EBH.2015.B.7. – Kúria

(1)bek. g) pont]. II. Az EJEB ítélete önmagában nem dönti el a bűnfelelősséget, de olyan jogi tény, amely megalapozza a jogerős ügydöntő határozat egyezménysértő részének kiküszöbölésére alkalmas felülvizsgálati eljárást, tehát felülvizsgálati ok [Be. 416. §

(1)bek. g) pont]. III. A büntetőeljárási törvény

1. december
2. napjáig biztosított felülvizsgálati jogosultságot a pótmagánvádló számára – kizárólag a terhelt terhére –, a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása szabályozás érdekében. alapján a A
3. pótmagánvádló január 1-jétől hatályos felülvizsgálati indítvány benyújtására már nem jogosult [Be.
4. §

(1)bek.]. IV. Az terhelt EJEB által javára megállapított igénybe egyezménysértés vehető kizárólag felülvizsgálati a indítvány előterjesztését alapozza meg [Be. 416. §

(1)bek.]. [1] I. Az elsőfokú bíróság a

1. október 12-én kihirdetett ítéletével – bűncselekmény hiányában – felmentette az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. terheltet az ellenük dr. K. L. pótmagánvádló által [2] - társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás (
2. évi IV. tv. szerinti Btk.
3. §), [3] - társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége [4] (
4. évi IV. tv. szerinti Btk.
5. §) és - társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [
6. évi IV. tv. szerinti Btk.
7. §

(2)bek.] [5] miatt emelt vád alól. [6] A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva az ítélőtábla a

1. április 24-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet – az I. r., a II. r., tekintetében egyaránt végzésének indokolása – a III. r. és helybenhagyta. szerint a a A IV. r. terhelt másodfokú bíróság társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és a társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentés jogcíme – az elsőfokú ítélettől eltérően – a bizonyítottság hiánya. [7] Megelőzően az Sz. Városi Bíróság a
2. április 26-án kihirdetett és
3. április 28-án jogerős ítéletével dr. K. L. terheltet (a későbbi pótmagánvádlót) felmentette az ellene ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól. [8] A Legfelsőbb Bíróság a
4. pótmagánvádló november által az F. 24-én meghozott Bíróság ítélete, végzésével a illetőleg az ítélőtábla végzése ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat elutasította. [9] Ezt követően [10] - a Legfelsőbb Bíróság
5. március 29-én hozott ítéletével – ami hatályban tartotta az F. Bíróság, illetőleg az ítélőtábla jogerős ítéletét - megállapította, hogy alapos gyanú fennállása hiányában, jogsértően rendelték el a nyomozást és terjesztettek elő vádindítványt ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy megsértették a elleni erőszak pótmagánvádló bűntette Ptk.
6. miatt, miáltal §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát; [11] - a Legfelsőbb Bíróság
7. június 27-én meghozott ítéletével – ami megváltoztatta az F. Bíróság, illetőleg az ítélőtábla ítéletét – megállapította, foganatosított hogy a pótmagánvádlóval kényszerintézkedések szemben megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát. [12] Az Emberi Jogok Európai Bírósága kérelmező) által a Állam Magyar a pótmagánvádló (mint ellen benyújtott kérelme tárgyában
8. január 22-én meghozott és
9. február 12-én kihirdetett ítéletében – a pótmagánvádlóval szemben
10. szeptember 11-én 19 óra körül történt rendőri intézkedésről – a következő megállapításokat tette: [13] - „A Bíróság megjegyzi, hogy a vitatott rendőri beavatkozás eredményeként a kérelmező tarkóján és mellkasának mindkét oldalán horzsolásokat; hátán több véraláfutást; vesetájékán kétoldali zúzódásokat; s lépe környékén zúzódást szenvedett.” [14] - „A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező által elszenvedett sérülések kellően súlyosak voltak ahhoz, hogy a
11. Cikk hatálya alá eső embertelen bánásmódnak minősüljenek.” [15] - „A hazai bíróságok által a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben tett azon megállapítás fényében, hogy a kérelmező magatartása nem indokolt rendőri erőhasználatot, a Bíróságot nem győzik meg a Kormány által előterjesztett, a hatóságokat ezen az alapon igazolni kívánó érvek. Valójában, mivel az Ítélőtábla megállapította, hogy a kérelmező szóban magatartása forgó – kétes nem tekinthető jogszerűségű – olyannak, rendőri szemben fizikai ellenszegülést valósított kénytelen azt a következtetést levonni, sérüléseit és szenvedéseit eredményező mint ami a intézkedéssel meg, hogy a a Bíróság kérelmező erőhasználat olyan embertelen bánásmódnak minősült, amelyért az állam viselte a felelősséget.” [16] - „A fenti megfontolások elegendőek a Bíróság számára azon következtetés levonásához, hogy az Egyezmény
12. Cikkét megsértették.” [17] Ekként az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az Egyezmény
13. Cikkének megsértését és az államot 5000 euró kártérítés, s 3000 euró eljárási költségtérítés megfizetésére kötelezte. [18] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló
14. december 18-án – a Be.
15. §

(1)bekezdés g) pontjára terjesztett ítélet hivatkozással elő hatályon valamennyi kívül – felülvizsgálati terhelt helyezése indítványt tekintetében és új a felmentő eljárásra utasítás érdekében. [19] Hivatkozott arra, hogy a vele szemben történt – a pótmagánvád tárgyát képező - rendőri intézkedésről [20] - az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az alkalmazott erőszak elérte az embertelen bánásmód szintjét; [21] - a Legfelsőbb Bíróság

1. március 29-én hozott ítéletével megállapította, megsértették a pótmagánvádló Ptk.
2. §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát; [22] - a Legfelsőbb ítéletével Bíróság megállapította, foganatosított
3. hogy június a 27-én meghozott pótmagánvádlóval kényszerintézkedések szemben megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát. [23] Az indítvány szerint az alapügyben [24] - az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a pótmagánvádló a jogellenes fogvatartás bűncselekményt csupán a rendőrkapitányságra beszállításának indokolatlanul hosszú időtartama miatt rótta fel; [25] - a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg – az Sz. Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint a torlódást nem az ő szabálytalan közlekedése, hanem más gépjármű forgalomkorlátozása okozta; [26] - az első- és másodfokú bíróság törvénysértően hivatkozott arra – az Sz. Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint nem vett részt ittasan a közúti forgalomban. [27] A II. r. terhelt védője – észrevételében – a felülvizsgálati indítványt tartotta. alaptalannak, törvénysértőnek és elkésettnek [28] Álláspontja szerint – szemben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével – a pótmagánvádlót nem érte kínzás, embertelen, megalázó bánásmód. Mindemellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete nem állapította meg, hogy az alapügyben hozott ítélet, avagy a bíróság eljárása megsértette volna a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem vizsgálta az alapügyben hozott ítéletet. [29] Az észrevétel terhelt szerint, terhére mivel jogosult a a pótmagánvádló jogerős kizárólag ügydöntő a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül felülvizsgálati indítvány előterjesztésére, így az jelen ügyben elkésett. [30] Az észrevétel hivatkozott továbbá arra, hogy a
4. április 24-én jogerős felmentő ítélet alapulvételével, az
5. évi IV. törvény szerinti Btk.
6. §

(1)bekezdése szerint valamennyi cselekmény elévült: [31] - a jogellenes fogvatartás bűntette

1. április 24-én, [32] - a testi sértés bűntettének kísérlete és bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége pedig
2. április 24-én. [33] III. A Legfőbb Ügyészség átiratában – a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdésére hivatkozással – nem tett nyilatkozatot. [34] Álláspontja szerint a Be. 416. §

(1)bekezdés g) pontja alapján nincs indoka felülvizsgálati indítvány benyújtásának, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága a pótmagánvádló által támadott határozatokról nem állapította meg, hogy megsértették a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését. [35] IV. Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség. [36]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. Ehhez mérten a törvény részletesen meghatározza tárgyi, alanyi és bizonyos esetben időbeli feltételét, kiváltképpen okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét. [37] Tárgyi feltétel, hogy felülvizsgálatnak kizárólag [38] - a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és [39] - felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt [40] van helye [Be.
2. §

(1)és

(3)bek., illetve

(4)-

(5)bek.]. [41] Alanyi feltétel, hogy felülvizsgálati indítvány kizárólag - az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. §

(1)bek.], [42] - egy ízben [Be. 418. §

(2)bek., 421. §

(3)bek.] - kivéve a 416. §

(1)bekezdés

1. e)és
2. g)pontja szerinti esetet [43] terjeszthető elő. [44] Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány [45] - a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. §

(1)bekezdése szerinti határidőben, [46] - a Be. 416. §

(1)bekezdésének f) pontján alapuló, akkor kizárólag a Be. 416. §

(2)bekezdése szerinti határidőben terjeszthető elő. [47] E törvényi beadvány feltételek valóban a megléte esetén felülvizsgálat vizsgálandó, valamely hogy törvényi a okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárási jogi feltételeinek, szabályra így nem vonatkozó-e, ütközik-e a megfelel-e tényálláshoz annak kötöttség tilalmába [Be. 423. §

(1)bek.]. [48] Mindezek után válik vizsgálhatóvá a kifogás alapossága. [49] Ha azonban hiányzik, valamelyik akkor nincs határozat, illetve feltételei – vizsgálatára. további s így Valamely feltétel előzetes feltétel nem törvényi lehetőség a a felülvizsgálat a beadvány előzetes meglétének szerinti – fenn, megtámadott további feltétel kérdése áll törvényi kifogások hiánya – esetében a értelemszerűen - közömbös. [50] 2. A pótmagánvádló indítványa esetében hiányzik a felülvizsgálat tárgyi és alanyi feltétele. [51] a) A Be. 416. §

(1)bekezdés g) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát. [52] Az Emberi Jogok Európai Bírósága

1. február 12-én kihirdetett ítélete az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
2. november 4-én kelt Egyezmény
3. Cikkének megsértését megállapította. [53] Az Egyezmény
4. Cikke szerint „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek alávetni”. [54] Az Egyezmény
5. Cikk
6. bekezdése szerint a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az EJEB végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. [55] Az Egyezményt kihirdető
7. évi XXXI. számú törvény
8. §ában foglaltak alapján megtörtént az EJEB illetékességének és joghatóságának elismerése. [56] Az EJEB joghatóságának, illetve ítélete kötelező érvényének Magyarország általi elismerése ténylegesen azáltal valósul meg, hogy törvényben biztosított annak lehetősége, hogy az EJEB által megállapított egyezménysértést feloldó, már nem magában rejtő – tehát az Egyezménynek megfelelő – határozat születhessen a korábban jogerősen lezárt eljárás esetében. [57] E törvényi lehetőség korábban az
9. évi I. törvény
10. §

(5)bekezdés a) pontja, majd azt felváltva a Be. 406. §

(1)bekezdés b) pontja volt, jelenleg pedig a Be. 416. §

(1)bekezdés g) pontja. Magyarországnak az Egyezményben részes félként vállalt kötelessége teljesítését szolgálja továbbá, hogy a Be. 416. felülvizsgálati § ok

(1)bekezdés esetében a

1. g)legfőbb pontja ügyész szerinti hivatalból köteles felülvizsgálati indítványt benyújtani. [58]
2. b)Értelemszerű azonban, hogy minden, felülvizsgálati ok tárgyát képező – kifogásolt – jogsértés csak azon eljárás, illetve határozat vonatkozásában vizsgálandó, amelyben történt. Ekként a Be. 416. §

(1)bekezdés g) pontja esetében is abban az eljárásban hozott jogerős határozat felülvizsgálatának van helye, amely eljárásról, illetve amely határozatról az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő. [59] Az EJEB ítélete a pótmagánvádlóval szemben alkalmazott rendőri intézkedésről állapította pótmagánvádló viszont a meg az egyezménysértést. vádindítványát elbíráló A jogerős felmentő ítélet felülvizsgálatát célozza. [60] Kétségtelen, hogy a pótmagánvádló vádindítványa szerint a vád tárgyát az a rendőri intézkedés képezte, amiről az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő. [61] Az EJEB ítélete azonban nyilvánvalóan nem jelenti, hogy a pótmagánvádló vádindítványa alapján folyt eljárás, avagy a bíróság felmentő ítélete egyezménysértő. [62] A pótmagánvádló valójában az ellene folyamatban volt (és az Sz. Városi Bíróság 2005. április 28-án jogerős felmentő történt rendőri ítéletével befejezett) eljárásban intézkedésről megállapított egyezménysértés címén, illetve okán támadta az általa emelt vád alapján folyamatban volt eljárásban hozott felmentő ítéletet. [63] A pótmagánvádló által támadott határozatra, illetve eljárásra vonatkozó döntést viszont az EJEB nem hozott. Ekként az EJEB (pótmagánvádló által hivatkozott) ítélete nem képezte az F. Bíróság - az ítélőtábla végzése folytán jogerős – ítélete Be. 416. §

(1)bekezdés

1. g)pontja szerinti felülvizsgálatának indokát. [64] 3.
2. a)Amennyiben a felülvizsgálat tárgyi feltétele hiányzik, akkor az alanyi feltétel meglétének vizsgálata eleve közömbös. [65] Mindemellett jelen ügyben a pótmagánvádlónak felülvizsgálat indítványozására jogosultsága sincs. [66] Az EJEB döntés szerinti egyezménysértés esetében biztosított rendkívüli jogorvoslati lehetőség ugyanis kizárólag a terhelt javára érvényesíthető. [67] Erről korábban a törvény kifejezetten rendelkezett [1973. évi I. törvény 276. §

(6)bekezdés, Be. 406. §

(1)bekezdés b) pontja]. [68] A jelenleg hatályos Be. 416. §

(1)bekezdése – a korábbi szabályozástól eltérően - kétségkívül nem tesz különbséget a felülvizsgálati okok között aszerint, hogy a terhelt terhére, vagy javára érvényesíthető. jelenti, hogy okából a az Ennek elmaradása azonban egyezménysértést megállapító EJEB ítélet felülvizsgálat lenne terhelt terhére szóló nem kezdeményezhető. (Amint egyébként a

1. évi LI. törvény
2. §-hoz fűzött indokolás
3. pontja is tartalmazta, miszerint „Bár a törvény felülvizsgálati ezt okok kifejezetten nem tipikusan terhelt a tartalmazza, javára ezen vehetők igénybe”.) [69] Értelemszerű, hogy egyezménysértés okán vádló felülvizsgálati igényt a terhelt terhére nem gyakorolhat. Jelen ügyben pedig a pótmagánvádló – a terhelteket felmentő ítélet elleni - igénye ezt jelentené. A felülvizsgálati indítvány tehát arra nem jogosulttól származó. [70] b) Megjegyzi a Kúria, hogy a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos Be.
4. §

(1)bekezdés I. pontjának b) alpontja alapján a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány benyújtására volt jogosult a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül [Be. 418. §

(1)bek.]. [71] Ez utóbbi két törvényi feltétel alól pedig a Be. 416. §

(1)bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok vonatkozásában sincs kivételes rendelkezés. [72] A

1. január pótmagánvádló 1-jétől pedig hatályos szabályozás alapján indítvány benyújtására felülvizsgálati a eleve nem jogosult, mivel azt a törvény részint kifejezetten kizárja [Be.
2. §

(1)bek. d) pont], részint pedig a pótmagánvádló számára ilyen jogosultságot nem biztosít [417. §

(1)bek.]. [73]

1. Az indítványban foglaltak kapcsán rámutat továbbá a Kúria arra, hogy önmagában az EJEB ítélete nem képezi a büntetőjogi felelősségre vonás kérdése eldöntésének anyagi jogi vagy eljárási jogalapját. [74] Az egyezménysértést megállapító EJEB döntés olyan jogi tény, ami – a kifejtettek egyezménysértés szerint kiküszöbölését - a célzó jogerős döntés felülvizsgálatának törvényi oka. [75]
2. Megjegyzi végül a Kúria, hogy a Be.
3. §

(1)bekezdés g) pontjának esetétől függetlenül a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos szabályozás alapján - a már kifejtettek szerint – a terheltek terhére, ekként a felmentő rendelkezés miatt jogosult volt felülvizsgálati indítványt előterjeszteni. [76] Ehhez képest sincs azonban lehetőség felülvizsgálatra, mivel ekként [77] - egyrészt az indítvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő letelt [Be. 418. §

(1)bek.], [78] - másrészt jelen indítvány ismételt, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a pótmagánvádló korábbi felülvizsgálati indítványát elutasító végzésére [Be. 418. §

(3)bek.] [79] V. Ekként a Kúria - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának

(2)bekezdése alapján elutasította. (Kúria Bfv. III. 124/2014.)