
4. és
5. §-ában foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozott. Vitatta, hogy a ... Kft. a versenytilalom időszakában az alperessel konkurens tevékenységet végzett, illetve hogy olyan munkaviszonyban, illetve munkára irányuló jogviszonyban állt az adott időszakban, melyet tiltott számára a versenytilalmi megállapodás. [23] A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről szóló 1/
6. (V.20.) KMK vélemény 1.b pontja szerint a cégjegyzék adataival szemben is lehetőség van annak bizonyítására, hogy az új munkáltató olyan versenytársnak tekinthető-e, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A
7. pont pedig arról rendelkezik, hogy a versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor - különösen a tiltott tevékenységi kör meghatározásánál - a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó. Nincs lehetőség arra, hogy bármelyik fél utóbb olyan körülményre hivatkozzon, amelyet a megállapodás megkötésekor nem vettek figyelembe. [24] A felperes az alperessel kötött megállapodás alapján munkaviszonya megszűnését,
8. augusztus 31-ét követő 1 évig „nem létesíthetett sem közvetlen, sem közvetett módon munkaviszonyt, illetve munkára vonatkozó jogviszonyt a munkáltatóéhoz hasonló, vagy azzal megegyező tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval fontos gazdasági kapcsolatban álló társasággal és vállalkozással, amely negatív hatással lenne a munkáltatóra". [25] Felperes a versenytilalom idején résztulajdonosa volt a ... Kft.-nek és ezen keresztül közvetve a ... Kft.-nek. A ... Kft., majd később ... Kft. fő tevékenysége
9. május 8-től a dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelem,
10. október 8-tól pedig az egyéb tevékenységbe sorolt építés volt.
11. november 4-től a tevékenységi körébe került felsorolásra a keményítő, keményítő termék gyártása is, mely tevékenység
12. május 2-tól vált a gazdasági társaság fő tevékenységévé. [26] Helytállóan állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az alperes által sem vitatottan az EU-ban a kvótarendszerre figyelemmel
13. október 1-jéig a cukorpiac liberalizációjáig csak azok a cégek folytathattak az alperes tevékenységével megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet, melyek az EU által kiosztott kvótát kapták. Magyarországon a liberalizációig egyedül az alperes rendelkezett ilyen kvótával, így a versenytilalom időtartama alatt a ... Kft. nem minősülhetett az alperes versenytársának, kvóta hiányában nem végezhetett az alperessel versengő tevékenységet. Mivel az érintett időszakban az adott vállalkozás az EU cukorpiacon nem végzett izocukor értékesítést, így nem is folytathatott az alperes tevékenységével megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet, ennek hiányában pedig nem állapítható meg a felperes által a versenytilalmi megállapodás megszegése sem. [27] Ugyancsak helytállóan érvelt a felperes felülvizsgálati kérelmében azzal, hogy a versenytilalom idején igazolt módon nem állt munkaviszonyban, illetve „munkára vonatkozó jogviszonyban" az alperes versenytársával. A tanúvallomások alapján kellő alap nélkül állapította meg ennek ellenkezőjét a másodfokú bíróság. A felperes maga sem vitatta, hogy mint részbeni tulajdonos nyomon követte a ... Kft. által megvalósított beruházást, állítása szerint azonban a beruházás iránti érdeklődése nem haladta meg a befektetése iránti jó gazda figyelmét. Helytállóan állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy ... és ... úgy nyilatkoztak, hogy közvetlenül nem ismerték a [28] [29] [30] [31] [32] felperest, információikat közvetett módon szerezték meg. ... kifejezetten azt nyilatkozta, hogy „Azt nem hallottam, hogy utasítást adott volna, de nem is voltam közvetlenül mellette. (1.M.128/2017/
14. sz. jkv.
15. oldal
16. bekezdés)." „Egyébként a felperessel nem beszéltem és utasítást sem adott nekem, a szerepvállalásáról hallomásból vannak információim" (1.M.128/2017/
17. számú jegyzőkönyv
18. oldal
19. bekezdés). ... tanú azt vallotta, hogy „Láttam őt a területen, hetente járkáltak ott a tulajdonosok. Járkált a felperes, beszélgetett a kollégákkal, mint tulajdonos volt ott. Én nem beszéltem vele". (1.M.128/2017/
20. sz. jegyzőkönyv
21. oldal utolsó bekezdés). ... tanú is megerősítette vallomásában, hogy a felperes nem adott utasításokat, hanem elsősorban a tanú beszámolóját hallgatta meg. (1.M.128/2017/
22. számú jegyzőkönyv
23. oldal utolsó bekezdés). Akként nyilatkozott, hogy „Tulajdonosként volt jelen felperes a területen. Lehet, hogy mondtam olyat, hogy ő a főnököm, azért mert úgy éreztem más cégnél is, ahol vállalkozói viszonyban álltam úgy gondoltam, hogy a tulajdonos a főnök, hiszen befolyással bír a folyamatokra. A hierarchia szerint nem ő volt a főnököm, az az ügyvezető volt." (1.M.128/2017/
24. számú jegyzőkönyv
25. oldal
26. bekezdés). ... és ... szintén azt nyilatkozta, hogy a felperestől utasítást, javaslatot, tanácsot vagy véleményt nem hallott. A tanúvallomások egybevetése alapján az volt megállapítható, hogy a felperes többször járt az új üzem építési területén és mint tulajdonos, valamint befektető üzletember nyomon követte a beruházást, azonban kellő alap nélkül jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy mindezt munkaviszonyban vagy egyéb munka végzésére irányuló jogviszonyban tette. Helytállóan állította a felperes felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy a „munkára irányuló jogviszony" kifejezés olyan összefoglaló jellegű elnevezés, mely munkaviszonyon kívüli egyéb munka végzésére irányuló polgári jogi jogviszonyok (vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzett munka) összefoglaló megnevezése. Az eljárt bíróságok nem tettek olyan megállapítást, hogy a felperes ilyen egyéb polgári jogi jogviszony keretében végzett volna munkát az általa versenytársnak tekintett Kft. számára, illetve nem nevezték meg azt a jogviszonyt, amely keretén belül álláspontjuk szerint a felperes a tiltott tevékenységet végette. Mindezek alapján megállapítható, hogy a versenytilalom időszakában a ... Kft. nem volt az alperes versenytársának tekinthető, mivel az adott időszakban a jogi szabályozás folytán ilyen versengő tevékenységet nem is végezhetett, továbbá a felperes versenytilalmi időszakban végzett tevékenysége nem mutatott túl a tagi jogviszony keretein, tevékenysége nem munkavégzésre irányult, így nem szegte meg a versenytilalmi megállapodásban rögzítetteket. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
27. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest 23.877.808.- forint versenytilalmi ellenérték megfizetésére. Záró rész A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes első- másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségét és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján viseli a kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [33] Budapest,

1. december
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró