← Magyarország

EBH.2013.B.23. – Kúria

B.

  1. A vád törvényességét nem befolyásolja – ezért a vád törvényes -, ha a végrehajtóval szemben indult büntetőeljárás során a nyomozást nem a nyomozó ügyészség, hanem a rendőrkapitányság folytatta le, majd a városi ügyészség emelt vádat. A nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértés a vád törvényességét nem érinti [Be.
  2. §

(2)bekezdés, 373. §
(1)bek. II/e) pont, 416. §
(1)bek. c) pont]. A kijelölés alapján eljárt városi bíróság a
  1. október 4-én kihirdetett és jogerős végzésében a terhelt ellen rágalmazás vétsége [Btk.
  2. §
(1),
(2)bek. a),
  1. b)és
  2. c)pont] miatt indult büntetőeljárást – törvényes vád hiányára hivatkozással, a Be. 332. §
(1)bekezdés
  1. d)pontja alapján – megszüntette. A határozatban kifejtettek szerint a sértett, valamint a terhelt egyaránt önálló bírósági végrehajtó; ekként a Btk. 137. § 1.
  2. i)pontja alapján hivatalos személy. Ennek következménye egyrészt, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény a Be. 52. §
(4)bekezdése alapján közvádra üldözendő; másrészről pedig az, hogy az ügyben a nyomozást a Be.
  1. § c) pontja szerint kizárólag az ügyészség végzi. Az ügyben azonban nem a V. Nyomozó Ügyészség folytatta le a nyomozást, hanem – hatáskör hiányában – a V. Rendőrkapitányság; a bizonyítékok beszerzése így az eljárási szabályok megsértésével történt. Vádat pedig – az arra ugyancsak jogosultsággal bíró V. Nyomozó Ügyészség helyett - a V. Városi Ügyészség emelt; márpedig a vád törvényességének alaki feltétele, hogy azt a vádlói legitimációval rendelkező emelje. Ez a jelen ügyben nem így történt, így a vád nem törvényes; s az utóbb sem vált azáltal azzá, hogy az Sz. Nyomozó Ügyészség a vád képviseletét átvette. A városi bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség
  2. január 30-án terjesztett elő a Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjában írt okból felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint relatív eljárási szabálysértés valósul meg, ha a nyomozást nem az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság folytatja le; a vád törvényességét azonban ez nem érinti. Az 1/
  1. BK vélemény A/I/1/a. pontja szerint a vád törvényességének alaki feltétele, hogy a bírósági eljárás lefolytatását vádlói jogosultsággal rendelkező személy kezdeményezze, márpedig az ügyész – és bármelyik ügyész – közvádas ügyben vádemelésre jogosult. Kivételt a fiatalkorúak elleni, valamint a katonai büntetőeljárás tekintetében fogalmaz meg a Be., a kizárólagos ügyészi nyomozás körébe tartozó ügyek tekintetében azonban nem. A városi bíróság tárgyalásán a vád képviseletét egyébként már a nyomozó ügyészség látta el. Az eljárás megszüntetésére ilyen módon a Be.
  2. §
(1)bekezdés II. fordulat e) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés megvalósulásával került sor, ezért a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt – helytálló indokaira figyelemmel – fenntartotta. A felülvizsgálati indítvány alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének II. fordulat e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Ilyen eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvénysértően állapította meg, hogy a vád nem törvényes [Be. 373. §
(1)bek. I. ford.
  1. c)pont], és ezért az eljárást megszüntette [1/2007. BK vélemény A/II/4/e. pont]. Jelen ügyben erről van szó. Az alapügyben eljárt bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy a vád nem törvényes. Kétségtelen, hogy a jelen ügyben nyomozást kizárólag az ügyészség folytathatott volna. A Be. 29. §
  2. b)és
  3. c)pontjából következően ugyanis kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az önálló és megyei bírósági végrehajtó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt. A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 1. §
(1)c) pontja, valamint a 48. §
(1)a) pontja szerint az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végez a kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt. Ugyanezen szakasz
(2)és
(3)bekezdése szerint ezekben az ügyekben a nyomozó ügyészség jár el, éspedig annak az ügyésznek a jogkörében, aki az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság mellett működik. Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 2/2006. (ÜK. 1.) LÜ utasítás 4. §
(5)bekezdése szerint a nyomozó ügyészségek megyei illetékességgel látják el feladataikat. A fentiekből következően a jelen ügyben a nyomozást a V. Nyomozó Ügyészségnek kellett volna lefolytatnia, nem pedig a V. Rendőrkapitányságnak. Ez – a nyomozás szabálysértés során azonban a kétségkívül vád megvalósult törvényességét nem – eljárási érinti [EBH 2011.2299.; BH 2012.86.]. Nem helytálló a támadott határozat azon megállapítása sem, hogy vádemelési jogosultsággal is a V. Nyomozó Ügyészség rendelkezett volna, a V. Városi Ügyészség nem. A nyomozás kapcsán valóban a fentebb hivatkozott szabályok érvényesülnek, a vádemelés és a vádképviselet tekintetében azonban ez nincs így. Amint arra a felülvizsgálati indítvány ugyancsak helytállóan hivatkozik, a Be. a fiatalkorúak elleni, valamint a katonai büntetőeljárás tekintetében fogalmaz meg kivételes szabályt [Be. 449. §
(1)bek., Be. 474. §
(1)bek.]; a kizárólagos ügyészi nyomozás körébe tartozó ügyek tekintetében azonban nem. A már idézett vádemelés 11/
  1. tekintetében bekezdésében akként (ÜK. 7.) kivételes rendelkezik, LÜ utasítás sem tartalmaz előírást, hanem hogy vádelőkészítés a a
  2. § a
(1)és a vádemelés során első fokon az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész jár el. Ezzel egyezően pedig a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 2. §
(1)bekezdése szerint az ügyészi feladatokat a helyi bíróságok előtti eljárásban a helyi ügyészségek ügyészei látják el. Nincs tehát jogszabályi alapja – ilyenre az nem is hivatkozik – a támadott határozat jogosulttól azon származik; a megállapításának, tárgyalási hogy vádképviseletet a vád nem pedig 2012. október 4-én már valóban az Sz. Nyomozó Ügyészség látta el. Tévesen szüntette meg ezért a Be. 332. §
(1)bek. d) pontjára hivatkozással az eljárást törvényes vád hiánya okán az Sz. Városi Bíróság; a Be. 373. §
(1)bekezdés II. fordulat e) pontján alapuló, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati ok megvalósult. Ezért a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdés c) pontja alapján tanácsülésen eljárva a megtámadott ítéletet a Be. 428. §
(1)bekezdésével egyezően hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította. (Kúria Bfv. III. 219/2013.)

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.