A Fővárosi Ítélőtábla személy 1 törvényes képviselő által képviselt felperes neve, címe felperesnek, a I. rendű alperes jogi képviselőjének neve, címe) által képviselt I. rendű alperes neve, címe I. rendű és személy 2 jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe II. rendű alperes ellen megbízási díj, kártérítés és egyéb iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt 63.P.22.711/2018/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 47.,
- sorszám alatt előterjesztett és
- szám alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyalás tartása nélkül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az I. rendű alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi és kötelezi a felperest, fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 200.000 (kétszázezer) forint + áfa perköltséget. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 20.320 (húszezerháromszázhúsz) forint, valamint 5.000 (ötezer) forint + áfa, másodfokú rész-perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes a módosított keresetében az I. rendű alperest kérte kötelezni arra, hogy megtarthassa az éves közgyűlési beszámolót és az I. rendű alperes adjon ki felmentvényt, továbbá fizessen meg 300.000 forint megbízási díjat és 53.000 forint takarítási díjat. Másodlagosan a II. rendű alperest kérte kötelezni 353.000 forint, valamint 350.000 forint kártérítés megfizetésére. [2] Az I. és a II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatták a kereset jogalapját, és összegszerűségét. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, fizessen meg a felperes részére 116.020 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, fizessen meg a felperesnek 6.900 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, fizessen meg a II. rendű alperesnek 5.000 forint perköltséget. Egyebekben akként határozott, hogy a felperes és az I. rendű alperes a költségeit maga viseli. Az ítélet indokolása szerint a felperes, mint megbízott és az I. rendű alperesi társasház mint megbízó között a közös képviselet ellátására, egy év határozott időre megbízási szerződés jött létre érvényesen, amely utóbb határozatlan idejűvé alakult át. A felperes a
- szeptember 8-ai közgyűlésen közölte felmondását, amelyet utóbb írásban is megerősített, a felmondást a közgyűlés tudomásul vette. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy
- december
- napján megszűnt a jogviszony, a felperest a november és december havi megbízási díj arányos része, a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján megillette, ami összesen 73.620 forint. A takarítási díj vonatkozásában nem volt vitatott, hogy a 2012-től, a közös képviseleti tisztség ellátásáig a felperes végezte e munkát, az ellenszolgáltatás mértékét a csatolt számlák igazolták, így ezen időtartamra 42.400 forint megfizetésére marasztalta az I. rendű alperest. A felperes megállapításra vonatkozó keresetének a Pp.
- §-ában szabályozott feltételei fenn nem állását állapította meg az elsőfokú bíróság. A II. rendű alperessel szembeni keresetet vizsgálva, az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a II. rendű alperes eljárása, jogértelmezése nem volt kirívóan okszerűtlen, nem volt olyan kirívóan súlyos jogsértés, amely a II. rendű alperes kárfelelősségét megalapozná. Mindezek alapján a keresetet az I. rendű alperessel szemben részben, a II. rendű alperessel szemben egészében elutasította. A perköltségről az I. rendű alperes tekintetében a Pp.
- §
(1)bekezdés értelmében a pernyertességpervesztesség arányára figyelemmel rendelkezett. Az I. rendű alperes a marasztalási kereset tekintetében 38,7% arányban, a megállapítási kereset vonatkozásában teljes egészében pernyertes lett, így a pernyertessége 88%. A megfizetett illeték arányos részének megfizetésére, azaz 6.900 forintra kötelezte az I. rendű alperest, egyebekben pedig a Pp. 81. §
(1)bekezdés utolsó fordulata alapján úgy rendelkezett, hogy egyéb költségeiket a felek maguk viselik. [4] Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseivel szemben az I. rendű alperes élt fellebbezéssel, az ítélet részbeni megváltoztatását kérte, a perköltségét a korábban csatolt ügyvédi megbízás és tényvázlatnak megfelelően kérte megállapítani, ellenkező esetben a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján kérte az ügyvéd munkadíjának a megállapítását. Az ügyvédi megbízásnak megfelelően 100.000 forint + áfa alapdíj és a benyújtott négy érdemi nyilatkozat, és három tárgyaláson jelenlét miatt 6 munkaórával számítva 150.000 forint + áfa további munkadíj, összesen 250.000 forint + áfa megtérítésére tartotta jogosultnak magát, a pernyertesség arányának figyelembevétele mellett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a részére jogi képviselői díjat nem állapított meg, holott az ítélet indokolása szerint nagyobb részben pernyertes lett. Hivatkozott a Pp. 81. §
(1)bekezdésére, valamint a
- évi CXXX. törvény
- §
(2)bekezdésére. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság 88%-ban mondta ki pernyertesnek, amely számottevő. Az elsőfokú bíróság pernyertesség arányára vonatkozó számítását nem tartotta értelmezhetőnek, mivel a megállapítási kereset tekintetében 100%-ban lett pernyertes, míg a marasztalási kereset tekintetében 68%-ban, a kettő átlaga 84%. Egyebekben utalt a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésére, a csatolt megbízási szerződésben rögzített ügyvédi munkadíjára, amelynek alapján kérte a munkadíjának a megállapítását. [5] A felperes a kiegészített fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen az I. rendű alperes fellebbezésének az elutasítását, és az I. rendű alperes perköltségben marasztalását kérte, továbbá a megelőlegezett illeték újra megállapítását és I. rendű alperesre terhelését, a II. rendű alperes javára megítélt 50.000 forint perköltség törlését, és az I. rendű alperest kérte a javára, a tárgyalásonkénti egy napra eső minimálbér összegének megfelelő perköltségben marasztalni. Másodlagosan az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára kérte utasítani. Ugyanakkor kifejtette, hogy a teljes elsőfokú ítélet sok részletében támadható lenne, mind a jogalkalmazás, mind a hibás tényállás és abból levont téves következtetés, mind az illetékesség tekintetében, azonban a felperesként követelt alacsony forint összegre tekintettel a jogorvoslati lehetőséggel mindeddig nem élt. Utalt arra, hogy a másodlagos kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság nem tárgyalta. A perköltség igénnyel az I. rendű alperes nem számolt el, kifizetése nem igazolt, hivatkozott a Pp. 79. §
(2)bekezdésére. [6] Az elsőfokú ítéletnek kizárólag az I. rendű alperest perköltség fizetésre kötelező és azon rendelkezése volt fellebbezéssel támadott, amely szerint az I. rendű alperes „maga viseli" költségeit. [7] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - tárgyaláson kívül bírálta el az elsőfokú ítéletnek a perköltség viselésre, összegére vonatkozó, I. rendű alperesi fellebbezést. [8] A felperes fellebbezési határidőn belül az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést nem terjesztett elő. Ugyancsak nem terjesztett elő határidőn belül a Pp. 244. §
(2)bekezdése szerinti csatlakozó fellebbezést. Az utóbb kiegészített fellebbezési ellenkérelmében kiegészítésként előadottak, figyelemmel azon nyilatkozatra is, hogy jogorvoslati lehetőséggel nem élt, és a beadványa is ellenkérelemnek nevezett, nem volt határidőn túl érkezett fellebbezésnek és csatlakozó fellebbezésnek tekinthető, ezért arról külön határoznia az ítélőtáblának nem kellett. Ugyanakkor a beadvány a tartalma alapján - fellebbezés és csatlakozó fellebbezés hiányában - kizárólag csak az I. rendű alperes által határidőben benyújtott fellebbezésre tett észrevételként, fellebbezési ellenkérelemként volt figyelembe vehető. [9] Mindezek alapján az ítélőtábla a Pp. 228. §
(4)bekezdés alapján az I. rendű alperesi fellebbezési kérelemhez kötötten bírálta felül az elsőfokú ítélet megalapozottságát. [10] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [11] A felperes az I. rendű alperessel szemben a marasztalásra irányuló keresetein túlmenően lényegében megállapítás iránti kereseti kérelmet is előterjesztett. Az elsőfokú bíróság a megállapításra irányuló kereseti kérelmeket elutasította a Pp.
- §-ában meghatározott feltételek hiányában, míg a marasztalásra irányuló kereseti kérelmeknek részben adott helyt és az összesen 353.000 forint marasztalásra irányuló kereseti kérelemmel szemben 116.020 forint megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest. Ebből következően az elsőfokú bíróság helytállóan hívta fel a felperes és az I. rendű alperes viszonylatában a Pp.
- §
(1)bekezdését, amely szerint a pernyertesség-pervesztesség arányára figyelemmel kellett rendelkezni a perköltség viseléséről. Az elsőfokú ítélet értelmében is az I. rendű alperes lett nagyobb részben pernyertes. Ebből következően a felperes az I. rendű alperessel szembeni keresetei vonatkozásában kisebb részben lett pernyertes. Ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdés értelmében a pernyertesség-pervesztesség aránya határozza meg a perköltség viselésének a mértékét. A megállapítási keresetek vonatkozásában a felperes teljes egészében pervesztes lett, míg a marasztalásra irányuló kereseti kérelmek alapján számított pertárgyértékre figyelemmel 33%-ban lett csak pernyertes a felperes az I. rendű alperessel szemben. Ebből következően a felperes túlnyomórészt pervesztes lett. Az I. rendű alperes a fellebbezésében helytállóan mutatott rá, hogy átlagosan közel 84%-ban lett pernyertes. Ez számottevő különbséget jelent, melyből következően a Pp. 81. §
(2)bekezdése a jelen esetben nem volt alkalmazható. A lerótt kereseti illetéken túlmenően a jogi képviselttel az I. rendű alperesnek merült fel ügyvédi munkadíj költsége, melyet a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján, a megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj alapján kívánt érvényesíteni az I. rendű alperes. Ebből következik, hogy a felperes a 16% pernyertessége alapján, a lerótt kereseti illeték ilyen arányú megfizetésére tarthatott igényt, míg az I. rendű alperes a csatolt megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíjat érvényesíthette és annak 84%-ára tarthatott igényt, a pernyertessége aránya szerint. Ezen elszámolás eredményeként a tárgyalásokon való jelenlét, a beadványok száma, terjedelme mérlegelésével is, az ítélőtábla 200.000 forint + áfa mértékben megalapozottnak találta az I. rendű alperes perköltség igényét, mely részperköltség megfizetésére a felperes köteles. [12] Mindezek kifejtése mellett a Pp. 256/A. §
(6)bekezdés szerint alkalmazandó, Pp. 253. §
(2)bekezdés értelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta az ítélőtábla, mellőzte az I. rendű alperest perköltség fizetése és őt saját költségei viselésére kötelező rendelkezést. A felperes és az I. rendű alperes viszonyában a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján a pernyertesség-pervesztesség arányára figyelemmel rész-perköltség megfizetésére kötelező rendelkezésnek volt helye, ezért a felperest kötelezte a fentebb kifejtettekre tekintettel az I. rendű alperes javára részperköltség megfizetésére. [13] Az I. rendű alperes fellebbezése túlnyomórészt megalapozott volt, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdés szerint kellett rendelkezni a jelen fellebbezési eljárásban felmerült költségek viseléséről. Az I. rendű alperes oldalán másodfokú költségként felmerült a lerótt fellebbezési illeték, továbbá az ügyvédi munkadíj. A felperes oldalán igazolható költség az ellenkérelem előterjesztésével nem merült fel. A 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján, a jelen fellebbezési eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban, mérlegeléssel 5.000 forint + áfa mértékű ügyvédi munkadíjat állapított meg az ítélőtábla az I. rendű alperes javára, továbbá a lerótt fellebbezési illeték arányos összegének megfizetésére kötelezte a másodfokú eljárásban túlnyomórészt pervesztes felperest. Budapest, 2020. január 9. . Németh László sk. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Molnár Ágnes sk. bíró