A bíróság a tárgyalást megelőző bírósági szakaszban, azaz a tárgyalás előkészítése során, avagy a tárgyalás kitűzését követően, de feltétlenül a tárgyalás megtartása előtt – bűncselekmény hiányában – végzéssel akkor szüntetheti meg a büntetőeljárást, ha e döntést a vádirat tényeire alapítja, azokból ez a jogi következtetés önmagában levonható. A tárgyalás előkészítésének szakaszában bizonyítás felvételére, a bizonyítékok értékelésére és a bizonyítékok értékelésén alapuló ténymegállapítására nincs mód [Be. 234. §
(1)bek., 267. §
(1)bek., 275. §
(1)bek.]. [1] A járásbíróság a
- január 29-én meghozott és
- február 13-án jogerős végzésével a terhelt ellen lopás vétsége [
- évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)és
(2)bek. I. ford.] miatt indult büntetőeljárást a Be. 267. §
(1)bekezdés
- a)pontjára hivatkozással megszüntette. [2] A határozat indokolásában kifejtettek szerint a vádirati tényállásban megjelölt elkövetési érték 52.500 forint volt; mely adat azonban nem szakértői véleményen alapult. A bíróság ezért szakértőt rendelt ki, a tárgyszakértő pedig az eltulajdonítás tárgyát képező téglák értékét 48 300 forintban határozta meg. A korábbi Btk. 138/A. §
- a)pontja szerinti kisebb érték alsó határa 2012. április 15. napjától 50 001 forint, ekként a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés; amely miatt felelősségre vonásra a két évet meghaladó időmúlás okán már nincs mód. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő 2013. június 24-én felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjában meghatározott okból. [4] Indokai szerint anyagi jog a büntetőeljárás szabályainak megszüntetésére megsértése miatt került a büntető sor. Az eljárás adatai szerint a téglák eltulajdonítása egy drót-, illetve palakerítéssel amelyen egy pince és körbekerített egy ingatlanról épülőfélben lévő ház történt, található. Ekként a cselekmény a korábbi Btk. 316. §
(2)bekezdés II. fordulat f) pontja szerinti lopás vétségeként minősül. Másrészt a támadott határozat tényállást nem tartalmaz, ez pedig az indokolási kötelezettség felülvizsgálatra okot adó megsértését jelenti. [5] Indítványozta ezért annak hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását. [6] A Legfőbb Ügyészség átiratában, majd képviselője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványban foglaltakat maradéktalanul fenntartotta. [7] A terhelt védője a nyilvános ülésen a támadott határozat hatályban tartását indítványozta. Az ugyanis – bár röviden, de - tartalmazza megjelölésre a tényállást, került. Az abban eljárás az elkövetési érték megszüntetéséhez is szükséges mértékben az indokolási kötelezettségének is eleget tett az eljárt bíróság. [8] Elöljáróban a következőkre utal a Kúria: [9] Az eljárt bíróság a döntését a Be. 267. §
(1)bekezdése alapján hozta meg. Nem kétséges, hogy a Be.
- §-a hozott eljárást megszüntető határozat ügydöntő alapján határozat, ugyanis a vádról rendelkezik; következésképp ellene a Be.
- §
(1)bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt bármelyik okból helye van felülvizsgálatnak. [10] A felülvizsgálati indítvány benyújtásakor eljárási szabályok szerint – amidőn eljárási szabályok alapján is – a az hatályban jelenleg indítvány volt hatályos nem volt tanácsülésen elintézhető. Korábban azért, mert azt a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára is alapította az ügyész; jelenleg pedig azért, mert a terhelt terhére tett 416.
(1)indítvány tanácsülésen nem intézhető el. [11] A felülvizsgálati indítvány a Be. § bekezdés c) pontja alapján nem, a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint viszont alapos. [12] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott – a Be. 428. §
(2)bekezdése folytán felülvizsgálatban is feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértéssel került sor. [13] Ide sorolható a Be.
- § III. pont a) alpontja szerinti eset, amikor az eljárt bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt a határozata jogerős eljárást felülbírálatra alkalmatlan. [14] A jelen ügyben azonban ez nincs így. [15] A tárgyalás előkészítése körében hozott megszüntető határozat – ha rendkívül szűkszavúan is, de – tartalmazza a vádemelés adatait; azt, hogy a vád tárgyává tett cselekmény lopás; továbbá az eltulajdonítás végett elvett dolgot (tégla); valamint az elkövetési időt és az elkövetési értéket. [16] Ebből következően történések azon a támadott adatai, határozatból amelyből a vád kiolvashatóak tárgyává a tett cselekmény jogi megítélése a tárgyalás előkészítő szakaszában elvégezhető. [17] Helytálló viszont a felülvizsgálati indítvány a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja tekintetében az alábbiak szerint. [18] Az eljárt bíróság a Be. 267. §
(1)bekezdés a) pontja alapján bűncselekmény hiányában szüntette meg végzésével a büntetőeljárást. Erre kizárólag a tárgyalást megelőző bírósági szakaszban, azaz az előkészítés során, vagy legalábbis - a Be. 275. §
(1)bekezdés szerint - a tárgyalás kitűzését követően, de feltétlenül a tárgyalás megtartása előtt kerülhet sor. [19] Az előkészítés általános jellegéből következik, hogy az annak során, valamint a Be. 275. §
(1)bekezdése szerint meghozott határozat alapja bizonyításfelvétel, valamint bizonyítékértékelés nem lehet. A Be. 234. §
(1)bekezdése szerint ugyanis szükséges a büntetőjogi bizonyítás felelősség megítéléséhez kizárólag tárgyaláson felvétele történhet. [20] Ehhez képest a Be. eljárást megszüntető vádiratban rögzített 267. §
(1)határozat tény; bekezdése alapján ténybeli alapja vagy a vádirat hozott csak a benyújtásához kapcsolódó eljárásjogi ügyészi aktus – például vádelejtés [Be. 267. §
(1)bek. f) pont] - avagy ilyen aktus hiánya - például a vádirat pontosításának elmaradása [Be. 267. §
(1)bek. k) pont] - lehet. [21] A bíróság a tárgyalást megelőző eljárási szakaszban az eljárást megszüntető határozatát tehát [22] - vagy a vádirattal szemben támasztott eljárásjogi követelményekre (törvényes vád hiánya, felhívásra sem pótolt vádbeli kellékhiány), [23] - vagy a vádiratban leírt tényekre alapíthatja; [24] hiszen az ehhez képest előkészítő szakaszban bizonyításnak bizonyítékértékelésre, nincs helye, bizonyítékértékelésen nyugvó ténymegállapításra sincs mód. [25] Az elbírált ügyben a vád törvénytelensége nem merülhet fel. [26] A vád törvényességét a benyújtásakor fennálló jogszabályok figyelembe vételével kell megítélni. A vád törvényességének ténybeli elemét kitevő azt a kérdést, hogy az abban pontosan körülírt cselekmény kimeríti-e valamely bűncselekmény törvényi tényállását, nem is kérdőjelezte meg az eljárt bíróság. Elfogadta ugyanis, hogy a terhelt vádban leírt cselekményének – eltulajdonítás meghaladta a végett vádirat való elvétel benyújtásának – elkövetési időpontjában törvény szerinti szabálysértési értékhatárt. értéke hatályos [27] A bíróság az eljárás megszüntetéséhez vezető álláspontját arra alapozta, hogy a vádirat benyújtását követően a szabálysértési értékhatár húszezer felemelkedett; forintról ennélfogva az ötvenezer általa forintra kirendelt szakértő véleményében rögzített 48 300 forintos elkövetési érték alapul vételével a cselekmény az elbíráláskor már nem lopás vétsége – tehát nem bűncselekmény –, hanem csupán tulajdon elleni szabálysértés. A 2012. évi C. törvény – Btk. - 2. §
(2)bekezdésének rendelkezése folytán viszont az elbíráláskori törvényt kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem bűncselekmény. [28] Ez az érvelés a Be. 267. §
(1)bekezdése alapján az eljárás megszüntetését azonban nem alapozhatta meg, hiszen annak alapjául nem a vádban leírt tény, hanem olyan tény szolgált, amelyet a bíróság csak tárgyaláson, bizonyítás révén, bizonyítékértékelés eredményeként állapíthatott volna meg. [29] A vádirati tények szerint viszont a sértetti telekről eltulajdonítás céljából elvett téglák értéke 52 500 forint volt, ehhez időpontjában képest ez a a támadott cselekmény végzés meghozatalának változatlanul bűncselekmény, mégpedig a Btk. 370. §
(1)és
(2)bekezdés a) pontja szerinti lopás vétsége. A vádban írt ez az elkövetési érték ugyanis a Btk. 459. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti kisebb érték. [30] A felülvizsgálati szerint a eljárásban jogerős ügydöntő a Be. 423. § határozatban
(1)bekezdése megállapított tényállás az irányadó. Miután a Be. 267. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hozott eljárást megszüntető végzésben a vádban leírt tények vehetők tekintetbe, a Be.
- § szempontjából is ezek a tények az irányadók. Nem lehet tehát felülvizsgálat során sem jogi következtetést vonni abból, hogy a bíróság által tárgyaláson meg nem vizsgált szakértői vélemény szerint az elkövetési érték az 50 000 forintot nem haladja meg, az alatt marad. Közömbös az is, hogy a nyomozás adatai szerint a lopás helyiséghez tartozó bekerített helyről történt-e. [31] Mindebből az következik, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével szüntette meg a büntetőeljárást a bíróság bűncselekmény hiányában az 52 500 forint elkövetési érték ellopásával törvényes vád alapján megvádolt terhelttel szemben. [32] Ennélfogva a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján az előkészítés során hozott jogerős eljárást megszüntető végzést hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította. [33] Az új eljárásban a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményeként lesz meghatározható a helyes elkövetési érték; s ennek, valamint az elkövetés egyéb, a tettazonosság keretei között megállapítható tényeinek – így a teleknek helyiséggel rendelkezése és foglalhat törvényes el bekerített volta – figyelembevételével álláspontot a bíróság a bűnösség kérdésében, s hozhat a törvénynek megfelelő határozatot. (Kúria Bfv. III. 876/2013.)