DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.001/2020/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a saját jogi képviseletét ellátó felperes neve (cím) felperesnek - a Dr. Szalanics László (cím) ügyvéd által képviselt alperes neve (..-02-......8 nyilvántartási szám, székhely: cím) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.21.396/2019/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú eljárással felmerült költséget. * Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes lekérhető audiovizuális médiaszolgáltató „kistérségi on-line televízió" szolgáltatással. A https://www.....hu internetes címen elérhető, továbbá lineáris médiaszolgáltatóként T-ban, Sz-on és Ti-ön fogható adást sugároz. Internetes oldalán „csatornáink" címszó alatt a facebookra és a YouTube oldalra hivatkozás is megtalálható, a facebook kezdőlapján a „T. Városi Televízió @t.tv" is fel van tüntetve. [2] A felperes T-ban a
- október 13-ra kitűzött helyi önkormányzati választáson a K. j. T. E. polgármester-jelöltjeként indult. A programját tartalmazó szórólap
- pontjának főcíme „Együttműködés a civil szervezetekkel - mert kell a segítség" volt. [3] Az alperes által
- szeptember
- napján sugárzott adásban, a „helyhatósági választás 2019" című műsorban a felperes polgármesterjelöltként szerepelt, mely beszélgetés során a 'alperes neve', alperes által
- augusztus
- napján a „Találkozások Házában" szervezett zártkörű rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseket vetett fel. Sérelmezte, hogy a zártkörű rendezvényt tudomása szerint pályázati forrásból finanszírozták, a meghívók kézbesítésében a polgármesteri hivatal is segítséget nyújtott, fővédnöke Sz. Z. polgármester volt. A beszélgetés során a felperes kiemelte, hogy nem azokat hibáztatja, akik meghívót kaptak és elmentek, de ügyvédi minőségére hivatkozva állította, hogy nem lehet közpénzből zártkörű, lényegében kampányrendezvényt csinálni, közpénzből nem lehet zártkörű rendezvényt tartani. Utalt az „Üvegzseb törvény"-re, kifejtette, hogy a közpénzt nem lehet elherdálni. A műsorban a felperes részéről elhangzott, hogy „szerintem minden tény egyirányba mutat, itt, ezt egyébként most ügyvédként mondom, tehát ezt költségvetési csalásnak hívják, vagy költségvetési csalás kísérletének, most, hogy honnan nézzük". [4] Az önkormányzati választási kampány időszaka alatt, a
- október
- napján az alperes által sugárzott adásban fény- és hangeffektusokkal alátámasztott, „POLITIKAI HIRDETÉST LÁTNAK" vizuálisan is mozgatott felirat megjelenését követően meg nem nevezett személy „Nyílt levelet olvasott fel Dr. K. K. polgármester-jelölthöz" a következők szerint: „Nagy megdöbbenést és felháborodást váltott ki körünkben a választási programjaként napvilágot látott szórólapjának az a része, amelyben a civil szervezetekkel való kapcsolattartás fontosságát taglalja. Azokra az emberekre gondol, akik sokszor saját szabadidejüket, esetleg pénzüket feláldozva tesznek a városért, a városlakók szórakozásáért? Akik pályázatok és különféle támogatások nélkül működésképtelenné válnának? Akiket Ön nyilvánosan csalónak nevezett? Akiket sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt meg barátai gyalázatos internetes oldalán? T. város alábbi civil szervezetei nevében ezúton elhatárolódunk minden olyan dologtól, amihez Önnek köze van, és kinyilvánítjuk, hogy semmilyen formában nem vagyunk hajlandóak Önnel sem együtt dolgozni, sem Önt támogatni! Akik ehhez a nyilatkozathoz a nevüket adták: T. O. B. K., T. N. E., alperes neve, V. P. T., K. E. F., A. B. A., T. E. L. S. E. , T. K. E., H. L. Z. A., T. P. E., T. és V. M., B. O., V. P. M. B. K. E., A. L. H., A b. cs. T. A., T. S., "K. v. é." A., T. D. E., T. K. A., K-k. B. H. E." A videó végén: „az egyesületek megbízásából készítette: L. C. S., Politikai hirdetést láttak Politikai hirdetést látnak hang és fényeffektusokkal kísért felirat volt látható. [5] A felperes
- október
- napján keltezett levélben a Polgári Perrendtartáról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbaikban Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján felszólította az alperest a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.) szerinti helyreigazító közlemény közzétételére. A helyreigazítási kérelemben a sérelmezett nyílt levélből valótlan tényállításoknak tartotta a következő állításokat: „Civil szervezeteket nyilvánosan csalónak nevezett", „Akiket sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt meg barátai gyalázatos internetes oldalán". Kérte, hogy az alperes helyreigazítást közöljön az alábbi szöveggel: „A
- október
- napján „Politikai hirdetés" címmel megjelent televíziós műsorban valótlanul állítottuk, hogy Dr. K. K. csalónak nevezett volna bármilyen civil szervezetet. Valótlanul állítottuk azt is, hogy Dr. K. K. sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt volna meg bármely civil szervezetet. Ilyet ő soha nem csinált. Ezzel szemben a valóság az, hogy Dr. K. K. a civil szervezetekkel való együttműködés fontosságát és a segítségük nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta választási kampánya során." Az alperes a kérelmet
- október
- napján átvette, arra nem válaszolt. [6] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módokon és terjedelemben közvetett és /vagy közvetlen kommentár nélkül 8 napon belül, pénteki napon a televízió adásának kezdetekor, annak legelején történő közlésével a T. Városi Televízión, illetve annak YouTube csatornáján és Facebook oldalán tegye közzé és ott 10, azaz tíz napig tegye elérhetővé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás" A
- október
- napján a délutáni órákban, illetve azt követően a T. Városi Televízió adásában megjelent „Politikai hirdetés" elnevezésű televíziós műsorszámunkban valótlanul állítottuk és nem mondtunk igazat, hogy Dr. K. K. polgármester-jelölt csalónak nevezett volna bármilyen civil szervezetet. Valótlanul állítottuk azt is, hogy Dr. K. K. polgármester-jelölt sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt volna meg bármely civil szervezetet. Ilyet ő soha nem tett vagy mondott. Ezzel szemben a valóság az, hogy Dr. K. K. polgármester-jelölt a civil szervezetekkel való együttműködés fontosságát és a segítségük nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta a választási kampánya során." Állítása szerint valótlan tényállítás volt, hogy ő mint polgármester-jelölt csalónak nevezett civil szervezeteket, valamint sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt meg bárkit, bárkinek az oldalán. Ezzel szemben a valós tény, hogy polgármester-jelöltként a programjában a civil szervezetekkel való együttműködés fontosságát és segítségük nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta. Jogalapként hivatkozott a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a 496. §
(1)és
(3)bekezdésére, a Pp. 495. §
(2)bekezdés a), b), c) pontjára, a Pp. 499. §
(1)bekezdésére, az Smtv. 12. §
(1)-
(2)bekezdéseire, a PK.
- számú állásfoglalás I. pontjára. [7] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és perköltsége megtérítését. Előadta, hogy a felperes által előadottak a törvény erejénél fogva nem tartoznak a jelen per alperesével szembeni sajtó-helyreigazítás per tárgya közé, azaz az alperes megjelölése nem megfelelő. Az alperes nem a saját véleményét mondta el, hanem a politikai reklám megrendelőinek reflektálását, az egyesületek képviseletében beolvasott közlemény megjelenése előtt jól láthatóan, a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően „politikai hirdetés" megjelölés látható. A Médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (Mttv.)
- §
(3)bekezdése szerint a politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Másodlagos jogi érvelése az volt, hogy amit a nyílt levél tartalmaz az nem tényállítás, hanem vélemény, másrészt a megjelentetett tények valósak, így a helyreigazítási kérelem ezen okból sem foghat helyt. [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest az alperes javára 30 000 forint perköltség, az állam javára 36 000 forint illeték megfizetésére. [9] Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy az alperes a hatóság által nyilvántartásba vett audiovizuálisan megjelenő, az Smtv. 1.§ 5. pontja szerinti lineáris médiaszolgáltatást nyújtó, az 1. és 2. pontok szerinti szerkesztői felelősséggel rendelkező médiaszolgáltató, ezért a Pp. 495.§
(1)bekezdése alapján helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy tőle kérheti. [10] A következetes és egyértelmű bírói gyakorlat szerint nem kerülhető meg a helyreigazítási kötelezettség azzal, hogy a közölt értesülés mástól származik. A felperes a sérelmezett közleménnyel kapcsolatban személyében érintett, a helyreigazítási kérelemben helyreigazítani kért és a keresetben sérelmesnek tartott tényekre hivatkozás lényegében egyezik, az alperes által átvett helyreigazítási kérelemben azonban a felperes csak a városi televízió YouTube csatornáján és a T. Városi Televízió adásában megjelent tartalmat kifogásolta, a facebook oldalra kiterjedő kérelem az előzetes kérelemhez képest olyan új igény, mely a kereset tárgya nem lehet. [11] Az Mttv. 32. §
(2)bekezdés
- a)pontja, továbbá 203. § 55. pontja és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ve.) 146. §
- a)és
- b)pontja, valamint 147. § alapján megállapította, hogy habár az alperes médiaszolgáltató által közzétett „Nyílt levél" nem felelt meg a politikai reklám törvényben írt definíciójának, megrendelője nem a választási törvény 147.§
(1)bekezdésében írt személyi kör, és a közzétett tartalom sem felel meg Ve. 146.§ b) pontjának. A tartalomért az alperes felelősséggel tartozik. [12] Helyreigazítás valótlan tényállítások miatt kérhető, a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolására az ún. bizonyíthatósági teszt alkalmazandó: ha a vitatott kitételek valóságtartalma objektíve igazolható, fő szabályként tényállításról van szó. Az alperes által közzétett „Nyílt levél" véleményt és tényállítást is tartalmaz. Tényállításnak minősül az „akiket Ön … csalónak nevezett", és „akiket sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt meg…" kitétel, ezek ugyanis objektíve igazolható állítások. [13] A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a PK.
- állásfoglalás I. pontja szerint a sajtószerv köteles bizonyítani, akkor is, ha az értesülés, tényállítás mástól származik. A Pk.
- számú állásfoglalás II. pontja alapján a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogsértő közlés történhet közvetetten is, célzásokkal, utalásokkal is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot a helyreigazításra. [14] A
- szeptember 10-én felvett stúdió-beszélgetésben a felperes arról beszélt, hogy a 'alperes neve' által szervezett zártkörű rendezvényt közpénzekből finanszírozták. Elhangzott a felperes részéről, hogy „tehát ezt költségvetési csalásnak hívják, vagy költségvetési csalás kísérletének, most hogy honnan nézzük", "valakik úgy gondolják, hogy közpénzt el lehet költeni úgy, hogy ők mondják meg, hogy ki az, aki ott lehet és ki az aki nem.….közpénzből nem lehet zártkörű rendezvényt tartani….van egy Üvegzseb törvény, a közpénzt nem lehet elherdálni." Egyértelműen megállapítható, ezek vonatkoznak a felpereshez intézett nyílt levelet is aláíró alperesi egyesületre. Bár a beszélgetésben sikkasztás és hűtlen kezelés szavak konkrétan nem hangzottak el, az egész tartalmat tekintve az átlaghallgatóság köznapi nyelven értve értékelhette, hogy a felperes nyilatkozata azt is magába foglalja. A helyreigazítani kért közlemény valóságtartalma vizsgálata szempontjából az is elegendő, ha az abban írtak az azt magukénak vallók közül akár egy egyesületre is igaznak, túlnyomórészt igaznak bizonyulnak. A nyílt levélben felperesnek tulajdonított kijelentések így köznapi értelemben ténylegesen elhangzottak a felperestől, azaz a nyílt levél sérelmezett része nem hamis tényeket állított. Nem ad alapot helyreigazításra a valós tényalapokkal rendelkező, értékítéletet is kifejező következtetés. [15] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének megfelelően kötelezni az alperest a helyreigazításra, valamint a perköltsége megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelésével, lényeges kérdések tisztázása nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alperes bizonyította a tényállítások valódiságát. Az ún. „Nyílt levél" az alperesi törvényes képviselő magánakciója volt, a megjelölt civil szervezetek egy része arról nem is tudott. Az alperesi törvényes képviselő célja az volt, hogy ártson a felperesnek. A nyílt levél egyértelműen állítja - habár kérdés formájában - hogy ő civil szervezeteket csalónak nevezett. Ezzel szemben a csatolt beszélgetésben a költségvetési csalás kifejezés hangzott el egy meghatározott rendezvénnyel kapcsolatban. Köznapi értelemben nem civil szervezeteket, hanem embereket szoktak csalónak nevezni, a kifejezés már csak az alperesi törvényes képviselő reakciójára is tekintettel nem szervezethez, hanem legfeljebb személyhez köthető. A civil szervezet elnevezése a riporthoz köthető posztokban sem jelenik meg. A T. Oldal nevű portál készítőit nem ismeri, az tehát nem a „barátai" internetes oldala, ott sikkasztással, hűtlen kezeléssel senkit nem vádolt, az oldal tartalmára nézve nem folytatott le bizonyítást a bíróság. Részletesen reagált az elsőfokú ítélet egyes megállapításaira, így álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a vitatott sajtóközlemény születésének, közzétételének körülményeit anélkül értékelte, hogy azt bármi alátámasztotta volna. Megalapozatlanul rögzíti az ítélet, hogy a felperes a szórólapon foglaltakkal ellentétes nyilatkozatot tett. A sikkasztás, hűtlen kezelés a sérelmezett közleményre tekintettel az internetes oldalra értelmezendő, az nem terjeszthető ki a stúdió-beszélgetés tartalmára, amelyben egyébként ezek el sem hangzottak. Amennyiben a felperes csak egy szervezetre vonatkozóan állította volna a nyílt levélben foglaltakat, úgy a többes számban fogalmazó közlemény nem helytálló. [16] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján. A Pp.
- §
(3)bekezdésére tekintettel kérte a fellebbezéshez csatolt bizonyítékok mellőzését. Álláspontja szerint a perben a vitatott sajtóközleményt összefüggéseiben kell vizsgálni, valamennyi körülményt értékelni kell, amelyhez hozzátartozik a stúdió-beszélgetés is, mivel a civil szervezetek arra reagáltak. A laikusok az egyesületeket és tagjaikat nem mindig különítik el. Nem szükséges, hogy a felperes kijelentése és a vitatott közlemény szó szerint egyezzen. Az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadja a felperes, amelyre ekként nincs mód. A fellebbezés nem alapos. [17] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével a felperes keresetének elbírálásához szükséges körben a tényállást helytállóan állapította meg, az abból levont jogi következtetéseivel az ítélőtábla is döntően egyetértett. [18] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a felperes által az alperesnek küldött helyreigazítási kérelem az alperes facebook oldalát valóban nem érinti, a kereseti kérelem ezzel ellentétben már a megfogalmazott helyreigazítás alperesi facebook oldalon történő közzétételére is irányult. Ez azonban nem minősül a PK. 13. számú állásfoglalás II. pontja szerinti eltérésnek, mivel a helyreigazítással érintett tényállítások azonosak. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú ítélet ezzel kapcsolatos indokait mellőzi az ítéletből. [19] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Ve. 3. §
(1)bekezdés
- c) pontja alapján egyesület is lehet jelölő szervezet, így a Ve.
- §
(1)bekezdése szerint politikai reklám megrendelője. Arra jelen perben nem volt adat, hogy az adott választás esetében a nyílt levelet aláíró bármely egyesület ténylegesen jelölő szervezet volt-e, azonban a nyílt levél tartalma nem felelt meg az Mttv.
- §
- pontjában írtaknak, így helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az nem minősül politikai reklámnak. Az alperes alaptalanul hivatkozott az Mttv.
- §
(3)bekezdésére. Önmagában a tényközlés módja miatt a szerkesztőség nem mentesül a helyreigazítási kötelezettség alól; az érintett tartalom szerkesztői tevékenység eredményeképpen került közzétételre, annak valóságtartalmáért az alperes felelősséggel tartozik. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperes maga is a nyílt levél aláírója, nem hivatkozhat arra, hogy más véleményét tette csupán közzé. [20] Az elsőfokú bíróság a bizonyíthatósági teszt helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a sérelmezett nyílt levél tényállításokat is tartalmaz. Alaptalanul sérelmezte ugyanakkor a felperes a Nyílt levélnek a „barátai gyalázatos internetes oldalára" való kitételét, mivel abban a kifogásolt „barátai" csupán a nyilatkozók következtetését, véleményét rögzíti, ezért helyreigazítás alapja nem lehet. [21] A sajtó-helyreigazítás a médiában szereplő személyek joga a valótlan állítások kiigazítására, ami ugyanakkor közvetlenül szolgálja a közönség tájékozódáshoz fűződő érdekeit is. A
- évi jogszabálymódosítással is kifejezetten tehát nem elsődlegesen a személyiségi jogok védelmét célozza. A helyreigazítás körében csak annak van jelentősége, hogy a sérelmezett tartalom tényállításnak minősül-e, illetőleg, hogy az megfelel-e a valóságnak. Nem releváns ugyanakkor, hogy milyen cél, szándék motiválja a sajtószervet az adott tartalom közlésében: amennyiben a helyreigazítás feltételei fennállnak, úgy a közléssel elérni kívánt céltól függetlenül helyreigazításra köteles, míg, ha a helyreigazítás feltételei nem állnak fenn, helyreigazítás közzétételére akkor sem köteles, ha a közzétételben valóban kifejezetten elítélendő szándék vezette. Amennyiben a közlés személyiségi jogot sért, a sérelmet szenvedett a személyiségi jogvédelemnek a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvényben biztosított eszközeivel élhet. Ezért nem volt jelentősége annak, hogy az alperes a nyílt levél közlésével tényleg „ártani" akart-e a felperesnek, "magánháborút indított-e ellene". Ugyanezen okból nem volt jelentősége annak sem, hogy mennyi idő telt el a felperes hivatkozott kijelentései és a nyílt levél közzététele között, mint ahogy annak sem, hogy a közzétételre a választási kampányidőszakban került sor. [22] Az Smtv.
- §
(1)bekezdés értelmében az kérhet helyreigazítást, akire az adott tényállítások vonatkoznak, akinek a személyére a sajtóközlemény utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető (PK. 13. számú állásfoglalás). Hasonlóképpen a Ptk. 2:54. §
(1)bekezdése értelmében személyiségi jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. Ennek megfelelően kizárólag az érintett civil szervezet vagy szervezetek sérelmezhetik, ha a nyílt levélben őket tudomásuk nélkül tüntették fel támogatóként, a felperes által indított perben ez nem volt releváns. [23] Az elsőfokú bíróság által helytállóan idézett PK.
- számú állásfoglalás II. pontja értelmében a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Ha a közlemény a maga egészében, összefüggéseiben megfelel a valóságnak, ez esetben egyes - az egészhez képest lényegtelen - részlet nem szolgálhat alapul helyreigazításra. Nem annak volt jelentősége a felperes megítélése szempontjából, hogy milyen fórumon tette a nyílt levélben neki tulajdonított kijelentéseket, hanem annak, hogy ezen kijelentések civil szervezetek vonatkozásában ténylegesen elhangzottak-e tőle. Nem azt kellett tehát a bíróságnak vizsgálnia a felperes álláspontjával szemben, hogy kifejezetten az internetes oldalon állította-e a felperes a civil szervezetekről a nyílt levélben állítottakat, a közlemény valóságtartalma akkor is megállapítható, ha ilyen tartalmú kijelentés máshol hangzott el a felperestől. [24] Az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a felperessel sugárzott,
- szeptember
- napján felvett beszélgetés tartalmát a kereset elbírálása során. A felperes maga is úgy értékelte, hogy a nyílt levél közzétételére a beszélgetés következményeként, arra reflektálva került sor (
- jkv.
- oldal
- bekezdés), ezzel maga is az elbírálás körébe vonva ezen beszélgetés tartalmát. Ahogyan az ítélőtábla fentebb rögzítette, nem annak van jelentősége ugyanakkor, hogy hol és mikor hangzottak el a felperesnek tulajdonított kijelentések, hanem, hogy ténylegesen elhangzottak-e. [25] A felperes a stúdió beszélgetésben valóban csupán a költségvetési csalás kifejezést használta, sem a csalás, sem a sikkasztás, sem a hűtlen kezelés kifejezés nem hangzott el tőle. Azonban a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdésében definiált csalás, valamint a költségvetési csalás Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában írt elkövetési magatartása azonosan tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás, a költségvetési csalás e fordulata a csaláshoz hasonló konstrukciót mutat, elhatárolásuk speciális jogi szaktudást igényel. A tényállítás pontatlansága a felperes megítélését nem befolyásolja, így helyreigazításra sem ad alapot. A sikkasztás Btk. 372. §
(1)bekezdésében meghatározott egyik elkövetési magatartása a dologgal való sajátjakénti rendelkezés, míg a Btk. 376. §
(1)bekezdése szerint a hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése, minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a megbízási viszony kereteit meghaladja, vagy ellentétes a megbízó érdekeivel és a rendes gazdálkodás szabályaival, vagy jogszabályba ütközik. A felperes a
- szeptember
- napi beszélgetés során azt állította, hogy „bizonyos emberek úgy gondolják, hogy a közpénzt, amiért a városlakók dolgoztak meg…azt most szisztematikusan elköltik nem a köz javára", „közpénzt nem lehet elherdálni", amely kijelentései általánosságban, speciális jogi felkészültség hiányában a fenti elkövetelési magatartásokkal azonosíthatók. A felperes megítélése szempontjából nem az általa használt pontos jogi terminológiának, csupán annak van jelentősége, hogy a költségvetés, közpénz kárára elkövetett vagyon elleni bűncselekményről beszélt. A jogi végzettséggel, speciális büntetőjogi ismeretekkel nem rendelkezők számára ezen bűncselekmények egymástól lényegében nem különbözőek, összemoshatók, ezért a stúdió-beszélgetésből az átlagos nézők, így akár a nyílt levélben megjelölt civil szervezetek képviselői is alappal juthattak arra a következtetésre, hogy a felperes ilyen jellegű bűncselekmények elkövetését állította. A tényállítás valóságának megállapításához ezért nem volt szükséges a felperesi nyilatkozat és a nyílt levélben állítottak szó szerinti egyezése, annak felperes megítélése szempontjából a fentiek szerint lényegtelen eltérése, pontatlansága a helyreigazítási kérelmet nem alapozza meg. [26] A felperes ugyan helytállóan hivatkozott arra, hogy a magyar büntetőjog szerint kizárólag természetes személyek követhetnek el bűncselekményt. Azonban a jogi személyek büntetőjogi felelőssége nem ismeretlen, a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedésekről szóló
- évi CIV. törvény megteremtette a jogi személy egyfajta büntetőjogi felelősségrevonásának lehetőségét is. Figyelembe véve továbbá, hogy a jogi személyek bármely cselekvést, vagy mulasztást kizárólag a tagjaik útján tanúsíthatnak, szintén nem a felperes megítélését befolyásoló pontatlanság, nem alapozza meg a helyreigazítást, hogy a nyílt levélben a rendezvényt szervező civil szervezetre vonatkoztatták a felperes kijelentéseit. A felperes által kifogásolt rendezvény szervezője az alperes neve volt, azonban a tényleges tevékenységet, így az adott program szervezését is a tagjain keresztül fejtette ki, a tagoknak az egyesület keretében végzett tevékenysége minősítésével a felperes magát a civil szervezetet is minősítette. A felperes a beszélgetés során konkrétan nem nevezte meg, hogy álláspontja szerint kik követték el a költségvetési csalást vagy annak kísérletét, akként fogalmazott, hogy „közpénzből valakik csináltak egy rendezvényt saját maguknak, egy bizonyos körnek … bizonyos emberek úgy gondolják, hogy a közpénzt … most szisztematikusan elköltik …. valakik úgy gondolják, hogy közpénzt el lehet költeni, úgy, hogy ők mondják meg, hogy ki az, aki ott lehet és ki nem … nem kaptunk rá választ a mai napig most sem a rendezvényszervező egyesületnek a képviselőjétől, az elnökétől sem". A felperes nyilatkozatában kifejezetten több személyre utalt, illetőleg a rendezvényszervező egyesületről beszélt, ezért nem alapos azon hivatkozása, mely szerint kijelentése nem valamely civil szervezetet, hanem csupán magánszemélyt érintette. Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal abban is, hogy szintén nem a felperes megítélését befolyásoló pontatlanság, így a PK.
- számú állásfoglalás alapján nem lehet helyreigazítás alapja, hogy amíg a felperes a beszélgetés során a rendezvényszervező egyesületet említette, a nyílt levél több civil szervezetre utal. A különbség akkor lehetne olyan mértékű, amely megalapozza a felperes igényét, ha azt tartalmazná, hogy a felperes különbségtétel nélkül valamennyi civil szervezet bűncselekmény elkövetésével vádolt, ilyen jelentéstartalmat azonban nem hordoz. A felperesi nyilatkozat „bizonyos emberek", „egy bizonyos kör" kitételéből következően pedig az abban foglaltak több személyre is vonatkozhattak, azokat a nyílt levelet aláíró civil szervezetek is magukra vonatkoztathatták. Mivel a pontatlanság jellege folytán helyreigazításra nem ad alapot, e tekintetben nincs annak jelentősége, hogy a felperes által fellebbezéshez csatolt kommentárok a nyilatkozatát miként értékelték, ezen okiratok, mint bizonyítékok csatolása a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütközik. A felperes kijelentéseinek megalapozottsága, vagy az, hogy a rendezvényt szervező egyesület ténylegesen lehívta, megkapta-e a pályázati forrást, az adott kijelentések miatt esetlegesen ellene indított személyiségi jogi perben bírna jelentőséggel, jelen per eldöntése szempontjából nem releváns. [27] Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [28] A Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az ítélőtábla a sikertelenül fellebbező felperest az alperes Pp. 81. §
(2)és
(5)bekezdése szerint felszámított, másodfokú eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíj megfizetésére. Debrecen,
- január
- Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Szrogh Csaba s.k. bíró DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.001/2020/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a saját jogi képviseletét ellátó felperes neve (cím) felperesnek - a Dr. Szalanics László (cím) ügyvéd által képviselt alperes neve (..-02-......8 nyilvántartási szám, székhely: cím) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.21.396/2019/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- szám alatt benyújtott fellebbezés folytán Pf.II.20.001/
- számon folyamatban volt eljárásban meghozta a következő k i e g é sz í t ő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a Pf.II.20.001/2020/
- számú ítéletét kiegészíti azzal, hogy kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 48 000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen a kiegészítő ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az ítélőtábla a felperes által a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.21.396/2019/
- szám alatti ítélete ellen előterjesztett fellebbezést nem találta megalapozottnak, Pf.II.20.001/2020/
- szám alatti ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítéletben a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére elmulasztott ugyanakkor rendelkezni a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 62. §
(1)bekezdés f) pontja szerint illető illetékfeljegyzési jogra tekintettel le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről. Az ítélőtábla ezért a Pp. 355. §
(2)bekezdése alapján az ítélet kiegészítéséről döntött, és a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) és 46. §
(1)bekezdése szerinti mértékű fellebbezési illeték megfizetésére. Az ítélőtábla a kiegészítő ítéletet a Pp. 355. §
(5)bekezdés c) pontja alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Debrecen,
- január
- Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Szrogh Csaba s.k. bíró