EBH.2016.B.7. – Kúria

(1)bek., 459. §

(1)bek.

1. pont;
2. évi IV. tv.
3. §,
4. §

(1)bek.,

1. §]. II. Amennyiben az elkövető kizárólag prostituáltnak e tevékenységéből származó jövedelméből huzamosabban részesül, a kitartottsággal halmazatban a kerítés üzletszerűen elkövetett minősített esete a terhére akkor állapítható meg, ha – a prostituálton vagy prostituáltakon kívül – mástól származó rendszeres haszonra tesz szert annak ellenszolgáltatásaként, hogy a passzív alanyt másnak szexuális cselekmény végzésére megszerzett [Btk.
2. §

(3)bek., 459. §

(1)bek.

1. pont;
2. évi IV. tv. 206.§,
3. §

(2)bek.,

1. §
2. pont]. [1] A városi bíróság a
3. február 3-án kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [
4. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. -
5. §

(1)bek.], kitartottság bűntettében (korábbi Btk.

1. §), 2 rendbeli, társtettesként elkövetett kerítés bűntettében [korábbi Btk.
2. §

(1)elkövetett és

(2)bek.] kényszerítés és 2 rendbeli, társtettesként bűntettében (korábbi Btk.

1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 242 491 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Elrendelte továbbá egy másik városi bíróság korábbi ítéletével kiszabott 6 hónapi – eredetileg végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés utólagos végrehajtását. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék a
2. május 24-én tekintetében kihirdetett a ítéletével börtönbüntetés és a az I. r. terhelt közügyektől eltiltás tartamát 3-3 évre súlyosította, egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő: [4] E. I. sértett az I. és a II. r. terhelthez költözött, akik élelmezést és lakhatást ígértek neki, háztartási segítség ellenében. Néhány nappal később azonban a sértett közölte az I. r. terhelttel, hogy el akar költözni. Az I. r. terhelt ekkor kést vett elő, azt a sértett torkának szegezte, és megfenyegette őt, hogy elvágja a torkát, ha elköltözik. [5] Egy másik esetben a II. r. terhelt a hazakészülő, csomagoló sértettet többször arcul ütötte és a haját megtépte. [6] E. I. a fentiek miatt félt a terheltektől, elköltözni nem mert. A házat csak a terheltek, vagy az általuk megbízott személy kíséretében hagyhatta el, így tartózkodási helyének megválasztásában több hétig korlátozták. [7] M. N. sértett
3. nyár elején összeveszett barátjával. 2-3 hétig egyik barátnőjénél lakott, majd gyalog V.-be indult. Útközben az I. r. terhelt felvette őt a kocsijába. Bizalmat keltett a sértettben, majd a lakására vitte. Először az I. r. terhelt távollétében a II. r. terhelt győzködte a sértettet, hogy maradjon velük, majd az I. r. terhelt megfenyegette a sértettet: ha még mindig el akar költözni, kiviszi az erdőbe és felköti. Ennek hatására a sértett félelmében a terheltek lakásában maradt. [8] Itt a terheltek végig félelemben tartották a sértettet, szabad mozgásában korlátozták. A lakást csak a terheltek, vagy az általuk megbízott személy kíséretében hagyhatta el. [9] Ennek során egy ízben az I. r. terhelt mobiltelefonon felhívott egy ismeretlen személyt, majd a telefont átadta a sértettnek. Az ismeretlen személy megfenyegette a sértettet, hogy vagy marad az I.-II. r. terheltnél, vagy elviszi P.-re és kiállítja az út szélére. Egy ízben pedig M. N. szemtanúja volt annak, ahogy a II. r. terhelt E. I.-t bántalmazta, amikor haza akart menni. [10] Mindezek miatt M. N. félelmében meg sem próbált elmenekülni a terheltek lakásából. [11]
4. augusztus vége – szeptember eleje táján az I. és II. r. terheltek elhatározták, kiviszik Ausztriába hogy M. N. és prostituáltnak E. abból I. a sértetteket célból, hogy keresményeiket megszerezzék, és saját céljaikra fordíthassák. [12] Ennek megfelelően a terheltek a sértetteket F.-be, egy éjszakai bárba vitték, és megfenyegették őket, hogy a bár tulajdonosa nem tudhatja vállalkoztak a feladatra. meg, miszerint Egyúttal nem közölték önszántukból azt is, hogy szexuális szolgáltatást is kell végezniük, a kapott pénzt M. N.-nek kell átadni, akinek az I. és II. r. terhelttel kellett – az általuk meghatározott módon – elszámolni. Az I. r. terhelt E. I.-vel azt is közölte, hogy vissza kell fizetnie azt az 500 000 forintot, amennyiért őt korábban – állítása szerint - az előző szállásadójától megvásárolta. [13] A sértettek kb. másfél hónapon keresztül végeztek prostitúciós tevékenységet az említett bárban, miközben bevételeikből összesen legkevesebb 2000 eurót (384 552 forintot) adtak át az egy-két naponta, majd később hetente a személyesen jelentkező I. és II. r. terhelteknek. [14] M. N. elhatározta, hogy megszökik, és ennek előkészítésére meggyőzte átutalással az I. r. küldhesse terheltet, meg. Ennek hogy keresményüket megfelelően M. N. postai
5. október
6. és
7. napja között három alkalommal, összesen 100 430 forintnak megfelelő eurót küldött a II. r. terhelt nevére és címére. [15] M. N. azért, hogy szökését ne akadályozza, azt állította, hogy E. I. nem keres jól. Erre őt az I. r. terhelt hazavitte. Ezután M. N. megszökött, majd miután tudomást szerzett arról, hogy a terheltek keresik, feljelentést tett a rendőrségen. [16] Az I. és II. r. terheltek a sértettek f.-i prostitúciós keresményéből legalább 484 982 forinthoz jutottak. [17] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [18] Indokai szerint az elsőfokú bíróság tévesen minősítette cselekményét 2 rendbeli kényszerítés bűntettének. Álláspontja szerint a kényszerítés szubszidiárius bűncselekmény, csak akkor valósul meg, ha más bűncselekmény nem. Az ő bűnösségét azonban a Btk.
8. §-a és
9. §-a szerinti bűncselekményben is megállapították, ami így törvénysértő. [19] Sérelmezte bűnösségének a kerítés bűntettében való megállapítását is. Ehhez – az indítvány szerint – harmadik személyre is szükség lett volna, aki részére az elkövető közvetlenül megszerzi a sértettet, és megteremti az együttlét lehetőségét, majd annak díjából részesedik. Ez a kerítő fizikai jelenléte nélkül nem is lehetséges, ezért az a tény, hogy a prostitúciós tevékenység Ausztriában folyt, ő pedig Magyarországon tartózkodott, vele szemben fogalmilag kizárja a kerítés megvalósulásának a lehetőségét is. [20] Végül arra utalt az I. r. terhelt, hogy a kerítés és a kitartottság is kizárja egymást, ezért vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem lehetett volna a terhére megállapítani. [21] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [22] Álláspontja szerint a sértettek személyi szabadságától való több hetes megfosztásához vezető terhelti magatartás – amelynek az alapjául szolgáló erőszakos, illetve fenyegetést megvalósító mozzanatokat az irányadó tényállás tartalmazza – a sértettek mozgási és helyváltoztatási, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát sértette. [23] Az I. r. terhelt a sértettek Ausztriába szállításával, a tevékenység folytatása feltételeinek megteremtésével, valamint a folyamatos prostitúciós szolgáltatás a történő számonkérésével másokkal előírásával szexuális és cselekmény folytatásának közvetlen lehetőségét megteremtette, így ezzel a megszerzés – mint a kerítés tényállási eleme - megvalósult. Nem feltétele ugyanakkor a kerítés megállapíthatóságának a kerítő és a harmadik személy közvetlen kapcsolatfelvétele. [24] Abban viszont osztotta a Legfőbb Ügyészség az indítványban foglaltakat, hogy mivel a sértettek fenyegetéssel történt rábírásával prostitúcióra valósult meg a kerítés bűntette, így azzal alaki halmazatban a kényszerítés bűntette – utóbbi szubszidiárius jellege folytán – nem állapítható meg. Az „egyszerű” fenyegetéssel történő elkövetés a kerítés alapesetén belül, a büntetés kiszabása során értékelendő. [25] Az ügyészi álláspont szemben kiszabott mellőzése esetén szerint azonban büntetés is, a a az I. r. kényszerítés változatlanul terhelttel bűntettének irányadó halmazati büntetési tételkeret mellett továbbra is törvényes. [26] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát a Be.
10. §

(1)bekezdés első fordulata értelmében tanácsülésen bírálta el. [27] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [28] A Kúria előrebocsátja: a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami kizárólag a Be. 416. §-ának

(1)bekezdés a)– g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre pedig nem bővíthető. [29] A felülvizsgálati okok között azonban a megállapított tényállás megalapozatlansága nem szerepel. Ezzel összhangban a Be. 423. § felülvizsgálati megállapított

(1)bekezdése akként eljárásban a tényállás az rendelkezik, jogerős irányadó, az hogy a határozatban felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. [30] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha bűncselekmény a bíróság jogerős törvénysértő ügydöntő minősítése, határozatában a büntetőjog a más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, büntetés végrehajtását a § Btk. 86.

(1)illetve a bekezdésében (a jogerős ítéletben alkalmazott jogszabály szerint: a korábbi Btk.

1. §-ában) foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [31] Az I. r. terhelt kényszerítés indítványa bűntetteként – melyben való cselekményének minősítését annak szubszidiárius voltára figyelemmel támadta, valamint a kerítés és a kitartottság hivatkozással halmazatának sérelmezte a látszólagos minősítést – a voltára fent írt felülvizsgálati ok első fordulatának megfelel. Ezért a Kúria az I. r. terhelt eredeti indítványában foglaltakat a felülvizsgálati eljárásban érdemben vizsgálta. [32] Ennek során pedig – az I. r. terhelt és a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyezően – megállapította, miszerint az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették az I. r. terhelt cselekményét 2 rendbeli, a korábbi Btk.
2. §-ába ütköző kényszerítés bűntettének is. Ezen túl – immár az ügyészi állásponttal szemben – téves a 2 rendbeli kerítés bűntettének alapesete helyett e bűncselekmény minősített esetének megállapítása is. [33] Az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak szerint az I. r. terhelt azzal követte el a két rendbeli kényszerítés bűntettét, miszerint a sértettek az I. és a II. r. terheltek folyamatos fenyegető ráhatására egyeztek bele abba, hogy prostitúciós tevékenységet folytassanak. A kerítés bűntettét pedig azzal valósították meg, hogy tevékenységük közvetett módon – a sértettek bordélyházba történő kiközvetítése, kinn tartása útján – lehetővé tette, hogy a sértettek prostitúciós szolgáltatásait más személyek igénybe vehessék. [34] A másodfokú bíróság a jogi minősítést mindenben helyesnek találta, a jogi indokolást nem módosította és nem egészítette ki. [35] Az eljárt bíróságok tévedése abból eredt, hogy figyelmen kívül hagyták: bűntette a korábbi nem Btk.
3. szubszidiárius, §-ban foglalt hanem kényszerítés ún. alternatív bűncselekmény, akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósult meg. [36] A szubszidiaritás bűncselekmény csupán azt súlyosabb zárja ki, hogy bűncselekmény az ilyen mellett – értelemszerűen: alaki halmazatban – megállapításra kerüljön; azonos vagy enyhébb büntetési tételű bűncselekménnyel azonban valóságos alaki halmazatban áll. A kényszerítés ezzel szemben csak akkor állapítható meg, ha egyidejűleg más bűncselekmény nem valósul meg; az alternativitás folytán tehát a kényszerítés bűntette és – büntetési tételtől függetlenül – bármilyen más bűncselekmény valóságos alaki halmazata fogalmilag kizárt. [37] Ennélfogva nem kerülhet sor a kényszerítés bűntettének más bűncselekménnyel halmazatban való megállapítására akkor sem, ha az azok alapjául szolgáló konkrét elkövetési magatartás egyúttal a szabadság és az emberi méltóság sérelmén kívül más, törvényben védett jogi tárgyat is sért, továbbá akkor sem, ha a kényszerítés törvényi tényállását is lefedő magatartás olyan más bűncselekmény egyidejűleg, törvényi melyben a tényállási fenyegetéssel elemeit történő meríti ki elkövetés nem nyer büntetőjogi értékelést. [38] Így tehát a kényszerítés és kerítés halmazata jelen esetben csak látszólagos. Arra helytállóan utalt az eljárt bíróság, hogy amennyiben az I. r. terhelt a kerítést erőszakkal vagy élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követte volna el, úgy a kerítésnek korábbi Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő esete valósult volna meg, melyben az ún. „minősített” fenyegetés már értékelést nyert volna. Az ennek szintjét el nem érő fenyegetés azonban csak a kerítés alapesetén belül, a büntetés kiszabása körében értékelhető. [39] Téves viszont a felülvizsgálati indítványnak az a része, ami a kerítés bűntette törvényi tényállási elemeinek megállapítását támadja. [40] Kétségkívül a kerítés törvényi tényállása megkívánja, hogy az elkövető tevékenyen részt vegyen a passzív alany és a harmadik személy nemi kapcsolata közvetlen lehetőségének megteremtésében. Azonban annak korántsem fogalmi ismérve az, hogy az elkövető az elkövetési tevékenység kifejtése révén szükségszerűen közvetlen kapcsolatba kerüljön azzal a harmadik személlyel is, aki a passzív alany szexuális szolgáltatását igénybe veszi. E pusztán azzal, bűncselekmény ha az tényállásszerűen elkövető megvalósul haszonszerzés céljából megteremti a passzív alany mással vagy másokkal történő nemi kapcsolatának – közösülésének vagy fajtalanságának – a terhelt – közvetlen lehetőségét (BH 2012.145.). [41] Az irányadó tényállás társtettesként arra, hogy – a szerint sértetteket prostitúciós az I. akaratuk tevékenységet r. ellenére bírta folytassanak, és rá az abból szerzett pénzt átadják, továbbá maga szállította őket a tevékenységnek helyt adó bárba. Így tehát annak a közvetlen lehetőségét, keretében hogy a másokkal sértettek – azaz a prostitúciós harmadik tevékenység személlyel – nemi kapcsolatot tudjanak teremteni, az I. r. terhelt teremtette meg a fent illetve írt magatartásával. fajtalanság érdekében Ekként történő pedig a közösülés, megszerzést, mint a kerítés elkövetési magatartását az I. r. terhelt cselekménye nem vitásan megvalósította. [42] Az eljárt bíróságok azonban a kerítés és a kitartottság bűntettének halmazati kérdéseivel egyáltalán nem foglalkoztak, noha mindkettő a korábbi Btk. XIV. Fejezet II. Címében meghatározott ún. „élősdi bűncselekmény”; más prostitúciós tevékenységének kizsákmányolását rendeli büntetni. [43] Az a két bűncselekmény törvényi tényállásának összevetéséből egyenesen következik, hogy a kerítés elkövetője a kitartottság elkövetőjéhez képest többlet-tevékenységet végez; amennyiben nem csupán a kitartójával áll kapcsolatban, hanem a partnerek közösülés vagy fajtalanság céljából való összehozásában is részt vesz. [44] Ugyanakkor nagyfokú a hasonlóság a két bűncselekmény törvényi tényállása között haszonszerzéssel abban, hogy kapcsolatos mindkettő elemet. A tartalmaz jogtalan kerítés bűntette alapesetének tényállási eleme a haszonszerzési célzat; első szinten súlyosabban minősülő esetének minősítő körülménye pedig az üzletszerű elkövetés; ami – a korábbi Btk.

1. §
2. pontja szerint – akkor valósul meg, ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [45] A korábbi Btk.
3. §-a szerint a kitartottságot pedig az követi el, egészben aki vagy költségeinek üzletszerű részben más kéjelgést kitartatja jövedelméből folytató magát. való személlyel Az életvitel biztosítása ugyancsak számszerűsíthető anyagi hasznot jelent. E bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha a kitartás viszonylag tartós, huzamosabb jellegű; ez viszont okszerűen azt is maga után vonja, hogy az ebből fakadó haszon megszerzése szükségszerűen rendszeres. [46] E hasonlóságok felvetik az ugyanazon tény kétszeres értékelésének lehetőségét, amelynek tilalma a büntetőjog egyik alapelve. Ezért adódik a kérdés: miképp értékelendő a jogi minősítés során, haszonszerzési ha célzat a kerítés a kitartottság – alapesetéhez törvényi megkívánt tényállási elemeit is kimerítő módon – ténylegesen realizálódik, és az elkövető a prostitúciós folyamathoz kapcsolódóan anyagi haszonhoz is jut. Jelen esetben ugyanis ez történt. [47] A Kúria a kérdés megválaszolása során döntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy bár a kerítés és a kitartottság elkövetője ugyanúgy más prostitúciós tevékenységével összefüggésben jut haszonhoz, azonban a prostitúciós folyamat eltérő szakaszaiban. [48] Így a kerítő a prostitúciós folyamat „befektetője”, aki a közösülésre vagy fajtalanságra (akár önként, akár kényszer hatására) hajlandó személyt szolgáltatja. A kerítő ennek az ellenszolgáltatásaként remél hasznot. Ez a haszon – törvényi megszorítás hiányában – bárkitől származhat. Annak juttatója lehet akár az a harmadik személy, aki részére a közösülés vagy fajtalanság céljából való megszerzés történt, de lehet akár – a kedvező prostitúciós lehetőség biztosítása ellenében – maga a közösülés vagy fajtalanság végett más részére megszerzett prostituált is. Anyagi haszonszerzés ellenében végzi a kitartott a közösülésre vagy fajtalanságra megszerzést akkor is, ha kerítői tevékenységéért később, a prostituált jövedelméből remél hasznot. [49] A kitartottság elkövetője ugyanakkor kizárólag a prostitúciós tevékenységből származó jövedelem kitartójával (kitartóival) áll megcsapolója; aki csak a kapcsolatban, és anyagi haszonban is csak tőle, az általa már elvégzett szexuális szolgáltatás ellenértékéből részesül. [50] A fentiekből következően összehozásáért, a tehát prostituált a kerítő rendelkezésre a felek bocsátásáért, annak ellentételeként jut haszonhoz, míg a kitartott csak a prostituálttól, annak a prostitúcióval már megszerzett jövedelméből részesül. [51] Amennyiben a passzív alany célzatos megszerzéséért kapott ellenszolgáltatásokból az elkövető rendszeres haszonhoz jut, úgy a kerítés első szinten súlyosabban minősülő esete valósul meg [korábbi Btk.
4. §

(1)és

(2)bek.]. Ez szükségképpen egy passzív alany többszöri, vagy több passzív alany legalább egyszeri, közösülés vagy fajtalanság céljából, más részére való megszerzését vagy azok megkísérlését feltételezi. [52] Ezért elméletileg nem kizárt az üzletszerű kerítés és a kitartottság halmazatban való megállapítása. Erre akkor nyílik mód, ha az fajtalanságra elkövető igénybe ellenértékeként, szexuális annak a egyidejűleg vett személy lényegében cselekvést és szerzett közösülésre rendelkezésre bárkitől, végzőtől prostitúcióval a pl. utólag a vagy bocsátása prostituálttal a prostituálttól, jövedelméből is folyamatos anyagi haszonhoz jut. [53] Ha azonban a kerítő csak a célzatos megszerzésért kap – rendszeresen – juttatást, a kitartottság bűntette még akkor sem állapítható meg a minősített kerítéssel halmazatban, ha ez a rendszeres haszon – például a szolgáltatást igénybe vevő személyek közvetítéséért – akár magától a prostituálttól származik. [54] Amennyiben viszont a kerítő a prostituálttal való szexuális cselekmény közvetlen lehetőségét megteremtő tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi és anyagi haszonhoz csak az általa közösülésre vagy fajtalanságra megszerzett prostituálttól, annak az ebből származó jövedelméből jut, a kerítés alapesetének és a kitartottság bűntettének valóságos halmazata valósul meg. [55] A fentiekre tekintettel az azonos forrásból származó haszon megszerzésének halmazatban a kerítés minősítő kitartottság körülményeként bűntetteként való és ezzel minősítése ugyanazon körülmény kétszeres értékelését jelenti. [56] Jelen ügyben éppen ez történt. Az irányadó tényállás szerint az I. r. részére, terhelt kerítést közösülés és követett el fajtalanság a sértettek mások céljából való megszerzésével, de a tényállásban nem szerepel olyan adat, miszerint magáért a prostituáltak rendelkezésre bocsátásáért is bárkitől juttatásban részesült volna. Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt kizárólag a prostituáltak e tevékenységből származó jövedelmét utólag megszerezve jutott haszonhoz. [57] Így tehát magából a kerítésből az I. r. terheltnek származott rendszeres haszna, ugyanakkor a üzletszerű kéjelgésből származó jövedelméből nem sértettek a kitartás fogalmát bőven kimerítő mértékben és időtartamban részesült. [58] Az sem lehet kétséges, hogy az I. r. terhelt a kerítés elkövetési magatartását is haszonszerzési célzattal, mégpedig a későbbi kitartás bűncselekményében testet öltő haszon érdekében valósította meg. A kerítés alapesetének pedig ez - a haszonszerzési célzat - a tényállási eleme, nem pedig a haszon tényleges haszon megszerzése. utólag a Annak megvalósulása prostituálttól – származik amennyiben - már a önálló bűncselekmény, a kitartottság bűntette. [59] Az elbírált valamennyi utóbb esetben tehát tényállási realizált kitartottság a eleme tényleges bűntetteként kerítés bűntette maradéktalanul haszonszerzés való alapesetének megvalósult, pedig az kizárólag minősítésben a a kerítés alapesetével halmazatban kerül értékelésre. [60] Ezért az I. r. terheltnek a tényállás 3.) pontjában cselekményének minősítése helyesen a korábbi Btk. 206. írt §-ába ütköző kitartottság bűntette és 2 rendbeli, a korábbi Btk. 207. §

(1)bekezdésbe ütköző kerítés bűntette lett volna. [61] A kifejtetteket összegezve: a jogerős ítélet mind az I. r. terhelt cselekményének 2 rendbeli kényszerítés bűntetteként, mind a 2 rendbeli kerítés bűntette üzletszerűen elkövetettként való minősítése miatt törvénysértő. megállapított tényállás alapján cselekményeinek törvényes minősítése szabadság bek.], megsértésének kitartottság bűntette bűntette A az I. 2 [korábbi (korábbi jogerős ítéletben r. terhelt rendbeli személyi Btk. Btk. 175. 206. §) §

(1)és 2 rendbeli kerítés bűntette [korábbi Btk. 207. §

(1)bek.]. [62] A cselekmények minősítésében mutatkozó anyagi jogszabálysértés ugyanakkor a Kúria eljárásának alapjául szolgáló, korábban már idézett, a Be. fordulatában 416. foglalt §

(1)bekezdés b) felülvizsgálati ok pontjának első megvalósulásának csupán egyik feltétele. Ez a felülvizsgálati ok tehát csak akkor valósul meg teljes körűen, ha ezen felül a jogerős ítéletben kiszabott büntetés is törvénysértő, továbbá a téves minősítés és a törvénysértő büntetés között oksági összefüggés áll fenn. [63] Ennélfogva a Kúria a fentieket törvényes minősítés büntetés törvénysértő-e, mellett a követően jogerős azaz azt vizsgálta: ítéletben nemében vagy a kiszabott mértékében eltúlzottan súlyos-e. [64] Ezt azonban már nemlegesen válaszolta meg. [65] Kétségkívül a helyes büntetés kereteit büntetési tétele minősítés alapulvételével meghatározó legsúlyosabb bűncselekmény a büntetésként csökken. Így halmazati a halmazati kiszabható szabadságvesztés tételkerete nem egy évtől hét év hat hónapig, hanem két hónaptól négy év hat hónapig terjed, és a cselekmények rendbelisége is hétről ötre csökken. [66] Ugyanakkor ezzel a terhelt bűnösségének köre nem csökkent. Emellett az eljárt bíróságok nagyszámú és jelentős nyomatékú súlyosító körülményt értékeltek az I. r. terhelt terhére. Ezek közül bűnözői is ki kell emelni életmódját, a többszörös bűnismétlői felfüggesztett múltját, szabadságvesztés próbaideje alatti, és a kiszolgáltatott sértettek sérelmére való elkövetést, továbbá a vezető, kezdeményező szerepet a bűncselekmények végrehajtása során. [67] Mindezeken túl – a kényszerítés bűntette megállapíthatóságának látszólagossága kapcsán kifejtetteknek megfelelően – a büntetés kiszabása körében kell igen nagy nyomatékkal az I. r. terhelt terhére értékelni azt, hogy az akár a passzív alany beleegyezésével is megvalósítható kerítés bűntettét mindkét esetben a sértettek akarata ellenére, fenyegetéssel követte el. [68] Ezzel szemben az I. r. terhelt javára enyhítő körülményként csupán az időmúlás és a kiskorú gyermek eltartásának kötelezettsége került értékelésre. [69] Minderre tekintettel a Kúria úgy találta, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a helyes minősítés mellett, és az ahhoz kapcsoló büntetési tétel alapulvételével sem eltúlzott. Ezért a valóban téves jogerős ítéleti minősítés nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását. [70] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv. III. 440/2015.)