Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.992/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján kelt 65.P.22.049/2019/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket fizessen meg. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett ... ...-i számában „..." címmel megjelent írás miatt a portálon 24 órán keresztül önálló hírként a főoldalon „Helyreigazítás a „..." című cikk miatt" szövegezéssel, majd elérhetőségi helyén, a cím alatt s a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, továbbá az ... kezdő oldalán utaljon a helyreigazításra az eredeti cikk megjelenésével azonos méretű szövegben adja ki az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában „..." címmel megjelent cikkében valótlanul állítottuk, hogy felperes nevenak jelenleg nincs állása, így bevételi forrása sem. felperes neve az általa alapított gazdasági társaság ügyvezetőjeként bejelentett állással, rendszeres bevétellel rendelkezik. Valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... 2019-ben ellátogatott a ... ... és a ... szállt meg; továbbá valótlanul állítottuk felperes neveról, hogy egy korábbi ... útján hitet tett Allah mellett, Allahot éltette." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 forint perköltséget áfával terhelten és a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket. [2] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Smtv.
- §
(1)bekezdésére, a Pp. 495. §
(1)bekezdésére, a 496. §
(1)és
(3)bekezdésére, valamint a 497. §
(4)bekezdésére, továbbá a PK
- számú állásfoglalásra. [3] Rögzítette, hogy az alperesek írásbeli ellenkérelmét hatálytalannak minősítette, ezért a keresetet nem vitatottnak tekintette és a kereseti kérelemnek megfelelően helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest. [4] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. [5] Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérték A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira alapították. [6] Előadták, hogy az írásbeli ellenkérelmet határidőben terjesztették elő. A perfelvételi tárgyalás napja 2019. augusztus 22. volt, az azt megelőző harmadik nap augusztus 19-e, mivel mind augusztus 19., mind augusztus 20. napja munkaszüneti nap volt, ezért a Pp. 146. §
(5)bekezdése alapján a
- augusztus
- napján benyújtott és a felperesnek postai úton megküldött írásbeli ellenkérelem joghatályosnak minősül. Egyebekben az ellenkérelemben előadottakat változatlanul fenntartották. [7] A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperesek a perben nem terjesztettek elő határidőben ellenkérelmet, így az általuk előterjesztett beadvány nem joghatályos. Amennyiben egy határidőt az adott határnaphoz képest időben visszafelé kell számítani, úgy nem lehet helytálló ennek kapcsán a munkaszüneti napok szerepének akkénti értelmezése, hogy azok a másik irányba befolyásolják a határidőt, így a hivatkozott munkaszüneti napok is értelemszerűen visszafelé kell, hogy módosítsák az ellenkérelem előterjesztés lehetséges időpontját. [8] Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperesek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [10] A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság részletesen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. [11] A másodfokú bíróságnak az alperesek fellebbezése folytán elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesek a 2019. augusztus 21. napján benyújtott beadványuk vonatkozásában Pp. 497. §
(3)bekezdésében foglalt határidőt elmulasztották-e. Amennyiben igen, akkor az ellenkérelmük hatálytalannak minősült és a Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján a felperesi keresetet nem vitatottnak kell tekintenie az elsőfokú bíróságnak. [12] Az elsőfokú bíróság a perfelvételi tárgyalást 2019. augusztus 22. napjára tűzte ki, míg a Pp. 497. §
(3)bekezdése értelmében az alperesek legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthattak be. [13] A Pp. 146. §
(3)bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele, így jelen esetben a perfelvételi tárgyalás napjától visszafelé számított harmadik nap
- augusztus hó 19.-e volt. [14] Helytálló azon alperesi előadás, miszerint
- augusztus
- napja a 6/
- (VIII. 23.) PM rendelet
- § a) pontja alapján pihenőnap, így figyelembe veendő a Pp.
- §
(5)bekezdése, mely szerint, ha a határidő lejárta a munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Jelen esetben azonban a kezdőnap a perfelvételi tárgyalás határnapja, így a Pp. 146. §
(5)bekezdésének helyes alkalmazása szerint, amennyiben ezen harmadik nap - a Pp. 497.
(3)bekezdése szerinti határidő - lejárta munkaszüneti napra esik, akkor nem a perfelvételi tárgyalás határnapjához közelebb eső napon jár le a határidő, hanem a három napos határidő lényegében meghosszabbodik és a legközelebbi munkanapon jár le. Figyelemmel arra, hogy
- augusztus
- és
- napjai is munkaszüneti napok voltak, így az alperesek rendelkezésére álló határidő ténylegesen
- augusztus
- napján járt le. [15] A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt háromnapos határidő azt a célt szolgálja, hogy a felperes az alperes által írásban előterjesztett ellenkérelemről kellő időben tudomást szerezhessen, arra nyilatkozni tudjon. Mindezek alapján nem lehet helytálló azon alperesi jogértelmezés, hogy a munkaszüneti napok ténylegesen ezen határidő rövidülését okozzák. [16] A másodfokú bíróság jelen perrel kapcsolatosan szükségesnek tartja megjegyezni, hogy figyelemmel a perfelvételi tárgyalásra szóló idézés kézbesítésére, az alperesek nem voltak gátolva abban, hogy a Pp. 497. §
(3)bekezdése szerinti határidőben írásbeli ellenkérelmet nyújtsanak be. A keresetlevél, valamint a perfelvételi tárgyalás határnapjára az idézés az alperesek részére
- augusztus
- napján került kézbesítésre és a jogi képviselőjüknek szóló meghatalmazás is
- augusztus
- napján kelt. [17] A fentiek folytán az alperesek írásbeli ellenkérelme hatálytalan volt, a perfelvételi tárgyalást pedig elmulasztották, ezért a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan tekintette a felperes kereseti kérelmét nem vitatottnak, így helytállóan kötelezte az alpereseket a helyreigazítás közzétételére, illetve a perköltség megfizetésére. [18] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a II. rendű alperest kötelezte a Pp. 499. §
(1)bekezdése folytán a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [19] A II. rendű alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-ában foglaltak szerint. ,
- január
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró