EBH.2014.B.23. – Kúria

(5)bek.]. II. Közterületen tanúsított bármely, a közelben tartózkodó személyek által észlelhető erőszakos magatartás alkalmas megbotránkozás (felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom kiváltására. A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség azt jelenti, hogy a tanúsított magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. A garázda magatartást tanúsító elkövető felismeri, hogy cselekménye a közösség nyugalmának felindulására alkalmas, ám tettét a közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre. Az elkövető által kifejtett erőszakos magatartás esetleges belső, személyes indítéka a garázdaság megállapíthatóságát nem zárja ki, mert a közösségi érdekkel történő nyílt szembeszegülés a személyes motívumból fakadó cselekményben is megjelenhet [1978. évi IV. tv. 271. §

(1)bek.]. [1] A városi bíróság

1. október 17-én kelt, és
2. október 27-én jogerőre végzésével a (
3. IV. évi terhelttel végrehajtásában fogházbüntetést végrehajtása emelkedett tárgyalás szemben mellőzésével hozott garázdaság vétsége bek.] 8 tv.)
4. § 1 évi próbaidőre felfüggesztett azzal, a szabott esetén a ki terhelt

(1)hogy miatt [Btk. legkorábban hónap – – szabadságvesztés a fogházbüntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A próbaidő tartamára elrendelte a terhelt megállapított tényállás lényege pártfogó felügyeletét. [2] A jogerős végzésben a következő. [3] A terhelt

1. június 4-én a cs.-i H. sörözőben erősen ittas állapotba kerülve szóváltásba keveredett Cs. K.-val. A vita során kimentek a söröző elé, ahol dulakodás alakult ki köztük. [4] Magatartásukat észlelték az arra járó rendőrök, és felszólították őket a dulakodás befejezésére. [5] Ekkor a terhelt megragadott egy, az italbolt előtt letámasztott kerékpárt, és azt Cs. K. irányába hajította. A dobás azonban célt tévesztett, így a kerékpár véletlenül a rendőrkapitányság szolgálati gépjárművét találta el, amelyben 60 684 forint kár keletkezett. [6] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő – védője útján - a Be.
2. §

(1)bekezdésének a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatása és a terhelt felmentése, másodlagosan pedig a végzés hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt. [7] Indokai szerint az ügyben eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg bűnösségét. Az ítéleti tényállásban körülírt magatartás nélkülözi ugyanis a kihívó közösségellenességet. [8] Álláspontja szerint a dulakodás önmagában tényállásban nem rögzített szolgálhat vita, a illetve bűncselekmény megállapításának alapjául, hiszen az ebben ugyancsak résztvevő Cs. K.-val szemben nem indult büntetőeljárás. [9] Az ekként a terhelt terhén maradó cselekmény – a kerékpár eldobása – szabályok áthágását motivációból bár kétségtelenül jelenti, fakadó, a társadalmi azonban pillanatnyi az együttélési olyan, indulatból személyes kialakuló támadásként értékelendő, amely a kisebb rendzavarás szintjén reked meg, ezért nem kihívóan közösségellenes. [10] A terheltnek a kerékpár eldobásában megnyilvánuló magatartása egyúttal dolog elleni erőszakként sem fogható fel, hiszen a gépjárműben terjedt ki. keletkezett kár okozására csak gondatlansága [11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. [12] Álláspontja szerint a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján a terhelt magatartása a garázdaság vétségének valamennyi törvényi tényállási elemét magában hordozza. [13] A terhelt magatartásával szabályokat riadalom ugyanis a társadalmi nyíltan semmibe vette, ezért keltésére irányuló szándéka a együttélési megbotránkozás, legalább eshetőleges volt. [14] A terhelt cselekményének megítélése során nincs jelentősége, hogy Cs. K. terheltként szerepel-e az eljárásban, mert a bíróságot a meghatározott személlyel szemben emelt vád köti, azt köteles kimeríteni. A terhelt pedig a dulakodás során, illetve a tanúsított, kerékpár ezért eldobásával bűnösségének erőszakos magatartást megállapítására a büntető pontja alapján anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor. [15] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A Be. 416. § felülvizsgálatnak

(1)van bekezdésének helye, ha a a) terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [17] Az eljárt bíróság azonban nem sértett törvényt, amikor a terhelt bűnösségét garázdaság vétsége miatt megállapította. [18] A Legfőbb Ügyészség álláspontját osztva elöljáróban leszögezi a Kúria, hogy az ügy elbírálásának kereteit a terhelt ellen emelt törvényes vádban leírt tények szabták meg. Ehhez képest a terhelt cselekményének megítélése szempontjából semmiféle jelentőséggel nem bír, hogy az irányadó tényállás szerint a dulakodásban ugyancsak résztvevő Cs. K.-val szemben indult-e büntetőeljárás, illetve ennek mellőzésére milyen okból került sor. [19] A Btk. követi 271. § el, aki magatartást

(1)bekezdésébe olyan tanúsít, megbotránkozást, ütköző kihívóan garázdaság közösségellenes, amely alkalmas arra, riadalmat keltsen, amennyiben vétségét erőszakos hogy másokban súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. [20] A garázdaság elkövetési magatartásának három együttes eleme tehát a magatartás erőszakos volta, kihívó közösségellenessége és megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. [21] A jogerős határozatban megállapított, és a Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból kitűnően a terhelt magatartásában a garázdaság valamennyi ismérve tetten érhető. [22] Nem kétséges, hogy a terhelt mind a Cs. K.-val történt dulakodás során, mind pedig a kerékpár elhajításával erőszakos magatartást fejtett ki. [23] Az erőszak fogalmak. és Az az erőszakos erőszakos magatartás magatartás ugyanis az nem azonos erőszaknál tágabb értelmű, és a közvetlenül személy vagy dolog ellen irányuló erőszakon túl magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet, vagy azzal való fenyegetést, amikor a fenyegetés hatókörébe kerülő személy csak meghátrálással, meneküléssel képes kitérni az erőszak elől [BH 2008.291.]. [24] Ekként a terhelt a dulakodáson túl a kerékpár célzottan Cs. K. személyére irányított tanúsított. Mindez eldobásával független is attól, erőszakos hogy a magatartást célt tévesztő mozdulat által a rendőrség szolgálati gépjárművében okozott kár tekintetében magatartása gondatlan volt, így dolog ellen irányuló erőszakot valóban nem fejtett ki. [25] A közterületen személy által vitathatatlanul tanúsított, bármely, észlelhető erőszakos alkalmas volt a közelben magatartás tartózkodó egyidejűleg megbotránkozás (így felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom (így ijedtség, rémület, pánik) kiváltására. [26] A felülvizsgálati indítvány érveivel szemben a terhelti magatartás kihívó közösségellenessége sem kérdőjelezhető meg. [27] Kétségtelen, hogy minden bűncselekmény elkövetését a közösségi elvárásokkal garázdaság való szembefordulás törvényi tényállása jellemzi. többet: az Ehhez képest elkövetés a kihívó közösségellenességét kívánja meg. Mindez annyit tesz, hogy a tényállásszerű elkövetési magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. [28] Az alanyi oldalon pedig a kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító garázda elkövető közösség nyugalmának felismeri, feldúlására hogy alkalmas, magatartása a és e tettét közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre. [29] Az elkövető által kifejtett erőszakos magatartás esetleges belső, személyes indítéka tehát a garázdaság megállapítását nem zárja ki, mert a közösségi érdekekkel történő nyílt szembeszegülést a személyes motívumból fakadó cselekmény is tükrözheti. [30] Mindezt a konkrét ügyre vetítve, a terheltnek a közterületen tartózkodó bármely személy fellépését kétségkívül gátlástalan szembefordulás az számára észlelhető együttélési jellemzi, támadó szabályokkal amely való felismerésnek a terhelt tudatában is meg kellett jelennie. A magatartásában megnyilvánuló közösségellenesség kihívó jellegét látványosan szemlélteti, hogy felszólítás ellenére sem beavatkozás éppen háborítatlan nyugalom a azt célozta, az a egyidejűleg erőszak tanúsításával hagyott terheltben fel, még a rendőri noha e rendőri helyreállítását tudatosította, hogy fellépése a közösségi elvárással ellentétes. [31] Mindezek alapján minősítette a az ügyben terhelt eljárt irányadó bíróság törvényesen tényállásban foglalt magatartását a Btk. 271. §

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségeként. [32] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján bekezdése szerinti hivatalból köteles tanácsülésen – eljárva a Be. a 424. §

(1)felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv. III. 102/2014.)