EBH.2013.B.12. – Kúria

(1)bek.;

1. II. tv. (Sztv.)
2. §

(1)bek. b) pont, BK 34.]. II. Nem a bűnösség törvénysértő megállapítása, hanem anyagi jogszabályt sértő minősítés miatt van helye felülvizsgálatnak, ha a támadott jogerős ügydöntő határozatban a rongálás vétségének a garázdaság vétségével alaki halmazatban történő megállapításának azért nem volt helye, mert az elbíráláskor az már csak szabálysértésnek minősült [Be. 416. §

(1)bek. a),

1. b)pont, Btk. 2. §, Btk. 138/A. §
2. a)pont, Btk. 271. §

(1)bek., Btk. 324. §

(1)bek.,

(2)bek. a) pont,

1. évi II. tv. (Sztv.)
2. §

(1)bek. b) pont, BKv. 34.]. A városi bíróság a

1. június 26-án kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett garázdaság ítéletével vétségében [Btk. a
2. terheltet §

(1)bűnösnek bekezdés] mondta és ki rongálás vétségében [Btk. 324. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2500 forintban állapítva meg, és akként rendelkezett, hogy a pénzbüntetést - amennyiben azt a terhelt nem fizetné meg – 2500 forintonként egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt javára, azt a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjára alapozva. Az indítványozó szerint a városi bíróság anyagi jogi szabály megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét rongálás vétségében, miután az ítélet meghozatalakor az 50 000 forintot meg nem haladó kárt bűncselekménynek, okozó hanem rongálási cselekmény szabálysértésnek már minősült. nem Emellett, minthogy az irányadó tényállás szerint a garázdaság vétsége dolog elleni erőszak beleolvad a alkalmazásával valósult meg, garázdaságba, így rongálással a ezért a rongálás megvalósult szabálysértés miatt nincs helye a terhelt felelősségre vonásának. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a városi bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel a rongálás vétsége miatt emelt vád alól, és mellőzze a halmazati büntetéskiszabásra való utalást. A Legfőbb indítványát Ügyészség – annak a megyei helytálló főügyészség felülvizsgálati indokaira figyelemmel - fenntartotta, és indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §-ának

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott ítéletet változtassa meg, és a terheltet az ellene rongálás vétsége miatt emelt vád alól - a Be. 6. §-a

(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel - a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában mentse fel, az ítélet egyéb rendelkezéseit pedig hatályában tartsa fenn. A Be. 416. §

(1)bekezdésének - indítványban hivatkozott –

1. a)pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására büntető anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Az erre az okra alapított felülvizsgálati indítvány azonban – az abban írt indokainál fogva – nem megalapozott. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt a terhére megállapított cselekményeket 2011. novembert 5-én követte el, és a garázda cselekvőség folyamatában a rongálással okozott kár 39 468 forint A Btk. 138/A. §-ának ekkor hatályos
2. a)pontja szerint a kár akkor minősült kisebbnek, ha az a húszezer forintot meghaladta, a kétszázezer forintot azonban nem. Így ebben az időpontban a terhelt terhére rótt rongálási cselekmény bűncselekménynek minősült. Az idézett törvényi rendelkezést a 2012. évi II. törvény 2012. április 15. napjával kezdődő hatállyal módosította; a módosított rendelkezés szerint az ötvenezer forintot meghaladó kár minősül kisebbnek. Így az ügydöntő határozat meghozatalakor – azaz 2012. június 26-án – a terhelt cselekménye az általa okozott kár mértékére tekintettel már valóban nem a rongálás Btk. 324. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. a)pontja szerint minősülő vétségének, bekezdés hanem
2. b)a pontja 2012. évi szerinti II. törvény tulajdon (Sztv.) elleni 177. §

(1)szabálysértésnek minősült. A Btk.

1. §-a szerint – ahogy arra az indítványozó is hivatkozott - a bűncselekményt az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény. azt Helytállóan hivatkozott arra is az indítványozó, hogy – amint a III. Legfelsőbb pontjában ki Bíróság is a fejtette szabálysértésének BK -
2. a számú véleményének garázdaság megállapítására nem mellett kerülhet
3. a rongálás sor, ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el, és ez utóbbi erőszakos csupán szabálysértést magatartás megvalósító - fogalmába csekélyebb valósít ugyanis károkozás, a meg; - a dolog csak elleni szabálysértést jelentéktelen állagsérelem beletartozik. A rongálási tényállást cselekmény ugyanazon azonban magatartással – miután valósította mindkét meg a törvényi terhelt - alaki halmazatban állt a garázdaság vétségével. Így az eljárt cselekményben bíróság megállapítva a terhelt minősítette bűnösségét azt az a terhére egymással rótt alaki halmazatban álló garázdaság vétsége mellett rongálás vétségének is. Miután pedig a cselekmények egymással nem anyagi, hanem alaki halmazatot képeztek, a Btk.
4. §-ának figyelmen kívül hagyása, azaz az új törvényi rendelkezés visszaható hatályának mellőzése az irányadó bírói gyakorlatra figyelemmel nem a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítását, hanem a cselekmény törvénysértő minősítését eredményezte. A Be.
5. törvénysértő §

(1)minősítés bekezdés csak b) akkor pontja szerint felülvizsgálati azonban a ok, ha törvénysértő büntetést eredményezett. A két évi szabadságvesztéssel fenyegetett garázdaság vétsége miatt a szabadságvesztés helyett a pénzbüntetés kiszabására a Btk.

1. §-ának - a bűncselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt hatályos – alkalmazásával került sor, erre és a Btk.
2. §-ának rendelkezéseire figyelemmel a kiszabott büntetés neme és mértéke is törvényes. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a városi bíróság ítéletét a Be.
3. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv.I.1466/2012.)