Pfv.21607/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A "kijárásra" vonatkozó közlés értékítéletet is kifejez, és a cikk egésze alapján értelmezhető a jelentéstartalma. A közéleti megszólalásra vonatkozó véleménynyilvánítás szabadságának fokozottabb védelmére is figyelemmel a jogerős ítélet által értékelt vékony ténybeli alapon álló közlés nem helyreigazítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.607/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Istenes Attila előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.418/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 19.P.20.467/2019/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja azzal, hogy mellőzi a felperes illeték fizetésére kötelezését. Megállapítja, hogy a le nem rótt 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes által szerkesztett ... internetes portál
4. november 28-i „.. aktivistáinak köszönhetően 5 milliót kap .. gyilkosa" című cikkében beszámolt arról a bírósági döntésről, mely [2] [3] [4] szerint a ..i Törvényszék még októberben 5 millió forint kártérítést ítélt meg annak az elítéltnek, aki 12 évvel ezelőtt többedmagával meglincselte ..... A cikk leadjében arról tájékoztatott, hogy „rossz tartási körülményei" miatt 5 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság.., aki 12 évvel ezelőtt többedmagával meglincselte .. ... Közölte, hogy „..aktivistái járták ki a kártérítést". A cikkben illusztrációként szereplő kép aláírásaként jelent meg, hogy „.., .. tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon
5. október 15-én .., miután a férfi az autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg. Gyilkosa,.. váratlan segítséget kapott a ..féle álcivil jogvédőktől." Kiemelten megjelent az is a cikkben, hogy „érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországot perlő fogvatartottak képviseletét döntő részben az a .. által támogatott.. látja el, amely a hazánk ellen eljárást indító két bangladesi migráns képviseletében is fellépett." A kereseti kérelem és ellenkérelem [5] A felperes keresetével olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, mely szerint a cikkben valótlanul állították, hogy.., a .. meglincselése miatt elítélt személynek a .. aktivistái járták ki a busás kártérítést. Ezzel szemben a valóság az, hogy.. a .. megbízásából vagy utasítására senki nem nyújtott jogi képviseletet vagy tanácsadást a kártalanítási eljárással vagy kártérítési perrel kapcsolatosan. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a cikk nem állította, hogy a felperes volt az, aki .. ügyében eljárt volna. A cikknek nincs olyan állítása, hogy konkrétan .. a kártérítési vagy kártalanítási ügyében a felperes képviselte. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett .. internetes portálon 5 napon belül a „.. aktivistáinak köszönhetően 5 millió forintot kap .. gyilkosa" című cikk címe felett a cikkel azonos betűtípussal és azonos betűméretben tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Az általunk szerkesztett .. internetes portálon
6. november
7. napján megjelent „.. aktivistáinak köszönhetően 5 millió forintot kap .. gyilkosa" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy.. a .. meglincselése miatt elítélt személynek a .. aktivistái nyújtottak jogi képviseletet a kártérítési perben és jártak ki a részére megítélt kártérítést. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a kifogásolt közlést a PK
8. számú állásfoglalásban írtak alapján vizsgálva az alperes nem a véleményét közölte, hanem azt a tényt állította a cikk címében és leadjében is, hogy .. aktivistáinak köszönhetően 5 milliót kap .. gyilkosa, .. aktivistái járták ki a kártérítést. A kép alatt pedig az olvasható, hogy .. gyilkosa,.. váratlan segítséget kapott a ..-féle álcivil jogvédőktől. Értékelte, hogy kiemelten jelent meg az a részlet, miszerint a Magyarországot perlő fogvatartottak képviseletét döntő részben az a .. által támogatott .. látja el, amely a hazánk ellen eljárást indító két bangladesi migráns képviseletében is fellépett. Megítélése szerint az írás az átlagolvasó számára azt az információt közli, hogy .. által támogatott .. volt az, aki képviselte a kártérítési perben ... A ..-féle álcivil jogvédők jelzős szerkezet a köztudatban a felperes nevéhez kötődik, de a felperest kiemelten meg is nevezi a cikk, ezért a kereshetőségi joga fennállt. Az alperes nem tényekből vont le következtetést, ezért helyreigazító közlemény közzétételére köteles. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A felperest kötelezte 84.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés vonható le. Megítélése szerint a ..-féle álcivil jogvédők jelzős szerkezet a köztudatban nemcsak a felpereshez köthető, a sajtó más civil szervezeteket is gyakran illet ezzel a jelzővel. A felperes a sajtóközlemény elolvasása nélkül, kizárólag a cikk címe, leadje és a képaláírás alapján nem ismerhető fel. A felperes neve elsőként csak a cikk tartalmi részében jelenik meg, az írás önálló jelentőséggel bíró címe ezért csak a sajtóközlemény tartalmával együttesen válik a felperesre értelmezhetővé. Az írás szövege bontja ki a .. aktivistáihoz a ..-féle álcivil jogvédőkhöz kapcsolódó „járták ki", „váratlan segítséget kapott" és „köszönhetően" kifejezések tartalmát, jelentését. Az ítélőtábla értékelése szerint a sajtóközlemény a kifogásolt kifejezésekkel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a .. Törvényszék döntésének a hátterében az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban több ízben is Magyarországot a börtönökben tapasztalható körülmények miatt elmarasztaló döntése állt. Ennek következtében jogszabály módosítására volt szükség annak érdekében, hogy a bűnelkövetők a belső jog szerint kártérítést kaphassanak. [11] Ennek a közlésnek a tényalapját vizsgálva valós ténynek tekintette, hogy a felperes olyan civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és a nyilvánosság eszközével, ennek keretében segítséget nyújt többek között a fogvatartottaknak, és célkitűzései között szerepel a rossz börtönkörülmények javítása. Valós és köztudomású ténynek tekintette azt is, hogy a felperes több esetben is egyedi segítséget nyújtott fogvatartottaknak, és tevékenységének is köszönhető, hogy az EJEB
9. március 10-én a Varga és társai kontra Magyarország ügyben meghozott „vezető" ítéletével kötelezte Magyarországot, hogy hatékony eszközökkel a lehető legrövidebb időn belül számolja fel a büntetés-végrehajtási intézményekben a zsúfoltságot, valamint alkosson hatékony preventív, illetve kompenzációs jogorvoslatot az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel összefüggésben. Valós tény továbbá az is, hogy
10. január
11. napjával a büntetések és intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
12. évi CCXL. törvény (Bvtv.) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt járó kártalanítás szabályait tartalmazó rendelkezésekkel egészült ki. [12] Annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes szerepét a fenti körben emeli ki az írás, és nem tartalmaz olyan állítást, hogy a konkrét ügyben a jogi képviseletet a felperes, illetve ügyvédjei látták el, a sajtóközlemény szövegösszefüggéseiben sem közvetít az átlagolvasó felé ilyen tartalmat. A cikkben leírtak a felperes tevékenysége és az .. megítélt kártalanítás között ezáltal közvetett kapcsolatot állítottak fel és azt közvetítették, hogy a felperes általános, illetve más ügyekben kifejtett jogvédő tevékenysége a fogvatartottak elhelyezési körülményeivel összefüggő kártalanítása terén elért eredményei segítették hozzá .. gyilkosát a megítélt összeghez. Értékelése szerint a cikk tartalmazza a következtetés alapjául szolgáló tényeket, a tényállítás formájában megjelenő vélemény okszerűtlennek nem tekinthető, a logika szabályaival nem áll ellentétben, sajtóhelyreigazítást ezért nem alapozott meg. Utalt arra, hogy a következtetés helyessége vagy helytelensége a sajtóperben nem vizsgálandó. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatala érdekében. [14] Felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a jogerős határozat indokolásával szemben a cikk az átlagolvasó számára valójában azt jelenti, hogy a súlyos bűncselekmény miatt elítélt .. a kártérítés érvényesítéséhez a felperestől kapott segítséget. Hivatkozott arra, hogy egy akadémiai doktor is érdeklődött a felől, hogy képviselték-e .. a kártalanítási eljárásban, ami szintén arra utal, hogy nem a jogerős ítélet szerint értelmezi az átlagolvasó a sérelmezett cikket. Álláspontja szerint a [13] kormánypárti szóhasználatban felperes .. álcivil szervezete, és a cikkben is csak a felperest nevezték meg ilyen szervezetként. A cikk címét, a cikkbe szerkesztett kép aláírását a cikk szövege alapján egy átlagolvasó úgy értelmezi, hogy a .., mint egyébként köztudomásúan a fogvatartottaknak is évtizedek óta jogi segítséget és képviseletet nyújtó jogvédő szervezet, jogi segítséget nyújtott .. gyilkosának az 5 millió forintos kártalanítás megítéléséhez. A cikk kontextusában nem is lehet másként érteni sem a címet, sem a képaláírást. Az egyéb perekben más fogvatartottaknak vagy menekülteknek nyújtott segítségből semmilyen okszerű értelmezéssel nem következik az, hogy a cikk az átlagolvasó számára olyan véleményt fogalmazna meg, hogy a felperes más ügyekben végzett tevékenységével segítséget nyújtott ... Kifogásolta az illetékre vonatkozó rendelkezést is, arra hivatkozott, hogy személyes költségmentesség illeti meg a keresetlevélben foglalt nyilatkozat alapján. [15] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a cikk nem tartalmaz olyan állítást, hogy a felperes volt az, aki .. ügyében eljárt volna. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem az alábbiakra figyelemmel a per érdemét tekintve eredménytelen. [17] A polgári perrendtartásról szóló
13. évi CXXX törvény (Pp.)
14. §,
15. §