EBH.2014.B.21. – Kúria

(1)bek. II/e) pont]. II. Az eljárás felfüggesztésének tartama főszabályként az elévülés határidejébe nem számít be [1978. évi IV. tv. 35. §

(2)bek.]. [1] A járásbíróság a

1. június
2. napján meghozott és
3. július
4. napján jogerőre emelkedett végzésével az járművezetés vétsége miatt indított ittas büntetőeljárást megszüntette. [2] A járásbíróság a vád tárgyává tett bűncselekmény elévülésére hivatkozással megszüntető határozatát a Be.
5. §

(1)bekezdésének c) pontjára és a Be. 6. §

(3)bekezdésének c) pontjára alapította. A végzés indokolása szerint az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése

1. február
2. napján történt,
3. amely időponthoz képest a terhelt büntethetősége évi törvény február
4. napján, az
5. továbbiakban: Btk.) 33.

(1)bekezdésének § IV. b) (a pontjában foglaltak értelmében elévült. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelttel büntetőeljárás megszüntetésére a szemben büntető indított anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [4] A főügyészség álláspontja szerint a bíróság a büntetőeljárást a

1. június
2. napján kelt és
3. július
4. napján jogerőre emelkedett végzésével a terhelt tartós, súlyos betegsége miatt függesztette fel. A büntethetőség elévülése eddig az időpontig az eljárást megszüntető bíróság álláspontja szerint sem következett be. Ugyanakkor a Btk.
5. §-ának

(2)bekezdése értelmében a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez alól kivételt csak az képez, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Miután az elévülés nyugvása folytán az eljárás felfüggesztése alatt az elévülés nem következhetett be, ezért az eljárás megszüntetése a büntető anyagi jog szabályait sérti. A főügyészség ezért a támadott végzés hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [5] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati átiratában indítványát a megyei helyes főügyészség indokai alapján fenntartotta, és azzal egyező indítványt tett. [6] A felülvizsgálati indítványt a Kúria - a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése alapján - nyilvános ülésen bírálta el. [7] A nyilvános ülésen felülvizsgálati legfőbb indítványt foglaltakkal egyező támasztotta alá, felfüggesztéséig a fenntartotta indítványt hogy nem ügyész a tett. és Az büntethetőség évült el, ezt képviselője az átiratukban eljárás a a adataival büntetőeljárás követően pedig - az elévülés nyugvására vonatkozó törvényi rendelkezés folytán már nem következhetett be. Minderre tekintettel a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [8] A védő a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspontot nem vitatta. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt – a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott – okból, valamint - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. [10] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. – [11] A megyei főügyészség indítványában felülvizsgálati indítványa törvényi okaként a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjára, és anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott. Elöljáróban szükséges hivatkozni arra, hogy a Kúria e törvényi hivatkozással nem értett egyet. [12] A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A megyei főügyészség erre a törvényi rendelkezésre, tehát a büntető anyagi jogi szabály megsértésére alapította felülvizsgálati indítványát. [13] A Kúria azt állapította meg, hogy valójában a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában szabálysértés történt, amely felsorolt olyan a ügydöntő jogerős eljárási végzés hatályon kívül helyezését indokolja. [14] A büntetőeljárás megindításának, a megindult eljárás folytatásának akadályait az alapvető rendelkezések között a Be. 6. §-ának

(3)bekezdése határozza meg. Ezen okok között vannak büntető anyagi jogi, eljárásjogi és vegyes (kettős) természetű akadályok. [15] A Be. 6. §

(3)bekezdése c) pontjának II. fordulata alapján a büntethetőséget megszüntető elévülés a büntetőeljárás kettős természetű akadálya. [16] Ha korábban az elévülés figyelmen kívül hagyásával hoztak ügydöntő határozatot, akkor az a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok. Ha viszont a cselekmény elévülésének törvénysértő megállapítása miatt szüntették meg az eljárást, akkor a Be. 373. §-a

(1)bekezdésének II/e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés valósul meg, amely pedig a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjába illeszkedő felülvizsgálati ok. [17] A különbségtétel oka, hogy az előbbi esetben ilyen ok ellenére ügydöntő határozatot hoztak, az utóbbi esetben pedig ilyen ok hiányában nem folytatták le az eljárást. [18] A kifejtettekből következően a felülvizsgálati indítványban hivatkozott szerinti ok nem anyagi a Be. jogi, 416. hanem §

(1)– Kúria a bekezdés a) által pontja egyébként hivatalból is vizsgálandó – 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti eljárásjogi ok. [19] A terhelttel szemben vád tárgyává tett, a Btk. 188. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott járművezetés vétségét egy ittas évig állapotban terjedő elkövetett szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. E bűncselekmény büntethetősége – miként azt a jogerős végzés is helyesen rögzítette – a Btk. 33. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján három év elteltével évül el. Helytállóan napjával hivatkozott kapcsolatban a a járásbíróság Btk. 34. § az

(1)elévülés kezdő bekezdésének a) pontjára, illetve az elévülés félbeszakadásával kapcsolatban a Btk. 35. §-ának

(1)bekezdésére is. Hiányosan utalt viszont ezt követően a Be. 35. §-ának

(2)bekezdésére és az abban foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyta, amikor az eljárás felfüggesztésének jelentőségét helytelenül értékelte. [20] A Btk. 35. §-ának büntetőeljárást

(2)bekezdése felfüggesztik, a értelmében, felfüggesztés ha a tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. [21] E törvényi rendelkezés – járásbíróság által figyelmen kívül hagyott – lényeges tartalma az, hogy csak a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen tett utolsó elévülést félbeszakító cselekményétől a büntetőeljárás felfüggesztéséig eltelt idő vehető figyelembe az elévülési idő számításakor. Ezt követően, a felfüggesztés időtartama alatt az elévülés nyugszik, és az elévülés határidejébe nem számítható be. Kivételt ez alól csak az képez, ha a felfüggesztés oka az, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy az elkövető elmebeteg lett. A terhelt esetében nem ilyen okokból került sor az eljárás felfüggesztésére, következésképpen az eljárás felfüggesztésétől, vagyis 2010. július 7. napjától eltelt idő büntethetősége elévülése szempontjából nem vehető figyelembe. [22] Minderre figyelemmel elévülés címén a a járásbíróság büntetőeljárást tévesen miután szüntette a meg felfüggesztés időpontjáig az elévülés a járásbíróság álláspontja szerint sem következett be, azt követően pedig már fogalmilag nem hogy a Be. 373. §

(1)illetve a Be. 416. §

(1)évülhetett el a büntethetőség. [23] A Kúria ezért megállapította, bekezdésének II/

1. e)bekezdésének
2. c)pontjában, pontjában megjelölt eljárási szabálysértés valósult meg, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot - a Be. 428. §

(2)bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasította. (Kúria Bfv. II. 92/2014.)