EBH.2016.B.4. – Kúria

(2)bek.]. II. Harmadfokú eljárásban nincs helye a másodfokú ítéleti tényállás kiegészítésének, ha az a vád tárgyává tett tényállástól oly mértékben különböző tények megállapítását eredményezné, amelyek a tettazonosság keretében nem értékelhetők. A felülbírálandó ítélet ilyen kiegészítése a törvényes vád hiányának bíróság általi pótlását jelentené, ami nem más, mint a törvény által tilalmazott vádon túlterjeszkedés, ezért kizárt, s arra még ügyészi indítványra sem kerülhet sor [Be. 2. §

(2)bek.,

(4)bek., 388. §

(2)bek.]. [1] A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a törvényszék a

1. február
2. napján kelt ítéletével a VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, az
3. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
4. §

(1)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettében, börtönbüntetésre és a

(2)és ítélte, bekezdés ezért amelynek őt szerint 1 év minősülő 8 végrehajtását hónapi 2 évi próbaidőre felfüggesztette. [2] Az elsőfokú ítélet III/7/

1. a)és III/7/
2. b)pontja szerint az ügy VII. r. vádlottja, aki a C. Kft. részéről hitelközvetítőként járt el, 2008. február 22-én és 2008. június 5-én a II. és III. r. terhelttől egyszer 800 000 forintot, majd 500-500 000 forintot kért azért, hogy azokat a takarékszövetkezet dolgozói között szétossza, illetve részükre eljuttassa. [3] Az ítélet szerint: „A pénzösszegek a II. r. és a III. r. vádlottak irányából a VII. r. vádlott részére történt átadására azért került sor, hogy a VII. r. vádlott azokat a VIII. r. vádlottnak juttassa vissza utólag, arra a kötelességszegő magatartására tekintettel, amely a P. Kft.-nek a cenzúrabizottsági előterjesztésekben a ténylegesnél kedvezőbb színben történő feltüntetését eredményezte.” [4] „VIII. r. vádlottnak az F. Takarékszövetkezet hitelezési üzletág vezetőjeként feladatát képezte az ügyvezetés döntési hatáskörébe tartozó kölcsön- és hitelkérelmek befogadása, ellenőrzése, minősítése, a döntési javaslatok előkészítése. [5] Ennek megfelelően a VIII. r. vádlott átvizsgálta a P. Kft. hitelkérelmeit, majd azok alapján előterjesztéseit a cenzúrabizottság irányába megtette.” [6] A P. Kft., mivel D osztályú minősítést kapott, hitelkérelmének fokozott óvatossággal történő elbírálása lett volna indokolt. [7] „Ezzel szemben a vonatkozásában VIII. olyan r. vádlott a előterjesztéseket két hitelkérelem készített az arról ténylegesen döntési jogosultsággal rendelkező cenzúrabizottság részére, amelynek teljes egészében a Kft. által benyújtott üzleti terven alapultak, azok felülbírálat nélküli átvételét jelentették.” [8] A VIII. r. vádlott a költségvetési számokkal kapcsolatos szakmai számításokat nem kért, a terveket, a költségvetést a döntés, előkészítés vizsgálta felül, ingatlanfedezetű szakaszában különös hitelek takarékszövetkezetnél vádlott a P. Kft. független tekintettel esetében közre szokott mindkét hitele szakember arra, hogy nem más ingatlanszakértő működni. esetében A VIII. megsértette a r. a fedezettség számítás szabályait, amikor a megfizetendő kamat összegével növelte a fedezettség értékét, amely ilyen módon nem tükrözte a valóságot. [9] A VIII. r. vádlott egyetlen esetben sem vizsgálta, hogy a beruházási ráfordítások könyvelt összege legalább nagyságrendeket tekintve összhangban van-e a készültségi fokok szerinti teljesítménnyel, illetve a teljesítésigazolás céljából benyújtott számlák értékével. [10] A VIII. r. vádlott munkaszerződésben meghatározott feladatát képezte a hatáskörrel rendelkező személy, vagy testület döntése alapján engedélyezett kölcsön, vagy hitel folyósítása, vagy folyósítás szabályzatban előkészítése, a kockázatvállalási előírások egységes megvalósulásának foglalt ellenőrzése, kapcsolattartás a hitelügyintézőkkel, szakmai volt teljes tanácsadás. [11] Munkaköréből adódóan rálátása a hitelezés folyamatára, s a rendelkezésre álló információkból észlelnie, tudnia kellett, vállalkozások hogy - a fenti projekthitelekkel köztük a P. Kft. - a vádlott a munkaszerződéséből érintett szürkegazdaságban mozognak. [12] A VIII. r. elvárásokat, miszerint munkakörét eredő képességei azon szerint, a munkáltató érdekeinek messzemenő figyelembevételével köteles ellátni, a P. Kft. hitelkérelmeinek ellenőrzése és értékelése során nem teljesítette, ennek oka az volt, hogy anyagi előnye származott, maximum kötelességének 1 800 megszegésére 000 forint, tekintettel mely II. és összeget III. r. vádlottaktól kapott. [13] Az ítélet ellen a VIII. r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyészség tudomásul vette az ítéletet. [14] A másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2015. február 26. napján kelt rendbeli ítéletével vesztegetés a VIII. bűntette r. vádlottat miatt az emelt ellene vád 2 alól felmentette. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet III/7/
3. b)tényállásából mellőzte azon megállapítását, miszerint „a VII. r. vádlott további 500-500 ezer forintot kért a takarékszövetkezet dolgozói részére”, és pontosította a 4. bekezdést akként, hogy a II. r., illetve a III. r. vádlott a C. Kft.-nek szerződés alapján járó sikerdíjon felül a „VII. r. vádlott részére annak érdekében, hogy azt a takarékszövetkezet dolgozóinak adja át - további legalább 800 000 forintot is kifizettek”. [16] Ugyancsak mellőzte az 5. bekezdésből azt a ténymegállapítást, hogy „A pénzösszegek a II. r. és a III. r. vádlottak irányából a VII. r. vádlott részére történt átadására azért került sor, vádlottnak hogy a juttassa magatartására VII. r. vádlott azokat a VIII. r. vissza utólag, arra a kötelességszegő tekintettel, amely a P. Kft.-nek a cenzúrabizottsági előterjesztésekben a ténylegesnél kedvezőbb színben történő feltüntetését eredményezte”. [17] Az ítélőtábla vádlottak – a ehelyett azt VII. vádlott r. rögzítette, hogy kérésének a pénzt megfelelően – a a takarékszövetkezet dolgozóinak szánták a gördülékeny, rugalmas és gyors ügyintézés érdekében. [18] Az ítélőtábla mellőzte a 65. oldal 2. bekezdését is, amely szerint a VII. r. vádlott a pénzösszegeket azért kérte a II. és III. r. vádlottaktól ebben az esetben is, mert az általa közvetített vállalkozás folyósított hitelből eredményes származó hitelbírálatára pénz a visszajuttatására tekintettel került sor. [19] Az ítélőtábla jogi álláspontja szerint az így pontosított tényállás minden tekintetben megalapozott, ezért a Be. 351. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [20] Az ítélőtábla álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján teljesen egyértelműen megállapíthatóak a VIII. r. amelyek vádlott teljesen kötelezettségszegésére utaló egyformák perbeli voltak minden körülmények, hitelnél, nemcsak a P. Kft. n.-i hitele esetén. [21] A takarékszövetkezeti dolgozók, vagy akár a VIII. r. vádlott vesztegetésére azonban egyáltalán nem állt rendelkezésre objektív adat és más személyi bizonyíték, mint a II. r. és a III. r. vádlottak vallomásai. [22] A II. r. vádlott és a III. r. vádlott minden esetben úgy vallottak, hogy a VII. r. vádlott nem nevezte meg azt a személyt, vagy azokat a dolgozókat, akiknek a kenőpénzt adni akarja. Többes számban jelölték meg a lefizetni szándékozottakat. A vádlottak nem álltak kapcsolatban a VIII. r. vádlottal, helyettük a mert mindig a takarékszövetkezet VII. r. vádlott irányában. intézkedett Hallották tőle a „K.-né” nevet emlegetni, illetve hogy ilyen nevű hölgyet hív telefonon, de az csak következtetés volt részükről, miszerint ez a dolgozó lehet a VII. r. vádlott személyes jó ismerőse, akire a befolyásolási képességét alapozza. [23] Mint tudni lehet, a hitelt kezelő és kifizető b.-i fiókban dolgozó ügyintéző is K.-né volt, a VIII. r. vádlott sógornője. [24] A másodfokú bíróság megállapította, „hogy kizárólag a P. Kft. képviseletében eljárt II. és III. r. vádlottat környékezte meg a VII. r. vádlott kenőpénz kérésével, holott a többi cég megbízásából is ő volt a hitelközvetítő, ugyanúgy a VIII. r. vádlott intézte az előterjesztéseket és az eljárásban vétett hibák is egyformák voltak”. [25] Ezeknél az eseteknél fel sem merült, hogy a VIII. r. vádlott bármely anyagi előny reményében, vagy ellenében szegte volna meg a kötelezettségeit. Ily módon – egyéb adatok hiányában – nem bizonyított minden kétséget kizáróan, miszerint a VIII. r. vádlott a vesztegetés bűncselekményét elkövette; szándékos kötelezettségszegés ellenében előnyt kért, vagy fogadott el, illetve az előny kérőjével, a VII. r. vádlottal egyetértett volna. [26] A ténybeli következtetéssel addig lehetett eljutni, hogy a VII. r. vádlott az utolsó hitelügyletnél nem elégedett meg a cége részére kért sikerdíjjal (melyről számlát is csak utólag, a problémák felmerülését követően állított ki), hanem saját részére további legalább 800 000 forintot kért a II. r. és a III. r. vádlottaktól takarékszövetkezeti arra dolgozóknak hivatkozva, kell adnia hogy a előzékeny ügyintézésük fejében. [27] A másodfokú bíróság az így helyesbített tényállás alapján a VIII. r. vádlottat az ellene 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 252. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. [28] Az ítéletet a VIII. r. vádlott és védője tudomásul vette, míg az ügyész a kihirdetéskor 3 napi gondolkodási határidőt tartott fenn, majd törvényes határidőn belül az ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be fellebbezést a VIII. r. vádlott terhére, kiszabása a végett. vesztegetés bűnösség megállapítása Az ügyészség álláspontja bűntettével valóságos anyagi és büntetés szerint halmazatban a kell megállapítani a hűtlen kezelés bűntettét. [29] A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést módosított tartalommal fenntartotta. [30] A harmadfokú felülbírálat alapját képező tényállást a Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontjában írt okból megalapozatlannak, de a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja szerint az iratok tartalma alapján kiküszöbölhetőnek tartotta, és a Be. 351. §

(2)bekezdése szerint kiegészített tényállás alapján indítványozta a felülbírálatot. [31] Sérelmezte, hogy az ítélet nem állapította meg azt, hogy a VIII. r. vádlott a hitelek előterjesztése és folyósítása során vagyonkezelőnek minősült. A VIII. r. vádlott ugyanis a hitelezési üzletág vezetőjeként a takarékszövetkezet vezető tisztségviselője, akinek irányító vagy adminisztratív jellegű tevékenységének ellátása során kötelessége volt egyes vagyontárgyak vagy vagyonösszesség állagát megőrizni. [32] A VIII. r. vádlott egy esetben a P. Kft. hitelkérelmének nem csak előterjesztője, hanem a döntést hozó cenzúrabizottságnak is tagja volt. A tényállás III/

1. pontját a nyomozati iratok
2. dossziéjának
3. oldalán található jegyzőkönyv ennek megfelelő tartalmával indítványozta kiegészíteni. [33] A bíróság a projekthitelek előkészítése és elbírálása során tapasztalt kötelezettségszegéseket megállapította, a hitelkihelyezéseknél a VIII. r. vádlott kötelezettségeire csak részben hivatkozott és ezek megsértésére a megállapított tényállás hiányos. [34] Az ítéleti tényállás III/7/b) pontját követően a VIII. r. vádlott munkaszerződése kiegészíteni azzal, megtérülésével alapján hogy a a tényállást folyósított kapcsolatban is indítványozta kölcsönök, fennállott az hitelek ügyvezetés részére tájékoztatási kötelezettsége, a folyósított hitelek szakmai felügyelete, a folyósítási gyakorlat ellenőrzése, a megtérülés folyamatos figyelemmel kísérése. [35] Vagyonkezelési jóváhagyott kötelezettségeit hitelek összefüggésben a VIII. kifizetésekor keletkezett a r. vádlott megszegte, és takarékszövetkezetnek a ezzel vagyoni hátránya. [36] Figyelemmel arra, hogy a kérdéses hitelkérelmek kizárólagos előterjesztője volt, ezért ismerte az adós gazdasági társaságok hitelkihelyezés szempontjából kockázatos helyzetét. Azt lehet megállapítani, hogy a takarékszövetkezet részéről ezeket a kockázatokat kizárólag ő ismerte. Ennek ellenére a hitelek részösszegeinek folyósításakor a munkaszerződésben írt kötelezettségeit megszegte azzal, hogy a cs.-i beruházás 50 %os hitelrészének, 73 400 000 – úgy kezdeményezte, szerződésmódosítással forint kifizetését hogy a – g.-i beruházásra felvett 94 500 000 forint hitelt nem fizették vissza, és erre a projektre az adós 2009 februárjától a Kft. kamatfizetési kötelezettségét végtörlesztés további sem elmaradása teljesítette. ellenére újabb A g.-i (második) szerződésmódosítás kezdeményezésével a cs.-i hitel 80 %-os 54 600 000 forint kifizetését is lehetővé tette. Valamennyi projekthitel (G., Cs., N.) finanszírozásakor kivétel nélkül hamis számlák és valótlan szakvélemények alapján olyan kontroll nélküli kifizetések történtek, amelyeknek gyakorlatát munkaköri kötelezettségei teljesítése esetén meg kellett volna akadályoznia. Így elkerülhető lett volna, hogy mindegyik projektszerződést nemfizetés miatt fel kellett mondani és az ingatlanok kivitelezése a teljes hitelösszeg kifizetése ellenére nem érte el a 40 %-ot (N. 26,45 %, Cs. T. B. Kft. 39,19 %, Cs. Sz. H. Kft. 25,32 %). Ezen elszámolások mögött nem volt valós teljesítmény, és mint a takarékszövetkezet hitelezési üzletág vezetője közömbös maradt az iránt, hogy a kifizetések miatt a takarékszövetkezetet vagyoni hátrány éri. Ez szolgál a büntetőjogi felelőssége alapjául. [37] Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok a büntetőeljárási rendelkezéseket maradéktalanul megtartották és hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre nem merült fel adat. [38] Indítványozta, hogy a Kúria a nyilvános ülésen a Be.
4. §

(2)bekezdés a) pontja szerint az iratok tartalma alapján az ítéleti tényállást tényállás egészítse szerint a ki, másodfokú majd az így kiegészített ítéletet a Be. 398. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg és állapítsa meg a VIII. r. vádlott bűnösségét a Btk. 376. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja hátrányt okozó hűtlen szemben végrehajtásában szerint minősülő jelentős kezelés bűntettében, felfüggesztett vagyoni továbbá vele szabadságvesztést szabjon ki. [39] A Legfőbb Ügyészség módosított tartalmú fellebbezésére a VIII. r. vádlott védője írásban előterjesztett észrevételében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [40] Előadása szerint a VIII. r. vádlott a takarékszövetkezet üzletpolitikáján belül a hitelezési területért volt felelős, amelynek feladata, meghatározása és nem volt az igazgatóság vezető és az tisztségviselő, ügyvezetés feladata mindössze az igazgatóság, valamint az ügyvezetés döntéseinek betartása és betartatása volt. Sem szerződés, sem jogszabály nem rögzítette, hogy vagyonkezelőnek minősülne. [41] A módosított fellebbezés az alábbi indokok szerint nem alapos. [42] A Kúria az ügyben a Be. 391. §

(2)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. [43] A nyilvános ülésen módosított a tartalmú Legfőbb Ügyészség indítványát képviselője változtatás a nélkül fenntartotta, míg a védő a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [44] A Kúria a Be. 387. §

(1)bekezdés alapján, illetve a

(2)bekezdés szerinti terjedelemben másodfokú ítéletet és az azt felülbírálta megelőző a első- megtámadott és másodfokú eljárást. [45] Ennek során nem észlelt – a Be. 399. §

(1)-

(2)bekezdése szerinti – feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező eljárási szabálysértést, és ilyenre a felek sem hivatkoztak. [46] A Be. 388. §

(1), illetve

(2)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott vagy az iratok alapján azzá tehető, ekként a helyes tényállás megállapítható, avagy a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető. [47] A harmadfokú bíróság e körben értelemszerűen azt vizsgálta, hogy a másodfokú kiegészítésekkel és bíróság ítéletében helyesbítésekkel - - az általa irányadónak tett tartott tényállás megalapozott-e. [48] A Kúria ezt a kérdést igenlően döntötte el, ugyanis az ítélőtábla okszerűen mellőzte az elsőfokú ítélet tényállásából azokat a megállapításokat, amelyeknek sem tényszerű alapja, sem logikai magyarázata nem volt. [49] A tényálláshoz kötöttség elvi indoka alól kivételt jelent, amikor a Be. felment e kötöttség alól és a tényállás megalapozatlansága esetén megengedi, hogy a másodfokú bíróság - a tényállást kiegészítse vagy helyesbítse, vagy - a vádlott felmentése vagy az eljárás tényállást állapítson meg megszüntetése és ez esetén - hozzon ügydöntő alapján eltérő határozatot. [50] Mivel a konkrét ügyben a VIII. r. vádlott esetében a tényállás III/7/a-b) pontjai részében megalapozatlan volt, a másodfokú bíróság a meglévő ténymegállapításokat módosította, illetve jelentős részében mellőzte. [Be. 352. §

(1)bek. a) pont]. [51] Ebben a kivételes kapcsolatos esetben bizonyítékok ugyanis eltérő mód van olyan értékelésére is, ténnyel amelyre a másodfokú bíróság bizonyítást nem vett fel. Ez esetben tehát a Be. 352. §

(3)bekezdése szerinti korlát nem érvényesül. [52] Kétségtelen, hogy a Be. 352. §

(1)bekezdés lehetőség van a tényállás a) pontja szerint kiegészítésére, illetőleg helyesbítésére, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható. [53] Jelen esetben azonban - eltekintve attól, hogy a másodfokú bíróság által megállapított, illetve helyesbített tényállás megalapozott - az iratokban egyébként sem álltak rendelkezésre olyan tények kiegészítésre alapot adtak tartalmaztak, vagy körülmények, amelyek az - vagyonkezelői minősége megállapítására a volna, sőt nevezetesen azzal erre indítványozott ellentétes utal az - adatokat igazságügyi könyvszakértői vélemény és a takarékszövetkezet igazgatójának vallomása. [54] Nem megalapozatlansági ok az, ha az alapügyben eljárt bíróságok nem rögzítenek a tényállásban olyan - a vádlott bűnösségét érintő - tényeket vagy körülményeket, amelyeket a vádirat sem tartalmazott, és erre vonatkozó bizonyítási indítvány nem merült fel sem a vád, sem a védelem részéről, de a vád tárgyává tett tényállás hivatalból sem indokolta további bizonyítás felvételét. [55] A Legfőbb Ügyészség indítványa ugyanis a tényállás olyan kiegészítésére irányult, amely nem része a megyei főügyészség vádiratának, mivel a VIII. r. vádlottal szemben hűtlen kezelés bűntette miatt nem emelt vádat, vagyis azt, hogy vagyonkezelői megbízatása lett volna, és a vagyonkezelői kötelezettség megszegésével vagyoni hátrányt okozott. [56] A vádemelés minthogy a célirányultságát főügyészség a mi sem 2012. bizonyítja május 7. jobban, napján kelt határozatával a korábbi Btk. 319. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást megszüntette, és a vádlott ellen kizárólag a korábbi Btk. 252. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő gazdálkodó dolgozója által bűntette miatt szervezet önálló kötelességszegéssel emelt vádat, intézkedésre elkövetett amelyet a jogosult vesztegetés vádirati tényállás III/7/a-b) pontjai tartalmaztak. [57] Ennek megfelelően az ugyanezen a napon benyújtott vádirat értelemszerűen a hűtlen kezelés bűntettének tényállási elemeit még csak közvetett formában sem tartalmazta, nevezetesen azt, hogy a VIII. r. vádlottat idegen vagyon kezelésével bízták meg, más szóval vagyonkezelő lett volna, továbbá azt, hogy a vagyonkezelői kötelességeit megszegte, és ezzel okozati összefüggésben vagyoni hátrányt okozott volna, és az milyen tételekből tevődött össze, és pontosan milyen összegű volt. [58] A Be. 2. §

(4)bekezdése szerint a bíróság köteles a vádat kimeríteni, de a vádon túl nem terjeszkedhet. [59] Ez egyben azt indítványozott amelyek nem is jelenti, hogy kiegészítések képezték a vád a olyan Legfőbb Ügyészség tényekre tárgyát, vagyis által vonatkoztak, az irányadó tényállás e tényekkel való kiegészítése a vádon történő olyan túlterjeszkedés lenne, amely a vádelv törvényes követelményét sértené. [60] A harmadfokú bíróság tehát túlterjeszkedne a vádon, ha olyan cselekményt vagy részcselekményt is elbírálna, amelyet a vádló nem tett vád tárgyává. [61] A Legfőbb Ügyészség ugyanis nem kevesebbre, mint arra tett indítványt, hogy a Kúria a harmadfokú eljárásban egészítse ki a tényállást azzal, [62] - hogy a VIII. r. vádlott vagyonkezelő volt, [63] - hogy kötelessége volt egyes vagyontárgyak vagy vagyonösszesség állagának megőrzése, [64] - hogy a folyósított kapcsolatosan is kölcsönök, fennállott hitelek az megtérülésével ügyvezetés részére tájékoztatási kötelezettsége, a folyósított hitelek szakmai felügyelete, a folyósítási gyakorlat ellenőrzése, a megtérülés folyamatos figyelemmel kísérése, [65] - hogy a VIII. r. vádlott vagyonkezelői kötelezettségeit megszegte, és [66] - hogy a takarékszövetkezetnek ezzel a magatartásával vagyoni hátrányt okozott. [67] Mindezek a tények azonban a megyei főügyészség foglalt - vagyis a VIII. r. vádlott vádiratában vonatkozásában vád tárgyává tett - tényállástól oly mértékben különböznek, hogy azok még valójában a és tettazonosság gyakorlatilag keretében a sem értékelhetőek, harmadfokú eljárásban megfogalmazott új, eddig senki előtt nem ismert ténybeli és jogi alapokon nyugvó vád megfogalmazását jelentené, amelyre nincs törvényes lehetőség, mert a vádon túlterjeszkedés még ügyészi indítványra is törvényben tilalmazott eljárás, következésképpen a tényállás kiegészítése törvényben kizárt. [68] Megjegyzi a Kúria, hogy a vád célkeresztjében mindvégig a vesztegetés bűntette állt, amelyet nem csupán az bizonyít, hogy a hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást a vádemeléssel egyidejűleg megszüntette az ügyészség, hanem az is, hogy az vesztegetés elsőfokú - bűntettében a VIII. r. vádlott bűnösségét - ítélet ellen megállapító az ügyészség nem is jelentett be fellebbezést. [69] Az ügyészség csupán a másodfokú bíróság felmentő ítélete ellen bejelentett bíróság fellebbezésében nem állapította sérelmezte, meg a hogy a vesztegetés másodfokú bűntettével valóságos halmazatban a hűtlen kezelés bűntettét. [70] Az alapügyben eljárt első- és másodfokú bíróság ezzel szemben helyesen járt el, amikor a hűtlen kezelés bűntettében nem állapította meg a VIII. r. vádlott bűnösségét, ugyanis e tekintetben nem volt törvényes vád. [71] A Be. 2. §

(2)bekezdése szerint ugyanis a törvényes vád alapvető feltétele a büntetőtörvénybe ütköző cselekmény pontos körülírása, amely jelen esetben a hűtlen kezelés bűntette esetében nem történt meg és e tekintetben a vád módosítására, kiegészítésére a későbbiekben sem került sor. [72] Ennek megfelelően a tényállás indítványozott kiegészítése és annak alapján a bűnösség kimondása és büntetőjogi szankció alkalmazása a Be. 2. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel törvényben kizárt. [73] Ebből a szempontból viszont teljesen közömbös, hogy a VIII. r. vádlott vagyonkezelő volt-e vagy sem. [74] Ettől függetlenül a Kúria az alábbiakat tarja szükségesnek rögzíteni. [75] A vagyonkezelő jogosultsággal minden esetben valamilyen döntési a rábízott idegen anyagi Ptk. 6:318. §-a rendelkezik dolog, javak felett. [76] A jelenleg hatályos a vagyonkezelő rendelkezési jogával kapcsolatosan a következőket rögzíti: [77]

(1)A vagyon átruházott fakadó kezelése magában tulajdonjogból, jogosultságok más foglalja a vagyonkezelőre jogokból és követelésekből gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. [78]

(2)A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. [79] A VIII. r. vádlott a munkaszerződése szerint sem felelt meg a fenti törvényi feltételeknek, ugyanis döntési jogosultsága nem volt, mindössze - mint a hitelezési üzletág vezetője - a hitelbírálatok előkészítését, majd a cenzúrabizottság által odaítélt hitelek folyósítását végezte, magában a döntésben egy kivétellel - nem vett részt. [80] Kétségtelen, hogy az első- és a részletesen elemzi, hogy a VIII. kötelezettségszegéseket követett másodfokú el, r. ítélet is vádlott azonban igen milyen ezek nem a vagyonkezelői, hanem a munkaköri kötelezettségek megszegését jelentették, hiszen még a Legfőbb Ügyészség megjegyzése mellett, hogy a VIII. vádlott r. is annak vagyonkezelő volt, átiratában következetesen „munkaköri kötelezettségei”, illetve „munkaszerződésben írt kötelezettségei” megszegéséről tesz említést. Kétségtelen, hogy a munkaköri kötelezettségek egyben vagyonkezelői kötelezettséget is jelenthetnek, azonban jelen ügyben ez nem állapítható meg. [81] Ennek megfelelően az ítéletben rögzített kötelezettségszegések a hűtlen kezelés bűntettének ténybeli alapját nem képezhetik, annál is inkább, mert a kár, vagy a vagyoni annak hátrány okán, hogy nem - ennek az következtében irányadó merült tényállás fel, szerint is hanem - a vállalkozó adósok a folyósított hiteleket nem a beruházásra fordították, hanem elsikkasztották, amelyről viszont a VIII. r. vádlottnak nem volt tudomása, ugyanis az ítéleti tényállás szerint a vállalkozók minden vád tárgyává tett esetben folyamatosan hamis adatokat szolgáltattak. (Kúria Bhar. III. 1.061/2015.)